Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-07 / 55. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 655. SPO RT / TÉ VÉ ÉS R Á DIÓ - SZOM Ba T J] A Nap Kiadó gondozásában megrázó könyv jelent meg Esterházy Jánosról Máig gátolják a rehabilitációt Holnap lesz negyven éve, hogy mártírhalált halt a mirovi börtönben. Akik azt hitték, hogy a nyolcvanki­lences rendszerváltást kö­vetően rövidesen rehabili­tálják Esterházy Jánost, mélységesen csalódtak. Nem is kevesek nacionaliz­musa máig erősebb az igaz­ságánál. SZILVÁSSY JÓZSEF A polgári Csehszlovákiában, majd Tiso szlovák államában te­vékenykedő magyar politikusról ezekben a napokban jelent meg Molnár Imre könyve a dunaszer­dahelyi Nap Kiadó gondozásá­ban. Mélységesen egyetértek Szabad Györggyel: aki végigol­vassa ezt a megrázó könyvet, az ...egy sokat ígérő pá­lya mártírsorsba tor­kolló drámájaként is­merheti meg. Esterházy János életútját egy so­kat ígérő pálya mártírsorsba tor­kolló drámájaként ismerheti meg. A könyv szerzője Esterházy János családi hátterének, ifjúko­rának felelevenítésével indít, plasztikusan tárja elénk azokat a hagyományokat és gyökereket, amelyek döntő szerepet játszot­tak a politikai pályára lépő politi­kus erkölcsi értékrendjének, vi­láglátásának a kialakulásában. A következő fejezetek az első Csehszlovák Köztársaság egyik legmarkánsabb kisebbségi politi­kusának tevékenységét kísérik végig 1932. december 14-étől, amikor Ótátrafúreden az Orszá­... egyértelműen tükrö­zi Esterházy humaniz­musát. gos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották. Máig sem időszerűtlenek azok a dilem­mák, amelyek az Aktivizmust vagy elvi ellenzéki politikát?, kü­lönösen pedig A magyar párt­egyesítés elhúzódó ügye című fejezetekben olvashatunk. U­gyancsak izgalmas tények sor­jáznak A horogkereszt árnyéká­ban című terjedelmes fejezet­ben, amely egyértelműen tükrö­zi Esterházy humanizmusát, a szlovák-magyar sorsközösségről vallott és vállalt nézeteit, kiállá­sát a szlovákiai zsidótörvény kapcsán. Mégis a kötet záró része a legmegrázóbb, hiszen elénk tá­rul Esterházy letartóztatása ­amelyben Gustáv Husák is szé­gyenletes szerepet játszott -, majd elhurcolása a hírhedt moszkvai Butyirszkaja börtönbe és száműzetése a Gulag poklaiba. Negyvenötben, sőt még haza­szállítása után is többször meg­szökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelen meghurcoltatás minden stáció­SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata (19) KELET-SZLO­VÁKIAI SZÍNHÁZ: Vértestvérek (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Larry Flynt pere (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Kolja (am.) 15.15, 17, 18.45, 20.45 MLADOSŤ: Übü király (cseh) 15, 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Larry Flynt pere (am.) 18, 20.15 Moll Flanders (am.) 18.15, 20.30 A kert (szlov.) 17.15 A dolgok állása (ném.) 19 Madarak, árvák és bo­londok (szlov.) 19.15 ISTROPOLIS: Matilda (am.) 15 Evita (am.) 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Space Jam (am.) 15.30 Evita (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Larry Flynt pere (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Tá­mad a Mars! (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Stra Trek: Az első kapcsolat (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Túl gyors és túl fiatal (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY-LUX: Mindhalálig (am.) 17.30, 20 KO­MÁROM - TATRA: Matilda (am.) 17, 19 PÁRKÁNY - DANU­BIUS: Nappali fény (am.) 18 ZSELÍZ - SPUTNIK: Teljes koc­kázat (am.) 18 LÉVA­SLOVAN: Schindlerlistája (am.) 19 JU­NIOR: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 14.30,16,17.30 RIMA­SZOMBAT - ORBIS: Evita (am.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: Támad a Mars! (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Sárkányszív (am.) 18 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban A kötet napok alatt elfogyott ját, egészen a vértanúságig. Mol­nár Imrével együtt valljuk, hogy kötelességünk megismerni Ester­házy János munkásságát, lelki és erkölcsi tartását. Ilyen szempont­Alan Parker amerikai rendező alkotása, az Evita a hazai mozikban Miért kell, hogy sírj, Argentína? TALLÓSI BÉLA Hogyan kell megcsinálni az év filmjét? Először is témában kell megtalálni a nagyhalat. Az idei év filmje esetében sikerült kifog­ni Argentína nagyasszonya, Eva Perón személyében. Igaz, e nagyhalat korábban már kifogta a század leghíresebb musical­szerzője, Andrew Lloyd Webber. Tim Rice librettójára Evita cím­mel musicalt komponált az imá­dott, gyűlölt, elbűvölő, zavarba ejtő Eva Perónról. A darab előbb lemezen aratott sikert, aztán a Broadway színpadain, és ne be­csüljük le: a budapesti Rock Színházban is. így aztán az egész világ megismerte az Evita­mítoszt, és dúdolta az 1950-es nagy erkélyjelenet híres sláge­rét, Evita kinyilatkoztatását, a Miért kell, hogy sírj, Argentína? című dalt. A múlt leporolása már fél siker, emellé már csak be kell vetni minden lehető rek­lámfogást, amely fokozza a ha­tást. Az Evita-produkció recept­je szerint először ki kell szivá­rogtatni a hírt, amelyre a sajtó azonnal ráharap. Aztán ki kell éheztetni a szenzációszomjas ri­portereket, vagyis meghirdetni egy világra szóló, kemény hír­zárlatot, amely alól azonban szép kis adagokban mégiscsak ki-kiszivárognak a forgatás kö­rüli hírek. Az sem árt, ha egy-két (szándékosan előidézett rek­lám)botrány is övezi a produkci­ót. Az Evita esetében erre nem volt szükség, mert Argentínában az Evita-mítoszt foggal-köröm­mel védő körök már a forgatás előtt tüzet okádtak, amikor megtudták, hogy imádott Evitá­jukat Madonna játssza. Nem akarták elfogadni, hogy szent asszonyukat egy olyan ledérnek mondott nőszemély alakítja, mint Madonna. Pedig hát Evita Perón sem volt apáca! Madonna a siker harmadik oszlopa, mert fogadják bár pozitívan vagy el­utasítóan kicsapongó előéletét, legalább olyan mítosz a pop­rock világában, mint Evita Ar­gentína történetében. A negye­dik oszlop pedig Antonio Bande­ras, a másik nagyágyú, aki vonz­za a közönséget, s aki színész­ként és énekesként is remekel az „összekötő" szerepében. Adott tehát a sztárparádé, a jó zene - a fő sláger, a Miért kell, hogy sírj, Argentínán kívül különösen az újonnan, a filmhez komponált nyitány fülbemászó. Megraga­dóak a táncok, hatásos a gyö­nyörűen fényképezett lábak já­téka, jelbeszéde. Káprázatosak Penny Rose jelmeztervező kosz­tümjei - Madonna kilencven ru­hát ölt magára a filmben. Rop­pant erővel sugároznak a monu­mentálisan ható tömegjelenetek - az eredeti felvételek alapján rekonstruált temetési jelenet­ben négyezer statisztát mozgat­tak. Az Evita mégsem film. Ze­nés kockák, klipek, hangulatok hang-kép-montázsa. E hangké­peket Che Guevara (Antonio Banderas) összekötő alakja snit­teli egybe, aki hol pincérként, hol riporterként, hol forradal­márként jelenik meg. Általáno­san, emberileg, belső áttéléssel csak az első kockák, az apa te­metése körüli események érez­hetőek át. A továbbiakban ugyanis nincs olyan átélhető, összefüggő tartalma, esemény­sora az egyik helyzetből a má­sikba váltó klipeknek - szá­munkra meglehetősen távoli, idegen a musical valóságalapja -, amely esetleg katartikus él­ményt tudna nyújtani. Minden­képpen érdemes néhány dolgot előre elolvasni Eva Perón éle­téről, hogy értsük a klipekben bemutatott helyzeteket. Hogy az ember ne csak találgassa, mi­ért skandálták Evita nevét, akik imádták, miért nézték szajhá­nak, akik leköpték, vagyis hogy miért sír Argentína, miért sír a mozi, amikor bejelentik, hogy Evita meghalt. ból is fölemelő érzés ezen a tragi­kus évfordulón, hogy a kötet na­pok alatt elfogyott, s most kerül az árusokhoz a könyv utánnyo­mása. Ezerháromszáz éves Kerámia Peking. Egy kínai gazda udvará­ban ásva rábukkant egy 1300 éves, a Tang dinasztiából való sírboltra, melyből egy emberi csontváz, egy harcost mintázó szobor és több tucat kerámia ál­latszobrocska került elő. Chang Jingi a Hopej tartomány Dong­fengsi településen bukkant rá az ősi leletre, két méterre a föld mélyében. Az ősi sírbolt 688­ból, a Tang dinasztia korából va­ló, amely a leggyümölcsözőbb volt Kína történelmében. (MTI) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombaton 9 órakor a Hétről hétre c. publicisztikai magazin­nal indítjuk az adást. Összeállí­tást hallunk a NATO és Szlová­kia című konferenciáról. A nem­zetközi nőnapon női szemmel, nemcsak nőknek a NŐK-ről; majd ellátogatunk a nyitrai bú­tor- és lakberendezési kiállítás­ra. A déli hírek után Slágermú­zeum, Családi fészek és népi muzsika. 14 órakor hírek, utána ötperces szlovák nyelvhelyessé­gi műsorunkat sugározzuk. 14.10-től operarészlet hangzik el Verdi Don Carlos című operá­jának 5. felvonásából. 14.30-tól Tallózó, majd Csenger Ferenc az Animal Cannibals második, Reggel, délben, este című CD-jét mutatja be. 15.30-kor a Vállal­kozók műsorát sugározzuk, melyben szó lesz az adóbeval­lásról és a GSM-telefonokról. 16.05-tól Köszöntő, 17.45-kor adászáró hírösszefoglaló. Vasárnap 9 órakor hírek, műsor­ajánlat, majd a Világosság c. egyházi magazinunkban Kovács László nagymegyeri esperes­plébános a letare-, vagyis az örömvasárnap kapcsán fejti ki gondolatait, és folytatjuk mons. Koller Gyuka elmélkedését Jé­zus Krisztusról. Utána klasszi­kus zene, majd két Gárdonyi Gé­za-mese következik. 10.25-kor Kölyökvilág. Ötperces anyanyel­vi műsorunk után Kulturális körkép. Témái: a komáromi és a kassai színház aktuális problé­mái. 11.30-kor nótacsokor, majd déli hírek. Ezután Bárdos Ágnessel Randevúzhatunk. 14 órakor hírek, majd a Magyar In­tézet hírei után a BBC magyar adását kapcsoljuk. Az Irodalmi mozaikban szólunk Arany Já­nosról; összeállításban számo­lunk be a Vágy és emlékezet c. könyv bemutatójáról. A 15.30­kor kezdődő néprajzi összeállí­tásban bemutatjuk Vők községet és a vőki népszokásokat, (me) Eletének 81. évében érte a halál a kiváló művészt Elhunyt Simándy József Antonio Banderas és Madonna, a két főszereplő (Fotó: archív) ALBERT MARIA Simándy József tavaly szeptem­ber 16-án ünnepelte barátai kö­rében, szeretett Operaháza falai között 80. születésnapját. Haja ezüstösen ragyogott, bőre nap­barnított volt, a tartása szálfa egyenes, mint az örökös Bánk bánnak. A társulat a nagyúr prémszegélyű palástjával aján­dékozta meg ezen a napon, neki adták a kosztümöt, amiben sok százszor énekelte oly megindí­tóan, hogy Hazám, hazám, te mindenem. És lehetett a közön­ség bármily feszült viszonyban a hazával, amely éppen (többnyi­re) mostohán bánt fiaival, Si­mándy érces, férfias tenoija mély, szinte gyermeki érzelme­ket ébresztett hallgatójában. Haza alatt a házat, az Ybí-palo­tát is értette, ahová fiatalon ke­rült, és amelyet áldozatosan, föltetlenül szeretett. Nem a mo­nogramját, hanem az Opera lát­képét kérte a negyedszázados művészi évfordulójára kapott emlékgyűrűjére is rávésetni. Itt volt előbb, 1940 és 45 között az énekkar tagja és emellett előbb magánúton, majd a Zeneakadé­mián tanult énekelni. '45-ben el­szerződött Szegedre, ahol az ép­pen csak befoltozott mennye­zetű Nemzeti Színházban a Car­men Don Joséjában debütált ha­talmas sikerrel. A szakma mind­járt felfigyelt a fiatal énekesre, aki szinte a semmiből lépett a ri­valda fényébe, és íme Székely­hidy Ferenc és Környei Béla sze­repkörének méltó utódja állt a közönség előtt. 1947-ben meg­hívták a Magyar Állami Opera­házba. A pénzgondokkal már akkor is hősies küzdelmet vívó színház fölújította Csajkovszkij Anyeginjét, ebben mint Lenszkij aratott tapsvihart. Később is sokszor újráztatta a hálás publi­kum, énekelte bár a Grál-elbe­szélést a Lohengrinben, vagy Radames románcát az Aidában. Az ötvenes években a fiatal, de már pályája csúcsán járó Si­mándy egy rozoga Fiat Topolinó­ban kószált nyaranta a Balaton­felvidéken. Akkoriban még nem volt divat előadásról előadásra röpködni kontinensek között... Őt is csábították külföldre, a müncheni publikumot az Álar­cosbál Riccardójaként bű völte el. Simándy maradt és egy fan­tasztikus repertoárt épített föl: egészen különös fényű tenor or­gánuma fényesen zengett a lírai Wagner- művekben; a Nürnbergi mesterdalnokokban, vagy a Lo­hengrinben, lazán megbirkózott a Fidelióban Florestan torokgyil­kos szólamával, hangja behí­zelgően lágy volt a Mozart-szere­pekben, ahogy pedig a Trubadúr Manricójának strettáját megszó­laltatta, azzal csak a mai tenorki­rályok vannak versenyben... A látszólagos könnyedség mö­gött természetesen kemény, fe­gyelmezett munka, kiegyensú­lyozott, természetközpontú élet és boldog család állt: feleség, gyermekek, unokák. Nos, velük együtt aligha fogjuk föl, hogy mit veszítünk halálával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom