Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-07 / 55. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 7. KOMMENTÁR Híd - Csurlcához TÓTH MIHÁLY A dél-szlovákiai kisebbségiek a tévének köszönhetően látszó­lag naprakészen tájékozódhatnak a magyarországi politika alakulásáról. Látszólag. Ugyanis az elektronikus tájékoztató eszközökre nemcsak az jellemző, hogy perceken belül a nézők, hallgatók otthonába tudják továbbítani a híreket, ha­nem az is, hogy ezek tovaszállnak az éterbe. Lévén, hogy a nyomtatott magyarországi sajtó most már valóban csak né­hány tucatnyi példányszámban jut el hozzánk, nincs mód ar­ra, hogy a jelenségeket, híreket folyamatukban, hosszabb táv­ra is kivetítve értékeljük kézzelfoghatóan (nyomdafestékkel) rögzített szövegelt segítségével. A Csurka-jelenséggel is így vagyunk. Úgy mindent összevetve az a kép alakult ki a szlovákiai magyarban a MIÉP vezéréről, hogy peremén tengődik a politikai struktúrának, mert a vá­lasztók úgy döntöttek, hogy csak kívülről bámulhatja a parla­mentet. Ez megnyugtatóan hat a szlovákiai magyarok többsé­gére, akik abban reménykednek, hogy előbb-utóbb nálunk is olyan politikai erők kerülnek hatalomra, amelyek a remél­hetően ezután is szélsőségektől mentes magyar kormánnyal civilizáltan tudják feloldani a két ország közötti feszültsége­ket. Az utóbbi hónapokban, sajnos, nyugtalanító jelenségek tapasztalhatók egyes magyarországi parlamenti pártok Csur­kához fűződő viszonyában. A Kereszténydemokrata Néppárt előbb szégyenlősen, majd egyre nyíltabban kifejezésre juttat­ta, hogy számára nemcsak elképzelhető, hanem egyenesen kí­vánatos a nyíltan fajgyűlöletre és határrevízióra uszító MIÉP­vezérrel való együttműködés. Giczy György keresztény, rá­adásul tanult teológus létére immár nemcsak flörtöl Csurká­val, hanem leplezetlenül ropja is a násztáncot, és ennek előbb-utóbb házasság lesz a vége, még akkor is, ha a keresz­tény párt prominenseinek jóérzésű, demokratikus része nem lesz hajlandó elmenni a lakodalomba. Még egy-másfél éve is bizonyításra nem szoruló politológiai tételnek tekintették Ma­gyarországon, hogy aki lepaktál Csurkával, az politikai hullá­nak tekintendő. Ráadásul nincs is egyedül a pártelnökök kö­zött Giczy a maga Csurka-barátságával. Lezsák Sándor, a Ma­gyar Demokrata Fórum elnöke is - úgy tűnik - revideálni akatja néhai Antall József döntését, amely számos kiadós bot­rány után így szólt: a szélsőséges Csurkának távoznia kell az MDF-ből. Lezsákot több interjúban is megszorongatták az új­ságírók, de állta a sarat; nem volt hajlandó kimondani, hogy az ő értékrendje szerint nem szalonképes a MIÉP hírhedt ve­zére. Tekintve, hogy mind a KDNP-nek, mind az MDF-nek szlovákiai magyar vonalon is van testvérpártja, jó lenne meg­tudni, ezek vezetői miként vélekednek elvbarátaik Csurka iránti puszipajtáskodásáról. Szóból ért az ember. JEGYZET Igazságos ítélet? GAZDAG JÓZSEF Nyilvánvaló, hogy szerte a vi­lágon csak nagyon kevés olyan ítélet születik, amely abszolút igazságosnak mond­ható. S még kevesebb azok­nak a száma, amelyekbe min­denki belenyugszik. Mindez akár akadémikus okoskodás­nak is tűnhet, hiszen a tava­lyi késmárki tragédia során meghalt öt fiatalember életét semmilyen ítélet sem pótol­hatja. Csodákat különben senki sem várt az ítélethoza­taltól, csak felelősségteljes bíráskodást. Ez tükröződött a szerencsétlenséget túlélők, testükön az égési sebeket hordozók szótlanságából, a gyermeküket elvesztett szülők fájdalmát tükröző né­maságból. Nem teljesült a büntetőta­nács elnökének elvárása sem, mert ő viszont azt szerette volna, ha a vádlott egyér­telműbben fejezi ki bűnbána­tát. A tizedesi rangjától meg­fosztott fiatalember ugyanis az utolsó szó jogán azt mondta, felettesei is hibáz­tathatok a történtek miatt. A gyermeküket elvesztett szülők közül a királyhelmeci Ádi István kért szót. Elmond­ta, hogy egészséges, kitanult fiatalembert adott a hadse­regnek, s elvárta, hogy ott ügyelnek testi épségére, és nem koporsóban hozzák ha­za; de a büntetőtanács elnö­ke félbeszakította, mondván: ezzel a tárgyaláson kellett volna előrukkolni. Az októ­beri tárgyaláson viszont a szülők nem kaptak szót. A Felföldi családot képviselő Mészáros Lajos ügyvéd sze­rint az ítélet arányban van az elkövetett tett súlyosságával. Ám sem a bírák, sem más il­letékesek máig nem válaszol­ták meg hivatalosan azt a kérdést, hogy csupán egy ember felelős-e a bekövetke­zett tragédiáért. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Mindenképpen azt ajánlom, hogy legkésőbb holnapra kerítse elő a betegkártyáját! (Diósi Magda karikatúrája) Nem az irracionális magyargyűlölet miatt sorvadnak el kulturális intézményeink Viiii-gyázz! Feküdj! A szlovákiai magyarság azért dühíti a kormányko­alíciós köröket, mert nem vagyunk olyanok, amilye­neknek látni szeretnének bennünket. GRENDEL LAJOS Itt a tavasz, hamarosan el kell készítenem az adóbevalláso­mat, s így a szlovákiai magyar állami támogatásnak nevezett kormánypropagandára az én pénztárcámból is jut néhány fil­lér. A boldogságtól ordítani tud­nék - hogy egy régi sláger szöve­gének első sorát idézzem. Per­sze az ordítás nem segít, sem a nagy drámai szavak és gesztu­sok. Ezzel nem akarom kisebbí­teni Bárdos Gyula és Bauer Győző gesztusának jelentősé­gét. Kiléptek abból a kormány mellett működő kirakatintéz­ményből, amely 1994. novem­ber 4-e óta nem képviseli többé a szlovákiai nemzeti kisebbsé­gek érdekeit. Jól tették, hogy az ajtót betették (maguk mögött). Volt szerencsém részt venni egy­szer ennek a kafkai intézmény­nek az egyik ülésén. Holtomig nem felejtem el, amit ott láttam és hallottam, és a mai napig bá­nom, hogy betettem a lábamat oda. Ennek ellenére sem gondolom, hogy valamiféle irracionális ma­Holtomig nem felej­tem el, amit ott láttam és hallottam... gyargyűlölet miatt sorvadnak el kulturális intézményeink. Nem elsősorban az a baj velünk, hogy magyarok vagyunk, hanem az, hogy nem olyanok vagyunk, amilyeneknek kormánykoalíci­ós körökben látni szeretnének bennünket. Tekintetes uraimé­kat az dühíti, hogy magunk sze­retnénk eldönteni, az állami tá­mogatásból mire és mennyit for­dítsunk. Úgy, mint 1990 és 1994 között, abban az átkos keresz­tény-liberális időszakban, ami­kor országunk még a nyugati közvélemény szemében is sza­lonképes volt. Igenis, kaphatnak magyar intéz­mények is állami támogatást. Az összeg odaítélése és nagysága az intézmény „fekvésétől" függ. A szlovákiai magyarnak nem annyira az államhoz, mint az új állampárthoz kell lojálisnak len­nie. Az államérdekeknek a (leg­nagyobb) párt érdekeivel való összemosása az a súlyos csúsz­tatás, amely a kommunista ha­talomgyakorlásra volt jellemző és néhány főfejes számára hol­táig gyümölcsöző. Nem kell tehát féltenünk ma­gunkat. Amint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is voltak és lesznek magyarok, akik tud­ják, meddig terjedhetnek ma­gyarságuk határai. Nagy téve­dés, hogy magyarnak lenni Szlo­vákiában hátrány csupán. Vol­tak, vannak és lesznek, akiknek ez ki is fizetődik. Ukrajnában aránytalanul magas adóterhek sújtják a vállalkozókat Kiskapuk „házszámokkal 99 KŐSZEGHY ELEMÉR Ha az ukrán adórendszer vala­milyen csoda folytán életre kel­ne, akkor az állandó csuklás alighanem rövid időn belül jobblétre szenderítené. Mert­hogy legyen szó gazdasági kér­déseket taglaló konferenciákról vagy vállalkozói magánbeszél­getésekről, fogyatékosságai előbb-utóbb terítékre kerülnek. Egy termeléssel foglalkozó cég például jövedelmének 75 száza­lékát kénytelen adóként befizet­ni. Az adó háromnegyedét teszi ki az n. d. sz., vagyis a többletér­tékadó, a többi - a nyereségadó, OLVASÓI LEVELEK Nyugdíj helyett alamizsna Megkaptam az elhunyt férjem utáni nyugdíjat, ez még rend­ben is volna. Az én kétezer ko­rona alatti nyugdíjam viszont süllyesztőbe került, megfelez­ték. A tüzelőre télen-nyáron 40 százalékát költöm a jövedel­memnek. Élni 2000 korona ma­rad. Sugárkezelésre járó és cu­korbeteg egyén vagyok. Ha van valaki, aki tudna erre a jövede­lemre jó közgazdasági beosztást az útadó, az innovációs alap, a munkavédelmi alap, a kommu­nális adó - apróságnak tűnik. A bérkeret 52 százalékának meg­felelő összeget ugyancsak az adóhatóság veszi ki a munkálta­tók zsebéből. A vállalkozók sze­rint Ukrajnában nemcsak maga­sak, hanem túlontúl sokfélék is az adók. Ráadásul szinte havon­tajelennek meg az adórendszert érintő rendelkezések, amelyek gyakran ellentmondanak egy­másnak. A többség egybehang­zó véleménye szerint ilyen kö­rülmények között egy becsüle­tes vállalkozó képtelen talpon maradni. Kénytelen kettősköny­készíteni, kérem, segítsen! Én személy szerint megcsúfoltnak, meglopottnak, megalázottnak érzem magam. Ezért dolgoz­tunk? Ilyen érzést senkinek sem kívánok. S. B. Fülek Hibás feliratok Aki járt már az ipolysági vasút­állomáson, s olvasta a váróte­rem falát díszítő feliratokat, az valószínűleg egyetért velem ab­ban, hogy nem „mindennapi" műveltségű emberek hagyták ott kéznyomaikat. Miről is van vélni, korrumpálni, kiskapukat keresni. Ez utóbbiak fölött ­jegyzi meg félig tréfásan az egyik vállalkozó - a „házszá­mok" többnyire konkrét össze­geket jelentenek. A vállalkozók többsége természetesen szeret­ne már nem a „ráfizetésből" megélni. A beszélgetések során azonban csupán egy ember val­lotta azt, hogy Ukrajnában jó irányba halad az adópolitika. Igaz, ő az adóhatóság dolgozója volt. A szerző az ungvári Kárpáti Igaz Szó munkatársa. szó tulajdonképpen? Nos, mint ahogy az előbb említettem, feli­ratokról van szó, amelyek több esetben szerelmi vallomások, üzenetek, .jellemzések". Ami ugye nem is lenne baj, csak hát azonkívül,"hogy középületet rongál, az embernek feltűnik a tucatnyi helyesírási hiba s a két­nyelvűség rákfenéje is. A két­nyelvűség fogalma annyit je­lent, hogy a mondatokban a magyar és a szlovák szavak ke­verednek. Sőt nem csak hogy csak kétnyelvű a szöveg, de ha valaki figyelmesen végigböngé­szi a feliratokat, lelhet olyan szavakat is, melyek láttán gon­TALLÓZÓ SME Tibor Smida őrnagy, a Krimina­lisztikai Intézet szakértője kény­telen volt megszüntetni munka­viszonyát. Annak idején Smida állapította meg, hogy Robert Remiáš autójában robbanószert helyeztek el. Most, a rendőrség átszervezése miatt, feleslegessé vál. Felettese közölte vele, tá­voznia kell az intézetből, és más állást kínált neki a rendőrségen belül; erre Šmida maga nyújtot­ta be felmondását. A 12 tagú ké­miai és elektrotechnológiai szakértői csoportból csupán ket­ten tudtak kezelni egy modern, 12 millió koronás berendezést, s csupán ketten beszéltek idegen nyelvet. Mondani sem kell, Šmi­da volt az egyik; ennek ellenére a Remiáš-úgy óta egyetlen szak­véleményezéssel sem bízták meg. - Smida úr saját kérésére távozott - mondta lakonikusan az intézet igazgató-helyettese. PRÁCA Évről évre növekszik a robban­tásos merényletek száma; 1995­ben 29 esetet jegyzett a rendőrség, 1996-ban 65-öt. Óri­ási problémát jelentenek a kábí­tószerek is, ugyanis a már függővé vált fiatalember nem ri­ad vissza semmitől, hogy a szert megszerezze, ezért rohamosan nő a fiatalkorú bűnözők száma. Nő a gazdasági bűnözés is, az éves kár közel 10 milliárd koro­na. A legelszomorítóbb azonban az egyenruhában elkövetett bűntények számának növekedé­se. Tavaly 160 rendőr, 112 kato­natiszt és 127 vámtiszt ellen folytattak eljárást. A bűnlajst­rom terjedelmes, betörés, lopás, csalás, zsarolás, garázdálkodás és csúszópénzek elfogadása is szerepel rajta. PRAVDA - A magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok helyzete nem hasonlítható össze. A szlo­vákság szétszórtan él, identitás­tudatát részben elveszítette, gyorsan asszimilálódik - nyilat­kozta Michal Mata, a magyaror­szági szlovákok országos önkor­mányzatának elnöke. Mata sze­rint a magyar pártok nem akar­ják, hogy nemzetiségi képvi­selők közvetlenül kerülhessenek az Országgyűlésbe, bejutásuk csak pártlistán lehetséges. NEUE: ZÜRCHERZBTUNG - Nem könnyű a hágai bírák helyzete, Bős-Nagymaros prob­lémája rendkívül szerteágazó ­véli a zürichi lap. „Jogi érvek, politikai motivációk mindkét félnél éppúgy szerepet játsza­nak, mint a gazdasági szakem­berek és ökológusok álláspont­ja, s az is nehezíti a helyzetet, hogy maguk a szakértők sincse­nek egy véleményen. A világ ér­deklődéssel várja, a bírák mek­kora jelentőséget tulajdoníta­nak a környezetvédelmi érvek­nek, melyek 1977-ben még alig játszottak szerepet. Magyaror­szág kétségbe vonja, hogy Szlo­vákia a szerződés szempontjá­ból Cehszlovákia jogutódja. dolom, egy magyar szakos ta­nár a haját tépné. Magyar szö­veg szlovák betűkkel! Nem tu­dom, kik a szerzői ezeknek a fe­liratoknak, de azt hiszem, csak sajnálni lehet őket. Hiszen ha már valaki a saját anyanyelvét, legyen magyar vagy szlovák, sem ismeri rendesen, nem tudja magát rendesen kifejezni, nem tud helyesen írni, az elveszett. A későbbiekben nemcsak hogy nevetségessé teszi magát, de le­hetőségei is korlátoltak lesznek. Mert buta emberre nincs szük­sége senkinek. Bajkai Katalin Csata

Next

/
Oldalképek
Tartalom