Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-07 / 55. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 7. KOMMENTÁR Híd - Csurlcához TÓTH MIHÁLY A dél-szlovákiai kisebbségiek a tévének köszönhetően látszólag naprakészen tájékozódhatnak a magyarországi politika alakulásáról. Látszólag. Ugyanis az elektronikus tájékoztató eszközökre nemcsak az jellemző, hogy perceken belül a nézők, hallgatók otthonába tudják továbbítani a híreket, hanem az is, hogy ezek tovaszállnak az éterbe. Lévén, hogy a nyomtatott magyarországi sajtó most már valóban csak néhány tucatnyi példányszámban jut el hozzánk, nincs mód arra, hogy a jelenségeket, híreket folyamatukban, hosszabb távra is kivetítve értékeljük kézzelfoghatóan (nyomdafestékkel) rögzített szövegelt segítségével. A Csurka-jelenséggel is így vagyunk. Úgy mindent összevetve az a kép alakult ki a szlovákiai magyarban a MIÉP vezéréről, hogy peremén tengődik a politikai struktúrának, mert a választók úgy döntöttek, hogy csak kívülről bámulhatja a parlamentet. Ez megnyugtatóan hat a szlovákiai magyarok többségére, akik abban reménykednek, hogy előbb-utóbb nálunk is olyan politikai erők kerülnek hatalomra, amelyek a remélhetően ezután is szélsőségektől mentes magyar kormánnyal civilizáltan tudják feloldani a két ország közötti feszültségeket. Az utóbbi hónapokban, sajnos, nyugtalanító jelenségek tapasztalhatók egyes magyarországi parlamenti pártok Csurkához fűződő viszonyában. A Kereszténydemokrata Néppárt előbb szégyenlősen, majd egyre nyíltabban kifejezésre juttatta, hogy számára nemcsak elképzelhető, hanem egyenesen kívánatos a nyíltan fajgyűlöletre és határrevízióra uszító MIÉPvezérrel való együttműködés. Giczy György keresztény, ráadásul tanult teológus létére immár nemcsak flörtöl Csurkával, hanem leplezetlenül ropja is a násztáncot, és ennek előbb-utóbb házasság lesz a vége, még akkor is, ha a keresztény párt prominenseinek jóérzésű, demokratikus része nem lesz hajlandó elmenni a lakodalomba. Még egy-másfél éve is bizonyításra nem szoruló politológiai tételnek tekintették Magyarországon, hogy aki lepaktál Csurkával, az politikai hullának tekintendő. Ráadásul nincs is egyedül a pártelnökök között Giczy a maga Csurka-barátságával. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is - úgy tűnik - revideálni akatja néhai Antall József döntését, amely számos kiadós botrány után így szólt: a szélsőséges Csurkának távoznia kell az MDF-ből. Lezsákot több interjúban is megszorongatták az újságírók, de állta a sarat; nem volt hajlandó kimondani, hogy az ő értékrendje szerint nem szalonképes a MIÉP hírhedt vezére. Tekintve, hogy mind a KDNP-nek, mind az MDF-nek szlovákiai magyar vonalon is van testvérpártja, jó lenne megtudni, ezek vezetői miként vélekednek elvbarátaik Csurka iránti puszipajtáskodásáról. Szóból ért az ember. JEGYZET Igazságos ítélet? GAZDAG JÓZSEF Nyilvánvaló, hogy szerte a világon csak nagyon kevés olyan ítélet születik, amely abszolút igazságosnak mondható. S még kevesebb azoknak a száma, amelyekbe mindenki belenyugszik. Mindez akár akadémikus okoskodásnak is tűnhet, hiszen a tavalyi késmárki tragédia során meghalt öt fiatalember életét semmilyen ítélet sem pótolhatja. Csodákat különben senki sem várt az ítélethozataltól, csak felelősségteljes bíráskodást. Ez tükröződött a szerencsétlenséget túlélők, testükön az égési sebeket hordozók szótlanságából, a gyermeküket elvesztett szülők fájdalmát tükröző némaságból. Nem teljesült a büntetőtanács elnökének elvárása sem, mert ő viszont azt szerette volna, ha a vádlott egyértelműbben fejezi ki bűnbánatát. A tizedesi rangjától megfosztott fiatalember ugyanis az utolsó szó jogán azt mondta, felettesei is hibáztathatok a történtek miatt. A gyermeküket elvesztett szülők közül a királyhelmeci Ádi István kért szót. Elmondta, hogy egészséges, kitanult fiatalembert adott a hadseregnek, s elvárta, hogy ott ügyelnek testi épségére, és nem koporsóban hozzák haza; de a büntetőtanács elnöke félbeszakította, mondván: ezzel a tárgyaláson kellett volna előrukkolni. Az októberi tárgyaláson viszont a szülők nem kaptak szót. A Felföldi családot képviselő Mészáros Lajos ügyvéd szerint az ítélet arányban van az elkövetett tett súlyosságával. Ám sem a bírák, sem más illetékesek máig nem válaszolták meg hivatalosan azt a kérdést, hogy csupán egy ember felelős-e a bekövetkezett tragédiáért. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Mindenképpen azt ajánlom, hogy legkésőbb holnapra kerítse elő a betegkártyáját! (Diósi Magda karikatúrája) Nem az irracionális magyargyűlölet miatt sorvadnak el kulturális intézményeink Viiii-gyázz! Feküdj! A szlovákiai magyarság azért dühíti a kormánykoalíciós köröket, mert nem vagyunk olyanok, amilyeneknek látni szeretnének bennünket. GRENDEL LAJOS Itt a tavasz, hamarosan el kell készítenem az adóbevallásomat, s így a szlovákiai magyar állami támogatásnak nevezett kormánypropagandára az én pénztárcámból is jut néhány fillér. A boldogságtól ordítani tudnék - hogy egy régi sláger szövegének első sorát idézzem. Persze az ordítás nem segít, sem a nagy drámai szavak és gesztusok. Ezzel nem akarom kisebbíteni Bárdos Gyula és Bauer Győző gesztusának jelentőségét. Kiléptek abból a kormány mellett működő kirakatintézményből, amely 1994. november 4-e óta nem képviseli többé a szlovákiai nemzeti kisebbségek érdekeit. Jól tették, hogy az ajtót betették (maguk mögött). Volt szerencsém részt venni egyszer ennek a kafkai intézménynek az egyik ülésén. Holtomig nem felejtem el, amit ott láttam és hallottam, és a mai napig bánom, hogy betettem a lábamat oda. Ennek ellenére sem gondolom, hogy valamiféle irracionális maHoltomig nem felejtem el, amit ott láttam és hallottam... gyargyűlölet miatt sorvadnak el kulturális intézményeink. Nem elsősorban az a baj velünk, hogy magyarok vagyunk, hanem az, hogy nem olyanok vagyunk, amilyeneknek kormánykoalíciós körökben látni szeretnének bennünket. Tekintetes uraimékat az dühíti, hogy magunk szeretnénk eldönteni, az állami támogatásból mire és mennyit fordítsunk. Úgy, mint 1990 és 1994 között, abban az átkos keresztény-liberális időszakban, amikor országunk még a nyugati közvélemény szemében is szalonképes volt. Igenis, kaphatnak magyar intézmények is állami támogatást. Az összeg odaítélése és nagysága az intézmény „fekvésétől" függ. A szlovákiai magyarnak nem annyira az államhoz, mint az új állampárthoz kell lojálisnak lennie. Az államérdekeknek a (legnagyobb) párt érdekeivel való összemosása az a súlyos csúsztatás, amely a kommunista hatalomgyakorlásra volt jellemző és néhány főfejes számára holtáig gyümölcsöző. Nem kell tehát féltenünk magunkat. Amint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is voltak és lesznek magyarok, akik tudják, meddig terjedhetnek magyarságuk határai. Nagy tévedés, hogy magyarnak lenni Szlovákiában hátrány csupán. Voltak, vannak és lesznek, akiknek ez ki is fizetődik. Ukrajnában aránytalanul magas adóterhek sújtják a vállalkozókat Kiskapuk „házszámokkal 99 KŐSZEGHY ELEMÉR Ha az ukrán adórendszer valamilyen csoda folytán életre kelne, akkor az állandó csuklás alighanem rövid időn belül jobblétre szenderítené. Merthogy legyen szó gazdasági kérdéseket taglaló konferenciákról vagy vállalkozói magánbeszélgetésekről, fogyatékosságai előbb-utóbb terítékre kerülnek. Egy termeléssel foglalkozó cég például jövedelmének 75 százalékát kénytelen adóként befizetni. Az adó háromnegyedét teszi ki az n. d. sz., vagyis a többletértékadó, a többi - a nyereségadó, OLVASÓI LEVELEK Nyugdíj helyett alamizsna Megkaptam az elhunyt férjem utáni nyugdíjat, ez még rendben is volna. Az én kétezer korona alatti nyugdíjam viszont süllyesztőbe került, megfelezték. A tüzelőre télen-nyáron 40 százalékát költöm a jövedelmemnek. Élni 2000 korona marad. Sugárkezelésre járó és cukorbeteg egyén vagyok. Ha van valaki, aki tudna erre a jövedelemre jó közgazdasági beosztást az útadó, az innovációs alap, a munkavédelmi alap, a kommunális adó - apróságnak tűnik. A bérkeret 52 százalékának megfelelő összeget ugyancsak az adóhatóság veszi ki a munkáltatók zsebéből. A vállalkozók szerint Ukrajnában nemcsak magasak, hanem túlontúl sokfélék is az adók. Ráadásul szinte havontajelennek meg az adórendszert érintő rendelkezések, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. A többség egybehangzó véleménye szerint ilyen körülmények között egy becsületes vállalkozó képtelen talpon maradni. Kénytelen kettőskönykészíteni, kérem, segítsen! Én személy szerint megcsúfoltnak, meglopottnak, megalázottnak érzem magam. Ezért dolgoztunk? Ilyen érzést senkinek sem kívánok. S. B. Fülek Hibás feliratok Aki járt már az ipolysági vasútállomáson, s olvasta a váróterem falát díszítő feliratokat, az valószínűleg egyetért velem abban, hogy nem „mindennapi" műveltségű emberek hagyták ott kéznyomaikat. Miről is van vélni, korrumpálni, kiskapukat keresni. Ez utóbbiak fölött jegyzi meg félig tréfásan az egyik vállalkozó - a „házszámok" többnyire konkrét összegeket jelentenek. A vállalkozók többsége természetesen szeretne már nem a „ráfizetésből" megélni. A beszélgetések során azonban csupán egy ember vallotta azt, hogy Ukrajnában jó irányba halad az adópolitika. Igaz, ő az adóhatóság dolgozója volt. A szerző az ungvári Kárpáti Igaz Szó munkatársa. szó tulajdonképpen? Nos, mint ahogy az előbb említettem, feliratokról van szó, amelyek több esetben szerelmi vallomások, üzenetek, .jellemzések". Ami ugye nem is lenne baj, csak hát azonkívül,"hogy középületet rongál, az embernek feltűnik a tucatnyi helyesírási hiba s a kétnyelvűség rákfenéje is. A kétnyelvűség fogalma annyit jelent, hogy a mondatokban a magyar és a szlovák szavak keverednek. Sőt nem csak hogy csak kétnyelvű a szöveg, de ha valaki figyelmesen végigböngészi a feliratokat, lelhet olyan szavakat is, melyek láttán gonTALLÓZÓ SME Tibor Smida őrnagy, a Kriminalisztikai Intézet szakértője kénytelen volt megszüntetni munkaviszonyát. Annak idején Smida állapította meg, hogy Robert Remiáš autójában robbanószert helyeztek el. Most, a rendőrség átszervezése miatt, feleslegessé vál. Felettese közölte vele, távoznia kell az intézetből, és más állást kínált neki a rendőrségen belül; erre Šmida maga nyújtotta be felmondását. A 12 tagú kémiai és elektrotechnológiai szakértői csoportból csupán ketten tudtak kezelni egy modern, 12 millió koronás berendezést, s csupán ketten beszéltek idegen nyelvet. Mondani sem kell, Šmida volt az egyik; ennek ellenére a Remiáš-úgy óta egyetlen szakvéleményezéssel sem bízták meg. - Smida úr saját kérésére távozott - mondta lakonikusan az intézet igazgató-helyettese. PRÁCA Évről évre növekszik a robbantásos merényletek száma; 1995ben 29 esetet jegyzett a rendőrség, 1996-ban 65-öt. Óriási problémát jelentenek a kábítószerek is, ugyanis a már függővé vált fiatalember nem riad vissza semmitől, hogy a szert megszerezze, ezért rohamosan nő a fiatalkorú bűnözők száma. Nő a gazdasági bűnözés is, az éves kár közel 10 milliárd korona. A legelszomorítóbb azonban az egyenruhában elkövetett bűntények számának növekedése. Tavaly 160 rendőr, 112 katonatiszt és 127 vámtiszt ellen folytattak eljárást. A bűnlajstrom terjedelmes, betörés, lopás, csalás, zsarolás, garázdálkodás és csúszópénzek elfogadása is szerepel rajta. PRAVDA - A magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok helyzete nem hasonlítható össze. A szlovákság szétszórtan él, identitástudatát részben elveszítette, gyorsan asszimilálódik - nyilatkozta Michal Mata, a magyarországi szlovákok országos önkormányzatának elnöke. Mata szerint a magyar pártok nem akarják, hogy nemzetiségi képviselők közvetlenül kerülhessenek az Országgyűlésbe, bejutásuk csak pártlistán lehetséges. NEUE: ZÜRCHERZBTUNG - Nem könnyű a hágai bírák helyzete, Bős-Nagymaros problémája rendkívül szerteágazó véli a zürichi lap. „Jogi érvek, politikai motivációk mindkét félnél éppúgy szerepet játszanak, mint a gazdasági szakemberek és ökológusok álláspontja, s az is nehezíti a helyzetet, hogy maguk a szakértők sincsenek egy véleményen. A világ érdeklődéssel várja, a bírák mekkora jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelmi érveknek, melyek 1977-ben még alig játszottak szerepet. Magyarország kétségbe vonja, hogy Szlovákia a szerződés szempontjából Cehszlovákia jogutódja. dolom, egy magyar szakos tanár a haját tépné. Magyar szöveg szlovák betűkkel! Nem tudom, kik a szerzői ezeknek a feliratoknak, de azt hiszem, csak sajnálni lehet őket. Hiszen ha már valaki a saját anyanyelvét, legyen magyar vagy szlovák, sem ismeri rendesen, nem tudja magát rendesen kifejezni, nem tud helyesen írni, az elveszett. A későbbiekben nemcsak hogy nevetségessé teszi magát, de lehetőségei is korlátoltak lesznek. Mert buta emberre nincs szüksége senkinek. Bajkai Katalin Csata