Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)
1997-03-04 / 52. szám, kedd
EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRU ÁR 27. Tragédia Pakisztánban Iszlámábád. Súlyos vasúti szerencsétlenség történt tegnap reggel Pakisztán középső részén, Pandzsáb államban: 119-en életüket vesztették, s mintegy hatvanan-százan megsebesültek. Egy személyvonat nem tudott megállni egy vidéki állomáson. Hogy elkerüljék a frontális ütközést egy száguldva közeledő expresszel, a szerelvényt vakvágányra terelték. A vonat az ütközőbaknak rohant, a mozdony és öt kocsi kisiklott. (MTI) Földrengés Iránban Teherán. Újabb heves földrengés rázta meg vasárnap este Irán északnyugati Ardabil tartományát, ahol a két nappal korábban történt földmozgás következtében 554-en meghaltak és 35 ezren fedél nélkül maradtak. Helyi idő szerint este 10 óra után 10 perccel mozdult meg a föld, a rengés ereje ezúttal a Richter-skálán mérve 5,2-es erősségű volt. Az utórengések súlyosbították az eddigi károkat. Esetleges áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. (MTI) Iránban ezrek gyászolnak a két földrengés után. (ČTK/AP) Meghalt Peng Csen Hongkong/Peking. Hongkongi lapjelentés szerint 94 éves korában meghalt Peng Csen, a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság egyik alapítója. Peng Csen már a múlt héten sem vett részt Teng Hsziao-ping gyászszertartásán, jóllehet tagja volt a Teng temetésének megszervezésére alakult bizottságnak. (MTI) Félszáz fagyhalott Moszkva. Az elmúlt télen 57 ember fagyott meg Moszkva utcáin, és 1066 ember szenvedett fagysérülést. Az áldozatok túlnyomó többsége ittas volt. Az idei tél azonban egészében véve enyhébb volt mint a tavalyi. Akkor több mint 500 ember-jórészt hakléktalan - fagyott meg az orosz fővárosban. (MTI) Erőszak Kolumbiában Bogotá. Összesen 29 ember halt meg a hét végén Kolumbiában különböző összetűzésekben, illetve orvtámadásokban. Az áldozatok közül 12 egy gerillacsoport tagja, 2 rendőr, egy katona, a többbi polgári személy. (MTI) Peru-Dominika Tárgyalások a túszügyről Lima. Alberto Fujimori perui elnök vasárnap látogatást tett Dominikában, s három és fél órás megbeszélést folytatott Leonel Fernandez elnökkel a túszúgyről. Megvitatták annak lehetőségét, hogy a limai túsztartók esetleg menedékjogot kapjanak Dominikában, egyelőre azonban még semmilyen konkrétumról sem állapodtak meg. Fujimori vasárnap esti interjújában úgy nyilatkozott, hogy szerinte a fegyvereseknek nem lenne elfogadható célpont Dominika, s hogy inkább egy harmadik országról lehetne tárgyalni. Fujimori nem fedte fel, mely államokra gondol, de a jelentésben megemlítik: szóba jöhet Kuba, Nicaragua és több kelet-európai ország is. A Túpac Amaru szervezet már 75 napja tartja fogságban túszait, köztük Fujimori elnök testvérét, Pedrót is. (MTI) Mihály román exkirály vállalna hivatalt hazájában, de egyezség erről még nem született A monarchia sem zárható ki MTI-TUDÓSÍTÁS London. „Hivatalos megbízatás" elvállalásáról is tárgyal hazája hatóságaival a román exkirály - ezt maga Mihály közölte a The Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában. A román trónkövetelő a vezető brit konzervatív napilap tegnapi számában közölt interjújában kjelentette: egyezség még nem született e kérdésben a román vezetéssel, de „az alkotmányos monarchia újbóli meghonosítását sem lehet kizárni a lehetőségek közül... A megbeszélések erről is folynak". Mihály szerint a jövő felett továbbra is jókora kérdőjel lebeg, de „ha felkérnek, a lehető leghatékonyabb módon szeretnék segíteni Románián... s ha valamire képes vagyok, az Románia NATO- és EÜ-csatlakozásának előmozdítása". Az éppen ötven éve száműzött uralkodó felesége, Bourbon-Pármai Anna hercegnő a brit lapnak elmondta: kész lenne odahagyni a család svájci fészkét, ha Mihály visszaköltözne Romániába. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e férje visszatértét a trónra is, az exkirályi hitves kitérőleg kijelentette: a cél az, hogy „lehetőségeinkhez mérten minden eszközzel segítsünk Románián... Ami a trónt illeti, végül is az sem egyéb egy széknél". Mihály és családja tegnap a Bukaresttől mintegy 150 kilométerre északnyugatra lévő Curtea de Argesbe, a román királyi ház temetkezési helyére látogatott. Útközben több településen köszöntötték és magában Argesben a polgármester átadta a város kulcsait. Mihály exkirály Bukarestben és vidéken egyaránt lelkes fogadtatásban részesült. (CTK/AP) Rendkívüli állapot, ultimátum, elnökválasztás, fegyveres incidensek Albániában Berisha újra elnök Horn Gyula felszólalása a parlamentben A Postabank szilárd MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Postabank a magyar bankrendszer egyik legnagyobb és legfizetőképesebb pénzintézete, s a kormány minden segítséget megad a bank eredményes működéséhez mondta tegnap az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Horn Gyula magyar miniszterelnök. A kormányfő kijelentette: a Postabank apparátusa sikeresen kezelte a háromnapos rohamot. A jelek szerint helyreállt a rend, a betétesek bizalma erősödik. A miniszterelnök köszönetet mondott a bank dolgozóinak helytállásukért, valamint az ellenzéki politikusoknak az üggyel kapcsolatban megfogalmazott higgadt állásfoglalásért, amellyel hozzájárultak a rend helyreállításához. Elítélte ugyanakkor a rémhírterjesztőket, akik komoly veszteségeket okoztak az állampolgárok egy részének. Leszögezte: az illetékes hatóságok vizsgálják, hogy ki, illetve mi indítota el a pánikot. A mezőgazdasági kistermelők megmozdulásával kapcsolatban Horn Gyula azt mondta: a kormány folytatja a tárgyalásokat a gazdák képviselőivel és kielégíti a jogos igényeket. Kohl már keresi Santer utódát González nem vállalja Tirana. Az albán parlament tegnap újabb öt évre elnökké választotta Sali Berishát. Az eddigi államfő újraválasztása mellett 113 képviselő, ellene pedig egy képviselő szavazott, négyen tartózkodtak. MTI-HÍREK Berisha, aki 1992 áprilisa óta irányítja Albániát, nyomban letette a hivatali esküt a parlament előtt. A kormányzó Demokrata Pártnak a 140 tagú parlamentben 122 képviselője van, az ellenzéki pártok közel tíz hónapja bojkottálják a törvényhozás munkáját. Az elnök újraválasztásának hírére a Demokrata Párt székházánál, ahol Berisha mintegy kétszáz híve gyűlt össze, örömükben a levegőbe lövöldöztek. Berisha megválasztása után mondott rövid beszédében nehéznek nevezte az ország helyzetét, de - mint mondta - a „nehézségeken felülkerekedünk és országunk előrehaladása jelentősebb lesz, mint az eddig volt". Albánia útja a piacgazdaság és az Európához való integrálódás felé vezet. Albánia a szabadságjogok, az egyéni jogok és a demokrácia védelmezője lesz - ígérte, és minden albánt - még az elégedetlenségüket kifejezőket is - felszólított, hogy egyesüljenek egy demokratikus Albánia felépítése érdekében. Közben Albánia déli részén a lázadók megrohantak két katonai támaszpontot, ahol fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. A támadások néhány órával a felkelőknek adott kormányultimátum lejárta előtt történtek. A tiranai kormány tegnapra virradóra a rendkívüli állapot kihirdetésével felhatalmazta a biztonsági erőket, hogy fegyverrel lépjenek fel a „felfegyverzett felkelők" ellen, amennyiben a lázadók hétfőn 14.00 óráig nem szolgáltatják be „fegyvereiket, lőszereiket és robbanóanyagaikat". A tiranai rendőrség egyik szóvivője szerint a „bandák" az albán fővárostól 250 kilométerre délre fekvő Sarander haditengerészeti támaszponton több mint 2000, különféle típusú fegyvert zsákmányoltak. A Tiranától 110 Örömükben a levegőbe lövöldöztek. kilométerre délre fekvő Fier katonai támaszpontról minden rendelkezésre álló fegyvert elraboltak. A Radio Tirana nevű közszolgálati rádióadó eközben közölte, hogy a hétvégi zavargásokban összesen négy embert gyilkoltak meg, köztük egy nyolcéves gyermeket. A zavargások kezdete, azaz a múlt hét eleje óta hivatalos adatok szerint 13 ember vesztette életét. „A helyzet rendkívül sajnálatos és az Európai Unió biztosan sürgetni fogja Berisha elnököt - de az ellenzéket is -, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, ne alkalmazzanak erőszakot és békés ... minden rendelkezésre álló fegyvert elraboltak. módon igyekezzenek megoldani ezt a komoly válságot" - mondotta moszkvai sajtóértekezletén Hans van den Broek, az Európai Bizottság külkapcsolatokért és biztonságpolitikáért felelős tagja. Van den Broek utalt arra is, hogy az EU nagy figyelemmel akarja kísérni az albániai helyzetet. Az ország egész területére kihirdetett rendkívüli állapotot érvénybe lépése után az Albánia és Montenegró közötti határátkelőhelyen lényegében leállt a forgalom. A jugoszláv hírügynökség közlése szerint az albán határőrök egyetlen Albániából távozni kívánó, vagy oda beutazni akaró gépkocsi előtt sem nyitják fel a sorompót, s az országot csak azok hagyhatják el, akik gyalogosan közlekednek. MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Helmut Kohl német kancellár felkérte Felipe González volt szocialista kormányfőt (aki a konzervatív Néppárt egy évvel ezelőtti választási győzelme óta jelenleg az ellenzék vezetője), hogy pályázza meg az Európai Bizottság - Jacques Santer mandátumának 1999. december 31-én esedékes lejártával megürülő - elnöki posztját. A felkérésre február 13-án, González bonni látogatása alkalmával került sor - közölte a spanyol szocialista El Pais tegnapi száma, amely szocialista forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy González nem fogadta el az ajánlatot. A Kohl-González találkozón Jacques Delors, az Európa Bizottság volt elnöke is részt vett, és azzal próbálta meggyőzni Gonzálezt, hogy személye garanciát jelentene a bizottság élén az „európai építkezés" előrevitele szempontjából. González kifejtette Kohlnak és Delorsnak, hogy nem zárkózik el nemzetközi feladatok elvállalásától, de erre csak választásközi „félidőben" hajlandó. Palesztinok sztrájkja az újabb építkezések miatt Arafat reménykedik és kilincsel MTI-TUDÓSÍTÁS Jeruzsálem/Washington. Tegnap reggel általános sztrájkkal válaszoltak a jeruzsálemi, gázai és nyugati parti palesztinok a Kelet-Jeruzsálemben új zsidó lakótelep építését kimondó izraeli döntésre. A palesztin parlament szombati felhívása nyomán reggel 7 órától 12 óráig zárva voltak az üzletek és a palesztin közigazgatás irodái. A Washingtonban tartózkodó Jasszer Arafat palesztin vezető nagyon veszélyes lépésnek minősítette ezt a döntését. Véleménye szerint az intézkedés a „békefolyamat megtorpedózását célozza". A Palesztin Hatóság elnóke hivatalos tárgyalásai megkezdése előtt nyilatkozott: előzetes kiszivárogtatások szerint szeretné rábírni az amerikai vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást Izrelre a döntés megváltoztatása érdekében. Arafat vasárnap este érkezett háromnapos látogatásra az Egyesült Államokba. Fogadja őt Bili Clinton elnök, majd Madeleine Albright külügyminiszterrel tárgyal. Ma New Yorkba megy, ahol Kofi Annan ENSZfőtitkárral találkozik. Útjának elsődleges célja, hogy kézzelfogható, gyakorlati támogatást kérjen Washingtontól az izraeli-palesztin békefolyamat érdemi, tartalommal telített továbbviteléhez. Elemzők szerint jelentős politikai és gazdasági tőkeinjekcióra volna szüksége, hogy lecsillapíthassa az izraeli döntés miatt háborgó palesztin tömegeket. Vasárnap 5000 ember tüntetett Minszkben a kormány ellen. Az operaház épülete előtt gyülekeztek, ahol egy Alekszandr Lukasenko elnököt kifigurázó szabadtéri bábelőadást rendeztek, majd megpróbáltak az elnöki hivatal felé vonulni, de a rendfenntartók ebben megakadályozták őket. A rendőrség 16 tüntetőt letartóztatott. (ČTK/AP)
