Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-26 / 71. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 26. KOMMENTÁR Kamasz diktatúra TÓTH MIHÁLY A politológusok 1945 óta már könyvtárnyi tanulmányt írtak a XX. század első felében produkált önkényuralmak fejlődéstör­ténetéről. Utólag könnyebb a tettek minősítése, a vétkek mé­ricskéiése. Ma már azt is tudjuk, a Balkánon mi lett a követ­kezménye, hogy az egykori Jugoszlávia újságírói, történészei egymásnak uszították a horvátokat, szerbeket és bosnyáko­kat. A sírokat már benőtte a dudva, így az elemző hajlamú társadalomtudósok már arra is sort kerítenek, hogy megvitas­sák, kiteljesedett fasizmus volt-e, ami történt, vagy „csak" a kommunizmus összeomlásának várható következménye. Egy­valamiben tutinak csak megegyezni: a diktatúrák létrejötté­ben úgyszólván mindig főszerepe volt a nacionalista népbutí­tásnak. A szlovákiai nacionalizmus 1989 óta új feladat elé állítja az önkényuralmak természetével foglalkozókat. Nem utólago­san, a következmények ismeretében kellene minősíteniük, ka­tegóriákba sorolni azt, ami nálunk nacionalista vonalon törté­nik, hanem azt kellene kidedukálniuk, ami történhet, ha a végrehajtó hatalom által szervezett tobzódás folytatódik. Tegnapig még csak kamaszkorát élte a magyarellenességre alapozó szlovákiai nacionalista politizálás. Tegnapig még az volt a helyzet, hogy ha egy törvény hatályba lépett, akkor az (legalábbis hivatalosan) állampolgári alapon számon kér­hető. De amióta írásos dokumentummal bizonyítható a művelődéshez való jog nemzeti hovatartozás alapján való ér­vényesíthetősége, mindez már csak múlt időben mondható el. Annak alapján, hogy 1994 őszén Mečiar teljhatalmat adott az iskolarendszer irányításában Slota pártjának, sejthető volt, hogy jót nem várhatunk. Slavkovská helyettese elrendelte, hogy bizonyos oktatási teendőket magyar iskolákban csak szlovák nemzetiségűek láthatnak el. Ami azt jelenti, hogy a magyar nemzetiségűek nemzetiségi hovatartozásukból kifo­lyólag bizonyos teendők elvégzésére diszkvalifikáltattak. A zsidóüldözés sem krematóriumok üzemeltetésével kezdődött. Talán azzal vette kezdetét, hogy valaki elmondott egy zsidóviccet... Nem elsősorban a szlovákiai magyarokon múlik, hogy felnőtt korúvá tudnak-e serdülni a kamasz diktátorjelöltek. JEGYZET nemzetlenítésre irányuló nyomás minden módozata. Márpedig a magyar nemzeti­ségű szlovák, történelem és földrajz szakos pedagógusok kiszorítása nemzetiségi hova­tartozás alapján történik, te­hát nemzetiségi diszkriminá­ció. A nemzeti identitástudat formálásában döntő szerepet játszó történelem- és föld­rajzoktatás elszlovákosítása pedig az elnemzetlenítésre irányuló nyomás burkoltnak sem nevezhető módozata. Attól tartok, át fog kelleni ír­ni a szlovák történelmet, leg­alábbis a „magyarosítás" cím­szó alatt ismert fejezetét. Ne­hezen építhető ugyanis nem­zeti martirológia olyan intéz­kedésekre, melyeket a jelen­legi szlovák hatalom képvi­selői elődeikre nézve ugyan sérelmeseknek ítélnek, de ma úgy prezentálnak, mint a kisebbségi kérdés megoldá­sának egyedül üdvözítő mód­ját. S ha ez netán a bibliai „szemet szemért" elv érvé­nyesítése, akkor az Alkot­mány preambulumát kell sürgősen megváltoztatni, amely Cirill és Metód keresz­tény szellemi hagyatékára épül. A keresztény szellemi­ség ugyanis elveti a bosszút. Főszerkesztő: Sziívássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit -kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szemet szemért? VOJTEK KATALIN A parlament még nem hagy­ta jóvá az új közoktatási tör­vényt, de az oktatási állam­titkár már körlevélben utasí­totta a kerületi és járási hiva­talokat, intézkedjenek, hogy a magyar iskolákban a szlo­vák nyelvet, a földrajzot és a történelmet kizárólag szlo­vák nemzetiségű pedagó­gusok tanítsák. Továbbá biz­tosítaniuk kell, hogy minden­ütt, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 40 szá­zalékot, a szlovák iskolák pe­dagógusai különjuttatásban részesüljenek. A körlevél tartogat más hát­borzongató meglepetéseket is, de ez a két pontja a leg­árulkodóbb, és egyben, hál istennek, a legsebezhetőbb. Mert ha még érvényes a Szlo­vák Köztársaság Alkotmánya, akkor érvényes a 2. fejezet 2. pontja is, mely szerint senki sem lehet etnikai kisebbség­hez tartozása miatt előnybe helyezve vagy hátrányba jut­tatva. Ugyanígy érvényes a 3. pont is, miszerint tilos az el­Nagy Frigyes magyar mezőgazdasági miniszter a mai agrárdemonstráció résztvevőinek: - Na, fiúk, meddig juttok kormány nélkül? (Sajdik Ferenc karikatúrája) Az államhatalom az alkotmány szerint is az állampolgártól ered Referendumok éve Hosszú ideig emlékezetes marad számunkra az idei esztendő, amelyet a refe­rendumok, azaz a népsza­vazások évének nevezhe­tünk. Két referendumban négy kérdésre kell a vá­lasztójoggal rendelkező állampolgároknak választ adniuk. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD Még szerencse, hogy a köztár­sasági elnöknek köszönhetően ugyanazon a napon: május 23­án vagy 24-én. Az első esetben a köztársasági elnök közvetlen választását kellene megszavaz­nia a népnek. Tekintettel arra, hogy a Tisztelt Ház képtelen volt dönteni az ilyen értelmű al­kotmánymódosításban, a csak­nem 500 ezer aláírással kény­szerítették ki az ország állam­polgárai a döntés jogát, a nép­szavazást. Helyesen cseleked­tek, hiszen tudatában kell lenni­ük annak, hogy - az alkotmány szerint is - az államhatalom a polgártól ered. A feltett kérdés­A második és a harma­dik kérdés értelmetlen és fölösleges. re egyértelmű „igen" kell legyen a válaszuk mindazoknak, akik számára fontos a jövő, és nem közömbös, hogy ez az ország a demokrácia útján fog-e haladni vagy sem, akik készek megaka­dályozni az akár a végtelenségig elhúzódó alkotmányos válság bekövetkeztét. Sokkal bonyolultabbnak tűnik a helyzet a másik, a parlamenti többség által kikényszerített re­ferendum esetében. A kérdések megválaszolását illetően ez idá­ig nagy a zűrzavar, ami nemcsak a parlamenti pártok eltérő aján­lásainak, hanem a különböző új­ságcikkek megtévesztő értelme­zésének is köszönhető. Még sze­rencse, hogy az első kérdést - a NATO-tagságot - illetően vala­mennyi ellenzéki párt az igen mellett tette le a voksot. Nincs min gondolkodni. Szlovákia de­mokratikus jövőjét szem előtt tartva elkerülhetetlen, hogy az ország ennek a biztonságpoliti­kai szervezetnek a tagjává vál­jon. Természetesen ehhez meg kell felelni a NATO-tagállamok elvárásainak. A második és a harmadik kérdés értelmetlen és fölösleges. Csu­pán arra jó, hogy elijessze a sza­vazókat az első kérdés kedvező megválaszolásától. Tudniillik a NATO 1949-es washingtoni szerződése teljesen szabad ke­zet ad az atomfegyverek telepí­tését illetően valamennyi tagál­lamnak (lásd Norvégia és Dá­nia), illetve tagjelöltnek. Továb­bá tudni kell azt is, hogy még Csehszlovákia csatlakozott a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó nemzetközi dokumentum­hoz, és ezt a kötelezettséget az önálló SZK is magára vállalta. Harmadszor pedig tudomásul kell vennünk azt is, hogy az új nemzetközi helyzetnek megfe­lelően átalakuló és kor­szerűsödő NATO Közép-Európa ezen térségét, még kelet felé is bővítve, atommentes övezet­ként szándékozik kiépíteni. Alá­támasztja mindezt az USA kül­ügyminiszterének, Madelaine Albright asszonynak a közel­múltban Brüsszelben tett kije­lentése is: „Európa ezen térségé­ben nem tervezzük és nem tart­juk szükségesnek az atomfegy­verek telepítését." Legvégül pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy Szlovákia lakos­sága milyen ellenszenvet táplál az „atommal" szemben. Ilyen felfogásban tán az atomfegyve­rek nem jelentenek potenciáli­san nagyobb veszélyt, mint az áramot termelő atom­erőművek? A közvélemény-ku­tatások szerint a lakosság 86 százaléka már most az atom­fegyverek telepítése ellen fog­lalt állást. A harmadik kérdés is fölösleges. De ha már van, akkor nem lehet egyértelműen elutasító választ adni rá. Katonai támaszpontok Legalább egymillió ál­lampolgár kedvező vá­laszt adjon. már most is léteznek ebben az országban, és ha netán Szlová­kia NATO-taggá válik, akkor nem lehet egyértelműen elzár­kózni a NATO belső szerkezeti felépítésének szükségességéből következő nemzetközi támasz­pontok esetleges létesítése elől. Függetlenül attól, hogy Szlová­kia NATO-tagsága egyáltalán nem a népszavazás eredmé­nyétől függ, két magyar parla­menti párt - az Együttélés és az MKDM - a felsorolt érveket ésszerűen mérlegelve nem szán­dékozik félrevezetni a választó­it, illetve a szlovákiai magyarsá­got. Ezért ajánlja a második kér­désre az egyértelmű nemleges választ. A harmadikra lehet „igennel" is válaszolni, vagy pe­dig - amennyiben a törvény megengedi - ignorálni is lehet a válaszadást. A legfontosabb cél, hogy a választópolgárok több mint a fele (kb. 2 millióan) já­ruljon az urnákhoz, és ebből az első kérdésekre legalább egy­millió állampolgár kedvező vá­laszt adjon. TALLÓZÓ PRAVDA A privigyei Felső-nyitrai Szén­bányában kilencezer alkalma­zott várja sztrájkkészültségben a kollektív szerződésről szóló tárgyalás kimenetelét. A cég hozzáállása alapján feltételez­hető, hogy nem sikerül meg­egyezniük. A vállalat 6%-os béremelésre hajlandó, a bányá­szok viszont 30 százalékot kö­vetelnek. Egyszázaléknyi bér­emelés 13 millió koronát tesz ki. Marián Mesiarik, a bányász­szakszervezet elnöke szerint abban már megegyeztek, hogy amennyiben a régióbeli érdek­egyeztető tanács valamelyik tagja fontosnak tartja, két héten belül össze kell hívni a testüle­tet. A szaporodó súlyos, illetve halálos balesetek miatt szigorít­ják az ellenőrzést, és újra beve­zetik a nyilvános vizsgálatokat. PRÁCA A Szlovákiai Munkásszövetség kongresszusán állítólag felme­rült a javaslat, hogy Ján Ľupták elnök portréját tűzzék a párt zászlajára. A javaslat végül nem kapta meg a szükséges többsé­get, de érdekes, hogy egyetlen küldött sem tartotta fontosnak megkérdezni az elnököt a bankprivatizációval kapcsola­tos szavazása felől. Az ülést kö­vető sajtóértekezleten az alap­szabály módosítását az elnök azzal magyarázta, hogy a párt­ba olyanok is beléptek, akik megpróbálták tönkretenni és kihasználni az eredményeit. így például ezentúl a pártvezetés megszüntetheti akár az alap­szabályt megsértő járási szerve­zetet is. NOVÝ ČAS A múlt csütörtökön a dunaszer­dahelyi rendőrségnek telefonon jelentette az olgyai Kemal U., hogy lakásában négyen fogva tartják, és gyilkossággal fenye­getőzve másfél millió koronát követelnek tőle. Ezenkívül azt állította, hogy elvették tőle 700 ezer koronát érő 525-ös BMW­jét, benne egy ČZ márkájú pisz­tollyal és egy Winchester puská­val. Peter Ondéra belügyi szó­vivő szerint a négy tettest sike­rült elfogni. Ketten közülük 27 éves pozsonyiak, egyikük orvos­tanhallgató. A többiek ukrán ál­lampolgárok, (34, ill. 27 éves). A dunaszerdahelyi Járási Nyo­mozóhivatal az üggyel kapcso­latban annyit mondott, hogy a tettesek péntek óta rács mögött vannak, és rablás miatt emeltek ellenük vádat. SME A statisztika szerint hazánkban eddig Zsolnán történt a legtöbb bombamerénylet. Először 1994 januárjában egy Favorit alatt robbant fel egy Fl-es kézigrá­nát, és azóta öt robbanás tör­tént. Négy esetben gépkocsit tettek tönkre, egyszer pedig egy garázs volt a merénylők cél­pontja. Utoljára idén február 9­én a Centauri éjjeli bár előtt egy Škoda Felíciát robbantottak fel. OLVASÓI LEVELEK Vízparti tűnődések Állok a Feketevíz partján, né­zem a folyó piszkosszürke hul­lámait. Valaha kristálytiszta vi­zében a halak garmadája mel­lett rákok és kagylók is voltak. A Feketevíz és a hozzá csatlakozó kanális találkozásánál áll a gát­őr háza. Az ötvenes évek végén az állami gazdaság többek kö­zött rizstermesztéssel is próbál­kozott, a folyó partján létesített medencék környékén az üdülni vágyók találtak kellemesen lan­gyos és tiszta vizet. Az évek múltával az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atom­erőműből és a folyóhoz csatla­kozó kanálison keresztül ide jutó Vágsellyén és környékén vízbe került szennyező anyagok elvégezték romboló munkáju­kat. Mára a Feketevíz holtvízzé változott. Pattjait szúrós csipke­bokrok és gyom lepték el. Az egykoron az állami gazdaság­hoz tartozó Alsóhatár falu időközben elszakadt Király­révtől, kihalt portáit pozsonyiak vásárolják fel. Manapság egyre gyakrabban hangzik fel idegen szó az egykor csupán magyar ajkú faluban, vadászházát gya­korta látogatják újgazdagék és miniszterek... Szabó Sándor Királyrév A magyar nóta ünnepe Ünnep volt március 14-e a du­naszerdahelyi művelődési ház­ban. A népdal és magyar nóta ünnepe. A csallóközkürti ének­lőcsoport által szervezett nóta­és népdalestnek magyarországi vendégei is voltak. A kispesti Vi­gadó magyarnóta-klubjának művészei és műsorvezetője a hazaiakkal együtt felejthetetlen estét szereztek a közönségnek. A csallóközkürti éneklócsoport több mint 20 éve ápolja hagyo­mányainkat, őrzi az itt élő ma­gyarság csodaszép népdalait. Többször szerepelt határainkon túl, s az év elején lehetőséget kapott CD-lemezfelvételre. Fá­radhatatlan vezetője Szabó Jo­lán, aki több mint öt évig veze­tett gyermekcsoportot is. Hálás, értő közönsége volt a hosszúra nyúlt estnek. Zúgott a taps, ez a fellépő magyar művészek egye­düli jutalma, ugyanis fellépti dí­jukat az éneklőcsoport támoga­tására ajánlották fel. Gányovics Jolán Csallóközkürt

Next

/
Oldalképek
Tartalom