Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-24 / 69. szám, hétfő

4 PoLiTikA ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 24. Szalatnai Rezső-emléktáblát avattak Budapesten, az I. kerületi Attila utca 75 szám alatt Könyveit és elveit hagyta ránk innét csupán egy ugrásra, Győrben A Broadway Musical Company előadása ÚJ SZÓ-INFORMACIÓ Akik még nem látták annak idején Pozsonyban vagy Komáromban a Forman-film révén világsikerré vált HAIR eredeti Broadway-produkcióját a hosszabb ideje Európában turnézó New York-i Broadway Musical Company előadásában, most pótolhatják a mulasztást, és felejthetetlen élményben lehet részük. A nagy sikerű együttes 1997. március 30-án Győrben, a Városi Sportcsarnokban mutatja be az immár klasszikussá vált musicalt. A több mint három órás előadás 19.00 órakor kezdődik. Jegyelővétel és tájékoztatás: Dunaszerdahely, SATUR utazási iroda (volt ČEDOK), tel.: 0709/ 522892. Budán tegnap avatták fel Szalatnai Rezső emléktábláját, az író halálának huszadik évfordulója alkalmából. Katona Tamás, Pomogáts Béla és - egykori diákjai nevében - Ebért Tibor mondott beszédet. Itt hangzott el Szalatnai Juditnak, az író leányának alábbi megemlékezése. ÚJ SZÓ-INFORMACIÓ Szalatnai Rezső író, publicista, az irodalomtudományok kandidátusa húsz éve, március 23-án hunyt el. Az utolsó szót nem én váltottam vele, egy régi tanítvá nya unokájának egyetemi felvételét intézte, amikor az ötödik szívroham közbeszólt. Szalatnai-Rácher Rezső 1904 október 23-án született Nagyszalontán (Veľká Slatina). Középiskoláit Gvadányi városában végezte, abban a katolikus főgimnáziumban, ahol Juhász Gyula tanárkodott 600 napig, aminek Szalatnai Rezső Juhász Gyuláról szóló monográfiájában állított maradandó emléket. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban végezte, néhány szemesztert Krakkóban és Prágában. Irodalmi tevékenységét diákkorában, a Mi Lapunkban kezdte el. A harmincas években ismert publicistaként működött hazai, magyarországi és erdélyi lapokban egyaránt. Pozsonyban tanárkodott, miközben élénken vett részt a kisebbségi élet irodalmi és politikai érverésében. Az ifjúsági mozgalmakon (cserkészet stb.) kívül a Sarló mozgalom egyik alapító tagja volt. Örök szívügyének tekintette a szlovák-magyar-cseh kulturális kapcsolatok ápolását. Harcos, egyetemes humanizmus jellemezte, a maga módján vallásos és baloldali volt. Le kell szögeznem, soha nem volt kommunista és semmilyen pártnak soha nem volt tagja. Irigyei és politikai ellenfelei részéről egész életében hihetetlen támadások és megbélyegzések érték: volt kommunista Lenin-fiú, volt zsidóbérenc és szociáldemokrata, szabadkőműves és rózsaszín. Egész életében hihetetlen támadások érték. Nem kerülte el a börtönöket sem. Két ízben, 1941-ben és 1943-ban tartóztatták le társaival együtt, politikai okokból, mint magyart és mint kommunistát. 1944-ben Esterházy Jánossal és Peéry Rezsővel töltött napokat egy holt Dunacsatornában, a Gestapo elől bújdosva. A végső felvonásig még három hónap volt hátra. Aztán felgyorsultak az események: 1945. áprilisában a felszabadulás, 1945. május 11-én kezdődött a magyarok szégyenteljes holocaustja - véletlenül ugyanott, ugyanazokban a barakkokban, ahol néhány héttel azelőtt gyilkolták halomra másvallású honfitársaikat. Döbbenetes kaleidoszkóp! A jogfosztás éveiben Szalatnai Rezsőt a felvidéki magyarság vezetőjeként és megmentőjeként tartják számon. Segélyakciókat szervez, Esterházy Lujzának hiteles adatokat küld a párizsi béketárgyalásokra, és tartja vele a titkos telefonkapcsolatot. Memorandumokat ír, felmentési engedélyekért ostromolja a csehszlovák hatóságokat. Memorizált cikkeket küld betanított tanítványaival Budapestre, és segítségért küzd a magyar kormánynál. Éjszakánként a jobb érzésű szlovák írókkal találkozik, és kéri segítségüket a magyarüldözés tompítására. A pozsonyi Egyetemi Könyvtárban elveszti állását. Kilenc alkalommal menti meg családját a kitelepítéstől, végül feladja a harcot és 1948. júniusában egy silány marhavagonba rakva áttelepítik. 1949. szeptemberében az ÁVH házkutatást tart nála és letartóztatja, kőkemény megrázkódtatásokban van része. A vád: 1. kollaboráció az emigráns Nagy Ferenc-kormánnyal; 2. egy írása Esterházy János védelmében. Néhány nap múlva kiengedik, Kilencszer mentette meg családját a kitelepítéstől. de állását a Kelet-Európai Tudományos Intézetben elveszíti. A magyar kormány által 1947-ben ígért egyetemi katedrát nem kapja meg. Mindezek után nehezen tér magához, de ír és fordít összeszorított fogakkal. Lassan, nehezen engedik publikálni. Az ötvenes években bekerül az Egyetemi Könyvtárba és onnan megy nyugdíjba 1964-ben. Ekkor már csak az irodalomnak él. Dezséri László püspök felkérésére az evangélikus sajtónak új irányt mutató munkatársa lesz. Lutheránus indíttatása példaértékűvé válik. A pártállam idején egyházi tisztséghez nem engedték jutni, az egyházban mint presbbiter munkálkodott. Az ifjú prédikátorok nyelvének pallérozottságát figyelte. A hatvanas évek második felétől rengeteget publikál. Tanulmányai, esszéi, cikkei, könyvei egymás után jelennek meg. Külső munkatársa a Magyar Nemzetnek, a Tükörnek, Fórumnak, Kortársnak, Irodalmi Szemlének. Könyveit, melyek ebből az időből származnak, talán a következő sorrendbe helyezném: Petőfi Pozsonyban, Juhász Gyula 600 napja, Kisebbségben és igazságban, Magyar írók nyomában, Arcképek, háttérben hegyekkel, Kempelen a varázsló, A cseh és szlovák irodalom története I., II., Elindulunk és visszatérünk 1977, majd a Kempelen a varázsló ötödik kiadása. Posztumusz kéziratából Nemzet és emlékezet címmel sorozatot ad ki a Magvető, s így jelenik meg a Kisebbségben és igazságban c. kötet Két hazában egy igazsággal címen 1982-ben, mely két részből áll. Öröksége a szülőföld szerelme, a magyar haza szeretete, a Duna menti népek megbonthatatlan barátságába vetett hite és megingathatatlan humanizmusa. Könyveit és elveit hagyta ránk. Neves előadóművészek közreműködésével Ma este a gyertyás tüntetésre emlékeznek Eltűnnek az etnikai sokszínűség nyomai, már csak a temetők sírkövei tanúskodnak róla Történelmi megemlékezés más népek fiainak nem j ár? A budapesti emléktábla, amely XII. Károly svéd király egyetlen éjszakájának emlékét őrzi. (Új Szó-archívum) Pozsony. A Mentsük meg a kultúrát fórum keretében ma a Szlovák Nemzeti Színház és az Astorka Színház neves művészei is közreműködnek azon a rendezvényen, amely a rendszerváltás előtti legnagyobb tömegmegmozdulásra, az ún. pozsonyi gyertyás tüntetésre emlékezik. Az ellenzék ismert képviselőinek részvételével zajló megemlékezés 18.00 órakor kezdődik, színhelye a pozsonyi pasienkyi sportcsarnok. WESZTROCZY ZSOLT Besztercebányán a gótikus városháza, a reneszánsz paloták, a Várnegyed, a barokk templomok és a szecessziós középületek régi idők megkapó hangulatát idézik. Az egykori jelentős és gazdag bányavárost a németmagyar-szlovák etnikai hármasságjellemezte. Ennek nyomai mára már itt is eltűntek, csak a temető sírkövei és az útikönyvben található egykori elnevezések tanúskodnak a hajdani lakosság etnikai sokszínűségéről. A város életében nyomot hagyó jelentős személyiségek ugyanígy jártak, csupán a szlovák nemzetiségű, vagy annak tartott hírességek képeznek kivételt. Ezen a téren a magyar látogatónak a Főutca alsó végén álló Turcsányi-ház jelenti a legnagyobb csalódást. A 16. században emelt palotát egy évszázaddal később tulajdonosai reneszánsz stílusban építették át. Jelenleg egy galériának ad otthont, de sem kívül, sem belül nem tanúskodik semmi arról, milyen jelentős esemény történt itt 1620. augusztusában. 1620-ban már két éve dúlt a kor világháborújaként emlegetett harmincéves háború, melyben a Habsburgok ellen harcoló cseh és morva rendek oldalán Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is részt vett. A sikeres hadjáratnak köszönhetően a magyar nemesség is Bethlen mellé állt, és a besztercebányai országgyűlésen az erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választották. Ez a nevezetes esemény a Turcsányiházban zajlott 1620. augusztus 25-én. Hosszú idő után Erdély és a királyi Magyarország egy kézbe került, és felcsillant a remény az ország egyesítésére. Ez a remény azonban hamar szertefoszlott. A török választás elé állította Bethlent, akinek el kellett döntenie, hogy Erdély vagy Magyarország uralkodója kíván-e lenni. Rövidesen a cseh felkelést is leverték, és szövetségesek híján a kis erdélyi fejedelemség nem volt képes szembeszállni az akkori világ két legerősebb nagyhatalmával. Elődjének, Bocskai Istvánnak pédájára Bethlen Erdélyt választotta, és az egyesülés ügye hosszú időre lekerült a napirendről. A besztercebányai országgyűlés pedig, amely szerensésebb körülmények között az ország egyesítésének kezdete és a század egyik jelentős eseménye lehetett volna, kihullott a köztudatból, és ma már csak a történettudomány tartja számon. Pesten, a Váci utca 47. számú ház falán egy domborművei díszített márvány emléktábla látható. Magyar és svéd felirata arról tudósít, hogy XII. Károly svéd király a megsemmisítő poltavai vereséget követő törökországi bújdosásából hazafelé tartva a ma emléktáblával díszített házban, az egykori Bádogkalaphoz címzett fogadóban töltött egy éjszakát. „Észak Nagy Sándora", az ifjú katonakirály, bár rendkívüli személyes bátorságával bámulatba ejtette kortársait, Svédországnak nem hozott szerencsét; önfejűségével, makacsságával, ifjonti hevességével tönkretette országa nagyhatalmi pozícióját. Kétszáz évvel a pesti fogadóban töltött éjszaka után Svédország nagykövete mégis emléktáblára érdemesítette és őrizte meg ezáltal az utókor számára XII. Károly életének ezt a jelentéktelen epizódját, s az emléktábla több mint nyolc évtizede háborítatlanul függ helyén. Ha a történelmi megemlékezésnek és kegyeletnek ez a formája Besztercebányán és másutt is követendő példává válna, jótékonyan elősegítené a szlovák-magyar viszonyban meglévő feszültség oldását és a multikulturális hagyományokhoz való visszatérést. I ~~—TT^MI A besztercebányai Turcsányi palota, ahol Bethlen Gábort királlyá választották. (A szerző felvétele) Magyar Népmesemondók Találkozója Fa ága rügyével címmel 1997. május 23-án és 24-én rendezik meg Gödöllőn a Kárpát-medencei Magyar Népmesemondók Találkozóját, ahová szívesen várják a határon túlról érkező népmesemondókat, akiknek életéhez természetes módon hozzátartoznak a magyar népmesék. A gödöllői találkozón részt vehet mindenki, aki a magyar népmesemondás hagyományait őrzi, példájával maga nevelte ki a nyomdokaiba lépő fiatalokat, és mindazok, akik ezt a csodálatos örökséget átvették és folytatják. A legjobb mesemondók jutalomban részesülnek. A résztvevők utazási költségeihez segítséget nyújt, étkezést és szállást biztosít a szervező: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Juhász Gyula Városi Könyvtár, a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Pszicholingva Nyelviskola-Kiadó. Jelentkezés április 15-ig a következő címen: Juhász Gyula Városi Könyvtár, 2100 Gödöllő, Dózsa György u. 10. Tel/fax: (28) 410-570, Schváb Jolán könyvtárosnál. POZSON

Y HVIEZDA: 101 kiskutya (am.)15.30, 18.00, 20.30 OBZOR: Kolja (cseh) 18.00, 20,30 MLADOSŤ: Larry Flint (am.) 15.30, 17.30,20.00 YMCA: Rómeó és Júlia (am.) 15.30,18.00,20.30 TATRA: Hosszú csók (am.) 15.30,18.00, 20,30 ISTROPOLIS: Evita (am.) 20.30, Alvók (am.) 15.00, 18.00, Rómeó és Júlia (am.) 17.00,19.30, 101 kiskutya (am.) 15.00,17.30, 20.00 KASS

A DRUŽBA: 101 kiskutya (am.) 13.30 TATRA: Értelem és érzelem (ang.) 16.00, 19.00 CAPITOL: 101 kiskutya (am.) 14.00, 15.45, 18.00; Alvók (am.) 20.00 ÚSMEV: Kolja (cseh) 16.00, 18.00, 20.00 IMPULZ: Nagyon gyors és nagyon fiatal (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - TATRA: Az alvók (am.) 17.00, 19.00 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Matilda (am.) 16.30, 19.00 (Új Szó - archívum) Egy jelenet az előadásból E helyen pihent XII. Köro^ suéd tóraly uw^-én.UMion.«nap alair telte meg- az utat Törökországból Siraisundig. Carl XI! rasiadô hér pó Rié ten Tűrtet túl $m\ sund n«v. t?rt. A- ýMM -ill,,.