Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-24 / 69. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 24. KOMMENTÁR Üllő és kalapács GÖRFÖL ZSUZSA Helsinkiben nem született áttörés a NATO-bővítés ügyében, az orosz fél fenntartja elutasító álláspontját. Ez azonban nem jelent kudarcot, hiszen Oroszországtól az Egyesült Államok, s rajta keresztül az egész NATO nem is várt beleegyezést, mert hiszen ez az oroszok vétójogának de facto elismerését jelente­né. A csúcs legfontosabb feladata az volt, hogy oldja a feszült légkört, amelyet legfőképpen az okozott, hogy a kezdeti orosz sértődöttség néha már fenyegetőzésbe ment át. Ez a cél­kitűzés teljesült, Jelcin kénytelen volt elismerni, hogy az Észak-atlanti Szövetség bővítését bár helyteleníti, de tudomá­sul veszi. Az Oroszország és NATO közti megállapodás az ún. különleges kapcsolatokról sem lesz kötelező érvényű, parla­menti ratifikációt igénylő szerződés, hanem egy olyan charta, amely lefekteti az együttműködés elveit. Ezeket az elveket, a légkör enyhítését, az orosz aggodalmak eloszlatását pedig to­vább segíti a csúcson született három leszerelési megállapo­dás. Hiba lenne azonban feltételezni, hogy máris beköszöntött a mosolydiplomácia kora. A népes orosz delegáció Helsinkiben nem hagyott kétséget afelől, hogy a madridi NATO-csúcsig lesznek még követelései, okoz még néhány álmatlan éjszakát a szövetségi vezetőinek. Szergej Karaganov elnöki tanácsadó szerint már a NATO-bővítés első hulláma is hiba, az esetleges második fordulója pedig már tragikus hiba lenne, hiszen a balti országok és Ukrajna lényegében „az üllő és a kalapács közé kerülnének". Találó hasonlat - orosz szemszögből. De ugyanez a hasonlat Oroszország helyzetére is alkalmazható. Amilyen állapotban az ország gazdasága van, amilyen keményen rá-rátapos a de­mokrácia gyerekcipőjére - ez az az üllő és kalapács, amely között a Jelcin-féle amorf vezetés őrlődik. A tény, hogy Jelcin kénytelen volt határozottan elutasítani a csúcs olyan értel­mezését, mely szerint Oroszország a NATO-bővítés fejében gazdasági téren kapott kárpótlást, nem kevesebb, mint ép­pen ennek elismerése. Hiszen ez ugyanannyira nyilvánvaló, mint Moszkva eddigi NATO-ellenes ágállásainak indítéka: bővüljetek és fizessetek! JEGYZET Bástyáink ereje SZILVÁSSY JÓZSEF Hiába járunk március vége­felé: tegnapelőtt metsző szél kavargott, hó is hullott Pere­den. Mindhiába szajkóznak a kormánypártiak demokrá­ciáról és a kisebbségek átla­gon felüli jogairól. Didereg a lélek ebben a fogvacogtató politikai légkörben, a min­denféle másságot eltiporni akaró diktátorok dáridózá­sában. Percek alatt elém tá­rul ennek a jobb sorsra érde­mes országnak a kórképe. A rimaszombatiak arról pa­naszkodnak, hogy ismét ná­luk van a legtöbb munkanél­küli, mert ez a kormány újra csak statisztikákat kozmeti­káz. Milliárdokat költ köz­hasznú munkák támogatásá­ra, ahelyett, hogy e pénzek nagyobb részét új munkahe­lyek teremtésére fordítaná. Most még nagyobb összeget szán olyan cégek feltámasz­tására, amelyek nagy részét koncepciótlanság, továbbá a politikai szempontok alap­ján kiválasztott tulajdono­sok dilettantizmusa és rab­lógazdasága döntött romba. A bodrogköziek az elkótya­vetyélt szomotori állami gazdaságról, a régiónak a teljes összeomlás felé sodró­dó mezőgazdaságáról mondtak szívszorító ténye­ket. A pedagógusok döbben­ten idézték föl Slavkovská miniszterasszony pénteki dunaszerdahelyi kijelenté­sét, miszerint hiábavaló a pedagógusok és a szülők til­takozása, ő bizony a parla­ment elé terjeszti azt a tör­vénytervezetet, amely szlo­vák nyelven rendeli el a földrajz és a történelem ok­tatását. Mégsem a kétségbeesés jel­lemezte a tanácskozást. Jó volt érzékelni, hogy a házi­gazda perediek nemcsak a szabad idejüket, hanem a szívüket is adták a rendezés­hez. Jó volt tudatosítani, hogy az állam ugyan meg­vont minden pénzt a Csema­doktól, mégis volt közgyűlés. Mégis lesz ez­után is társadalmi és közművelődési szövetsé­günk. Jó volt találkozni kul­túránk töretlen hitű napszá­mosaival. Újra megbizonyo­sodtunk arról, hogy a rontó és romboló ármánykodások megmaradásunk egyéni és közösségi bástyáit máig nem tudták kikezdeni. Ugyaznap a sötét fellegek mögül olykor-olykor felra­gyogott a napsugár is. m liPfMipnfH "•MSJ aShm Főszerkesztő: Szitvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit úgyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Flirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Én is tanultam a politikából. Arról, hogy mától beléphetsz-e a kocsmába, a családom és a szomszédok körében népszavazást rendezek! (Gossányí Péter karikatúrája) Valóban indokolt, hogy a Magyar Koalíció pártunióvá alakuljon át? Ragályossá válhat a szalonképtelenség A szlovákiai magyar pár­toknak a mérsékelt szlo­vák politikai erők általi mellőzhetetlensége egy sajnálatos és egy ör­vendetes körülményben rejlik. TÓTH MIHÁLY A sajnálatos körülménynek az a lényege, hogy a hazai politikai struktúra úgy alakult, ahogy alakult; olyan politikai trió ke­rült hatalomra, amelynek egyik tagja sem tud beilleszkedni az európai liberális, szociáldemok­rata és konzervatív pártok kö­zösségébe. Ezek a nem standard pártok még (számunkra) sze­rencsés esetben is magukénak mondhatják a demokratikus szavazásokon leadott voksok 30-40 százalékát. A Magyar Ko­alíció három pártjának mellőz­hetetlensége e vonatkozásban abból következik, hogy Mečiar, Slota és Ľupták pártja 1994 ősze óta teljesen lejáratta magát, ezért, ha a legközelebbi válasz­tásokat elveszítik, aligha lesz az országban olyan mérvadó párt, amelynek vezetése kész lenne azzal kockára tenni a presztí­zsét, hogy kormányalakítás cél­jából lepaktál a jelenlegi három kormánypárt bármelyikével. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a kormányalakításra vállalkozó pártok és politikusok a magyar pártokkal is számolnak. A fentiekben említett mellőzhe­tetlenség örvendetes körülmé­nye abban rejlik, hogy a Magyar Koalíciónak mind a három párt­ja standard, tehát az európaian OLVASÓI LEVELEK Újabb orosz függőség? A napokban többen felkaphat­ták a fejüket Rjabov prágai orosz nagykövet fenyegető kije­lentéseinek hallatán, miszerint ha Csehország tagjává válna a NATO-nak, Moszkva felülvizs­gálja a Prágával kötött gáz- és olajszállítási szerződéseit. Bár később korrigálta kijelenté­sét, az ilyen burkolt figyelmez­tetésre érdemes odafigyelni, mégha azt Csehországnak szán­értelmezett három nagy politi­kai áramlatba beilleszkedni tu­dó erő. A közvélemény-kutatá­sok eredményei azt bizonyítják, hogy a dél-szlovákiai magyarok idegenkednek politikusaink szélsőséges megnyilvánulásai­tól, és honorálni tudják az ext­rém politizálásra uszítók megfé­kezésére vállalkozókat. Azóta, hogy Mečiar miniszterel­nök „hangosan gondolkodott" a többségi választási rendszer be­vezetéséről, az Együttélés háza táján még a korábbinál is gyak­rabban szó esik a magyar pártok uniójának létrehozásáról. Való­ban kialakulhat olyan helyzet (például, ha a pártkoalíciók szá­mára „megemelik" a parlament­... idegenkednek poli­tikusaink szélsőséges megnyilvánulásaitól. bejutás küszöbét), hogy az MK­nak nem lesz más lehetősége, csak a pártunió létrehozása. Csakhogy számos jelből arra le­het következtetni, hogy a három párt jogalanyiságot érintetlenül hagyó laza uniója már nem elé­gítené ki az Együttélést. Az 1848-as szabadságharc évfor­dulójának előestéjén megjelent Duray Miklós 12 pontja. Ennek slusszpoénja, tizenkettedik pontja a „magyar pártok uniója, azaz egyesülése" megvalósítását szorgalmazza. Tehát már nem unió, hanem egyesült magyar párt. Hogy a gyengébb felfogá­súak is értsék, miről van szó, ugyanannak a hetilapnak ta is. A valóságban Budapest­nek, Varsónak és Pozsonynak címezte az orosz diplomácia süllyesztőjéből előkotorászott, számukra kellő időpontban időzített figyelmeztetést, illetve zsarolást. Moszkva urai tudják, főként Szlovákia megnyerésével, lako­sainak pszichikai, lélektani zsa­rolásával lehet éket verni a le­endő új NATO-tagországok kö­zé. Feismerték azt is, hogy a szlovákiai társadalomból mind­máig hiányzik a közös akarat, idegenkednek európai módon vezetni az országot, sem a NA­TO-ba, sem az Európai Unióba ugyanazon az első oldalán az első köztársasági magyar pártok egyesülésének küzdelmeit te­kinti át Popély Gyula történész, amúgy a Magyar Néppárt elnö­ke. Mivel néhány hete Érsekúj­várban 250-300 magyar már meghallgathatta neves történé­szünk előadását a pártegyesítés részleteiről, nem titok, hogy a „magyar pártok uniójának, azaz egyesülésének" a megvalósulá­sa esetén az egységes pártnak Duray lenne az atyja, Popély pe­dig a keresztapja. Rendben van, minden es­hetőségre készüljön fel a három magyar párt, hogy a választási törvény megváltoztatása esetén ne szenvedjen időzavarban. Csakhogy legújabban a párt­egyesítés eshetőségét már nem a Mečiar által indukált kényszer következményeként emlegetik az Együttélésben, hanem min­denképpen végrehajtandó fel­adatként. Valahogy még ezt is meg lehetne érteni, hiszen nem­csak a magyar politikusok köré­ben fordulnak elő fixa ideások. Az azonban már teljességgel ért­hetetlen, hogy az elképzelt egy­séges szlovákiai magyar párt „keresztapja" egy setétbarna sajtóorgánumban is debütált. Csurka Magyar Fórumában egészoldalas írást közölt. Úgy vagyunk ezzel a jelenséggel, hogy aki Csurka lapjában bármi alatt megjelenteti a nevét, an­nak látogatása után az ember megtörli a kilincset. Ha magán­emberként teszi, lelke rajta. Ed­dig külön-külön is, koalícióban is szalonképes volt a három ma­gyar párt... nem kívánnak jegyet váltani, in­kább kelet felé orientálódnak. Éppen kapóra jön ez az orosz politikának, most mikor ez év májusában Szlovákia lakossága nemcsak az elnökválasztás módjáról, hanem a NATO-tag­ságról is dönt. A Kreml diplomáciájának esz­köztárából előhalászott prágai figyelmeztetés megfélelmítő, félrevezető hatással lehet Szlo­vákiára nézve, mivel a polgá­rokban megérlelődhet az a gon­dolat, mi történik akkor, ha igent mondunk, ezért Moszkva felülbírálja a Szlovákiába irá­nyuló orosz kőolaj- és gázszállí­Pavol Hamžík interjúja Elfelejtenek bennünket Bonn. A szlovák külügyminisz­ter szombaton egy német lap­nak adott interjúban a Nyugat szemére vetette, hogy az Euró­pai Unió és a NATO bővítésénél szándékosan háttérbe szorítja hazáját. Pavol Hamžík a Südde­utsche Zeitung című lapnak adott interjúban közölte, hogy nem segítené a szlovákiai hely­zet stabilizálását, ha Magyaror­szág az EU és a NATO tagja len­ne, hazája pedig mindkettőből kimaradna. Sajnálatosnak nevezte, hogy el­felejtik országát, holott Szlová­kia nagyon sokat tett az euroat­lanti integrációs szervezetek­hez történő csatlakozás követel­ményeinek teljesítése érdeké­ben. Meggyőződése, hogy or­szága ugyanolyan jó feltétele­ket teremtett, mint a többi kö­zép-európai jelölt. „Feltűnő azonban, hogy Németország elsősorban közvetlen szomszé­dai sorsával foglalkozik. Holott itt egész Közép-Európa bizton­sági kérdéseiről van szó, és mi is ehhez a térséghez tartozunk" ­fogalmazott a miniszter. A riporternek arra a közbeveté sére, hogy a legesélyesebb jelöl­tek közé tartozó Magyarország nem szomszédos Németország­gal, Hamžík azzal válaszolt: „Nyilvánvalóan politikai szem­pontok, érzelmi kötődések, tör ténelmi vonzalmak játszanak szerepet. Szlovákia így nyilván­valóan háttérbe kerül, mert a kö­zelmúltig nem létezett, mint ön­álló állam". Szavai szerint nem segítené a belpolitikai helyzet stabilizálását, ha Magyarország tagja lenne az EU-nak és a NA TO-nak, Szlovákia pedig nem. „Ez bonyolíthatná a helyzetet, hiszen mi nem látunk semmiféle alapvető különbséget" - jelentet­te ki Hamžík. (MTI) A DBP véleménye A kormány alszik Pozsony. Hazánkban tovább nő a politikai és a szociális feszült­ség és romlanak az egyszerű emberek létfeltételei - áll a De­mokratikus Baloldal Pártja Or­szágos Intézőbizottsága szom bati ülésén elfogadott nyilatko­zatban. A kormánykoalíció, amely elsősorban felelős a szo­ciális párbeszéd folytatásáért, nem reagál időben a problé­mákra és felelős a szociális béke veszélyeztetésében. A DBP ért­hetetlennek tartja, hogy a DSZM nem hajlandó vele tár­gyalni a szociális kérdésekről, a kormány megszakítja a tárgya­lást a szakszervezetekkel, a mi­niszter pedig nem vitázik saját ágazatának dolgozóival. Úgy­szintén fontosnak tartja az ér­demi tárgyalásokat a főiskolai hallgatók követeléseiről. A koa­líciónak foglalkoznia kell a kol légiumi férőhelyek hiányával, a magas étkezési, tanulási és tan­szerköltségekkel - olvasható a nyilatkozatban. (TA SR) tásokat. Ráadásul az orosz poli­tikusok azzal is tisztában van­nak, hogy a pozsonyi kormány külső figyelmeztetés nélkül is mindent megtesz, hogy a NA­TO-népszavazás ne járjon kellő sikerrel. A Kreml urainak igen jól jön a zsaroló pszichikai nyo­más, hogy Szlovákia a népsza­vazás útján ne kerülhessen kö­zelebb a fejlett Európához, ma­radjon meg az orosz függőség. Ha ez a tervük valóra válik, akkor az oroszok valóban éket vernek az euroatlanti szervezet testébe. Krascsenics Géza Nyárasd

Next

/
Oldalképek
Tartalom