Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-22 / 68. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 22. KOMMENTÁR Külügyi tükör a parlamentben Pavol Hamžík külügyminiszter kedden tárcája múlt évi eredményeit, idei terveit ismertette a szlovák parlamentben. A határokon túli szlovákokkal való törődésre helyezett nagyobb hangsúlyon kívül a terjedelmes jelsntés új elemeket alig tartalmazott. Az ellenzéki képviselők elsősorban azt kifogásolták, hogy az elemzés „kozmetikázott" volt: mintha Szlovákiának az egész világgal felhőtlenek volnának a kapcsolatai. Ebben a derűtől sugárzó szövegben különös jelentőséget kaptak a magyar - és csak a magyar - kormány kisebbségpolitikáját élesen, szinte támadóan bíráló mondatok. A kétoldalú kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének szükségességéről szóló szokásos frázisok mögött mintha új összecsapás előkészületei bujkálnának. A szlovák-magyar viszony romlásáért Pavol Hamžík külügyminiszter kizárólag a másik felet tette felelőssé. A zavart okozó tényezők között ismételten kiemelt helyet kapott a magyar-magyar csúcs, noha a kormányfők a kérdést Pöstyénben, sőt már Jasnában lezártnak minősítették, s azóta Mečiar egyszer már úgy nyilatkozott: a Horn-kormány politikája bírja az ő feltétlen támogatását. Sándor Eleonóra Az természetes, hogy a külügyminiszter saját tárcája és kormánya szemszögéből mutatta be a helyzetet. Senki nem várt, nem várhatott tőle vezeklést. Ám ha határozottan állította, hogy Szlovákia teljesíti az alapszerződést, akkor a következő két kérdésre mégiscsak magyarázatot kellett volna adnia: Miért késik a márciusra beharangozott találkozója Kovács Lászlóval? Miért nem valósult meg Horn Gyulának az év elejére tervezett hivatalos szlovákiai útja? A két kérdés szónoki csupán, hiszen közismert, hogy a minisztereknek a kormányközi vegyes bizottságok összetételét kellene végre szentesíteniük, Horn Gyula pedig arra vár, hogy a bizottságok felállása mellett előrelépés történjék olyan ügyekben is, mint amilyen például a párkányi híd újjáépítése. Pavol Hamžík egyszerre festett szépítés nélküli, sötét képet a magyar-szlovák államközi viszonyról, és kozmetikázottat is, amikor 1997-re „az alapszerződés valamennyi rendelkezése komplex érvényesítésének alapján" való kapcsolatfejlesztését vetítette előre. Az első negyedév történései ezt a szándékot nem igazolták. A szerző publicista. JEGYZET Mi csinál tavaszt? KERTÉSZ GÁBOR Ha nekem egy ismert időjárás-csináló azt mondja, hogy a meteorológiai tavasz után a csillagászati kikelet is beköszöntött, ezt rögvest elhiszem neki, először is, mert ő a szakember, a szellő-, a napsütés-, a jegeseső- és kisbalta-kereskedő, másrészt pedig: mért csapna be pont ő, mi lenne belőle a haszna? Második napja tehát már, hogy dúl a csillagászati, de sem magamon, sem másokon nem látom semmi jelét a változásnak. O, nem, nem fagyra, hóra, zimankóra gondolok. Az arcok, a szemek, a szájszegletek azok, amelyeken nyoma sincs valamiféle tavaszi lágy melegnek. Igen, az arcok, a szemek fáznak, riadtak még, s az ajkak keserű sziszegő prése sem jósol közeli jobb időket. Valamelyik nap a kiadónk székhelyéül szolgáló Astra Szálló kávézójában láttam a Nagy Csavargót, a Vén Hobót. Olyan méltósággal, olyan hányaveti eleganciával ült a gondterhelt, mobiltelefonos, nyakkendőtűre nyársalt urak és az izgatott, pingált hölgyek között, mintha egy spanyol rózsa nyílt volna ki a jeges Antarktiszon. A mosoly a szemében, a szája szegletében egy szál gordonka volt a sok harsona közt. Vak-bolond világban élünk, nem látjuk a fényt, elhúzódunk attól, aki szabad A csillagok közül lejött a Nagy Csavargó, és beült a kávéházba. Valahol halkan énekelni kezdett egy barackvirág... -ft*-, m Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szlovák világszám: KeljfelHudec. (Szűcs Béla karikatúrája) A legnehezebb feladatok közé sorolható a szolidaritás valóra váltása Még tart a Csemadok sivatagi bolyongása Az egyiptomi rabszolgasorból szabadult zsidók sokáig bolyongtak a sivatagban, mire elfelejtették a húsosfazekat, a fáraó kenyerét, amely a megpróbáltatások közepette viszszatekintve sokáig megszépítette a rabszolgaságot. DUSZA ISTVÁN Csak bizakodhatunk, hogy nem tart újabb negyven esztendeig, mire a szlovákiai magyarok elfelejtik a kommunista ideológia terjesztését valamikor feladatul kapó Csemadok rabszolgasorsát. A valamikori Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületével már nem azonos a Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége, bár sokak szerint - és szerintem is - érthetetlen módon megtartotta a Csemadok mozaikszót. Hagyományra, érzelmi kötődésekre, megszokásokra hivatkoztak azok, akik ezt végül is alapszabályban rögzítették. Lelkük rajta. Csak hát ugyanők nagyon szerették volna azt a demokratikus centralizmusra alapozott irányítási gyakorlatot is megtartani, ... amolyan vadkapitalista módra, mert nem volt pénz... amely némelyeknek sokáig biztos és jól fizetett vezetői státusokat jelentett. Tehették, mert az 1989 novembere után dezorientált másod- és harmadvonalbeli szlovák kommunista nómenklatúrának eltartott két-három évig, hogy tájékozódjon, és megtalálja a szlovák nacionalisOLVASÓI LEVELEK Nevünk csak a miénk A névhasználat sokkal összetettebb kérdés, mint azt a felületes szemlélő gondolná. Sajnos, úgy érzem, olyan szellem uralkodik a felvidéki magyarság körében, amely nem tartja fontosnak ezt a kérdést, nem vagyunk következetesek, megalkuszunk, lemondunk a már meglévő lehetőségeinkről is. Az Olvasói levelek is ezt sugallják, egyesek azt írták, hogy „.. .nem csinál belőle tragédiát", továbbá „...intelligens nő, mint V. A. nem ta jelmezt, majd a nemzetállam demokráciájának jelszavaival a hatalmat is megszerezze az országban. Akkor már csak szemérem és idő függvénye lett, mikor szüntetik meg a szövetség költségvetési támogatását. És nem voltak szemérmesek, csupán az idő hátráltatta őket, hiszen a költségvetési évek mindenki számára egyforma hosszúak. így született az évről évre csökkentett, átcsoportosított, majd végképp befagyasztott támogatások nyo... akik visszavágynak az egyiptomi húsosfazék közelébe. mán az 1990-ben elmaradt mert bűnös mulasztással elodázott - változtatások kényszere. Kényszerű lépések sora követte egymást. Gyorsan leépült az apparátus „központi" és ,járási" szinteken, kapkodva, nem a szervezettség és az átgondoltság jeleit mutatva. Egyszerűen, amolyan igazi vadkapitalista módra, mert nem volt pénz a bérekre, a régi kommunista irányítást mímelő apparátus fenntartására. Ami most van, az alulról építkező, önfinanszírozó, csak hát a területi választmányok felének már egyeden alkalmazottja sincs. Mert ugyanazoknak a feltételeknek kellene megfelelnie a jogalanyiság keretein belül például a nagykürtösi területi választmánynak és a dunaszerdahelyinek is. A szlovákiai magyar kultúrán belül a szolidaritásnak nem alakult ki a viszonyrendszere. Amíg léteztek az állami költségvetési csatornák, a közös zsákból - ha kevés is - jutott mindenkinek. A népes, magyarság lakta déli ráverheti öklével az asztalt", stb. Környezetemben kevesen magyarosították nevüket, holott az eljárás egyszerű. Bizonytalanságok és félelmek munkálnak bennünk, és ezek gátolnak a cselekvésben. A nevünk az egyetlen dolog, mely csak a miénk, és a szüléinktől örököljük. Ez nem frázis, hanem tény. Hivatalos okmányaimba magyarul írták be a nevemet, és ha szlovákul beszélek, bemutatkozom, telefonálok, oda kell figyelnem, hogy -ová nélkül mondjam ki, mert évekig másképpen használtam, s így rögződött. Most kezdek rádöbbenni, ez is tudatrombolás! Magamon tapasztalom, jó érzés naponta csatát giók Csemadok-választmányai mostanság már nem képesek másokat finanszírozni, legfeljebb egy-egy ott rendezett országos Csemadok-rendezvény erejéig. Aligha tévedek abban, hogy a szolidaritás elvének és gyakorlatának a megvalósítása állítja a legnehezebben megoldható feladatot a ma Pereden zajló országos közgyűlés elé. Mert hiába lesz Komáromban, Dunaszerdahelyen vagy Galántán önfinanszírozó a területi választmány és a hozzá tartozó alapszervezetek majd mindegyike, ha kelet felé haladva egyre nehezedik és korlátozódik a magyar kultúra művelésének terepe. És el is ugarosodik, mert a gazdaságilag és szociálisan kettészakadt ország keleti felében nemcsak az emberek szegények, hanem az önkormányzatok és a magánvállalkozók is. A kultúrára szánt pénzek államilag ellenőrzött elosztása manapság újra politikai hovatartozás szerint történik. A magyar kultúrára vágyó falvak Csemadokszervezeteit, kórusait, együtteseit valamikori csemadokosokból lett új népmozgalmiak környékezik meg pénzjuttatások ígéretével, s kevesen vannak, akik nemet mondanak az évek óta megfizethetetlennek tartott ingyenműsorokra. Az eltelt negyven évben mintha már láttunk volna effajta feltételes módban zajló kultúratámogatást. Ebből eredően a legnagyobb veszély, ami a Csemadokra leselkedik, az a kettészakadás, hiszen közöttünk is sokan vannak, akik visszavágynak az egyiptomi húsosfazék közelébe. Még akkor is, ha fölöttük ostort suhogtatnak, és a fáraó dicsőségére szlovákul is kell majd énekelni a Csemadok-gyűléseken. nyerni, mert legyőzöm magamban a félelmet. Minden rám csodálkozó tekintet ellenére őseim szokása szerint használom a nevem. Mindenkinek ajánlani tudom, mert ez az önbecsülésnek és a múlt tiszteletének bizonyos formája. Reiter Krisztina Kassa Hol a 200 méter? Budapest valamelyik kerületéről szólt a riport. Főleg a szülők nehezményezték, hogy az óvoda mellett italbolt van, pedig törvény írja elő, hogy TALLÓZÓ SME A munkásszövetség közgyűlésén Ján Luptáknak ellenjelöltje is lesz a pártelnöki tisztségre Ján Borovský parlamenti frakcióvezető személyében. Nyilatkozata szerint az alapvető irányvonalat és a politikai lépéseket illetően egyetért Luptákkal, viszont a párt belső működéséről eltérő a véleménye. Szerinte hozzáértőbben kellene politizálniuk, szakértői bizottságokat kellene felállítaniuk a párt politikai lépéseinek előkészítésére és elemzésére. Borovský úgy véli, mindenekelőtt a médiumokkal való viszonyt kellene javítani, mivel a munkásszövetség ugyan politizál, de ezt a politikát nem tudja eladni. SLOVENSKÁ .REPUBLIKA Ján Čarnogurský nyílt levélben reagált Dušan Slobodník írására, amely március 10-én jelent meg a lapban, s amelyben azzal vádolta meg, hogy lejáratja Szlovákiát, és Badenben, a közép-európai nemzetiségi viszonyról tartott konferencián a magyar irredenták mellé állt. Bár a konferencia amerikai szervezőinek kérésére a résztvevők megígérték, hogy a tanácskozáson elhangzottakat országukban nem fogják belpolitikai vitákban kihasználni, Slobodník ezt az ígéretét megszegte. Pedig éppen Slobodník volt az, aki úgy prezentálta a szlovák érveket, hogy a résztvevők egyik fele csak hallgatott, a másik fele pedig hangos nevetéssel reagált. A nyílt levélre adott válaszában Slobodník fenntartotta korábbi vádjait Ján Čarnogurskýval szemben, mert „lepaktált azokkal a magyarországi és szlovákiai magyar politikusokkal, akik egyfolytában Szlovákiát rágalmazzák". PRAVDA Szlovákiában hagyománnyá vált, hogy minden eseményt minimum két homlokegyenest ellentétes szemszögből ítélnek meg. Vonatkozik ez a rendőrség kulturális minisztériumbeli fellépésére is. Hiba volna azonban, ha az akció miatt akár csak egy rendőrt is elmarasztalnának. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a jövőben a rendőrség még akkor is félne a beavatkozástól, ha az adott helyzetben erre feltétlenül szükség lenne. NARODNAOBRODA Karol Česnek gazdasági miniszter szerint az Eurocopter társasággal Párizsban aláírt megállapodás értelmében Szlovákiában helikoptereket fognak összeszerelni Franciaországban gyártott elemekből. Áz értékesítést a két fél közösen realizálja. Emellett az Eurocopter ígéretet tett arra, hogy segíti a szlovák termékek franciaországi eladását. mindenfajta iskola, óvoda mellett 200 méteren belül nem lehet italbolt, kocsma. Nem tudom, milyen törvény szól nálunk az ilyen jelenségekről, de hogy Kéménden szintén valami nem stimmel ezen a téren, az biztos. A helyi óvoda ugyanis a presszótól úgy 50-60 méterre lehet. Vagyis inkább fordítva igaz, mivel a presszó csak néhány éve működik. Reggelenként, mikor mennek a gyermekek az óvodába, még hagyján, de délután, mikor már hazafelé vezet az útjuk, hát látnak néha olyan dolgokat, amelyek biztos belerögződnek emlékezetükbe. Ondró Ernő Kéménd