Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-18 / 64. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 18. KOMMENTÁR Pontosítás - jogos tiltakozás után V. KRASZNICA MELITTA A mezőgazdasági termelők - ezen belül is elsősorban a jól gazdálkodók - körében éles vitát váltott ki a földművelési mi­nisztérium 1997. évre szóló dotációs határozatának azon feje­zete, amely a tej minőségének támogatásával foglalkozik. Ab­ban ugyanis egyebek között az áll, hogy azok a kérvényezők kaphatnak támogatást, „akik a múlt évben tehenenként leg­alább 2190 litereífejésátlagot értek el, és a folyó évben hal­mazatilag több tejet adnak el egy tehéntől, mint egy évvel ko­rábban; akik nem érik elugyan a 2190 literes határt, de 10 százalékkal növelik az egy tehénre jutó évi halmazati tejel­adást; illetve azok, akik esetében az előző évben a fejésátlag elérte az állattenyésztési kutatóintézet és az állami tenyészin­tézet által meghatározott zoohorizontot". (Zoohorizonton tu­lajdonképpen azt a teljesítményt értjük, amely az állat geneti­kai képességeiből adódik. Esetünkben az adott fajta által ge­netikailag elérhető tejhozamra vonatkozik.) Éppen ez utóbbi váltotta ki az állattartók nemtetszését, és éle­sen bírálta az agrárkamara elnöksége is múlt heti ülésén. E megkötés szerint ugyanis elképzelhető, hogy pont azok az üzemek, gazdák nem jutnak támogatáshoz, akik négyezer li­ter körüli fejésátlaggal büszkélkednek - de ezzel együtt nem érik el a kívánt határt -, míg azok, akik tehenenként csupán kétezer liter tejet adnak el évente, megkapják a dotációt. Az agrárkamara és a termelők kritikus állásfoglalását követően a minisztérium pontosította, mit is kell a zoohorizont teljesíté­sén érteni. Eszerint támogatásban részesülnek azok a ter­melők is, akik az állattenyésztési határ jó, illetve nagyon jó fo­kozatát érik el, vagyis a genetikai potenciál legkevesebb 70 százalékát „kihozzák" az állatokból. A tárca illetékese szerint tehát nem kell attól tartani, hogy ép­pen azok maradnak ki a támogatásból, akik azt leginkább megérdemlik. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért min­dent csak utólag, a jogos tiltakozásokat követően módosíta­nak a határozat kidolgozói. Miért nem lehet egyértelműen megfogalmazni a feltételeket, hogy azok már első látásra, ol­vasásra mindenki számára világosak legyenek? Úgy, hogy ne okozzon álmatlan éjszakákat azoknak, akiket érint. Véletlen vagy szándékos a dolog? Reméljük, az előbbi. Mert az sem vet ugyan jó fényt a földművelési minisztériumra, de ez utóbbi egyenesen megbocsáthatatlan lenne! Egy karrier története PÉTERFI SZONYA Valaha újságíró volt, a job­bak közül való. A rendszer­váltást Bulgáriából figyelte, férje a külképviseleten dolgo­zott. Amint visszatért, a ha­zai sajtóban elsőként foglal­kozott az érsekújvári kórház igazgatójának anyagi vissza­éléseivel. Tárgyilagosan bí­rálta a rossz vezetőt, akiből végül egészségügyi miniszter lett. Addigra persze az éles­tollú újságíró pennája is ki­csorbult. A jövője szompont­jából jobbnak látta, ha átiga­zol a kormányfő csapatába. Tette ezt látványosan (is), egy futballmérkőzésen, ahol mezt cserélt az addigra (elv)társává vált V. S. egész­ségügyi miniszterrel, köz­szemlére téve melltartós felsőtestét. Ki tudhatja, hogy ez indította-e el a karrier­jét?! Igaz, mozgalmi hűségét a kormánylapban bizonyította, és bizonyítja ma is. Epés tol­lal bírál mindent és minden­kit, ami és aki ellenzéki. S ahogy ez már Szlovákiában lenni szokott, feltornászta magát a parlamentbe is: ma már képviselőként oktatja ki a másként gondolkodókat, és továbbra is isteníti mozgal­mát, vezérét. Természetesen a kormánylapban, amelynél a férjura is megkapta méltó jutalmát: a kiadó igazgatója lett. Nyilvánvaló, miért válto­zott meg a kilencvenes évek­ben tárgyilagosan publikáló újságírónő. Bulgáriából ha­zatérve ugyanis nem tagadta, hogy élvezte a kintlétet, s új­ra utazni szeretne. Férje és önmaga számára akkoriban Spanyolországot szemelte ki. Célját, igaz, egy kis módosí­tással, megvalósította. Nem Spanyolországban lesz a fér­je nagykövet, hanem Olasz­országban. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hiszen ők egyik nyelvet sem beszélik. Úgy látszik, kis hazánkban a nagyköveti kinevezéshez nem is nyelvtudásra, hanem áldozatkész képviselő-fele­ségre van szükség! Iffifl Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán -gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS F .S-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Én nem tudom, hogy akarok-e a NATO-ba menni. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy a kocs­mába ezután is nagyon szeretnék menni. (Gossányi Péter karikatúrája) Montenegró kockázatos, de határozott akcióba kezdett a szerb vezetés ellen Milosevicset máris búcsúztatják Valamikor 1992 derekán, a balkáni háború kellős közepén, általános megle­petésre Warren Zimmer­mann, az USA belgrádi nagykövete Újvidéken lá­togatást tett a Magyar Szó, az egyetlen jugoszláviai magyar napilap szer­kesztőségében. SINKOVITS PÉTER Újságírókkal beszélgetve min­denekelőtt a szólás és a média szabadságát hangsúlyozta. Nyil­ván nem véletlenül, egyrészt ha­zája hagyományait követve, másrészt pedig jól tudta, hogy egy évvel korábban a szerb el­lenzék ugyanezt követelte Belg­rád utcáin, de a tüntetést akkor vérbe fojtották. A nagykövet idővel visszatért az Egyesült Államokba, jelenleg diplomáciát tanít a New York-i Columbia Egyetemen, de to­vábbra is a jugoszláviai helyzet Milosevics már több ízben tanúbizonyságát adta ravaszságának. egyik legjobb ismerőjeként tart­ják számon. Nos, Zimmermann úgy vélekedik, hogy a jelenlegi szerb elnököt erőszakos úton fogják eltávolítani. A minap még megbuktatásának pontos idejét is megjövendölte: „Na­gyon elcsodálkoznék, ha július l-jén Milosevicset még mindig hatalmon találnám." A nyugati kommentátorok már nem ennyire egyértelműen fogal­maznak a szerb politikus sorsát illetően. Tény, hogy az Együtt koalíció, valamint a diákság 12 OLVASÓI LEVELEK Kapcsolatainkra vigyázva Még a hetvenes években a Batsányi Kör egyik rendezvé­nyén összetalálkoztunk Illyés Gyulával. Néhányan körülvet­tük, szót váltottunk vele, hall­gattuk atyai tanácsait. Nagyon jól emlékszem megszívlelendő mondására: „Az élő kapcsolatra vigyázzatok, ezt fenntartani, erősíteni legyen mindig, min­den körülmények között a célo­tok." Most a szlovákiai magyar héten át tartó demonstrációi megingatták a rezsim hatalmát, ám Milosevics már több ízben is tanúbizonyságát adta ravaszsá­gának, s minden bizonnyal to­vábbra is képes meghökkentő zsonglőrmutatványokra. E he­tekben érte őt egy nem egészen váradan hátbatámadás is. A Kis­Jugoszlávia szövetségi államát alkotó két köztársaság közül a kisebbik, Crna Gora (más elne­vezéssel: Montenegró) kezdett kockázatos, de határozott akciót a szerb vezetés általuk vélt mu­lasztásai miatt. A tengerparttal rendelkező Crna Gora vitálisán érdekelt a keres­kedelemben, a turizmusban, mindez pedig fokozottabb és erőteljesebb nyitást feltételez: őket az ország mind a mai napig tartó viszonylagos elszigeteltsé­ge Szerbiánál is érzékenyebben érinti. Montenegró első emberei már korábban is gyakran nehez­teltek a lassú demokratizálódási folyamatok miatt, január köze­pén ezt minden eddiginél éle­sebb formában tették meg, s a Szerbia elnökének címzett le­vélben világosan kimondták: amennyiben a helyzeten nem si­kerül gyorsan változtatni, a kö­zös államot a laza konföderáció szintjére csökkentik, azaz szu­verén államok uniójára, és saját Crna Gora-i pénzt nyomtatnak. Szvetozar Marovics, a monte­negrói parlament elnöke újság­íróknak nyilatkozva később a következőket mondta: „Mi egy országban élünk. Mindez ka­tasztrofálisan sokba kerül: a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság ismét szembekerül a világgal, és elhalasztja visszatérését a nem­zetközi intézményekbe, meg­semmisíti gazdaságunk felépü­lésének távlatait". értelmiség is felismerte az illyé­si tanács történelmi jelentősé­gét, és ez igen nagy eredmény. A kegyetlen, kíméletlen szorí­tásban, a megmaradottaknak, a felelősséget érzőknek korpa­rancs ez: a minél szélesebb kap­csolat kiépítése, egymás segíté­se, tanácsot adni, lelket önteni a csüggedőkbe, akik alatt inog már a föld, s válaszút előtt áll­nak. Mi, az élet terhétől nagyon megfáradt emberek azt üzenjük a ma fiataljainak: teljesen azo­nosuljanak a nemzettel és an­nak történelmi gondjaival a nyomorúságban is, a kedvezőbb időkben pedig éljék meg a fel­Milo Djukanovics Crna Gora-i kormányfő a minap még kemé­nyebb szavakat használva kije­lentette: „Politikailag teljesen téves lenne, ha Szlobodan Milo­sevics szerb elnök továbbra is betöltene bármilyen helyet Ju­goszlávia politikai életében; A közös államot a laza konföderáció szintjére csökkentik. gondolatai idejétmúltak, képte­len hosszú távon komolyan ter­vezni a jövőt, taktizálása unal­mas körforgássá vált, ami nem más, mint szükségtelen időpa­zarlás." A rezsimhez hű szerbiai sajtó néhány napot várt, majd nagyon kíméletlenül nekirontott Milo Djukanovicsnak, mondván - így az állami televízió kommentáto­ra -, hogy az arrogáns és erősza­koskodó montenegrói politikus nem más, mint a szerbiai hata­lomra éhes, szerb származású amerikai Milan Panics reklám­ügynöke. (Panics a kilencvenes évek elején volt Jugoszlávia kor­mányfője.) Az újvidéki Dnevnik c. szerb nyelvű napilap úgy véli, Crna Gorában egyesek most tűzzel­vassal támadnak Szerbiára, megfeledkezve arról, hogy „Mi­losevics világos és értelmes bé­kepolitikája a gazdasági fejlődés politikája, amely megóvta Szer­biát és Crna Gorát a háborús szörnyűségektől". A parázs szópárbaj ezután elcsi­tult. Annyi azonban mindenképpen világos, hogy a montenegróiak figyelmeztetése ezúttal ko­moly. emelkedés, a közös öröm és a bizakodó hit érzését is. Demeter Ferenc Szepsi Ipolypásztón szólt a nóta Március nyolcadikát választot­ták az ipolypásztóiak arra, hogy a Tóth Etelka tanítónő által megalakított, egyelőre „neve­sincs együttes" bemutassa nóta­estjét. Mindazok, akik nem saj­nálták az időt, csodálatos él­ménnyel távozhattak a három és fél órás műsor bemutatása TALLÓZÓ PRAVDA Albert Turot, Franciaország po­zsonyi nagykövete szerint a két ország kapcsolatára nem lesz hatással, hogy a Szlovák Nem­zeti Párt hivatalosan is felvette a kapcsolatot Le Pen Nemzeti Frontjával, vagy ha igen, nem biztos, hogy ez javít Pozsony és Párizs viszonyán. - Franciaor­szág szabad ország, különféle pártok léteznek, természetes a vélemények eltérősége, de nem hiszem, hogy a franciák rögtön antidemokratikus országként könyvelnék el Szlovákiát, mert egy itteni párt felvette a kapcso­latot a francia Nemzeti Fronttal. Legfeljebb sajnálkoznak majd emiatt, de nem tesznek egyenlőségjelet a szlovák kor­mány és az olyan szélsőségesek közé, akik érintkeznek Le Pen­nel. Azonban az már valóban következményekkel járhatna, ha ez a kapcsolat több lenne a személyes jellegűnél - nyilat­kozta a lapnak a pozsonyi fran­cia nagykövet. SME A hét végén tartott kerületi DSZM-konferenciák közül a trencsénin vett részt Vladimír Mečiar kormányfő, s a szlovák rádió tudósítóját kivéve egyet­len újságírót sem engedtek be a kerületi hivatal üléstermébe. ­Néhány küldött az újságírók je­lenléte miatt feszélyezve érezné magát, és nem merné szabadon kifejteni véleményét - indokol­ta az intézkedést Milan Rehák, a mozgalom kerületi tanácsá­nak elnöke. - Ne törje magát, felesleges! - utasította el a SME munkatársának interjúpróbál­kozását a helyszínre érkező kor­mányfő, majd testőrei kíséreté­ben bevonult az ülésterembe. A helyszíni tudósítók abban a sze­rencsében részesültek, hogy Mečiar felszólalását már meg­hallgathatták, a SME tudósítója előtt azonban ismételten bezá­rult a terem ajtaja. SLOVO - Václav Klaus cseh kormányfő egynapos hivatalos magyaror­szági látogatásának egyik célja, hogy élénkebbé tegye a cseh-magyar kapcsolatokat, mert Prágának és Budapestnek a rendszerváltás után koránt­sem sikerült felújítani az együttműködés összes megsza­kadt fonalát - írja a liberális cseh napilap. Rámutat arra, hogy a cseh-magyar kapcsola­tokat a szlovák-magyar vi­szonytól eltérően nem terheli semmilyen komolyabb feszült­ség, mindezek ellenére politikai körökben szóbeszéd tárgya, hogy a két ország az integráció kérdésében bizonyos értelem­ben vetélytársnak tekinti egy­mást. Prága és Budapest nemcsak azért távolodott el bizonyos fo­kig egymástól, mert Csehszlo­vákia kettéválása után „fizikai­lag" távolabb kerültek, hanem azért is, mert a cseh politika a közép-európai térség helyett határozottan a Nyugat felé ori­entálódott. után. Szinte minden szólóéne­kest vastapssal hívtak vissza a színpadra, a magyar nóták mel­lett a szlovák és cigány nóták is megfértek. Különlegessége e szép nótaestnek, hogy az előadók zöme túl van az ötve­nen, ennek ellenére a fiatalok is szerepeltek. Több mint 10 éve oszlott fel a régi együttes, és a hosszú kihagyás után, új tagok­kal bővülve, első nekifutásra él­ményt nyújottak a közönség­nek. A zenét a környéken már jól ismert, kitűnő Kozák Tibor és zenekara szolgáltatta. Hován Mária Zseliz

Next

/
Oldalképek
Tartalom