Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-17 / 63. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 17. K O AÄ /Vi E IM T A H Politikai színház TÓTH MIHÁLY Tavaly nyáron, a pénzintézetek privatizációja által kiváltott kormányválságot követően a másként gondolkodó kommentátorok nem éppen hízelgő minősítésekkel illették Ján Ľuptákot. Egyikük úgy jellemezte a kormánykoalíción belüli helyzetet, hogy a miniszterelnök a munkásszövetség elnökével kitörölte az alfelét. A finnyásabb és a politikai kultúra iránt elkötelezett tollforgatók némelyike túlságosan vaskosnak tartotta ezt a minősítést. Nos, eltelt háromnegyed év, ismét napirendre került a bankprivatizáció, Ľupták pedig az antik filozófusra hivatkozva köpte a markát, hogy még egyszer nem lép bele ugyanabba a folyóba. Aztán eltelt egy hét, és a munkásvezér hogy finoman fejezzem ki magam - térdig szarban áll a DSZM latrinájában. A legfontosabb négy pénzintézet közül kettőnek a privatizációját Ľupták agitációs közreműködésének köszönhetően megszavazta a parlament, és a munkásszövetség elnöke most már törheti a fejét, azt tanácsolja-e a munkásosztálynak, hogy az Általános Hitelbankban (VÚB) elhelyezett pénzecskéjét vigye át a Szlovák Takarékpénztárba, vagy továbbra is töretlenül higgyen Kozlík úr és csapata pénzügyi zsenialitásában. A dzsinnt már kiengedte a palackból, hiszen ország-világ előtt kijelentette: bizonyítékai vannak arra, hogy az állami pénzintézetek tucatjával folyósítottak az új nemzeti burzsoáziának olyan nagy összegű hiteleket, amelyek visszafizetése a kutya vacsorájánál is eleve bizonytalanabb volt. A nagy bankok 50 százalékának privatizációja körüli botrány elcsitulóban van, ami nem kis mértékben annak a következménye, hogy egy másik területen viszont magasra csaptak a felháborodás hullámai. Hudec kulturális miniszter kiásta a csatabárdot, és úgy viszonyul Thália papjaihoz, ahogy a kommunizmus felvilágosultabb apparátcsikjai sem mertek. A politikában járaüan naiv honpolgár pedig így teszi fel a kérdést: A miniszterelnök vajon miért ragaszkodik annyira Hudechez, aki talán még Soboňa egykori egészségügyi miniszternél is népszerűtlenebb? Hiszen menesztésével, mondjuk, nagykövetté kinevezésével mind a hazai közvélemény megnyugtatására, mind Szlovákia külföldi megítélésének javítására mód nyílna. Alighanem azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy amíg Szlovákiában a színházak státusa körüli vita dominál a lapok első oldalán, addig némileg elterelődik a figyelem a gazdasági gondokról. Megelőztük Amerikát HOLOP ZSOLT Ján Slota, a nemzeti párt elnöke három pontban foglalta össze, miért nincs keletje a Nyugatnak, hogy miért is ellenzi Szlovákia NATO-integrációját. Először is a belépés hatalmas összeget emésztene fel. Erre csak azt lehet válaszolni: szakértők szerint a semleges (ahogy azt nemzedék szeretnék) Szlovákia hadseregének önerőből való modernizálása és fenntartása még többe kerülne. Slota második érve szerint az amerikaiak 95 százaléka nem tudja, merre keresse Szlovákiát a világ térképén, a harmadik szerint: ha belépünk a NATO-ba, a szlovákok számára nem maradna más hátra, mint „tartani a lépést és a pofájukat". Slota második érve megalapozott, a nagyhatalmak kisemberei már csak ilyenek, hadilábon állnak a kartográfiával. (Történelmi kitérő egy szép példa kedvéért: '56-ban a Budapestre vezényelt orosz hadak is azt hitték a Dunáról, hogy a Szuezi-csatorna, csak a piramisok hiányoztak kissé. Tudniillik azon az őszön volt a szuezi válság is, s nem tudták egész biztosan, hova is viszik a szabadságot. A félelem jogos: az idetelepített US Army is hihetné, hogy ez itt a Panama-csatorna; a panamázás virágzik. Szép történelmi kitérő és zárójel bezárva.) Slota kezére játszott az Okos is tévedhet című televíziós műsor, ez az, amikor pofonegyszerű dolgokat kérdeznek az emberektől, és a válaszokon lehet röhögni vagy sírni, (nem)tetszés szerint. „Melyik földrészen fekszik Szlovákia?" - szólt a kérdés, mire tízből ketten válaszolták, hogy Európa (bingól), a többiek nyugat, meg kelet, meg mit tudom én - mondták. Szóval ebben jobbak vagyunk; míg nemzeti felmérések szerint az USA öt, addig Szlovákia állampolgárainak kb. húsz százaléka tudja, hol van Szlovákia. Biztató, hogy ha még tizenöt százaléknyi amerikainak sikerülne a fejébe verni, merre van ez az aranyos szegellet, eggyel kevesebb akadálya lenne az integrációnak. A harmadik kifogás NATOügyben nem kifogás. Én például éppen azt szeretném, ha ebben a kérdésben (is) tartaná Slota a lépést (is). Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Götföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprmt-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Hudec miniszter: - Hőböröghetnek bármit ezek a ripacsok, az én kulturális politikámnak szilárd támaszai vannak... (Szűcs Béla karikatúrája) A zöld hármas halom helyébe a Tátrát szimbolizáló kék halom került Elválaszt vagy összeköt bennünket? Tavaly a millecentenáriumi ünnepségek kapcsán több olyan kiadvány jelent meg szlovák nyelven is, amely foglalkozott a témával. CSÁKY PÁL A szlovák értelmiség megosztottsága e kiadványokban is visszatükröződött: a történelmet az aktuálpolitika szolgálatába állítani akarók megpróbáltak kígyót-békát összehordani a magyar honfoglalásról, míg a valódi történészek igyekeztek kiegyensúlyozott és tárgyszerű írásokat megjelentetni. 1996 végén jelent meg a méltán rossz érzést kiváltó Megértés sorozat újabb kiadványaként Július Mesároš könyvecskéje Történelmi Magyarország és nemzeteinek együttélése címmel. A füzet a Kubko-Goral kiadó menedzselésében, „természetesen" a kisebbségi kultúrák támogatására szánt pénzből adatott ki, és a történelem félremagyarázásának, a tények és mítoszok keverésének iskolapéldája. A18. oldalon például történelmi tényként szól Szent István királyunk intelmeiről, s halhatatlan mondatáról az egynyelvű és egyA tények és mítoszok keverésének iskolapéldája. kultúrájú ország esendőségéről; közvetlenül utána azonban nem mulasztja el hozzátenni: „Valószínűtlen, hogy István utódai és a feudális uralkodó osztály tagjai az intelmek létéről egyáltalán tudtak". Kemény elnyomás képét próbálja meg Mesároš úr OLVASÓI LEVELEK A rabtemetőben Életem egyik legmegrázóbb élménye marad március nyolcadikai zarándokutunk a morvaországi Mírov börtön rabtemetőjébe. A gyommal benőtt „temetőben" nincs egyeden síremlék, egyeden sírhalom. Csak egy csonka férfiszobor, és a márványtáblán feltüntetett nevek árulkodnak arról, hogy sírok felett járkálunk. Senki nem tud felvilákönyvével az olvasóba szuggerálni, ugyanakkor nem tudja megkerülni azokat a történelmi tényeket, amelyek értelmében a magyar uralkodók az évszázadok folyamán valóban számos nép tagjait fogadták be, és telepítették le az ország különböző részein. Azt hiszem, a jó szándékú olvasót komoly veszélyek fenyegetik, ha követni akarja a szerző szellemi bakugrásait. Teljesen más tőről fakad Titus Kölnik alapos tanulmánya a szlovák állami címerről az Original című kulturális hetilap idei első számában. Emlékezzünk csak vissza, hányszor hallhattuk Félreértésről és inkább ábrándozásról van szó, mint valóságról. tavaly, hogy mi, magyarok, „elloptuk" az „ószlovák" címert. Nos, ószlovákokról beszélni a 9-10. században nem egyéb mítoszköltésnél, arról nem is szólva, hogy még Nagymorávia területének meghatározása ügyében is milyen komoly szakmai viták folynak. Kölnik úr azonban korrekt módon állapítja meg, hogy a kettős kereszt mint szimbólum három fejlődési szakaszon ment át. Bizáncban a 6-12. században használták mint a győzelem és a feltámadás jelképét. Címer formájában a történelmi Magyarország területén jelent meg a Bizáncban nevelkedett III. Béla korában, aki a kettős keresztet a magyar államhatalom egyenrangúságának szimbólumaként alkalmazta Bizánccal szemben. E ponton Kölnik úr értékelése egybevág a magyar, német, olasz, görög és délszláv történészek értékelésével. A kettős kereszt szimbólumként, majd később címerként való használatának szlovák periódusa csupán a 19-20. századra terjed ki. Az 1847/48. évi 21. törvénycikk ugyanis visszaállította jogaiba a koronás magyar kiscímert, és a horvátoknak is lehetővé tette saját színeiknek és címerüknek használatát. E példán felbuzdulva a szlovákok és az erdélyi szászok is megalkották saját címerüket: az előbbiek bizonyítottan a magyar címer nyomán úgy, hogy a zöld hármas halom helyébe a Tátrát szimbolizáló kék halom került. „Nemzetünkben szinte axiómaként él az elképzelés, amely szerint a kettős keresztet a középeurópai térségbe Cirill és Metód bizánci missziója hozta - írja Kölnik. - Boldog volnék, ha eme tézis alátámasztására legalább egy forrás vagy komoly érv a rendelkezésemre állna. Ez a ma általánosan elfogadott legenda a forradalmi romantika korában keletkezett, a szlovákok nemzeti öntudatra ébredésének részeként, főleg a szláv hithirdetők Nagymoráviába érkezése millenniumi megemlékezéseinek kapcsán. Mindenképpen ikonográfiái félreértésről és inkább ábrándozásról van szó, mint valóságról. Eddig egyetlen olyan archeológiai lelet sincs a birtokunkban, amely bizonyítaná Közép-Európában a kettős kereszt jelenlétét a nagymorva vagy közvetlenül az utána következő időkben. Örömmel tévednék, ám tény az, hogy a legidősebb kettős kereszt Szlovákiában a 11. századból való, s az ún. Nyitrai Kódexen található." Szimbólumként, nem pedig címerként használva; ez utóbbira III. Béla érméi szolgáltatják a legrégibb vitathatatlan bizonyítékokat. Döntsenek a szülők Agócs Béla nyílt levele Agócs Béla, a nádszegi alapiskola pedagógusa, aki iskolájában és a galántai járásban egyedül állított ki kétnyelvű félévi bizonyítványt tanítványainak - amelyeket azonban Bada Júlia, az iskola igazgatónője nem írt alá, és jelentést tett Agócs eljárásáról a Galántai Járási Hivatal oktatási osztályán -, most nyílt levélben lemondásra szólította fel Bada igazgatónőt. „Az az igazgató, aki elvtelenül viselkedik, részt vesz a törvénysértésekben, nem áll ki alapvető emberi jogaink megvédése mellett, az nem méltó arra, hogy továbbra is irányítson" - szögezi le Agócs Béla levelében, majd felteszi a kérdést: „Miért nem adtál lehetőséget a félévi osztályozó konferencián és utána arra, hogy érdemben megbeszélhessük a bizonyítványírások ügyét? Van-e olyan írásos utasításod, amely megtiltja Neked a kétnyelvű bizonyítványok aláírását? Ha igen, hozd nyilvánosságra! Miért nem tiltakoztál az ellen, hogy egyik beosztottadtól (annak ellenére, hogy ötgyermekes családapa, és a munkáját is elvégzi) megvonják az 1100 koronás személyi pótlékát?" Agócs Béla levelét azzal a reménnyel zárja, hogy az igazgatónő önként lemond funkciójáról. Ha mégsem, úgy Agócs a szülőkre bízza a döntést:,,... kérem iskolánk gyermekeinek szüleit, válasszanak! Ha a többség melléd áll, elhagyom az iskolát, ha mellém, akkor le kell mondanod." Mars Nem lehet eltéveszteni A március hónap nemcsak a fényes Hale-Bopp üstökösé, hanem a háború istenéről elnevezett negyedik bolygóé, a Marsé is. Ebben a hónapban lesz ugyanis oppozícióban, tehát szembenállásban a bolygónkkal. Ebből következik, hogy ebben az időszakban lesz a legfényesebb és a Földhöz legközelebb. Ez az időszak, amikor a bolygó megközelíti a Földet, és nagyon jó megfigyelési lehetőségeket nyújt a csillagászoknak. Ilyenkor lehet megfigyelni a jellegzetes felszíni alakzatokat, foltokat és a poláris sapkát, persze ehhez egy jobb távcső szükséges. Oppozícióban a Mars ma lesz, legközelebb a Földhöz pedig március 22-én, ekkor „csak" kb. 99 millió kmre lesz tőlünk. A vörös bolygót a Szűz és az Oroszlán csillagkép között kell keresni, közelebb az utóbbihoz, e felé irányul a mozgása is. Este napnyugta után kel, és magasan a keleti, ill. délkeleti égbolton lehet megfigyelni egész éjjel. A nyugodt fényű, sárgás-vöröses színben tündöklő Marsot nem lehet összetéveszteni a többi csillaggal. (méhes) gosítást adni arról, ki hol nyugszik a tengernyi szenvedés nyomán bekövetkezett megváltó halál után. Negyven évvel ezelőtt itt fejezte be földi életét Esterházy János gróf, aki nemcsak a kisebbségi magyarok, de a magyarországi szlovákok, a meghurcolt zsidók védelmezője is volt, s akit hamis vádak alapján először halálra ítéltek, mint a nép legnagyobb ellenségét, majd „kegyelemben" részesítették, hogy a „kegyelem" révén belekóstolhasson az emberi méltóság „védelmezőinek" minden emberséget meghazudtoló „paradicsomába". A mirovi börtön teljhatalmú parancsnoka kijelentette, hogy Esterházy János rabot sem élve, sem halva nem adja ki, s ígéretét „becsülettel" meg is tartotta. Azt hitte a szerencséden, hogy ezzel a szocializmusnak csúfolt rendszemek tesz „felejtheteden" szolgálatot. A több száz magyar nemzetiségű zarándok lelkes imája és éneke a rabtemetőben azt bizonyította, hogy az ő élete és példája, önként vállalt kálváriája nem volt hiábavaló. Erőforrás lesz számunkra, túlélők számára, hogy hitünkhöz és nemzetiségünkhöz minden körülmények között hűek maradjunk, fáradozzunk a népeink és nemzetiségeink közötti megbékélésért, hogy így a szélsőségesek vitorlájából kifogjuk a szelet, és bebizonyítsuk: magyar nemzetiségű állampolgárokként is tudunk nagyon hasznos, építő tagjai lenni közös hazánknak. Paxy László Hegysúr