Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-03 / 51. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRU ÁR 27. Szlovákiai és magyarországi főszerkesztők találkoztak Majdnem egy nyelven Segélyt loptak London. A Mail on Sunday szerint a londoni repülőté­ren lába kelt egy zsáknak, amely 2,5 millió dollár Moszkvának szánt ameri­kai segélyt tartalmazott. A zöldhasúak gépváltásra vártak a heathrow-i reptér teherraktárának szigorúan őrzött traktusában, a Bri­tish Airways alkalmazotta­inak állandó felügyelete alatt. A nagy címletű bankók a New York-i Re­public Bank tízmiljió dolláros küldeményéhez tartoztak, amelyet az amerikai pénzügyminiszté­rium megbízásából adott föl az orosz Toko bank számára. (MTI) Elkapták a vezért Lima. Hivatalos források szerint a perui fegyveres erők letartóztatták a Túpac Amaru Forradalmi Mozga­lom (MRTA) egyik politi­kai-katonai vezetőjét, és megölték a gerillaszerve­zet egy másik tagját. Mint az AFP vasárnap reggel je­lentette, Aurelio Leyvát (mozgalmi nevén Jósé elvtársat) Oxapampa településen fogták el, a pe­rui fővárostól 400 kilomé­ternyire keletre. A másik gerilla életét a perui kato­nák egy összecsapásban oltották ki, amely ugya­nebben a tartományban zajlott le. (MTI) Albániában tovább folytatódtak a tüntetések és a véres összetűzések Albániában a hétvégén több helyen súlyos összecsapások történtek (ČTK/AP) Lemondott a kormány Vlora. Kilenc embert meg­öltek, 22 pedig megsebe­sült a dél-albániai Vlora városában abban a lövöl­dözésben, amely a titkos­rendőrség (SHIK) helyi székháza előtt robbant ki szombatra virradó éjszaka. I .Mihály, a románok volt királya és felesége a hét vé­gén ismét Bukarestbe láto­gatott. (ČTK/AP) Egymásra lőttek Bilbao. Jaime Mayor Ore­ja spanyol belügyminiszter „túlbuzgósággal" magya­rázta a szombaton hajnal­ban Bilbaóban, Baszkföld fővárosában a helyi, auto­nóm rendőrség, az Ertza­intza és a csendőrség tag­jai közt történt lövöldö­zést, amelyben két csendőr és egy baszk rendőr megsebesült. A rá­dió arról is beszámolt, hogy Jaime Mayor Oreja belügyminiszter csakúgy, mint baszk kollegája, Juan Maria Atutxa határozottan visszautasította azt a vá­dat, amely szerint a bal­eset oka az Ertzaintza és a csendőrség közti koordi­náció hiánya volt. (MTI) Földrengés Romániában Bukarest. A Richter-skála szerinti ötös erősségű föld­rengés rázta meg Románi­át. A földrengés nem tett kárt emberéletben, az anyagi kár azonban jelentős. A legjobban sújtott terület Vrancea környéke, ahol a egyéb­ként is erős a szeimikus te­vékenység. (CTK) MTI-PANORÁMA Mintegy ezer fős, lőfegyverek­kel és késekkel felszerelkezett tömeg özönlött az utcákra, és gyülekezett az egyetem elé. A tömeg később a titkos­rendőrségnek a kikötő közelé­ben álló épülete elé vonult, és kövekkel támadt rá, majd a szemtanúk szerint valakik lövé­seket adtak le az épületre, ahon­nan szintén tüzet nyitottak. Mindazonáltal nem lehet tudni, hogy a tüntetők és a titkosszol­gálat emberei között robbant-e ki tűzharc, avagy rivális bandák közötti leszámolás történt. Forró teát, kávét, szendvicset osztottak a hétvégén Princz Gá­bor elnök-vezérigazgató ajándé­kaként Budapesten, a Posta­bank fiókok előtt sorbanállók­nak. Az ügyfelekről azonban „címzett ismeretlen" jelzéssel ment vissza a bizalmi üzenet; hisz a bank 70 milliárd forintnyi azonnal mobilizálható forrásai­nak több, mint egyharmadát négy nap alatt kivették a betéte­sek. A nagyobb postahivatalokban szombaton mára, hétfőre osz­tottak hívószámot. A vállalko­zók zöme ma tud rendelkezni a számlájáról, vagyis - az OTP után - a második legjelentősebb lakossági betétálománnyal bíró bank még nincs túl a krízisen. A válsághoz több, egymást erősítő tényező vezetett. Áz ed­dig is ismert volt, hogy a Posta­bank forgalmát kifejező 370 milliárd forintos mérleg­főösszeg mögött csak rendkívül kicsi, 22 milliárd forintos saját tőke áll. A bank tulajdonosai kö­zött a társadalombiztosítási ön­kormányzatok kezében van a legtöbb részvény, azaz a 12%-os osztrák részesedést leszámítva a Postabank mögött nincsenek igazán gazdag gazdák. A pánik kialakulásában mint technikai ok játszott szerepet, hogy a márciusi bérfiztés egybe­Sali Berisha albán elnök szom­bat este Tiranában bejelentette, hogy lemond az Áleksander Meksi vezette kormány. Televí­ziós nyilatkozata előtt Berisha elnök az ellenzéki pártokkal tár­gyalt azokról az erőszakos meg­mozdulásokról, amelyek a gyors meggazdagodást ígérő befekte­tési játékok összeomlása után harapództak el a balkáni or­szágban. Az albán ellenzék hűvösen fogadta és lényegében visszautasította Sali Berisha ál­Az ellenzék hűvösen fogadta az államfő döntését. lamfő szombat esti lépését a bal­káni országban kialakult belpo­litikai válság rendezésére - je­lentette az AFP és a Reuter. A több ellenzéki pártot tömörítő „Fórum a demokráciáért" elne­vezésű mozgalom úgy véli: Be­risha ezzel ismét be akatja csap­esett a társasági nyereségadó befizetéssel és ezen átutalásokat Budapesten is csak kilenc bank­fiókban lehet intézni. A vállal­kozók sorbanállása pedig a banktól független társadalomlé­lektani okokra visszavezet­ehetően megrengette az 1 millió forintnál nagyobb egyenlegű betétszámla tulajdonosok és a hozzájuk hasonlóan betétbizto­sítással nem bíró értékpapír be­fektetők hitét. Nem volt nehéz felemlegetni azon féligazságokat, amiket pél­dául a Tocsik-botrány kapcsán hagoztattak a koalíciós pártok vezetői. Mert igaz, hogy az MSZP és az SZDSZ nem kapott a „sikerdíjból", de két olyan rész­vénytársaság, amely nem vég­zett munkát az állami vagyon­kezelőnek, de vezetői a kor­mánypártok holdudvarába tar­toznak; százmilliókkal lett vol­na gazdagabb... Az ellenzék - ha tartanák - a kisgazdág vezetésé­vel megnyerné a választásokat. Ezen milliőben pedig a pánik­hessentő kormányzati megnyi­latkozások hatástalanok marad­tak. A szlovákiai vállalkozóknak sze­rencsére nincs okuk aggódni, miután a kereskedelmi fizetések java az Interbanka és a Magyar Hitel Bank közbeiktatásával bo­nyolódik. V. Paizs Gábor ni a népet, és gyakorlatilag párt­jának akarja megőrizni a hatalo­mat. Namik Dokle, az ellenzéki szocialista párt egyik vezetője a Reuternak nyilatkozva leszö­gezte: Berisha elveszítette az al­bánok bizalmát, így mielőbb tá­voznia kell a politikai életből. Középületeket gyújtottak fel va­sárnap virradóra két dél-albáni­ai kisvárosban a helyi lakosok ­jelentette az AFP szemtanúk be­számolójára hivatkozva. A Tira­nától 300 kilométerre délnyu­gatra lévő Sarandában mintegy ezren vonultak ki az utcára, hogy a kormány ellen tüntesse­nek. A piramisjátékok károsult­jaiból álló tömeg rendőrségi és bírósági épületeket gyújtott fel, és fegyvereket zsákmányolt. A francia hírügynökség értesülé­sei szerint a zavaros helyzetet kihasználva mintegy 200 rab megszökött a helyi fegyinté­zetből. A rendőrök nem tanúsí­tott semmiféle ellenállást a gyújtogatókkal szemben. Sze­mélyi sérülés nem történt. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Hivatalosan a szlo­vák, a magyar és az angol volt a kommunikáció nyelve azon a ta­nácskozáson, amelyre az ameri­kai Etnikai Projektek Intézete (PER) öt szlovákiai és négy ma­gyarországi napilap főszer­kesztőjét hívta meg. A szombati pozsonyi eszmecsere résztvevői többnyire mégis egy nyelven, a szakma nyelvén beszélgettek a sajtószabadság helyzetéről, a la­pok gazdasági gondjairól és a függetlenség problémaköréről. Éles vita tulajdonképpen a szlo­vákiai meghívottak között bon­takozott ki: Karol Ježík, a Sme főszerkesztője több kollégájá­hoz hasonlóan tényekkel igazol­ta, hogy a sajtószabadság és a demokrácia súlyos veszélybe került Szlovákiában, Eduard Fašung, a Slovenská republika főszerkesztője szerint viszont nincs ilyen veszély, és bírósági büntetések az ő lapját is sújtják. Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Szlovákiában nem a kü­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vysoká pri Morave. Két héttel azután, hogy a Sme közölte, va­lakik látták Jozef Migašt a köz­ségben, éspedig Jaroslav S.-nél, a titkosszolgálat második embe­rénél, a DBP elnöke szombaton falugyűlésre látogatott el a szlo­vák-osztrák határ közelében levő településre. Mondván, leg­alább bemutatkozik a helybeli­eknek. „Én volnék Fantomas" ­kezdte mondanivalóját, majd határozottan cáfolta, hogy azelőtt valaha is járt volna a tér­ségben. Ezt a DBP-rokonszen­vezőkből álló hallgatóság el is fogadta - legalábbis a kérdést közülük senki sem firtatta to­vább. És azt sem, milyen kap­csolatban állt Jozef Migaš az egykori titkosszolgálattal. A bal­oldali párt első emberét főként gazdasági kérdésekről, a DSZM privatizációs csalásairól, a lönböző nyelvű, hanem a külön­böző értékrendű lapok között vannak ellentétek, majd a Slo­venská republika magyarellenes cikkeit bírálta. Ezek a naciona­lista megnyilvánulások elsősor­ban az észak-szlovákiai olvasó­kat tévesztik meg, de máshol is magyarellenes indulatokat ger­jesztenek. Július P. Lőrincz, a Pravda főszerkesztő-helyettese egyebek között arról is beszá­molt, hogy a lap tudatosan tö­rekszik arra, hogy reálisan képet adjon olvasóinak a szlovákiai magyar kisebbség plurális poli­tikai képviseletéről és nézete­iről. A csaknem nyolcórás esz­mecserét Alien H. Kassof ked­vezően értékelte, s hangsúlyoz­ta, hogy elsősorban a rendszeres és tényekre alapozó kommuni­káció lehet megfelelő eszköz a fölmerült gondok és nézetelté­rések fokozatos tisztázására. Súlyos hibának minősítette, hogy az újságírókhoz hasonló beszélő viszony jelenleg egyál­talán nincs a szlovák kormány­párt és az ellenzék, s ugyanígy a kormánykoalíció és a magyar parlamenti pártok között sem. vasműlobbyról és a nagyszom­bati DSZM-szervezet körül kia­lakult érdekcsoportokról fag­gatták. De kitértek a közvetíen elnökválasztásra és a NATO­csatlakozásai kapcsolatos nép­szavazásra is. Voltak, akik azt olvasták a pártelnök fejére, hogy a DBP képviselői a parla­mentben nem elégé határozot­tak. Sőt időnként azt a benyo­mást keltik - a bíráló név szerint Ľubomír Fogast említette -, hogy a kormány politikáját pro­pagálják. A Közös Választás koa­lícióról az elnöknek be kellett is­mernie, hogy nem működik. Az elnök a gyűlés után még jó ideig tárgyalt híveivel az egyik hely­beli sörözőben. A felszolgált „fo­lyékony kenyér" mellett feled­tette, hogy korántsem olyan meggyőző szónok, mint elődje. Ennek ellenére úgy tűnt: Jozef Migaš sikeresként könyvelte el a napot... (gágyor) A kelet-jeruzsálemi új lakótelep Izrael által tervbe vett megépítéséről tárgyalt szombaton Kairóban Jasszer Arafat palesztin vezető, Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A kétórás megbeszélésről nem adtak ki közleményt, de Amr Musza egyiptomi külügyminiszter, aki jelen volt a tárgyaláson, újságírók­nak nyilatkozva kijelentette, hogy Izrael telepespolitikája ellent mond az izraeli-arab megállapodásnak, és fenyegeti a közel-keleti békefolyamatot. Izrael új politikája felháborodást váltott ki az arab világban, de nemtetszését fejezte ki Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok is. (ČTK/AP-fotó) A vállalkozók sorban állása megrengette a bankot Princz úr szendvicse Jozef Migaš, a DBP elnöke lakossági fórumon „Én volnék Fantomas"

Next

/
Oldalképek
Tartalom