Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-05 / 29. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 5. Palira vett Jani TÓTH MIHÁLY Nem először fordul elő, hogy választások közeledtével a vég­rehajtó hatalom egy-egy kisebb pártja megpróbál kihátrálni a koalícióból. Nálunk a Munkásszövetségnek ezernyi oka van bizonygatni: 1994-ben nem így képzelte el a hatalomban való részvételt. Ján Ľupták azóta egyfolytában olyan feladatokat teljesített a koalícióban, amelyek teljesen ellentétesek voltak azokkal a célokkal, amelyek elérésére pártja létrejött. Tudja: ha most nem határolódik el a Mečiar-kormány törekvéseitől, a legközelebbi választásokon esélye sem lesz a túlélésre. Mečiar (sajátszempontjából) zseniálisan válaszolt Luptáknak arra az eredeti elképzelésére, hogy „mi, munkások majd kí­vülről ellenőrizzük, hogyan politizál a kormány". Lupták bal­ra indexelt, majd belépett a kormányba, és egy hajtűkanyar­ban jobbra fordult. A miniszterelnök ezt azzal honorálta, hogy Lupták helyettesét, Štefan Gavorníkot nevezte ki a Nem­zeti Vagyonalap elnökévé. Ľupták hitte: Gavorník révén való­ban a privatizáiók körmére tud nézni. Legalább akkorát téve­dett, mint a jobboldali ellenzék, amely azzal vádolta Mečiart, hogy a privatizáció leállítása céljából állította Gavorníkot a vagyonalap élére. Funkciója sóhivatalnak bizonyult, mert a döntések nem az ó irodájában születtek. Csak annyi „haszna" származott a vagyonalapi elnökségből, hogy a munkások őt, Ľuptákot és a Munkásszövetséget tették felelőssé, a szabad rablássá fajult privatizációért. Ma egy hete Gavorník a Pravdában kitálalt a privatizációs visszaélésekről. A nemi erőszaknak arra a fajtájára emlékeztet ez, amikor az erkölcscsősz feljelentőről kiderül, hogy erőszak­tétel közben, a tettes megbízásából ó tartotta a gyertyát. Leg­feljebb az időzítésben van némi logika, a Munkásszövetség ve­zérkara nyilván azért adott megbízást a botrány kirobbantásá­ra, hogy megpróbálják menteni a menthetőt, kísérletet tegye­nek a pénzintézetek privatizálásának megakadályozására. És természetesen annak bizonyítására, hogy a proletariátus érde­keinek védelmezői. Rövidesen kiderül, Mečiar miként pacifi­kálja a lázadást. Az lenne a meghökkentő, ha a miniszterelnök kabátujjából ezúttal nem kerülne elő néhány olyan ütőkártya, amelynek láttán nemcsak Ľuptákék lepődnek meg, hanem ­sajnos - az ellenzék kiválóan iskolázott politikusai is. Érzelem és értelem MALINÁK ISTVÁN A közvetlen elnökválasztást célzó aláírásgyűjtés bojkottá­lására szólított fel a múlt hé­ten a Csemadok nagykaposi városi szervezete, azzal az in­dokkal, hogy a petíciós bi­zottságot zömében a KDM vezetői alkotják, márpedig tavaly a millecentenáriumi ünnepségek és emlékművek elleni támadásokat éppen Čamogurskýék indították el. A nagykaposiak nem hisznek a KDM-nek, és mindaddig bojkottálni akarják az alá­írásgyűjtést, amíg a KDM nyilvánosan vissza nem von­ja az emlékművek lebontását szorgalmazó nyilatkozatát ­áll a felhívásukban. Értem és érzem a nagykaposiak indu­latát, hiszen mindannyiunkat felháborított az a magyarel­lenes hecckampány, amelyet éppen a KDM állásfoglalása indított el. De megenged­hető-e, hogy eluralkodjanak rajtunk az érzelmek, és esze­rint politizáljunk? A válasz: nem. És nem elsősorban azért, mert a Magyar Koalí­ció támogatja az alá­írásgyűjtést, hanem mert az MK döntése egybeesik a ha­zai magyarság érdekeivel: nem szabad esélyt adni arra, hogy a kormányfő kezében összpontosulhasson minden hatalom. Tudjuk, a KDM és vezetője sem nevezhető ép­pen magyarbarátnak, és rnég az államfő sem, hiszen szem­rebbenés nélkül aláírta az ál­lamnyelvtörvényt. De a hely­zet az, hogy míg ezzel a kor­mánnyal nemzetiségi ügyek­ben nem lehet szót érteni, ez a kormány a szlovák-magyar alapszerződés aláírása óta is egy sor bennünket sújtó tör­vényt és intézkedést hagyott jóvá, addig a KDM-mel is meg az államfővel is lehet tárgyalni. És amint pl. a Mo­ravčík-kormány pár hónapos tevékenysége is bizonyítja, eredményt is el lehet velük érni. Ez a tapasztalat mon­datja az emberrel: sértődött­ség helyett a józan észre kell hallgatni, és szövetségest ke­resni mindenkiben, aki segít­het megállítani a Mečiar-ka­binet magyar- és általában demokráciaellenes garázdál­kodását. Nem mellékes: a nagykaposiak felhívása egy­részt a kormányhatalom, másrészt a vele lepaktált ma­gyar mozgalom malmára hajtja a vizet. Summa sum­marum: lehetünk sértődöt­tek, de ez nem ok arra, hogy az egész itteni magyarság ér­dekei ellen cselekedjünk. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - polidka - (5238338) Mislay Bdit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üze­me - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, vala­mint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediap­rint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bra­tislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kormánykoalíció: - Nekünk itt ne példálózzék senki! (Szűcs Béla karikatúrája) Petíció a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának visszaállításáért Már megkezdődött az aláírásgyűjtés Mint arról tegnap hírt ad­tunk, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ) petíciós bizott­sága hétfőn Dunaszerda­helyen beadványt fogal­mazott meg a magyar ok­tatási nyelvű iskolákban több mint háromnegyed évszázada használatos kétnyelvű bizonyítványok egynyelvűsítése ellen. ÚJ SZÓ-JELENTÉS A petíció címzettje az oktatási minisztérium, az SZK Kormá­nya, az SZK Nemzeti Tanácsa, valamint Michal Kováč államfő. Az SZMSZSZ felhívással fordult az ország minden demokratiku­san gondolkodó polgárához ­elsősorban a magyar szülőkhöz -, arra kérve őket, ítják alá a bead­ványt. Az aláírandó ívek a petíci­ós bizottság tagjainál szerez­hetők be. Informálódni lehet a következő telefonszámokon: 0709/529-384, 0707/802-396 (Mézes Rudolf), 07/397-688 (Gyurovszky László). A jövő héttől a petíciós ívek beszerez­hetők lesznek a magyar politikai Az alapvető emberi és szabadságjogok meg­sértésének tartjuk. pártok járási irodáiban, a Csema­dok területi választmányi irodái­ban, valamint az iskolák szülői szövetségeinek elnökeinél. A petíció szövege a következő: •„Petíció a magyar tannyelvű is­OLVASÓI LEVÉL Belgrád utcáin Nincs nap, hogy az Új Szó ne közölne képet a belgrádi ese­ményekről, tüntetésekről. Ho­gyan bírják a diákok, értelmisé­giek ezt idegekkel? Hiszen na­ponta szembe kell nézniük a rend őreivel, Milosevics gumi­botos legényeivel. Automata fegyverekkel szemben a virág­csokor nem valami hatásos esz­köz. A kezdet kezdetén, amikor hírül adta a sajtó, hogy Szerbia fővárosában tüntetésekre került kólák kétnyelvű bizonyítványai kiadásának visszaállításáért, il­letve a tanügyi szervek diszkri­minatív intézkedései ellen. Mi, a Szlovák Köztársaság polgá­rai - támogatva a magyar tan­nyelvű iskolákat látogató diákok szüleinek kezdeményezését - a Szlovák Köztársaság Alkotmá­nya 27. cikkének 1. bekezdése, valamint a 85/90 Tt., a petíciós jogról szóló törvény 1. §-a 1. be­kezdése értelmében ezennel az illetékes állami szervekhez for­dulunk a magyar tannyelvű isko­lák kétnyelvű bizonyítványai ki­adásának visszaállítása érdeké­ben. A kizárólag államnyelven kiadott bizonyítványokat az alapvető emberi és szabadságjo­gok megsértésének tartjuk, me­lyeket az SZK Alkotmánya 11., 12., 13. ás 34. cikke, az Emberi és Szabadságjogok Alapokmá­nya 24. és 25. cikke, valamint a Magyar Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság közötti jószom­szédi kapcsolatokról és baráti együttműködésről szóló szerződés 15. cikke szavatol. Az SZK államigazgatási szerveinek az oktatásügyben végrehajtott jelenlegi intézkedéseit a magyar nemzetiségű állampolgárokkal szemben diszkriminatívnak tartjuk. Tiltakozunk a magyar nemzeti­ségű állampolgárok erőszakos asszimilációjára irányuló intéz­kedések ellen, a megfélemlíté­sek és az oktatási törvény olyan módosítása ellen, amellyel a szülők, a diákok és az egész ma­gyar közösség tiltakozása ellené­re csökkenne a magyar tan­nyelvű iskolákban az anyanyelv használata. Követeljük, hogy a/ az SZK Oktatási Minisztériu­ma a 85/90 Tt. 5. cikke 3. bekez­désének értelmében a kézbesí­tés utáni 30 napon belül olyan intézkedéseket foganatosítson, hogy a bizonyítványok újra két­nyelvűek legyenek; b/ az SZK Kormánya utasítsa az illetékes járási és kerületi hiva­talokat, hogy számolják fel a diszkriminatív intézkedéseket, vessenek véget a megfélemlíté­seknek, és szüntessék be a levál­tásokat, úgy, hogy az alapvető emberi és szabadságjogok érvé­nyesüljenek; c/ az SZK Kormánya utasítsa el az oktatási törvény olyan módo­sítását, amely tovább szűkíti az Arra kényszerülünk, hogy jogainkat más legitim eszközökkel is védjük. anyanyelv használatát a magyar tannyelvű iskolákban. Amennyiben a törvényes időn belül az illetékes szervek nem teremtik meg a valós feltétele­ket alkotmányos jogaink érvé­nyesítésére, arra kényszerü­lünk, hogy jogainkat más legi­tim eszközökkel is védjük. Eltö­kéltük, hogy alkotmányos joga­inkat mindaddig védjük, amíg a felelős állami szervek részéről tapasztalható folyamatos diszk­rimináció meg nem szűnik. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének petíciós bizottsá­ga: Huszár László, Mézes Ru­dolf, Gyurovszky László" sor, feltételeztük: két-három nap, és a lelkesedés lelohad, megnyugodnak a kedélyek. Nem így történt! Elmúlt tíz nap, és még hatszor tíz, és a frontvonalak élnek to­vább. Rendőr, diák, csakúgy, mint kezdetben, a végkifejletre vár. Ahogy figyelem a képeket a lap oldalain, a szereplők nem változnak, de a hangulat, a lég­kör eltolódást mutat. Vegyük sorjába, mégpedig az Új Szó alapján: Dec. 28. - Egy diáklány virágcsokrot nyújtana át a rend őrének. A kiszemelt „áldozat" azonban rezzenéstelen arccal reagál. Január 23. - A diáklány veszi a bátorságot, és meggyújt­ja a katona cigarettáját. E műveletet már nagy élvezettel nyugtázzák a rendőr barátai. Csaknem idillikus hangulat ol­vasható le a képről. Január 25. - Egy lelkes fiatal hölgy nagy új­ságot tart a kezében (csodál­kozz, világi), és felolvasást tart vagy inkább magyaráz a roham­rendőröknek. A figyelők arca kedélyes, némi iróniával. Persze hogy a téma nem Jancsi és Ju­liska története. Nagyon egyetértek Grendel La­jossal, aki a Belgrádi tavasz SME „Nem szégyell a szemem elé ke­rülni?! Taknyos! Akkorát behú­zok magának, hogy az Úristen sem menti meg!" - kiabálta a mi­nap Vladimír Mečiar kormányfő a Markíza Televízió egyik szer­kesztőjének. Bebizonyította, hogy a módszerein az idő nem változtatott. Néhány éve az egyik cseh újságírónak mondta: „Valagba rúglak, Te disznó!" Ér­dekes viszont, hogy míg az összes sajtótermék foglalkozott az esettel, P. Rusko, a Markíza igazgatója nem tartotta érdekes­nek a hír közlését. Sót a Nova Tv igazgatóját is arra kérte, hogy ne sugározza a felvételt. PRÁCA „A cégem nem tartozik az ál­lamnak. Követelem, hogy Ján Ľupták vonja vissza állítását, és kéljen bocsánatot. Ellenkező esetben feljelentem becsület­sértésért" - közölte Karol Koná­rik, a DSZM parlamenti képvi­selője, a KK Company tulajdo­nosa Ľupták vasárnapi kassai kijelentésére reagálva. Kettejük viszonya a besztercebányai Slo­venka privatizációja miatt éleződött ki. Ezt a KK Company 40 százalékos tulajdonában lévő Slovenka-Nova kapta meg, pedig Ľupták mást ígért a válla­lat munkásainak. A Slovenka Nova 60 százaléka egyébként az alkalmazottaké. Most valaki azt teijeszti közöttük, hogy fize­tésük 40 százalékát oda kell majd adniuk Konáriknak, ő vi­szont ezt határozottan cáfolja. PRAVDA Slavomír Hatina vezérigazgató szerint a Slovnaft alaptőke­emelésekor sem vállalata, sem pedig a Nemzeti Vagyonalap nem sértette meg vállalt kötele­zettségeit. Amennyiben az Eu­rópai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) a befektetését gazdaságtalannak ítéli, elad­hatja a tulajdonában lévő rész­vényeket. A Slovnaft 16,5 milli­árd koronás alaptőkéjéből az EBRD 10,5 százalékot birtokol. Annak idején egy részvényért ezer koronát fizetett, de rövid­del ezután a Slovnaft vezetői ál­tal uralt Slovintegra darabon­ként 139 koronáért megvásá­rolta a részvények 39 százalé­kát. Az EBRD most azt követeli, hogy a Nemzeti Vagyonalap megfelelő áron vásárolja vissza tőle a részvénycsomagját. NÁRODNÁ OBRODA Miroslav Urban professzor, az Akkreditációs Bizottság volt el­nöke szerint az egy egyetemistá­ra jutó kiadás 1991 óta a kéthar­madára csökkent. A Komenský Egyetem fizikai kémia tanszéké­nek könyvtárába a 60-as évek­ben 15 külföldi folyóirat járt; idén már csak egy, de jövőre er­re sem lesz pénzük. Tevékenysé­güket részben külföldi támo­gatásokból finanszírozzák. Köz­ponti tudományos könyvtár pe­dig nem létezik. A hazai pályá­zatokrajutó pénz még a csehor­száginak vagy a lengyelországi­nak is ötöde-tízede. című írásában (január 15.) eze­ket írja: „A belgrádi tüntetők tiszteletet és rokonszenvet ér­demelnek. Még akkor is, ha ez a nemzet már rossz hírbe hozta magát. Mi, magyarok jól tud­juk, mit jelent ez." Igen. Mi is hagytuk, hogy zsidó honfitársa­inkat elhurcolják. Hagytuk, hogy apáink az orosz frontra meneteljenek. A kisemberek százezrei nagyon védtelenek és kiszolgáltatottak. De ha a körül­mények úgy hozzák, Dózsa né­pe akár számon is kérhet... Szalay János Tornaija

Next

/
Oldalképek
Tartalom