Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-04 / 28. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997.FEBRUÁR 4. KULTÚRA OKTATÁS 9 Az államnyelvnek mint kommunikációs eszköznek az elsajátítása nem azonos az érvényesüléssel A represszív hatalom aktuális eszköze Bach-huszárolc VOJTEK KATALIN Ahová az ördög nem jut el, oda asszonyt küld maga helyett, tartja egy régi mondás. Mára már ez is módosult: ahová az ördög nem jut el, oda bürokratát küld. Megbízható állami hivatalnokot, aki egyetlen telefonutasításra autóba vágja magát és ellenőrző körútra indul. Bejáija az iskolákat és megmutattatja magának a bizonyítványokat. Ellenőriz, kioktat, fenyegetőzik, törvényre, rendeletre hivatkozik. Az alkotmányra nem, atra nem tud. Buzgólkodik, liheg, teljesít, ő az etatista nacionalizmus meghosszabbított keze, az ezredforduló Bach-huszátja. Az ellenőrzöttek, kioktatottak megkeseredett arcába tekintve azzal nyugtatja magát, hogy történelmi sérelmet viszonoz. Az elődeire gondol, akik ugyanolyan fegyelmezetten leplezett ellenszenvvel fogadták egy másik etatista nacionalizmus hivatalos képviselőit, mint most őt fogadják. Szűk sémákra működő agyában meg sem fordul, hogy ő már nem a vegzált elődök utódja, hanem a vegzálóké, akik ugyanúgy hivatkoztak az akkor épp érvényes törvényre, rendeletre, mint most ő. Mert a történelem vegzálók és vegzáltak hosszú sorából áll. Ó az elődeit vegzálók újkori reinkarnációja, a mindenkori ostoba, represszív hatalom aktuális eszköze. Gondolatban, egy évszázadot átugorva, akár melegen kezet is rázhatna Apponyi kinevezte egykori elődjével. „Bruderkám - mondaná az, bepárásodott cvikkerét törölgetve, egy kiskocsmában megivott pertu után -, kutya munka ez a miénk. Töröd magad, lótsz-futsz, fönt mégsem tartanak sokra, nekik csak egy csavar vagy a gépezetben, lent pedig utálnak. Utálnak, mert nem értik meg a szerencsétlenek, hogy te csak a javukat akarod." Ilyesmiket mondana az egykori kolléga, ha lenne hely számára kései utóda tudatában. De neki nincs ideje efféle szellemidézésekre, ahogy tízóraizni, ebédelni sem, mert a tíz iskolából három még hátra van. Kezdődő gyomorfekélyére gondol és az ellenőrzöttekre, akik mindig ugyanazokkal az ostobaságokkal védekeznek. „Alkotmány!" morogja megvetően, ahogy kicihelődik az autóból és az iskola bejárata felé indul: „Fogadjunk, hogy ezek is az alkotmánnyal rukkolnak elő." Este az ágyban azon töpreng, nem feledkezett-e meg valamiről. .Aludjunk, drágám" - hárítja el felesége közeledését. „Ma nehéz napom volt." szlovák nyelvnek az iskolai elsajátítására irányulnának. Egyre gyakrabban kérdezzük: melyik életkor a legalkalmasabb arra, hogy a második nyelv elsajátítását megkezdjék? Milyen módszerekkel történjék a második nyelv tanítása? Egyesek azt mondják, minél korábban kezdődik el az elsajátítása, a tanulás annál könnyebben megy. Ugyanakkor mások azt állítják, ha a kezdés túl korai, a második nyelv elsajátítása az anyanyelv rovására történik. Féltjük gyermekeinket a kétszeres félnyelvűségtől. Nem akarunk iskoláinkban szánalmas „senyelvűeket" nevelni. Sokan vallják, hogy az ismeretszerzés az anyanyelven a legegyszerűbb, a leghatékonyabb. A pedagógusok tudják azt is, hogy ez fokozottan érvényes az átlagos képességű gyermekek esetében, különösen a diákok többsége által „nehéznek" tartott tantárgyak tanulásánál. Sejtjük, hogy az új fogalmak kialakításakor a gyermek agyában bonyolult szintézis mehet végbe. Sejtjük, mert részletesen nem ismetjük az agy gondolkodási mechanizmusait. Csupán valószínűnek tartjuk, hogy az új fogalmak kialakítása során a képzettársításnak, de főleg a beszélt nyelvben korábban spontánul kialakult fogalmakkal való összehasonlításnak jelentős szerepe van. Tapasztalatból tudjuk, hasznos, ha a pedagógus az órán ezeket a folyamatokat minden eszközzel - szóval is segíti. Ha ezt nem a gyermek anyanyelvén tenné, hanem egy idegen nyelven, nem fékezné-e a gyermeket közben az idegen nyelv? Vajon a fogalomalkotásnak amúgy is elég összetett folyamata nem lenne-e ettől még bonyolultabb? Az elrontott kisgyermekkor rányomhatja bélyegét a gyermek egész jövőjére, még a jellemére is! Mérlegeljünk hát okosan, nehogy évek múlva fájón kelljen rádöbbennünk arra, hogy az államnyelv elsajátítása korántsem azonos az érvényesüléssel. A legnagyobb érték az emberi minőség. Ugy döntsünk, hogy gyermekünk a legjobb útravalót kapja! Marcello Mastroianni és Sophia Loren Robert Altman Pret-a-Porter című filmjében, amelyben a nagy olasz szinész utoljára lépett a kamerák elé. A film hamarosan nálunk is látható lesz. (Fotó: ČTK) A szakmai segítséget igénylő táncosok részére Follcszínpad alakult ÚJ SZÓ-HlR Kassa. Amint azt Pribék Gábortól és Richtarcsík Mihálytól, a kassai Új Nemzedék Néptáncegyüttes koreográfusaitól megtudtuk, a most létesített Új Nemzedék Folkszínpad egynapos tánctanfolyamokat is kíván szervezni a szakmai segítséget igénylő táncosok, valamint néptáncoktatók számára. Az első ilyen rendezvényük február 15én lesz. Ennek keretében a Thália Színházban a nagyközönség is hallhatja a magyarországi Muzsikás zenekart és Sebestyén Márta népdalénekest. Közreműködik még Farkas Zoltán és Tóth Ildikó, valamint a Železiar népzenei együttes, (g-f) Egy népdalkör dalai Nagyabony. A Gyurcsó István Alapítvány Füzetek hatodik darabjaként Ázik, nem fázik címmel a nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalait adták közre. A Kiss Katalin vezette együttes tizenöt esztendeje alakult, s ez a kiadvány a benne található tizenkét népdallal együtt egy faluközösség összetartását hivatott szolgálni.(d-n) ÁZIK, NEM FÁZIK Gywt*4 btvta AUpkvácy FOtrtrk i. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Nabucco (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Star Trek: Az első kapcsolat (am.) 15.30,18

2 20.30 OBZOR: A váltságdíj (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Moll Flanders (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 16, 17 Egyedül a rossz ellen (am.) 18.30, 20.30 Meghallgatás (cseh) 19.15 KASSA DRUŽBA: Veszélyes őrültségek (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A megszállott (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Sekély sír (ang.) 15.45, 20.15 Trainspotting (ang.) 18 KOMAROM TATRA: Moll Flanders (am.) 17,19 ÉRSEKÚJVÁR MIER: A váltságdíj (am.) 17,19.30 PÁRKÁNY DANUBIUS: Menekülés L. A.-bői (am.) 18 RIMASZOMBAT ORBIS: A váltságdíj (am.) FÜLEK KULTÚRA HÁZA: Susanne (szlov.-cseh) 18 ROZSNY

Ó PANORÁMA: Mennyei foglyok (am.) 16.30,19 Bihary Mihály A régi Komárom című könyvéről A város élő emlékezete DR. PÉCSI ÁGNES Sétálgatok a régi Komárom utcáin, terein, nézegetem a fákat, bokrokat, a Duna parti parkot, sétányokat. Bekukkantok a múzeumba, tisztelgek Jókai szülőházánál, és megelevenednek előttem a kávéházak, vendéglők és kiskocsmák. Benépesülnek a néptelen terek, megismerkedem Lidi nénivel, a „galambász amazonnal", megtudom, hogyan indult hadba Kudelaz Gáspár, fülemben hallom egy komáromi nótafa énekét... Tanúja leszek a bencés gimnázium diákszínpadán előadott .Aranyember" előadásának, s ott leskelődöm a régi szüreti mulatságokon... Nem kell régi történelemkönyvekben kutatnom, hogy fejezetek táruljanak elém a polgári fiúiskola történetéből, vagy megtudjam, milyen is volt a munkások betegbiztosítása az első köztársaság idején, kitűnően eligazodom a hajdani Komárom fürdőéletében. Vezetőm nem más, mint a régi Komárom még ma is élő, 92 évesen is friss emlékezetű tanúja: Bihary Miska bácsi. Vezetőm az ó könyve, az 1996 karácsonya előtt néhány nappal megjelent A régi Komárom. Maga a szerző is csak az ünnep előestéjén foghatta kezébe a Madách könyvesbolt vezetőjének jóindulatából művét, a művet, amelynek kiadásában nem igazán reménykedett. Valóra vált az álma. A régi Komárom szép könyv, és hiánypódó munka. Sokan vártunk már helytörténeti leírást hiteles szemtanútól, forrásértékű feldolgozást a komáromi életről a XX. század zűrzavaros korszakában. Eleven és friss szemléletű írásokat válogatott és rendezett össze a kötet szerkesztője, dr. Polgárdy Géza, akinek előszavából kiderül, hogy érzelmileg igenigen szorosan kötődik a helytörténész borbélymester Bihary Miska bácsihoz és - rajta kereszA régi Komárom szép könyv, és hiánypótló munka. tül is-a tündérvároshoz: Komáromhoz. Enélkül a szeretet és kötődés nélkül nem sikerülhetett volna e könyvet megjelentetni. Kudarcok és lemondások, anyagi nehézségek és segítséghiány, értetlenség kísérte a szerkesztő kitartó fáradozását. Hála istennek, nem csüggedt el, és most kezünkben tarthatjuk Komárom „élő emlékezetét", egy borbély emlékiratait, Bihary Miska bácsi válogatott írásait. (Kiadta Gilde Barna Svájcban, kapható Rév-Komárom könyvesboltjaiban, ára 180 Sk) Kezemben a könyvvel, a régi Komárom hétköznapjait, ünnepeit felidézve a diáknóta sorai csendülnek fülemben, mint egy halk szavú hegedű: „régi időkre emlékszel-e még...?" Az alapos tárgyi tudás a cél Most, a beíratások idején gyakran hallunk, olvasunk olyan szlovákiai magyar személyiségekről, akik magyar iskolából indulva értek el kimagasló szakmai sikereket. DR. HECHT ANNA Tehetségük az anyanyelven oktató iskolában bontakozott ki, és az ott szerzett tudással megállták helyüket a szlovák főiskolákon, egyetemeken, sőt sokuk kiállta a nemzetközi megmérettetés próbáját is. Nem véletlenül. A reál tantárgyak szlovákiai diákolimpiáin a magyar gimnáziumok tanulói hagyományosan jól szerepelnek. Az utóbbi években a volt Nyugat-szlovákiai kerületben matematikában és fizikában az A kategóriában az első tíz helyezett között általában 5-7 magyar diák szerepelt, tehát túlsúlyban voltak a magyar iskolák növendékei. Elgondolkoztató, hogy az oktatásügyi tárca mégis lépten-nyomon azt ajánlja, hogy oktassunk néhány tantárgyat a magyar iskolákban is szlovákul. 1995 tavaszán például azt javasolta, hogy 1995 szeptemberétől a matematikát, s később majd a többi tantárgyat is oktassuk szlovákul. Ugyanakkor az meg sem fordul a fejekben, hogy a szlovák iskolák átlagos osztályaiban például angolul tanítsák a matematikát. Pedig milyen hasznos lenne, ha a gyerekek angolul is gyorsan megtanulnáSokan vallják, hogy az ismeretszerzés az anyanyelven a legegyszerűbb. nak! Talán a javaslatot tevők a pedagógiai nézeteiket tekintve sincsenek a helyzet magaslatán? Nem gondolnak arra, hogy az oktatási folyamatban a gyermek értelmének átfogó fejlődése és az alapos tárgyi tudás a cél? Nem tudatosítják talán, hogy az államnyelvnek mint egyfajta kommunikációs eszköznek az elsajátítása nem lehet az iskolában végcél!? Az elrontott kisgyermekkor rányomhatja bélyegét a gyermek egész jövőjére, még a jellemére is. (Fotó: Méry Gábor) Sajnos, 1996 őszén elkészült egy törvényjavaslat arról, hogy a magyar iskolákban a szovák nyelv és irodalom tantárgyon kívül szlovákul kell majd tanítani a földrajzot, a történelmet és a testnevelést is. A tárca, amely az oktatási nyelv változtatását javasolja, vádol is. Azt sugallja, hogy a magyar iskolák növendékei nem tudnak „elég jól" szlovákul. Azonban ezt bizonyítandó, statisztikai adatok nincsenek. Az átlagos képességű gyermek, igenis, tud szlovákul a magyar iskolában is, természetesen, életkorának megfelelő szinten. Igaz, a gyengébb előmenetelő diákok között akad olyan is, akinek az életkorához mért szlováktudása jobb is lehetne, de ugyanúgy, ahogyan nem kérhető számon a gyengébb szlovák diáktól sem a kitűnő matematikatudás, azt is toleranciával kell tudomásul venni, hogy nem minden magyar gyermek tudása kitűnő az adott évfolyamban szlovákból. A magasabb évfolyamban majd tökéletesíti a tudását szlovákból is. Képzeljük el, mivé lenne az ilyen gyermek, ha például a matematikát vagy a történelmet és a földrajzot csak szlovákul magyaráznák neki az iskolában. Természetesen, azt szeretnénk, ha gyermekeinknek az iskolában a lehető legjobb törődésben lenne részük, ha értelmük kibontakozhatna, tudásuk egyre gyarapodna minden tantárgyban. Természetesen azt is szeretnénk, ha jól megtanulnának szlovákul is, de nem az általános fejlődésük rovására. Sürgetnénk azokat a nyelvészeti és pszichológiai kutatásokat, amelyek a