Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-28 / 49. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 581. SpOrt - hIrdeTés e Dolník Erzsébet a kilencosztályos alapiskola és a készülő oktatási törvény veszélyeiről nyilatkozik Egységesen kell ellenállnunk A kilencéves alapiskolára történő átállás szeptemberben kezdődik. Erről beszélgettünk Dolník Erzsébettel, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének oktatáspolitikai alelnökével. VOJTEK KATALIN • A három év alatt fokozatosan megvalósítandó program szerint a most végző nyolcadikosoknak csak kétharmada kerül középiskolába, egyharmaduk a 9. osztályt látogatja majd. Az új koncepciót a szlovák pedagógusok részéről is rengeteg bírálat érte. Milyen következményekkel jár a magyar oktatási nyelvű iskolákra nézve? A kormány ugyan azt mondta, hogy a gyermekek 33 százalékát kell visszatartani a kilencedik osztályban, de ez az arány a magyar iskolák esetében akarvaakaratlanul magasabb lesz. A magyar gimnáziumokban ugyanis évfolyamonként csak egy-egy, maximum két-két osztály van. Csupán egy-két olyan középiskola akad, ahol több. Ha csökkenteni akarják a diákok számát, ez általában úgy történik, hogy a két osztályból elveszik az egyiket, tehát a csökkenés 50 százalékos. A tanügyi szervek rendszerint előre elküldik a következő évre szóló tervet, amely meghatározza, hány osztály hány tanulóval nyitható. gyerekét. Nem beszélve arról, hogy nagyon sok esetben az egész régióban csupán egyetlen magyar középiskola létezik egy évfolyammal, vagy közös igazgatású az iskola. Ha a közös igazgatású gimnáziumban van két szlovák és két magyar osztály, akkor rendszerint nem a két szlovák osztályból vesznek el egyet, hanem a két magyarból. Tehát általános, országosan is kimutatható tendencia, hogy mindenütt a magyar osztályok hátrányára csökkentik az első évfolyamok számát. Ez a tendencia a szakmunkásképzőkben, szakközépiskolákban érhető tetten leginkább. Ezek esetében végképp nem érvényesül, hogy a jelentkezők számának megfelelően nyitnák az osztályokat, és a tanítás nyelvét eszerint szabnák meg. Vegyünk például egy szakmunkásképző intézetet. Ha olyan kevés szlovák gyerek jelentkezik, hogy nem telik belőlük egy osztálynyira való, de van két osztálynyi magyar gyerek, akkor nem az történik, hogy két magyar osztályt nyitnak, hanem a magyar gyerekek egy részét átirányítják a szlovák osztályba. Ez az általános gyakorlat. Milyen következményekkel jár az új koncepció? Jóval kevesebb lesz a magyar első osztály, mint az előző években, és több magyar gyerek marad vissza a kilencedik osztályait a kilencedikbe sorolják, inkább átmegy a szlovák középiskolába, ha ott még lesz hely. Tehát nem úgy csökkentik az osztályok számát, hogy mindegy, magyar vagy szlovák osztályról ban. Ha a törvényt elfogadják, négy tantárgy: a szlovák nyelv, a földrajz, a történelem és a testnevelés oktatása folyik majd szlovák nyelven. Ezenkívül a szakmunkásképzőkben és a ww Mivel ezekben az S? iskolákban az általános műveltséget nyújtó tantárgyak száma elenyésző, az oktatás szinte kizárólag szlovák nyelven folyik majd. SS Ha csökkenteni akarják a diákok számát, ez általában úgy történik, hogy a két osztályból elveszik az egyiket, tehát a csökkenés 50 százalékos. // Ezek a tervek általában már a szám szerint csökkentett osztályokba is az eddiginél kevesebb diák felvételét teszik lehetővé, mondjuk, a tavalyi 35 helyett 27 ban, mint a szlovák iskolákban. Adódhat még egy probléma, amely nagyon nehezen bizonyítható: a magyar gyerek, ha jól felvételizik, de helyhiány mivan-e szó, hanem mindig figyelembe veszik a tanítás nyelvét. Ennek következtében összehasonlíthatatlanul kevesebb magyar gyerek kerül középiskolába, majd főiskolára, egyetemre. A magyar lakosság műveltségi szintje amúgy is alacsonyabb a szlovákéhoz viszonyítva, és ez az átállás további romlást eredményez. Nagyon körmönfontan van ez kigondolva, szinte tetten nem érhetően, ezt egy nyugati ember meg sem értené, mert nem így működik az agya. A borzasztó az egészben az, hogy a törvények, rendeletek, utasítások - nemcsak az oktatásra vonatkozók! - úgy illeszkednek egyik a másikhoz, mint a láncszemek, és mind a magyar iskola leépítését célozzák. Ez nyomon követhető, kimutatható tendencia, amely piros vonalként húzódik végig a törvényhozáson a harmadik Mečiar-kormány színre lépése óta, kezdve a nyelvtörvénnyel, folytatva a közigazgatási átszervezéssel, de akár a privatizációs törvényt is idesorolhatjuk, hisz az is visszahat a magániskolák létesítésére. És márciusban minden valószínűség szerint a parlament elé kerül a közoktatási törvény tervezete, amely az identitástudatot erősítő tantárgyak, a történelem és a földrajz oktatását kötelezően szlovák nyelvűre kívánja változtatni a magyar iskolákszakközépiskolákban a szaktantárgyakat szlovákul fogják oktatni. Mivel ezekben az iskolákban az általános műveltséget nyújtó tantárgyak száma elenyésző, az oktatás szinte kizárólag szlovák nyelven folyik majd. Tulajdonképpen megszűnik a magyar szakmunkásképző- és szakközépiskola-hálózat. S ha megszűnik, vajon miért lesz jó a magyar gyereknek magyar alapiskolába járnia, ha utána nem folytathatja tanulmányait az anyanyelvén? Mit tehetünk, ha az alap- és középiskolákról szóló törvényt megszavazza a parlament? Nagyon egységes és nagyon kemény ellenállásra lesz szükség, másképpen nem tudjuk megvédeni iskoláinkat. De ne bennünket vádoljanak a helyzet destabilizálásával, mert a kormány az, amely olyan helyzeteket teremt, hogy a magyar polgár számára nem marad más kiút, mint akár a polgári engedetlenség. Erre kényszeríti a hatalom, mert egyszerűen nem léteznek demokratikus eszközök, amelyek lehetővé tennék a hatékony védekezést. Itt most már a magyar pedagógus sem mondhatja, hogy engem hagyjatok ki az egészből, mert az állásommal játszom. Lehet, hogy nyer egy évet vagy kettőt, de két év múlva kirúgják. Nem lesz magyar iskola, ahol taníthatna. MPP: Petőcz Kálmán helyteleníti a DBP eljárását Az alkotmány és a vagyonjegyekről szóló rendelet Baloldali illúzió Több pontban is sérti ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Petőcz Kálmán, az MPP alelnöke egyetért azzal a nézettel, hogy az alkotmánynak hiányosságai vannak, mégsem helyesli a DBP módosító javaslatait, melyeket Ľubomír Fogaš terjesztett elő annak érdekében, hogy az alaptörvény ne ellenkezzen a közvetlen elnökválasztással. „A DBP indítványa nagyrészt az államfő jogköreinek kiszélesítésére irányul, ezért illúzió arra számítani, hogy a koalíció kepviselői megszavazzák. Mivel az alkotmánymódosításhoz háromötödös többség kell, a DBP kezdeményezése eleve kudarcra van ítélve, s azt a látszatot kelti, hogy a referendumot akarja megtorpedózni" - állapította meg. Szerinte a petíciós íveket mielőbb át kell adni a köztársasági elnöknek, hogy kiírhassa a népszavazást. Berényi József politikai titkár bejelentette: pártja helyesli, hogy Bárdos Gyula és Bauer Győző kilépett a kormány nemzetiségi tanácsából. Nagyra értékelte a magyar közoktatási miniszter szlovák kollégájához intézett nyílt levelét. (horváth) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Kassa. Tegnap az alkotmánybíróság nyolc pontban alkotmányellenesnek minősítette a befektetési vagyonjegyek kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletet. Az ellenzéki beadvány szerint a kormány több jogellenes intézkedést foganatosított, például az értékpapír-kereskedelem szervezőjévé a Nemzeti Vagyonalapot tette meg, noha az ide vonatkozó törvények az Értékpapírtőzsdét, valamint azokat a jogi személyeket hatalmazzák fel erre, amelyek a pénzügyminisztérium engedélyével rendelkeznek. A vagyonalap nem tartozik közéjük. Az alkotmánybíróság számos kérdést intézett Viliam Vaškovičhoz, az ellenzék képviselőjéhez, illetve Helena Strbíkovához, a pénzügyminisztérium főosztályvezetőjéhez, majd zárt ülésen hozott döntést. Ezt Milan Čič elnök ismertette. A döntés szerint az indítványozók 12 pontjából 8 jogos volt, tehát a kormány túllépte törvényszabta jogkörét, és alkotmány sértően rendelkezett, (gazdag) DSZM: Zelenayová a bankok privatizálásáról Nem kötik össze Határ menti munkaerő-vándorlás Négyszáz munkahely ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány vélhetőleg nem köti össze bizalmi szavazással a bankprivatizációs törvény ügyét. Eva Zelenayová képviselő szerint a döntés ugyan még nem végleges, de „a kormánynak és a DSZM-nek meg kell fontolnia, hogyan tovább". Mint mondta, a DSZM-nek elég ereje van ahhoz, hogy tovább kormányozzon. Bízik abban, hogy a munkásszövetség képviselői a szavazásig meggondolják magukat. „Amennyiben átállnának az ellenzékhez, a kabinet kénytelen lesz olyan lépéseket tenni, hogy presztízsveszteség nélkül kerüljön ki az ügyből." Ján Cuper szerint elfogadható a DBP javaslata, amely szerint népszavazással nem változtatható meg az alkotmány, (ga) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A határ menti munkaerőmozgásról, valamint a foglalkoztatással kapcsolatos problémákról tárgyalt tegnap Héthy Lajos magyar népjóléti és Vojtech Tkáč szlovák munkaügyi minisztériumi államtitkár. Héthy Lajos elmondta: kormányközi megállapodás készül a kölcsönös foglalkoztatásról. Előreláthatólag 400 állandó és 400 idényjellegű munkahelyet biztosít mindkét állam. Kérdésünkre, hogy mely szakmák iránt érdeklődik a magyar fél, az államtitkár elmondta: a munkaadótól függ, milyen beosztásban alkalmaz külföldi munkavállalót. Mindez elsősorban a határ menti területeket érinti; itt már a múltban is jól működött a munkaerőmozgás, (krasznica) RÖVIDEN A színházak többsége támogatja Pozsony, Kassa, Nagyszombat. A pozsonyi Új Színpad nem kapcsolódik be a színházak ma kezdődő sztrájkjába. Dušan Jarjabek igazgató tájékoztatása szerint megtartják az előadásokat. Több magánszínház, például a GUnaGu, a Stoka és az Aha viszont támogatásáról biztosította a sztrájkoló színházakat. A kassai Romathan Színház is sztrájkba kíván lépni. A Kelet-szlovákiai Állami Színház figyelmeztető sztrájkot hirdetett. A Nagyszombati Színház szintén sztrájkkészültséget hirdetett, de mivel ezt több színész ellenezte, szakadásra került sor. (TA SR) Gaulieder-ügy: lezárult a vizsgálat Galánta. A rendőrség befejezte a František Gaulieder feljelentése alapján kezdett vizsgálatot, amely azt volt hivatott kideríteni, hogy más személy hamisította-e Gaulieder aláírását arra a levélre, amelyben az exképviselő állítólag lemondott mandátumáról. A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló bizonyítékokat, és lezárta az ügyet. (TA SR) Kártalanítják az érintetteket Pozsony. A belügyminisztérium felkészül azoknak a szlovákoknak a kártalanítására, akiket érint a cseh-szlovák határmódosítás. Jogosulttá válnak az eddig Csehországhoz tartozó U Sabotű község lakosai, és azok, akik Sidonie településről Szlovákiába szeretnének költözni.(TA SR) A kormány felelős az erőszakért Pozsony. „A Demokrata Pártot is nyugtalanítja az egyre nagyobb méreteket öltő erőszak, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy ezért a kormányt, s így a Szlovák Nemzeti Pártot terheli a felelősség" - írja az SZNP-nek címzett levelében František Šebej. A DP alelnöke Anna Malíkovának a bűnözés visszaszorítására vonatkozó felhívására reagált. (TA SR) Kálnán a luxemburgi herceg Kálna. Henrik luxemburgi herceg tegnap felkereste a kálnai (Lévai járás) Kalná luxemburgi-szlovák kft.-t. A cég modern, 350 tonnányi ipari hulladék tárolására alkalmas szeméttárolót üzemeltet a községben. (TA SR) Kováč kinevezi az új alkotmánybírót Pozsony. Michal Kováč államfő ma az elnöki palotában Ľubomír Dobríkot kinevezi az alkotmánybíróság tagjává. (TA SR) Globtel GSM: nemzetközi hívások Pozsony. A műszaki ellenőrzések befejeztével tegnaptól a Globtel GSM ügyfelei már Ausztriába is telefonálhatnak, illetve onnan is hívhatók. A mobiltelefon-tulajdonosok március elsejétől csehországi számot is hívhatnak, (ú) A parlamenti grémium az elnökválasztásról Nincs időpont ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A parlament politikai grémiuma tegnap foglalkozott a közvetlen elnökválasztásról szóló alkotmánytörvény javaslatával. a Magyar Koalíció, illetve az MKDM frakcióját Duka Zólyomi Árpád és Bugár Béla képviselte. „Peter Brňák, a javaslattal foglalkozó szakbizottság elnöke úgy vélte, hogy a tervezetet alaposabban meg kell vitatni. Ezért a decemberben megszakított 23. ülés összehívását március 11ére javasolta - mondta Duka Zólyomi. - Az ellenzék és a petíciós bizottság azonban emögött egyértelmű időhúzási szándékot lát, és korábbi időpontot javasolt. Végül is nem született megegyezés, mert a kormánypártok nem nyújtottak garanciát, nem győzték meg az ellenzéket, hogy valóban megvan a politikai szándék a probléma megoldására." Bugár Béla közölte: az időhúzás célja annak megakadályozása, hogy az államfő egy határozatban hirdethesse ki a NATO-tagságról és a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazást. Elképzelhető, hogy az államigazgatási szervek megpróbálják szabotálni az elnökválasztási referendumot, ezért szükséges, hogy egyszerre legyen a két népszavazás. „A petíciós bizottság úgy döntött, hogy március 3-án átadja az államfőnek az aláírásokat tartalmazó íveket. A NATO-népsza vazást ugyanis március 14-éig ki kell hirdetni, s ha a parlament csak 11-én kezd tárgyalni a másikról, Michal Kováénak nem lesz módja az egyidejű kihirdetésre." (hzs) Vélemények az elnökválasztásról Kinek kellene megválasztania a következő államfőt? az állampolI \ gároknak Iggy a parlamenti '—

J képviselőknek nem tudja Grafikon: TA SR 62% Forrás: Statisztikai Hivatal Öt állampolgár közül három úgy véli, hogy a következő köztársasági elnököt közvetlenül a lakosságnak kellene megválasztani. A megkérdezettek 62%-a szerint helyes a közvetlen elnökválasztás. Ezt leginkább a Zsolnai kerületben lakók (70%) és a magyar kisebbséghez tartozók (73%) támogatják. (ú) (Archív felvételek)