Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-04 / 28. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 4. Ľuptálc becsülete HORVÁTH GABRIELLA Az elkövetkező hetek egyik központi témája minden kétséget kizáróan a bankok privatizációja lesz. A négy legerősebb pénzintézet magánosításának moratóriuma március 31-én lejár, így a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat támogató gazdasági lobby végre ráteheti a kezét az Általános Hitelbankra, a Szlovák Takarékpénztárra, a Szlovák Biztosítóra, valamint a Beruházási és Fejlesztési Bankra. Az a módszer, ahogy a Kelet-szlovákiai Vasmű kiterjesztette befolyását a Beruházási és Fejlesztési Bankra - saját embereit ültette a vezetőségbe, s megszerezte a részvényesek többségének támogatását - előrejelzi, milyen forgatókönyv szerint megy majd végbe a pénzintézetek privatizálása. A terv tehát készen áll, az viszont kérdéses, hogy megfelel-e a koalíció valamennyi pártja érdekeinek. Az SZNP politikusainak hallgatása elégedettségről tanúskodik, a Munkásszövetségben azonban forrnak az indulatok. Ján Ľupták tisztában van azzal, hogy támogatottsága mélypontra zuhanhat, ha az állami vállalatokhoz hasonlóan szó nélkül hagyja privatizálni a bankokat. Miután nyilvánvalóvá vált előtte, hogy koalíciós partnerei semmibe veszik az érdekeit, éles kirohanásokat intézett ellenük a sajtó hasábjain. Kikiabálta, hogy a bankok által folyósított hitelek többsége behajthatatlan, s hogy kemény milliárdokkal rövidítették meg a lakosságot. Hű embere, a Nemzeti Vagyonalap élén álló Štefan Gavorník is kitálalt. Megerősítette, hogy az állami vagyon a kormánykoalíció prominenseinek szűk csoportjához került. A hatalmon lévők éhsége - állítása szerint - nem ismer határt, pozíciójukkal visszaélve gyarapították vagyonukat. Ehhez az állami bankok biztosították a pénzalapot, így privatizálásuk lényegében az elmúlt két év magánosítási praktikáinak leplezését szolgálja. Ján Ľupták a felelősök megnevezését követeli, és tartja magát ahhoz, hogy nem szabad privatizálni a bankokat. A parlament februári ülésén kiderül, csupán a levegőbe beszél-e, vagy politikai pályafutása során első ízben sarkára áll, és megteszi, amire választóinak tett ígéretei kötelezik. Az ülés programjára ugyanis félkerülhet Brigita Schmögnerová (DBP) javaslata a bankok privatizálásának elhalasztásáról. Bár a házelnök nem javasolta azonnali megvitatását, a parlamentnek lehetősége nyílik felülbírálni ezt a döntést. Ha tehát Ľuptákot komolyan furdalja a lelkiismeret, elérhetik, hogy a parlament még februárban foglalkozzon a kérdéssel. Legalább ennyit megkívánna a munkásbecsület. Amennyiben nem váltották pénzre. JEGYZET Politikusok és mások DUSZA ISTVÁN Január 28-a óta egyre csak azon gondolkodom: mi annak az oka, hogy valaki a tárgyban érintettként valamit olvas, s ha talán még más véleménye van is a dologról, egy idő után már nem képes az olvasmányára összpontosítani? Elragadják érzelmei, ellenőrizetlenül írja válaszát mindenre és mindenkinek. Teszi ezt oly magabiztossággal, hogy azt sem észleli: így a tárgynak, a célnak, az ügynek - az Értelmiségi Fórumnak árt. Nem tudom az okát, mint ahogy azt sem, milyen írást olvasott Csáky Pál (Az Értelmiségi Fórum esélyei. 1997. jan. 28.) az Új Szóban, amelynek szerzője azt állította a csölösztői Újévi Fórumról, hogy azon a találkozón Nagy-Magyarországról beszélt volna valaki. Jómagam lapunkban két alkalommal is véleménymondásra vetemedtem. Ezek egyikében a Fórumot követő közös gondolkodás során az értelmiségünk előtt álló egyik alapkérdés tisztázásaként vetettem fel a következőket: nem lehet úgy demokratikus jogokat követelni a Szlovák Köztársaságban, hogy közben valaki esténként titokban NagyMagyarország térképét nézegeti. Vagyis: Csáky Pál olyat állít, amit nem állított senki. Csak ő - utólag. S éppen ez a baj, mert mindenki erre az igaztalan állításra fog emlékezni, meg arra, hogy Csáky Pál ezt a témát nagyvonalúan nem tekinti az ilyen jellegű rendezvényre tartozónak. Érteni vélem a pontatlan fogalmazását is, és az általam vélt állításával egyetértek. Igen, a határkérdést lezárták Helsinkiben és az Alapszerződésben. De: a szlovákiai magyaroknak tisztázniuk kell ennek a lelki és tudati összetevőit, mert a tisztázatlansága útját állja a tényszerű párbeszédnek. Politikusok és nem politikusok között. Ez igen pontos kategorizálás Csáky Pál részéről, mert a nem politikus értelmiségi mindegyike lehet még politikus, de a politikusok közül nem mindegyik lehet értelmiségi. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme-Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tíače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - En csak akkor támogatom Szlovákia NATO-tagságát, ha ott legalább olyan jól fogjuk érezni magunkat, mint, itt a kocsmában! (Gossányi Péter karikatúrája) Nem helyénvaló, ha szellemi energiánkat egymás elleni harcokban pocsékoljuk el Ä centralizáció kétes bűvöletkörében Alábbiakban az újévi fórumon elhangzott előadás második részét közöljük. Az első rész tegnapi számunkban olvasható. ÖLLÓS LÁSZLÓ Másodszor: ha az adott társadalmi szervezet a politikai harc eszközévé válik, akkor a szervezet munkájába bekapcsolandó személyek megítélésének elsődleges szempontja a politikai lojalitás, s csak azt követhetik az illető szakmai képességei. így aztán az olyan légkör helyett, amely az adott terület minden szakemberének kedvet teremtene a munkálkodáshoz, a kialakuló légkör elriaszt. Márpedig a szlovákiai magyarság ügye finoman fogalmazva sem szakembertúltengéstől szenved. Továbbá, minthogy a szervezet első számú feladata a politikai mozgósítás, nemcsak a más irányultságú személyeket igyekszik kirekeszteni döntéshozatali mechanizmusaiból, hanem az övéhez hasonló területen munkálkodó többi társadalmi szervezetet is politikai ellenfelének tartja. Ezért együttműködés helyett visszaszorításukra, sőt A magyarság közéletében nem jelenik meg oly sok új társadalmi kezdeményezés... tönkretételükre törekszik. Bennük ugyanis nem segítőtársakat, tehát partnereket lát társadalmi feladataihoz, hanem olyan ellenfeleket, akik akadályozhatják politikai feladatainak ellátásában, olyanokat, akik elrabolhatják tőle eladdig hű támogatóit. Velük ezért nemcsak nem kell, hanem nem is szabad OLVASÓI LEVELEK Nem lehetne fordítva? Az illetékesek tavaly többször is azt mondták, hogy ez év elejétől emelik a nyugdíjakat, s rendezik egyes ágazatokban oktatásügy, egészségügy stb. a béreket. Az első hónap már letelt, megkaptuk a januári nyugdíjat, ám egy fillérrel sem több a tavalyinál. S az árak? Csupán egy esetet említek a sok közül. Tavaly decemberben hajvágásért mint nyugegyüttműködni. Velük harcolni kell! Méghozzá minél eredményesebben látja el társadalmi feladatait a másik szervezet, annál inkább! Meg kell őrizni, illetve vissza kell szerezni a monopolhelyzetet, ez az egyetlen megoldás. Végül pedig egy olyan intézményrendszert kell teremteni, amelyben a szlovákiai magyar közélet minden hatalmilag számottevő területe politikailag ellenőrzött. Aligha kell magyarázni, mekkora akadályt jelent ez a hol erősebben, hol gyengébben, de folyamatosan jelen levő magatartás minden lényegileg új társadalmi kezdeményezés számára, de a korábban létezők hatékonnyá tétele számára is. A szlovákiai magyarság közéletében nem jelenik meg oly sok új társadalmi kezdeményezés, s nem született oly számos társadalmi szervezet, hogy energiájukat egymás elleni titkos és nyílt harcaikban pocsékolhatnák el. S végül, de nem utolsósorban: az eltérő politikai orientációjú szervezetek között így persze nem alakul ki szinte semmilyen együttműködés. Nincsenek közös programok, nincs szakmai együttműködés, de még véleménycsere sem nagyon. Hiszen akik akár nyíltan, akár burkoltan harcolnak egymással, hogyan kooperálhatnának? Nos, ha a korporatizmus nem tüntethető is el közéletünkből, két dolgot mindenképpen megtehetünk. Az egyik, hogy próbáljuk meg puhává tenni. Azaz tartsuk távol a direkt politizálástól társadalmi szervezeteinket, energiáikat tereljük deklarált társadalmi feladataik irányába. A másik pedig, hogy teremtsük meg társadalmi szervezeteink korrekt együttműködésének szabályait. Márpedig ez aligha díjas húsz koronát fizettem. Most, januárban e munkálatokért kivettem a húszast, ám mondják a pénztárnál, hogy most már huszonöt koronát ér az elvégzett munkájuk. Egy hónap elteltével 25 százalékos áremelés az év elején. Hát ez az év is jól kezdődött. Nem lehetne egyszer fordítva? Mondjuk, január elsejétől felemelni a béreket és nyugdíjakat - esetleg 25 százalékkal -, s utána, nem szükségszerűen, áprilisban az árakat, mondjuk, 12 százalékkal. Talán lehetne fordítva is az ár-, illetve béremelés, ami inlehetséges centralizációval. Társadalmi szervezeteink együttműködése csak konkrét célok és konkrét projektumok kapcsán lehet gyümölcsöző népcsoportunk számára. S csak így nyerhetünk meg olyan személyiségeket, akik ahhoz a szabályhoz tartják magukat, ami a felvilágosodás óta értelmiséggé tette az értelmiséget, és megkülönböztette a hivatalnokrétegtől. Nevezetesen, hogy mindenekelőtt saját meggyőződésükhöz tartják magukat, és azon csak józan érvek okán változtatnak, nem másért. A tét nagy, nagyon nagy. Mostani társadalmi intézményrendszerünk egésze ugyanis még saját lehetőségeitől is messze elA politika hatalmi logikája alkalmatlan számos társadalmi probléma kezelésére. maradt. És ezt most már egyre többen és többen látják. Márpedig az elmúlt, el nem múlt negyven év tapasztalata - politika és közélet összemosódása - nem adja meg a szerkezeti receptet égető társadalmi problémáink megoldására. A politika hatalmi logikája ugyanis alkalmatlan számos társadalmi probléma kezelésére, még ha kiváló hatalmi helyzetben van is, hát még ha nincs! Márpedig társadalmunk versenyképességének megőrzése nélkül nehéz jövő elé nézünk. Arra van szükség, hogy az értelmiségiek legjobb tudásukat nyújtsák hatalmi megfontolásoktól függetlenül. Szellemi energiánk van. Nem is kevés. Hát akkor éljünk vele! A szerző politológus, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola oktatója. kább szolgálná a nép valódi érdekeit, amelyre mindig hivatkoznak s amelytől ered - állítólag - minden hatalom. Iván Sándor Kassa 1001 házi orvosság Az Új Szó egyik hirdetési rovatában még az ősszel a következő szövegre lettem figyelmes: Dr. med. Eberhard L. Hartmann: 1001 házi orvosság, hogy természetes úton nyerje vissza egészségét címmel könyPRAVDA - Egyetlen társadalomban sem szabadna előfordulnia annak hogy politikusok privatizálnak, rossz politikus az, aki saját népén akar meggazdagodni. Éppen ellenkezőleg, segítenie kellene azokon, akik megválasztották, nem pedig meglopni őket - vélte Ján Ľupták, a Munkásszövetség elnöke a lapnak adott interjújában, majd hozzáfűzte, hogy a parlament alelnökeként sem képes megakadályozni ilyen jelenségeket. - A választásokon 7 százalékos támogatottságot szereztünk. Ha több képviselőnk volna, megváltoztathatnánk a nép, a munkások érdekeit sértő törvényeket. - Ľupták ellenzi a szerinte beteg bankrendszer privatizációját, és számvevőszéki vagy legalább képviselői ellenőrzést szorgalmaz a bankokban. A kormánykoalíción belül jelentkező problémák ellenére a parlament alelnöke leszögezte, hogy pártja nem akarja szétverni a kormánykoalíciót, és az valószínűleg kitart a következő választásokig. - Nehéz tárgyalások elé nézünk, de valószínűleg meg tudunk egyezni - nyilatkozta a lapnak. SME - A bankok privatizációja miatt nem adom el a munkásbecsületemet -jelentette ki Ján Ľupták, ország-világ tudtára adva, hogy a DSZM a bankok privatizálására készül. Meciar kormányfő viszont azt jelentette ki, hogy kitart elhatározása mellett, és nem érdekli Ľupták kijelentése. A két ellentétes vélemény a Nemzeti Vagyonalap vezetőségén is nyomon követhető. Mečiar embere, Milan Rehák alelnök szerint pillanatnyilag semmi sem fontosabb a bankok privatizálásánál. Štefan Gavorník, a vagyonalap munkásszövetségi elnöke viszont ellenzi a magánosítást. Hogy mindez ismét kormányválsághoz vezet-e, majd eldől a koalíciós tanácskozáson, melyen Ľupták és Mečiar is részt vesz. Mečiarnak valószínűleg megint el kell mondania, hol ér véget a munkásbecsület. SLOVENSKÁ REPUBLIKA - A bizonyítvány külföldön is érvényes hivatalos dokumentum. így joggal merül fel a kérdés, milyen szülő az, aki megtiltja gyermekének a bizonyítvány átvételét. Hogyan nevelheti gyermekeit az ilyen szülő az állam tiszteletére? Mi lesz ezekből a gyerekekből, ha felnőnek, hogyan tiszteihetik majd hazájukat? - teszi fel a kérdést a lap cikkírója, majd kijelenti, hogy a magyar politikusok a szülőket, a szülők pedig a gyerekeket használták fel politikai célok elérésére. - Az államnyelvről szóló törvénybe további jogi normákat kell beépíteni, amelyek meghatároznák, milyen eszközökhöz folyamodhatnak azok, akik idegenkednek a szlovák nyelv hivatalos érintkezésekben való használatától véli a lap. vet reklámoztak. Ezt a könyvet az első ötszáz megrendelőnek ingyen ajánlották. Úgy döntöttem, hogy megrendelem a könyvet. A könyv nagyon gondos csomagolásban érkezett, és nagyon értékesnek, értelmesnek találtam. Nagyon hasznos és jó tanácsokkal szolgál a könyv. Rendkívül sok betegségre és megelőzésükre, gyógyításukra hívja föl a figyelmünket, úgyhogy mindenképpen jól jártam, még akkor is, ha 199 koronát fizettem ki érte. Juhász Irén Kőhídgyarmat