Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-20 / 42. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 20. KOMMENTÁR Sajátos próbálkozás FEKETE MARIAN A népszavazás, a petíció intézménye a demokratikus államokban kiválóan működik. Ám a szlovákiai tapasztalatok egészen másról szólnak. 1990-ben a Matica 80 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelvek használatát korlátozza. 1994-ben Mečiarék petíciós mozgalmat kezdeményeztek, hogy engedetlen képviselőiket kiebrudalhassák a parlamentből. Ugyanabban az évben Ľupták javaslatára Szlovákia megélte történelme első népszavazását - és az állampolgárok távolmaradásukkal mondtak nemet a balos agyrémekre. Egy évvel később pedig a rendőrség zaklatta azokat, akik a DU petícijs íveit írták alá, ugyanakkor legalább 3 tanú bizonyította, hogy a Ľupták-féle munkásszövetség meghamisította a választásokon való részvételhez szükséges aláírásokat tartalmazó petíciós íveket. Most újabb népszavazás előtt állunk, illetve lezárult egy újabb petíciós mozgalom. Az elmúlt héten a parlament három népszavazási kérdést hagyott jóvá. A köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló petíciót pedig már több mint 350 ezren írták alá. Az alkotmány 95. cikkelye szerint a köztársasági elnök ilyen esetekben köteles népszavazást kiírni. A Mečiar által 1994-ben szervezett akciót nem követte népszavazás, mivel megállapították, hogy az íveken nincs meg a 350 ezer érvényes aláírás. Visszavágásként Mečiarék, amikor ismét hatalomra jutottak, olyan törvényt fogadtak el, hogy a petíciós íveket a parlament elnökének kell átadni. Az alkotmánybíróság azonban hatályon kívül helyezte ezt a törvényi rendelkezést. Viszont Mečiar ebbe láthatóan nem hajlandó belenyugodni. Arra hivatkozva, hogy ő nem hiszi el a 350 ezer érvényes aláírás meglétét, hozzá akar jutni a petíciós ívekhez. Ha ez más országban demokratikusan gondolkodó kormányfő kívánsága volna, nyilván nem volna semmi akadálya. Nálunk azonban sem az ellenzék, sem az államfő nem járul hozzá ehhez, mert joggal tart attól, hogy a kormánykoalíció helyi szintű, az ötvenes évek szellemében eljáró akciós bizottságai több mint 350 ezer ember ellen akár inkvizíciós eljárásokat is indíthatnának. Mečiar pedig az utolsó pillanatig ragaszkodni fog követeléséhez, de az aláírók névsorát akkor sem fogja megkapni. JEGYZET Nem ér a nevem... VOJTEK KATALIN Mi bajuk, milyen problémájuk van a szlovákiai magyaroknak, hisz standardon felülijogokat élveznek, tehát tökéletesen meg lehetnek elégedve?! Ez volt refrénszerűen visszatérő kérdése Dušan Slobodníknak, a parlament külügyi bizottsága elnökének a legutóbbi Lépések című tévéműsorban. A többségi Dušan Slobodníknak többségi státusából kifolyólag halvány fogalma sincs arról, mi baja lehet egy kisebbséginek, de azért szilárd meggyőződése, hogy semmilyen problémája nem lehet. Olyan ez, mint amikor fáj a fejem, és valaki mellettem folyton azt ismételgeti, kizárt dolog, hogy fájjon, sőt az az igazság, hogy kitűnően érzem magam, s egyáltalán, durva tapintatlanság részemről fejfájásról beszélni. Dušan Slobodník könnyen állíthatja, hogy nem fáj a fejem, mert az övé csakugyan nem fáj. Az én fájós kisebbségi fejemen azonban nem segít Slobodník úr ráolvasása, már csak azért sem, mert szinte naponta éri egy-egy durva ütés. Most például Milan Ferko, a kultuszminisztérium államnyelvi főosztályának vezetője ütött rajta egy nagyot, amikor írásban figyelmeztette a Markíza Televízió vezetőségét, hogy bemondónőjük, Andrea Vadkerti neve többé nem hangozhat el -ová végződés nélkül, hanem kizárólag Andrea Vadkertiová alakban. S elég volt a kisebbségek adóiból is származó közpénzekből fizetett állami hivatalnok egyeden figyelmeztetése, a Markíza szót fogadott. Holott nincs olyan jogi norma, amelyre Milan Ferko hivatkozhatna. Az anyakönyvi törvény engedélyezi a női vezetéknevek nem szlovák nemzetiségű viselőinek az -ová végződés elhagyását, s ezt az államnyelvtörvény nem hatálytalanította. Ferko úr most, a precedenst teremtő sikeren felbuzdulva, minden „ovátlan" vezetéknév „ovásításához" ragaszkodni fog, körleveleket ír majd, és az állami hivatalnokok respektálni fogják rögeszméjét. A legintimebb tulajdonomba, a nevembe köt belé az állami bürokrácia, azt változtatja kényére-kedvére, és vidáman teheti. Hiába az anyakönyvi törvény, Ferko úr heppje győz. De ha egy állami tisztségviselő megteheti, hogy semmibe veszi a törvények egyikét-másikát, mi késztetheti a polgárt, hogy bármelyiket is tiszteletben tartsa? Főszerkesztő: Szilvássy .József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika -(5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbári Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szöveg nélkül (Jelenszky László karikatúrája) Kisebbségi nyelvhasználat: új, európai szintű törvényt kell elfogadni Mennyi a harminchét? Több fórumon újra témává vált a kisebbségi nyelvek használatát szavatoló törvény megalkotása. CSÁKYPÁL A viták során elhangzott, hogy Szlovákiában több mint harminc törvény garantálja a kisebbségi nyelvek használatának jogát. A közelmúltban az amerikai PER alapítvány segítségével néhány képviselőtársammal együtt megkaptam a kormánynak a témával kapcsolatos elemzését; ennek összefoglalóját szeretném most a nyilvánosság elé támi. Először is azt kell megállapítanom, hogy a vonatkozó jogszabályokjegyzéke formálisan csupán 26 előírást tartalmaz, nem pedig 34-et, 36-ot vagy 37-et, mint azt az eddigi híradásokban hallhattuk. A csomag külön tartalmazza a volt szövetségi emberjogi alkotmánylevelet és a szlovák alkotmány 2. fejezetét annak ellenére, hogy gyakorlatilag ugyanarról a szövegről van szó. A maradék 25 előírást 5 csoportba oszthatjuk. Az elsőbe tartozik például a honvédelemről szóló 92/1949. sz. törvény. Ebben azonban kisebbségi vagy nyelvi jogokról egyetlen ... 26 előírást tartalmaz, nem pedig 34-et, 36-ot vagy 37-et... szó sem találtatik. A következő csoportba azok az előírások tartoznak, amelyek a diszkrimináció tiltását tartalmazzák; ezek a törvények azonban nem tartalmaznak pozitív kisebbségi vagy nyelvi jogokat. Az alábbi jogi normáról van szó: a külügyminisztérium 95/1974. sz. rendeOLVASÓI LEVELEK Kik a mieink? Tavaly Nyitrán kórházban feküdtem, s esténként megnéztük a hokimérkőzéseket. Ha jól emlékszem, Nagyszombat és Kassa együttese játszott. A Nagyszombat vezetett, a riporter pedig így közvetített: „Naši vyhrávajú!" A „naši" alatt a Nagyszombat csapatát értette. Mindenki föl volt háborodva: hát a kassaiak azok nem „naši"? Ezek szerint nem! A szocializmusban volt olyan jelszó, hogy vannak még hibák, lete a faji diszkrimináció tiltásáról, a külügyminisztérium 120/1976. sz. rendelete a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéről, az oktatási minisztérium 293/1991. sz. rendelete az iskolai szakfelügyeletről, a kormány 282/1994. sz. rendelete a tankönyvek és tanszerek használatáról, továbbá a 83/199. sz. törvény, amelyet társulási törvényként ismerünk, valamint a gyülekezésről szóló 84/1990. sz. és a petícióról szóló 85/1990. sz. törvény, illetve a 256/1992 sz. adatvédelmi törvény, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve. Ezekben a jogszabá... ilyen megközelítésben érvényesek az egész világon... lyokban általában egymondatos vagy néhány szavas utalás található arra, hogy az adott kérdésben senkit sem szabad nemzetisége miatt hátrányos helyzetbe hozni. A harmadik csoportba tartoznak azok a törvények, amelyek néhány szavas pozitív kisebbségvédelmi - de nem nyelwédelmi kitételt tartalmaznak. Ilyen a 36/1978. sz. színházi, valamint a rádiós és televíziós műsorszórásról szóló 468/1991. sz. törvény. A maradék 11 jogszabályt két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba azok a törvények tartoznak, amelyek tartalmaznak ugyan nyelvhasználati jogokat bizonyos speciális esetekben, ám ezeket nem kisebbségi jogként, hanem a vonatkozó nemzetközi konvenciók szellemében általános emberi jogként biztosítják minden olyan személy amelyeket majd kiküszöbölünk. Talán majd egyszer ez utóbbit is, és Kassa szintén a „miénk" lesz. Jala János Tompa Uniós elképzelések Leegyszerűsítve a következőképpen foglalható össze a három pártvezetőnek az unióval kapcsolatos álláspontja: Duray Miklós valóban fontosnak tartja - a parlamenti és helyhatósászámára, aki a bíróság előtt anyanyelvét akarja használni. Ezek a jogok ilyen megközelítésben érvényesek az egész világon, s nincsenek állampolgársághoz kötve. Ilyen a bíróságok ügyviteléről szóló 99/1963. sz. törvény, a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény, az alkotmánybíróságról szóló 38/1993. sz. törvény, valamint a bírókról és a bíróságokról szóló 335/1991. sz. törvény. Az utóbbi esetében például a 7. paragrafus 3. bekezdése ennyit tartalmaz: „A bíróság előtt mindenki használhatja anyanyelvét. Törvény szabja meg, hogy a tolmácsolással járó kiadásokat mikor állja az állam." A végére maradt az a hét jogszabály, amely valóban tartalmaz néhány mondatos pozitív szabályozást a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban. Ezek: a szlovák alkotmány 6. és 34. cikkelye, a Szlovák Televízióról szóló 254/1991. sz. törvény 3. paragrafusa 3. bekezdésének egy mondata, a Szovák Rádióról szóló 255/1991. sz. törvény 5. paragrafusának 2. bekezdése (szintén egy mondat) és a 29/1984. sz. oktatási törvény 3. paragrafusának 1. bekezdése. Ide tartozik továbbá a nevekről szóló 300/1993. sz. törvény, az anyakönyvezésről szóló 154/1994. sz. törvény és az úgynevezett táblatörvény, amely a 191/1994. számot viseli. Ez bizony nem sok, sőt az érvényes nyelvtörvény kontextusában messze nem európai állapot. Ez az elemzés egyben arra a kérdésre is magyarázatot ad, hogy ha valóban olyan sok pozitív tartalmú törvény létezik Szlovákiában, miért nem lehet összerakni belőlük egy komplex jogszabályt. A válasz egyszerű: nincs mit összerakni. Uj, európai szintű törvény kell. gi választások sikere érdekében - a Magyar Koalíció egy pártszubjektummá való átalakítását. Bugár Béla sem záija ki ezt a lehetőséget, csak szerinte előbb a koalíción belül kell kidolgozni ennek az új szubjektumnak a programját, szerkezetét. Viszont A. Nagy László teljes mértékben elégedett a Magyar Koalíción belüli együttműködéssel, a közös politizálás hatékonyságával. Valahogy úgy fogalmazott, hogy jó beszélő viszony van az MK pártjai között... A kisebbségi többpártrendszer legelkötelezettebb hívének, az MPP-nek NOVÝ ČAS Anna Nagyová, a kormányfő titkárságának volt vezetője kedden egy órát töltött a pozsonyi rV-es sz. járásbíróság épületében. Arról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy milyen célból járt ott. Egyes információk szerint válópert indított, viszont egyetlen terem ajtajára sem volt kifüggesztve, hogy a „Nagyová kontra Nagy" ügyet tárgyalnák, és a férjet sem lehetett felfedezni a helyszínen. Nagy úrnak nincs tudomása válóperről. PRÁCA Valószínűleg új alvilági banda jelent meg Pozsonyban, s védelmi pénzeket szed vállalkozóktól. Elterjedt a hír, hogy vasárnap a rendőrség különleges alakulatának tagjai razziát tartottak abban a vendéglőben, amelyet homoszexuálisok látogatnak. Távozásra kényszerítették a vendégeket, majd állítólag bántalmazták a tulajdonost. Később kiderült, hogy csak úgy voltak öltözve, mint a kommandósok; valójában bűnözőkről, valószínűleg védelmipénz-behajtókról volt szó. A nehézfiúk oroszul beszéltek. A szóban forgó bárt látogatta a meggyilkolt Jozef Matula jogász, valamint a VTV és az SZTV két „titkos tanúja", Miloš R. és Ľubomír K. Elképzelhető, hogy Miroslav Sýkora maffiavezér meggyilkolása után új banda szed védelmi pénzeket a fővárosban. PRAVDA Ľuboš Jurík, Ivan Gašparovič házelnök szóvivője távozik helyéről, mivel „a továbbiakban nem hajlandó részt vállalni a kormánykoalíció politizálásából". Jurík 1992-től volt Gašparovič szóvivője, bevallása szerint először az 1994-es „hosszú kések éjszakája" után ingott meg, amikor a koalíció lehengerelte a parlamenti ellenzéket. Nehezen viseltem el azt is, hogy a Szlovákiának címzett demarsok elemzése helyett a koalíció belső és külső ellenségeket keresett, vagy elbagatellizálta a dolgokat. Az utolsó csepp a pohárban a Gaulieder-ügy volt. Ivan Gašparovič valószínűleg politikai nyomásnak engedett, amikor lehetővé tette a törvénysértést, de szerintem ő is helyeselte a képviselő eltávolítását. Ez súlyos politikai tévedés volt. Nyílt ellentét alakult ki köztünk, amikor beszélni kezdtem erről - nyilatkozta Jurík. SME A Szlovák Biztosító részvényesei ellenzik az rt. alapszabályának a módosítását, mivel így megváltozhatna a biztosító többségi tulajdonosa is. Szóba került ugyanis, hogy vagyonalapi kötvényekért is adnak majd biztosítói részvényeket, s ezáltal a Nemzeti Vagyonalap elveszítené jelenlegi 50,5 százalékát. A biztosító részvényeinek további 30 százaléka a kassai vasműhöz közel álló csoport tulajdonában van. azonban nem túl meggyőző az az érvelése, amely a kisebbségi egypártrendszert a kommunista diktatúra egypártrendszerével azonosítja, és ezért az egyesülés visszalépést jelentene a múltba. Ez szerintem még akkor sem volna helytálló, ha ne adj' Isten a Magyar Koalíció pártjai a Gyimesi-féle pártkezdeményezésbe olvadnának bele. Eszerint az RMDSZ-t a Ceausescu-féle román kommunista párt örökösének kell tekinteni, ami ugye, hülyeség. Száraz Dénes Érsekújvár