Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-14 / 37. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 14. „Leírják" Milosevicset Washington. Az araerikai kormányzat az idén ötszö­rösére - összesen kétmillió dollárra - tervezi növelni a szerbiai ellenzéki lapok­nak, rádióadóknak, pártok­nak és szakszervezeteknek különböző alapítványokon keresztül juttatott támoga­tását. Az intézkedés újabb jele annak, hogy az Egye­sült Államok mindinkább elfordul Milosevics el­nöktől, akitfiedig kulcsfon­tosságú tényezőnek tekin­tett a daytoni békemegál­lapodás végrehajtásában. „Napjai meg vannak szám­lálva, és csak az a kérdés, mikor és miként távozik a hatalomból" - közölte egy nevének elhallgatását kérő kormányilletékes. (MTI) Solana meglepődött Moszkva. Javier Solana NATO-főtitkár meg­lepődött azon az ingerült reagáláson, amelyet négy FÁK-országot érintő körút­ja váltott ki Moszkvában. Az elnöki szóvivő a látoga­tás orosz-ellenes éléről be­szélve azt állította, hogy a Nyugat akadályozni igyek­szik a politikai és katonai integrációt a FÁK-on belül. Szavait Moszkvának cí­mezve Solana Jerevánban megismételte: a bővítéssel a NATO nem akar senkit sem elszigetelni, őt pedig az érintett államok vezetői hívták meg, és a FÁK or­szágai olyan viszonyt tart­hatnak fent Moszkvával, amilyet akarnak. (MTI) Flavio Cotti külügyminisz­ter jelentette be, hogy Svájc Holocaust-emlékala­pot hoz létre. A lépést máris üdvözölte a Zsidó Vi­lágkongresszus. (ČTK/AP) Francia ajánlat Párizs. Francia közvetítést ajánlott fel Izrael és Liba­non, illetve Izrael és Szíria között Charles Miliőn fran­cia védelmi miniszter: a franciák jószolgálati akció­jának az lenne a célja, hogy a zsidó állam és a két másik ország között mi­előbb megszülethessen a békemegállapodás. Miliőn ezt tegnap jelentette be Je­ruzsálemben. (MTI) Tádzsik túszdráma. Dusanbe. Drámai fordula­tot vett tegnap este a tá­dzsikisztáni túszdráma. Az ENSZ és a Vöröskereszt al­kalmazottait, illetve orosz újságírókat fogva tartó Bahrom Szadirov emberei kivégezték az ENSZ egyik katonai megfigyelőjét. Ez azután tötrént, hogy az Obi Garm településen tú­szaikat fogva tartó ellenzé­ki fegyvereseket körülzár­ták a kormányerők. (MTI) A szlovák külügyminisztérium nyilatkozata Bírálat Budapestnek A dél-albániai Vlora városban ismét kiéleződött a helyzet azt követően, hogy ismeretlen tettesek szerdán este agyonlőttek egy rendőrt, aki éppen hazafelé tartott egy kávéházból. A nyílt utcán automata fegyve­rekből nyitottak rá tüzet. Vlorában az utóbbi napokban a véres összecsapásokba torkollott kormányelle­nes tüntetéseken már három polgár vesztette életét és mintegy 150-en sebesültek meg. (ČTK/AP) Madeleine Albright meghallgatása a Kongresszusban Program a FÁK-nak Washington. Szerdán zaj­lott Madeleine Albright meghallgatása a Kong­resszusban. Az ott elhang­zottak az új amerikai kül­ügyminiszter programbe­szédének felelnek meg. MTI-TUDÓSÍTÁS Albright fontos stratégiai szövet­ségesnek nevezte Törökorszá­got, de az ankarai kormány isz­lám vonzódása miatti washing­toni aggodalmakról tanúságot téve egyúttal hangsúlyozta: azt is lényegesnek tartja, hogy a dél­európai NATO-tagország világi állam maradjon. Egyszer-smind jelezte, hogy mielőbb latba kí­vánja vetni az Egyesült Államok befolyását a ciprusi probléma megoldására. Megítélése szerint a kettéosztott szigetország euró­pai unióbeli csatlakozása jó al­kalmat kínál arra, hogy újabb erőfeszítéseket bontakoztassa­nak ki a Görögország és Török­ország viszonyára is kiható hely­zet rendezésére. Részletekbe azonban nem bocsátkozott. Albright helyesli, hogy Washing­ton nemzetközi keretekben nyújtson ismét segélyt a súlyos élelmiszerhiánnyal küszködő Észak-Koreának. Albright leszö­... 19,5 milliárd dollárra rúgnának a külügyi kiadások. gezte, hogy ezzel talán elejét le­het venni az elszigetelt ázsiai or­szág összeroppanásának. - Az senki érdekét sem szolgálná, ha Észak-Korea belső helyzete el­lenőrizhetetlenné válna - je­gyezte meg. A meghallgatás során Albright sürgette a Kongresszust, hogy hagyja jóvá a békepartnerségi program fejlesztését, a FÁK-or­szágok fokozott támogatását és az afrikai földrészen felállítandó gyorshadtest költségeit fedező pénzügyi kiutalásokat. A diplo­mataasszony a képviselőház me­gajánlási albizottságában is fel­szólalt, ahol védelmébe vette tár­cájajövő évi költségvetési igényé­nek hét százalékos növelését, amelynek eredményeként összességében 19,5 milliárd dol­lárra rúgnának a külügyi kiadá­sok. A FÁK-országok megsegíté­sére a külügyminisztérium új programot kezdeményezett Part­nerség a Szabadságért elnevezés­sel. Célja előmozdítani, hogy az utódállamok növekedési pályára állhassanak a gazdasági stabilitás megteremtését követően. Ennek elősegítésére jövőre 900 millió dolláros amerikai támogatásban részesülnek. TA SR-HlR Pozsony. A szlovák külügy teg­nap nyilatkozatban reagált a hi­vatalos magyar személyiségek Szlovákiával szembeni „bíráló nyilatkozatainak szaporodása" és az ellen, hogy folyamatosan a magyar kisebbség jogainak megsértésével vádolják Szlová­kiát. A dokumentum szerint ez „cél­irányos, a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség reális helyze­tének megkérdőjelezésére irá­nyuló, folytatólagos kampány". A nyilatkozat hangot ad Szlo­vákia „ismételt meglepetésé­nek és nem kis adag kiábrán­dultságának", hiszen a kritika egy olyan országtól érkezik, amely képtelen arra, hogy te­rületén megteremtse a feltéte­leket nemzeti kisebbségei túl­élésére. A dokumentum azt állítja, hogy Szlovákia az ismétlődő támadások ellenére sem hasz­nálta a kisebbségi kérdést olyan eszköznek, amely bármi­kor bevethető, ha ez a belpoli­tikai helyzet szempontjából előnyös lenne. Ugyanakkor nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően - és még azon fe­lül is - mindent megtesz a terü­letén élő kisebbségek fejlődé­séért. A külügyi nyilatkozat konkré­tan kifogásolja a magyar kül­ügyminiszter február 10-én el­hangzott parlamenti kijelenté­sét, hogy az alapszerződés Szlo­vákia „sujtását és felelősségre­vonását" fogja szolgálni, amiért Pozsony nem teljesíti a magyar kisebbség jogait. Szlovákia elfo­gadhatatlannak tartja az ilyen kijelentéseket két szuverén ál­lam viszonyában. Levél Horn Gyulának és Vladimír Mečiarnak Megalázó törvény ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A nürnbergi törvé­nyekhez hasonlította A. Nagy László a külföldi szlovákokról szóló azon jogszabálytervezetet, amely hamarosan a képviselők elé kerül. A MPP elnöke főleg azt tartja megalázónak és diszkrimináló­nak, hogy a külföldi szlovákok­nak három generációra vissza­menőleg bizonyítaniuk kellene szlovák származásukat. Lealacsonyítónak tartja továbbá azt a passzust is, amely a bünte­tett előéletű, illetve fertőző be­tegséget hordozó személyekről szól. „Ha a magyar parlament hozna ilyen törvényt, akkor élesen til­takoznék ellene, és nem fogad­nám el a külföldi magyar státu­szát" - hangoztatta A. Nagy László, majd a Matica sloven­skáról szóló törvénnyel kapcso­latos kifogásait sorolta fel. Berényi József oktatási titkár tá­jékoztatta az újságírókat, hogy a Magyar Koalíció levélben for­dul Vladimír Mečiar szlovák és Horn Gyula magyar miniszter­elenökhöz a szlovákiai nemzeti­ségi oktatásban kialakult hely­zet ügyében, illetve az EBESZ, az ET és EP szerveit is tájékoz­tatni kívánja a készülő oktatási törvényről, mivel az a magyar közösség számára elfogadhatat­lan. (ga) DSZM: népszavazás a NATO-csatlakozásáról Még a csúcs előtt ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Tibor Cabaj frakcióve­zető tegnapi tájékoztatása sze­rint a DSZM parlamenti képvi­selői elszánták magukat arra, hogy a szlovák törvényhozásban keresztülviszik a Szlovákia NA­TO-csatlakozásáról szóló nép­szavazás kiírását. A DSZM sze­rint a népszavazást még a júliusi madridi csúcstalálkozó előtt meg kell tartani. A cseh-német megbékélési nyilatkozat heves vitájának harmadik napja a képviselőházban Ma már szavazhatnak A. Nagy László, az MPP elnöke, tegnap kijelentette: ha a parla­ment kormánypárti többsége megszavazza a népszavazás ki­írását, úgy az ellenzék felkéri az államfőt, hogy arra a közvetlen elnökválasztásról szóló népsza­vazással egy időben kerüljön sor. „Ha lesz referendum, akkor az MPP arra szólítja fel híveit, hogy mindkét esetben igennel szavazzanak"- közölte az MPP elnöke, (-gyor) EU-Szlovákia ČTK-HÍR Prága. Tegnap már harmadik napja zajlott a cseh törvényho­zás alsóházában a viharos vita a cseh-német megbékélési nyilat­kozatról. A várakozásoknak megfelelően a koalíciós képvi­selők kivétel nélkül támogatták a dokumentumot, míg a republi­kánusok és a kommunisták ve­hemensen elutasították. A szoci­áldemokraták még mindig nem szánták rá magukat az egyön­tetű támogatásra. Nem hivata­los információk szerint minde­zek ellenére ma sor kerülhet a szavazásra. A republikánusok még egy olyan javaslattal is előálltak, hogy a nyilatkozatot csak az egykori keletnémet államrésszel kössék meg, mondván, „ott van­nak barátaink". Képviselőjük, Zdenék Krampera kijelentette: a nyilatkozat elfogadása a haza­árulással lenne egyenlő. Josef Krejsa, egy másik republi­kánus honatya „dacnyilatkoza­tot" terjesztett elő, amely német kártérítést követel, elutasít min­denfajta bocsánatkérést és min­dennemű tárgyalást a szudéta­németekkel, egyben követeli a potsdami szerződések és a Be­neš-dekréturnok megerősítését. Krejsa emellett keményen kiro­hant Alexander Vondra első kül­ügyminiszter-helyettes ellen, aki a megbékélési nyilatkozatról folytatott tárgyalásokat vezette. Szerinte ez a volt disszidens a nyilatkozattal fejezte ki háláját azokért a márkaösszegekért, melyeket a múlt rezsimben ka­pott. A szociáldemokrata Kvé­toslava Konnková támogatta a dokumentumot, amely szerinte kicsi, de mégis a jövő felé tett lé­pés. Josef Ullman (ODS) úgy vé­lekedett, helyes, ha a képviselők a vita során elmondják szemé­lyes fenntartásaikat, de ezután a nyilatkozatot személyesen jóvá is kellene hagyniuk, ugyanúgy, mint a német parlament tagjai tették. Daniel Kroupa (ODA) hangsúlyozta, hogy a dokumen­tum elfogadásával Csehország bebizonyítja: modern, civilizált állam, amely képes együttélni szomszédaival. Václav Klaus kormányfő és Ivan Kočárník pénzügyminiszter a teg­napi parlamenti tanácskozás szünetében. Talán hazaszóltak, hogy megint sokáig elmaradnak... (ČTK-felvétel) Brüsszeli kétségek Brüsszel. A jogharmonizálásról tárgyal szakértői csoport élén Brüsszelben Katarína Tóthová il­letékes miniszterelnök-helyettes. Fogadta őt Hans van den Broek európai bizottsági tag, aki kifej­tette: szlovák részről további erőfeszítések megtételére van szükség annak bizonyítására, hogy az ország valóban készen áll az ÉU-tagsággal járó kötelezett­ségek teljesítésére. Van den Bro­ek elégedetten nyugtázta, hogy a szlovák parlament nem fogad­ta el a büntető törvénykönyv leg­utóbbi módosítására beterjesz­tett javaslatot, s egyúttal felhívta vendége figyelmét a demokrá­cia, a jogállamiság, az emberi ­különösen a kisebbségi - jogok, valamint a szólásszabadság kon­szolidálásának a fontosságára. Kitért a kisebbségek nyelvhasz­nálatát szabályozó törvény kér­désére: ez utóbbi - dacára an­nak, hogy Pozsony ígéretet tett bemutatására - mindmáig nem született meg, s így a téma válto­zatlanul „komoly aggodalmak tárgya az EU részéről". (ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom