Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-12 / 35. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 12. KOMMENTÁR Mikor lőnek vissza? FEKETE MARIAN „A nemzetiek üvölteni fognak" - jegyezte meg egy újságíró a sajtónak fenntartott parlamenti irodában, amikor a kép­ernyőn megjelent a tavaly december 17-én jóváhagyott, majd a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaadott Büntető Törvénykönyv-módosításról való szavazás eredménye. A par­lamenti folyosókon néhány perccel később futótűzként terjedt el a hír, hogy Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke útszéli hangnemben támadta Ján Cupert, a Btk.-módosítások közös előadóját. Slotáék szemszögéből nézve Cuper nyilván rászolgált erre. A szavazás előtt belebonyolódott abba, miről is kell szavazni, és ebből a dilemmából Gašparovič házelnök sem tudta kisegíte­ni. Ráadásul az eddig bevett szokással szemben, a szavazás előtt kijelentette: „Szavazzatok, ahogy akartok!" A képviselők pedig úgy szavaztak, ahogy elértették vagy félreértették a dol­gokat. A kormánykoalíciós szavazási gépezet ezúttal nem úgy működött, ahogy azt megszokhattuk. Slotáék ezt, páratlan felháborodásukban, egyelőre talán csak Cuper rovására írják. A felháborodás (ismét az ő szempontjukból) indokolt: a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifikálása előtt Mečiarral olyan megállapodást kötöttek, amely szerint ezt a köztársaságvédel­mi törvényt (Btk.-módosítást) feltétlenül el kell fogadni. Slo­táék mindent megtettek ennek érdekében (talán még többet is, mint amit számukra a törvény lehetővé tesz, mert néhány megfigyelő szerint a törvény mellett szavazott a nemzetiek olyan képviselője is, aki kedden a parlamentben meg sem for­dult). Cserbenhagyták őket a Mečiar-mozgalom, illetve a Lup­ták-féle munkásszövetség egyes képviselői is azzal, hogy tar­tózkodtak a szavazástól, vagy a törvény elfogadása ellen vok­soltak. A szavazás megtörtént. Nincs olyan köztársaságvédelmi tör­vény, amely veszélyeztetné Szlovákia európai szervezetekbe történő felvételét. Annak ellenére, hogy az egyébként alkot­mánysértő törvénytervezetet még a parlament vagy az alkot­mányjogi bizottság elnöke, illetve a kormánykoalíció tekinté­lyes tagjai is megszavazták. Szlovákia leendő partnerei ezt méltányolni fogják. Slotáék pedig fontolgathatják, miként vágnak vissza. JEGYZET ó, jobb ­legrosszabb TÓTH MIHÁLY Jó hír: a hét elején elolvashat­tuk az Európa Tanács helyzet­felmérő csoportja jelentésé­nek kivonatát az emberi jo­gok szlovákiai tiszteletben tartásáról. A Sme által közzé­tett szöveg kétharmad része valamilyen vonatkozásban a kisebbségek helyzetével fog­lalkozik. A szöveg nem szív­derítő olvasmány, mégis megnyugtató, hogy kontinen­sünk szerencsésebb országai­nak emberjogi szakértői leg­alább leltárba vették azokat a jelenségeket, amelyek miatt nem egészen vagyunk róla meggyőződve, hogy az ország a demokrácia felé közelít. Előbb-utóbb vége szakad Mečiar érájának, Slotáék tob­zódásának, így az utána kö­vetkező időszakban lesz mire hivatkoznunk. Jobb hír lett volna, ha az ET helyzetfelmérői arról számol­hatnak be, hogy fölöslegesnek bizonyult Szlovákiába utazni­uk, mert a kormány annyira bölcsnek bizonyult, hogy a vi­tás kérdéseket megbeszélte a demokratikusan megválasz­tott magyar pártvezetőkkel, továbbá szemügyre vette, mi­lyen feltételek között éltek a legnagyobb kisebbség tagjai 1918 óta, és ennek megfe­lelően szavatolta a korábban élvezett jogokat. Ehhez képest az elképzelhető legrosszabb hírt (pontosab­ban: megállapítást) is tartal­mazza az ET helyzetfelmé­rőinek jelentése. „Az állam­nyelvről szóló törvénynek az a lényege, hogy mélységesen érinti a kisebbségek, főképp a magyar kisebbség érzelmeit és hagyományait, és olyan jo­gokat is felszámol, amelyek korábban megvoltak, amelye­ket még a kommunizmus időszakában is élvezhettek." Nem hiszem, hogy könnyű szívvel írták le a megállapítást azok a nyugat-európai politi­kusok, akik a második világ­háború óta arra vártak, hogy Közép-Európában ömöljék össze a kommunizmus. Elkép­zelhetetlen, hogy egy pillana­tig ne gondoltak volna arra, hogy: „Hát ilyenné züllött Ma­saryk demokratikus köztár­saságának egyik utódállama." Oda jutottunk, hogy 7 esz­tendővel a totalitárius rend­szer bukása után a Szlovák Köztársaság az emberi jogok egyik legfontosabb mozzana­ta dolgában a kommunista re­zsimmel sem bírja ki az össze­hasonlítást. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üze­me - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, vala­mint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediap­rint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bra­tislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Sikeres gyógyulás. - Úgy látszik, a Béla bácsit már nyugodtan hazaengedhetjük... (Krenner István karikatúrája) Minden jel arra vall, hogy nálunk még egy ideig várni kell a változásokra Gondok a közösségek önigazgatásában Kelet-Közép-Európában a helyi önkormányzatok or­szágonként más és más gazdasági alapon, külön­böző jogszabályi közeg­ben, eltérő társadalmi ér­tékrend részeként működ­nek. LELKES VINCE A fenti megállapítás a Határon Túli Magyarok Hivatala által ja­nuár 29-e és február 1-je között Budapesten megrendezett nem­zetközi konferencián hangzott el. A találkozó fő célja az önkor­mányzati ismeretek átadása esé­lyeinek felmérése, az informáci­óáramlás és az együttműködés elősegítése volt. A rendszerváltás után minde­nütt felerősödtek a helyi és regi­onális törekvések, megindult az állami és önkormányzati felada­tok szétválasztása, a hatalom decentralizálása. Igaz, az önkormányzatok műkö­désének feltételei a térség orszá­gaiban nagyon eltérőek, a fejlődést akadályozó tényezőket illetően azonban hasonlóak a gondok. Fontos feladat az ön­kormányzó képesség fejlesztése. Továbbá az, hogy a helyi közös­ségek bizonyítsák, igenis tisztá­ban vannak saját értékeikkel, van identitásuk, és megállják a helyüket a közigazgatásban. Fontos feladat az ön­kormányzó képesség fejlesztése. Közös gondként jelentkezik a személyiségek hiánya az önkor­mányzás területén. Olyan egyé­neké, akik tudnak alkotni, akik­ben van akarat változtatni. Álta­lában javítani kell az önkor­mányzat működtetésének szak­mai színvonalát, mert a kommu­nális politizáláson túl Kelet-Kö­zép-Európában (is) egyre in­kább szakmának számít. Tudo­másul kell venni, a polgármeste­rek, a választott tisztségviselők hivatásos politikusok, akiknek konkrét teendői helyi szinten egyértelműek. Az önkormányzatok általános hatásköröket és jogbiztonságot követelnek. Költségvetésük álta­lában nagyon leterhelt a köte­lező feladatok ellátása miatt. Óriási probléma a községek fi­nanszírozási rendszerének meg­reformálása, a központi költség­vetéssel kapcsolatos bevételek szintjének stabilizálása, az adó­rendszer megváltoztatása. Mindehhez persze az kell, hogy a nagypolitika támogassa, és ne lenézően vagy ellenségként, ha­nem komoly partnerként kezelje az önkormányzatokat. Orszá­gunkban - minden jel arra vall ­ez még egy ideig várat magára. A szerző az MPP Önkormány­zati Tanácsának elnöke. Kvarda József szerint az önkormányzatokat megfosztják néhány jogkörtől Veszélyeztetheti a gazdaságot ÚJSZÁTUDÓSITÁS Pozsony. Veszélybe sodorhatja a szlovákiai gazdaságot a Exim Bank, amelynek létrehozásáról a napokban döntött a parla­ment. Ezt Komlósy Zsolt, az Együttélés alelnöke, parlamenti képviselő mondta a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján. Rámutatott arra, mit eredményezhet a gya­korlatban, ha az új pénzintézet a nemzeti bank által nem el­lenőrzött kereskedelmi és hitel­politikát folytat majd. Az Együttélés alelnöke nem zárta ki, hogy az új pénzintézetet ere­OLVASÓI LEVELEK Még egyszer a csevicéről Kötelességemnek tartom, hogy reagáljak az Új Szó február 6-i számában megjelent, Hiánycikk a csevice című cikkre. Termé­szetesen ha a bírálat jogos és építő, azt elismerem, de nagyon sok részével nem tudok egyet­érteni, mert csak egyoldalúan informálja az olvasót. Minden régi füleki ember ismeri a csevi­deti rendeltetése helyett politi­kai célokra használják fel. Kom­lósy kifejtette álláspontját a bankprivatizációval kapcsolat­ban is. Leszögezte: nem ellenzik a bankok magánosítását, ám ez a jelenlegi feltételek között nem jöhet számításba. A parlament tanácskozásával kapcsolatban egyebek között el­mondta: „Személyesen Vladimír Mečiar kormányfő is ígéretet tett itthon és külföldön a kisebb­ségi nyelvhasználati törvény ki­dolgozására, nem felel meg te­hát a valóságnak az a kor­mányfői állítás, mely szerint Mi­chal Kováč államfő tájékoztatta ceforrások sorsát; Füleken ez már több évtizedes probléma, és a jelenlegi közszolgáltatási vállalat ezt a legkevésbé tudja megoldani. Nem védő szándék­kal írom ezt, mert minden tevé­kenységben az eredmények a döntőek. Megmaradt egy forrás, s azt je­lenleg is a város üzemelteti. Az utóbbi három évben több mint 600 000 koronát költött a város az épület felújítására, az új kút­ra, és ez nem kevés összeg. Ami pedig a csevicekút üzemelteté­sét illeti, évente a városnak 95 volna félre a nemzetközi közvé­leményt." Kvarda József alel­nök, parlamenti képviselő úgy tudja, hogy a kormányhatalom olyan törvénymódosítást tervez, amellyel meg akarja fosztani az önkormányzatokat néhány jog­körtől. Kvarda értesülése szerint ilyen például a kis építkezések en­gedélyezése. Az Együttélés alel­nöke nem zárta ki, a kormány­koalíció kísérletet tesz annak el­érésére, hogy a Magyar Koalíció képviselője ne kerüljön be sem a titkosszolgálatot, sem pedig a katonai hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottságba, (ga) ezer koronájába kerül. Az olva­sók és a füleki polgárok megíté­lésére bízom, hogy gazdaságos-e a kút üzemeltetése a jelenlegi helyzetben, különösen ha azt is figyelembe vesszük, megrom­lott a víz minősége, s ezáltal na­gyon csökkent a fogyasztók szá­ma. A bírálatban nagyon hiá­nyosnak tartom, hogy a bíráló nem említi a csevicekút körüli vandalizmust. Itt arra gondo­lok, hogy hetente kiverik az épület ablakait, ellopják a csa­pokat, és arra, hogy egyes neve­letlen polgárok milyen meggon­SME A pozsonyi Danube Szálló gya­kori vendége volt Miroslav S. A fővárosi alvilág egyik főnökét múlt csütörtökön gyilkolták meg a Holiday Inn Szálló előtt. Halálát követően szombaton a Danube-ban találkoztak az alvi­lág vezetői, mintegy százötve­nen: Nyugat- és Közép-Szlová­kia különböző járásaiból sereg­lettek Pozsonyba. A szálloda igazgatóját arra kényszerítették, hogy elhunyt főnökük emlékére függesszen ki fekete zászlót. Azt állítólag két napig lehetett látni az épületen. Az igazgató nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben. PRÁCA Egy hónap múlva kerül a hágai nemzetközi bíróság elé Bős-Nagymaros ügye. A lap cikkírója szerint nem férhet két­ség ahhoz, hogy a bíróság ki­mondja, Magyarország szerződésszegést követett el, amikor a nagymarosi munkála­tok leállítása mellett döntött, mi több, azok a környezetkároso­dással kapcsolatos jóslatok is alaptalanok voltak, amelyekre akkor a magyar fél hivatkozott. „Más kérdés - véli a lap -, hogy Szlovákiának jogában állt-e elt­erelni a Dunát, hiszen a szerződés megszegése után ez­zel csupán a károk minimalizá­lására törekedett, s ehhez joga volt. A ravasz ügyvédek által befo­lyásolt bírák véleménye azon­ban valószínűleg más lesz." A Práca munkatársa szerint Buda­pest valószínűleg nem áll elő azzal, hogy Pozsony temesse be a felvízcsatornát. A vita a körül folyik majd, mennyi vizet köte­les „adni" Szlovákia a Duna főágába. „Mindkét kormány tisztában van vele, hogy legjobb lenne tárgyalások útján meg­egyezni, ezt azonban a magyar belpolitika akadályozza. Buda­pest ugyanis arra számít, hogy hágai és más befolyásos helye­ken történő lobbyzásával ked­vezőbb eredményt érhet el, mint a kétoldalú tárgyaláso­kon." Laskagomba Gyógyító kivonat Pozsony. A táplálékkiegé­szítőként ismert fehér-kárpáti elixír erősíti az immunrend­szert, vírus- és baktériumellenes hatást fejt ki, és csökkenti a ko­leszterinszintet. A Harmoneta Kft. fél évvel a laskagomba-kivo­natból készített termék bemuta­tása után tegnap értékelte az eli­xír sikerét, majd az Ahoi néven forgalmazandó antibakteriális gyógykenőcs kifejlesztéséről tá­jékoztattak. A szintén glukant tartalmazó kenőcsöt - a szlová­kiai hatóanyagot világszabada­lom védi - a szakemberek az izom- és ízületi fájdalmak, visz­szerek, aranyér és lábszárfekély kezelésére ajánlják. A gyógy­szertárakban glukantartalmú hajápoló szer és masszázsemul­zió is kapható, (péterfí) dolatlan módon élvezik a város vagyonának rongálását. Továb­bá nem tartom helyesnek a szerzőtől azt az általánosítást, hogy a közszolgáltatási dolgo­zók nem csevicét, hanem sört isznak - munkaidőben biztos nem. A város vezetése értékeli munkájukat, mert sokat dolgoz­nak a vandálok okozta károk helyreállítása során. Meg vagyok győződve arról, hogy közös problémáinkat meg­értéssel megoldjuk. Fejes Lajos Fülek polgármestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom