Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-08 / 5. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 8. TANÁCSADÓ Baleset utáni védelem G. K.: Decemberben kaptam meg a Munka Törvénykönyve 46. § 1. bekezdésének c/ pontja szerinti három havi felmondást, azzal az indoklással, hogy csökkentik az alkalmazottak létszámát. Karácsony előtt baleset ért (munkába menet eltört a kezem), és még most is betegállományban vagyok. Érvényes ilyenkor" a felmondás? FEKETE MARIAN A felmondás érvényességét a bíróság vizsgálhatja meg, ha ezt perelni kívánná. Ezzel kapcsolatban léteznek bizonyos határidők, megkötések. Ilyen korlátozó rendelkezés például az, hogy a munkaviszonya megszüntetésének érvénytelenségét - a Munka Törvénykönyve 64. §-a szerint - legkésőbb attól a naptól számított két hónapon belül kellene perelnie, amikor a munkaviszonyának a felmondás szerint meg kellett volna szűnnie, illetve meg kellene szűnnie (itt jegyeznénk meg, hogy a három havi felmondási határidőt a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától, ebben az esetben január elsejétől számítják). Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy a felmondás érvényessége (vagy érvénytelensége) nem függ össze azzal, hogy Ön a felmondás kézbesítését követően balesetet szenvedett, betegállományban van. Igaz ugyan, hogy a munkaképtelensége idején rendszerint senki sem kaphat felmondást (az esetleges kivételeket illetően lásd a Munka Törvénykönyve 48. §-a első bekezdésének a/ pontját, illetve a Munka Törvénykönyve 49. íját). Némileg más a helyzet akkor, ha a munkaképtelenség csak a felmondás kézbesítése után következik be. Ilyen esetben a felmondási idő meghosszabbítása jöhet számításba, mégpedig akkor, ha a három havi felmondási időnek a munkaképtelensége idején kellene lejárnia, azaz akkor, ha még március végén is munkaképtelen lenne. Ebben az esetben a munkaképtelensége idejét nem számítanák be a felmondási időbe (a három hónapba), azaz a felmondási idő gyakorlatilag meghosszabbodna a munkaképtelenség idejével. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra üzemel a Moszkvics-gyár Moszkva. Közel egyéves kényszerszünet után megkezdte a termelés újraindítását az AZLK moszkvai autógyár: a cég január végén felújítja a hagyományos Moszkvicsok, a harmadik negyedévben pedig megkezdi az új változat, az „Arbat" gyártását. A későbbiekben a Renault-val együttműködve „Mégane" típusú autók is kigördülhetnek a gyár kapuján. (MTI) Új nemzetközi pénzintézet Tokió. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán húsz nagy kereskedelmi bankja nemzetközi pénzintézetet hoz létre, hogy mérséVALUTATULAJDONOSOK FIGYELMESE kelje a valutaműveletekkel kapcsolatos kockázatokat. A húszas bankcsoport a japán lapok értesülése szerint a jövő hónapban Németországban jelenti be hivatalosan a bank létrejöttét, többszáz millió dolláros induló tőkével. Nyolc nyugati valutával végez majd a pénzintézet egyidejűleg műveleteket, kiküszöbölve az Amerika, Európa és Japán közti időeltérésből fakadó kockázatokat. (MTI) Drágul a cigaretta Prága. Szlovákia után Csehországban is drágulnak a dohánytermékek. A tegnaptól érvényes, 5-6 százalékos áremelés a Tabák-Philip Morris Rt. termékeire érvényes. A cég arra hivatkozott, hogy utoljára 1994júliusában emeltek árakat. (TA SR) Ismét gyengült a jen Az elmúlt héten, az év vége miatt változatlanul minimális aktivitással működő devizapiacokon a dollár árfolyama 1,53-1,55 márka, 115-116 jen szinteken ingadozott. A japán valutával szemben újabb 45 hónapos csúcsra, 116,40-ig emelkedett a dollár értéke, ami főleg a tokiói tőzsdei mutató, a Nikkei Index továbbra is igen alacsony számainak volt köszönhető. A svájci frank is újabb negatív csúcsot állított fel. Erősödött viszont az angol font, biztató kilátásokkal kezdi az új évet és jók az esélyei a további térnyerésre. A dollárnak a német márkával szembeni mozgását nagyban befolyásolták a New York-i tőzsdén bekövetkezett szélsőséges kötvény- és részvényárfolyam-ingadozások. A kedvező gazdasági adatok hatására erősödtek a kamatemelési várakozások, amelyek tőzsdei árfolyamesést okoztak, a dollár jegyzései követték az itt kialakult trendeket. Ezen a héten előreláthatólag ismét aktívabbá válnak a devizapiacok, a dollár értéke valószínűleg az 1,54-1,56 DEM értékek körül fog ingadozni. (MH) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. január 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,145 Osztrák schilling 2,912 Francia frank 6,059 Svájci frank 23,629 Kanadai dollár 23,456 USA-dollár 31,980 Német márka 20,484 ECU, EU 39,710 Olasz líra (1000) 20,845 Cseh korona 1,176 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 A FOCUS felmérése szerint a kormánypártokkal szimpatizálók sincsenek megelégedve a privatizációval Nem bízunk a magánosításban Pozsony. A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség 1995 decemberében, majd 1996 novemberében reprezentatív közvéleménykutatást végzett, és arra kereste a választ, hogy Szlovákia felnőtt lakossága miként vélekedik a privatizációról. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Általánosságban elmondható, hogy a privatizáció módját a megkérdezettek negatívan értékelik. Ötven százalékuk szerint rossz irányba halad hazánkban a magánosítás folyamata. Érdekes, hogy még a kormánypártokkal szimpatizálók sincsenek megelégedve a privatizációval, a legkritikusabban pedig a Magyar Polgári Párttal és a Demokrata Unióval szimpatizálók léptek fel. A megkérdezettek fele nem hiszi, hogy a vagyon a párthovaA vagyonjegyes privatizáció megszüntetését a megkérdezettek zöme nem helyesli. tartozást figyelmen kívül hagyva, valóban szakemberek kezébe kerül, és ugyancsak fele van meggyőződve arról, hogy a jelenlegi privatizációs praktikák eltanácsolják a külföldi befektetőket. Ugyanakkor a lakosság Azon kérdésre: miszerint a felsorolt ágazatokat milyen mértékben kellene magánosítani, a következő válaszokat adták a megkérdezettek (az adatok százalékban értendők): az összeset néhányat egyet sem bankok, takarékpénztárak 9,5 42,9 36,9 bányák, kohók 9,6 33,5 45,3 erdők 8,1 31,4 51,7 egészségügyi központok 7,4 48,2 37,0 iskolák 3,4 46,8 42,5 múzeumok, képtárak, színházak 10,1 30,1 45,5 várak, kastélyok 6,8 19,4 60,9 távközlés 15,8 23,3 44,8 vasutak 8,0 15,6 62,4 energetika 4,8 16,0 64,4 mintegy 11 százaléka hiszi azt, hogy mindenki számára hasznot hoz a magánosítás. A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka nincs tisztában azzal, mi is történik Szlovákiában a privatizáció körül. Érdekes összehasonlítani az 1995-ben és '96-ban adott válaszokat arra a kérdésre, milyen következményekkel jár a privatizáció Szlovákia egészére nézve. Egyre kevesebben vannak azok (1995-ben a megkérdezettek 4,7%-a, 1996-ban 3,9%-a), akik szerint a magánosítás pozitív hatással van az ország fejlődésére nézve, kedvezőtlen hatást viszont a válaszadók 33,8%-a feltételez (1995-ben még csak 17,8%-a). 1995-ben a megkérdezettek 7 százaléka, egy évvel később 11 százaléka felelte azt, hogy szerintük ä privatizáció semmilyen változást nem hozott, harminc százalékuk szerint pedig jót is, rosszat is eredményezett a magánosítás. A felmérés alapján elmondható, hogy Szlovákia lakossága nem híve a széleskörű privatizációnak. A válaszadók 62 százaléka szerint a fő ipari üzemeknek részben vagy teljesen állami tulajdonban kellene maradniuk és mindössze 11 százalékuk helyeselné ezen vállalatok magánosítását. A vagyonjegyes privatizáció megszüntetését a megkérdezettek zöme nem helyesli (1995ben 51%-uk, 1996-ban 46,8%uk). Mindössze 9 százalékuk ért egyet vele. A két felmérés között eltelt egy év alatt viszont 19-ről 26,8 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint részben helyes megoldás volt a vagyonjegyes privatizáció eltörlése. Á válaszadók csaknem 70 százaléka véli azt, hogy a játékszabályok megváltoztatása a laMár 8160koronába kerül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az RM-S Slovakia Rt. vezérigazgatójának tegnapi döntése értelmében a Nemzeti Vagyonalap vagyonalapi kötvényének értéke az eddigi 7500 korona helyett 1997. január elsejétől 8160 koronára növekedett. Ennek oka, hogy a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott diszkontkamatot (jelenleg 8,8 százalék) hozzászámították a kötvény nominális értékének 75 százalékához. Erre minden év januárjában sor kerül. (U) A The Economist jóslata Emelkedett a vagyonalapi kötvény eladási ára Deválválják a koronát? London. A rangos The Economist brit gazdasági hetilap szerint 1997-ben akár a szlovák korona devalvációja sem kizárt. A lapnak Szlovákiáról közölt tüzetes elemzése rámutat: az ország idei bruttó nemzeti össztermékének növekedése a korábbi becslésekhez képest mérséklődik, mintegy 4,6 százalékos lesz, ami a várakozásokhoz képest 1 százalékos visszaesést jelent. Az infláció üteme viszont mérséklődik, a lap szerint az idén a tavalyi 11 százalékos után alig 10 százalékos lesz a pénzromlás. Ami a bruttó nemzeti össztermék nagyságát illeti, ez 1997ben 21 milliárd amerikai dollárra tehető (667,8 milliárd korona), azaz egy főre 3870 dollár jut. A devalváció szükségessége azért merül fel, mert az ország külkereskedelmi mérlege romlik, ami fékezi a bruttó nemzeti össztermék növekedését, és ez Mečiar kormányát drasztikus lépésekre sarkallhatja. (NO) Lassuló gazdasági növekedés Németországban Nő a munkanélküliség MTI-JELENTÉS Berlin. A hat mértékadó német gazdaságkutató központ közül elsőként a berlini székhelyű DIW tegnap lefelé módosította a német bruttó hazai össztermék (GDP) idei növekedési előrejelzését. A DIW szerint a német GDP az idén várhatóan 2 százalékkal nő. A hat gazdaságkutató központ egyesített őszi jelentésükben még egyöntetűen 2,5 százalékot jósoltak 1997-re. A DIW tegnap nyilvánosságra hozott tanulmánya megállapította, hogy a belső kereslet még szemlátomást nem profitált az export föllendüléséből. A magánfogyasztás és az ipari beruházások üteme alig gyorsult 1996-ban írták a kutatók. A DIW szerint a fejlődés kulcsa most a termelő beruházások bővülése. Az intézet szerint a munkanélküliség 1998-ig még egészen biztosan nő, mind Nyugat-, mind KeletNémetországban, és el fogja érni a 4,5 millió főt. Ez 10,8 százalékos átlagos munkanélküliségetjelent az idén, a tavalyi 10,3 százalék után. kosság beleegyezése nélkül rossz döntés volt. Többségük (mintegy 60%-uk) ugyancsak nem ért egyet azzal az állítással sem, miszerint a vagyonalapi kötvények által nagyobb nyereségre tehetnek szert, mint a vagyonjegyes privatizáció folyamán. A lakosság közel 60 százaléka elítéli az előre meghatározott tulajdonosok számára történő közvetlen eladás előnybe helyezését a nyilvános pályázatokkal szemben. Talán nem érdektelen elgondolkodni ezen számok fölött. A privatizáció ugyanis - amennyiben nem élnek vissza vele -, kedvezően befolyásolja a gazdaság fejlődését, a nemzeti össztermék növekedésének mozgatórugója. Ezért lehet veszélyes, hogy a lakosság nagy része eleve elutasítja a magánosítást, úgy érzi, hogy rossz, vagy semmilyen hatással nincs Szlovákia fejlődésére, (krasznica) Emelkedő olajárak A Slovnaft nem emel Pozsony. Az év eleji szigorú fagyok árgerjesztő hatást gyakorolnak az olajpiacokra. Ľubomír Žitňan, a Slovnaft Rt. szóvivője ezzel kapcsolatosan közölte: a Slovnaft a közeljövőben nem fontolgat áremelést. Az árstabilitást annak ellenére szeretné tartani, hogy az orosz behozatalból származó kőolajat az éppen aktuális piaci árakon veszik. Az áremelésről különben sem döntenek egyedül, ehhez a pénzügyminisztérium hozzájárulása is szükséges. A pénzügyi tárca képviselői egyébként az energiahordozók piacán az első negyedévben nem számítanak árváltozással. A Slovnaft közgyűlése áprilisban lesz, és csak ott döntenek az aktuális árképzésről. Ennek ellenére sem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy az első negyedévben nem várható a benzin drágulása, azt azonban Žitňan leszögezte: ha az olajpiacokon drámai árzuhanás történik, akkor a Slovnaft is mérsékli termékeinek árát. (S) A reformországok közül Lengyelország az első, amelyik tavaly elérte az 1989-es gazdasági szintet 100 80 60 40 20 0 1 A bruttó hazai össztermék aránya 1989-hez képest. Ha 1989-et 100-nak vesszük, akkor Szlovákia gazdasága 1995-ben 85, 1996-ban 90 pontnak felelt meg. Az országokhoz kötődő első adat tehát az 1995-ben, a második adat az 1996-ban elért szintet tükrözi. (TA SR)