Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-02 / 1. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 2. TANÁCSADÓ Érvénytelen lemondás H. F..: Tavaly februárban a munkaügyi hivatal által közvetített állást elfogadva léptem munkaviszonyba, miután már több mint fél évig voltam munkanélküli. A munkáltatóm december­ben többünknek felmon­dott. A végkielégítést is meg akarja vonni tőlünk, mert a munkaszerződésünk szerint, a munkaviszony megszűnése esetében a munkabéren kívül más já­randóságra nem tartunk igényt. Törvényes ez? FEKETE MARIAN Nehéz egyértelmű választ ad­ni erre a kérdésre. A munka­szerződését, illetve annak fénymásolatát ajánlatos lett volna csatolni a leveléhez. Ugyanígy ajánlatos lett volna a munkaszerződést még az aláírása előtt alaposan átol­vasni. Az ilyen utólagos ész­revételek ugyanis rendszerint nem igazán szerencsések és eredményesek. A hazai jog­rendünk abból indul ki, hogy ha valaki valamit már aláírt, akkor annak következménye­it is vállalja, vállalnia kell. Az általános szabályok alól persze mindig is léteztek és léteznek kivételek. Ilyen kivé­telt állapít meg például a Munka Törvénykönyve 242. paragrafusa első bekezdésé­nek c/ pontja is, amely ér­vénytelenné nyilvánítja azt a jogügyletet (szerződést, vagy egyoldalú jognyilatkozatot), amellyel az alkalmazott előre lemond (ana) a jogairól. Vagyis egy olyan kitétel a munkaszerződésében, amely szerint Ön a végkielégítésre vonatkozó jogáról lemonda­na, a Munka Törvénykönyvé­be ütközik, és ezért semmis (úgy kell tekinteni rá, mintha nem is létezne). A végkielégí­tés iránti jogigényt törvény alapozza meg, és ezért néze­tünk szerint nem lehet a munkaszerződés megkötése­kor a végkielégítésről jogilag elfogadható, érvényes és ha­tályos módon lemondani. A fentiekből kiindulva azt taná­csoljuk, hogy keressenek fel egy ügyvédet vagy jogtaná­csost, és bízzák meg őt a vég­kielégítésre való jogi igényük érvényesítésével. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovák vámpótlék Cseh telefonok Pozsony. Szlovákia az előze­tes bejelentésnek megfelelően január elsejével megszüntette a behozatali vámpótlékot, pontosabban nullára csökken­tette azt. Az ország 1996 nya­rán a korábbi 10 százalékról 7,5 százalékra mérsékelte a vámpótíékot. A nullára csök­kentés azt jelenti, hogy súlyos gazdasági problémák felmerü­lése esetén újra a behozatali vámpótlék bevezetéséhez fo­lyamodhatnak. (NO) Kelendő a pezsgő Párizs. A Les Echos lap sze­rint 1996 a pezsgőgyártók éve volt. A francia pezsgőelőállítók az elmúlt év­ben 250 millió üveggel adtak el, ez 1 millióval több mint a korábbi rekordévnek számító 1989-ben. Ennek ellenére a pezsgőeladásból származó bevételek nem érték el az 1989-es 17 milliárd frankot, csupán 15 milliárdra számíta­nak, mivel időközben csök­kent a termék ára. (TA SR) Prága. A cseh SPT Telecom az elmúlt évben rekordszá­mú, 400 ezer telefont kötött be, vagyis annyit, amennyit a nyolcvanas években össze­sen. Ennek ellenére az elmúlt év eleji, 650 ezerre rúgó igénylés nem csökkent, mivel 1996-ban újabb 305 ezer igénylés érkezett. Az idén 650 ezer telefon bekötésével számolnak; 1996 végén ősze­sen 2,8 millió telefonkészü­lék volt üzemben Csehor­szágban. (TA SR) Kína növekedése Peking. Kína gazdasága 1996-ban 9,7 százalékkal nö­vekedett, ami több a terve­zettnél. A kormány 8 százalé­kos növekedést szeretett vol­na elérni, hogy némileg fé­kezze az inflációt. Ez sikerült is, az 1995-ös 14,8 százalé­kos éves pénzromlást kö­vetően 1996-ban a kiskeres­kedelemben csupán 6 száza­lékot tett ki az infláció mérté­ke. (TA SR) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Gyengül a japán jen Az elmúlt héten a karácsonyi ünnepek miatt lanyha deviza­piacokon a dollár jegyzései az 1,55-1,56 DEM, 113-115 JPY szinteken ingadoztak. A japán valutával szemben a dollárnak folyamatos erősö­déssel sikerült 44 hónapja nem látott magasságba, a .115,50 jen/dollár értékig emelkednie. Ennek oka to­vábbra is a jen igen alacsony hozamában keresendő. Ajen gyengülését nem tudták lé­nyegesen gátolni a japán au­tóexportőrök fokozódó dollá­reladásai sem. A dollárral szembeni 115-ös érték áttö­rése sokakban a szigetország központi bankjának várható beavatkozását vetítette előre. A legfrissebb gazdasági ada­tok sem tudták megfordítani a trendet, annak ellenére, hogy a növekedés tényét tá­masztották alá. (MH) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. január 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 53,896 Osztrák schilling 2,917 Francia frank 6,080 Svájci frank 23,615 Kanadai dollár 23,305 USA-dollár 31,895 Német márka 20,514 ECU, EU 39,550 Olasz líra (1000) 20,872 Cseh korona 1,168 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 20,00 22,60 A magyarországi MOL Rt. a szlovákiai töltőállomások piacán a harmadik helyet szeretné megszerezni Az ezredforduló benzinkútjai Érsekújvár. Szlovákia terü­letén az egyik legnagyobb arányú magyarországi be­ruházás-sorozat vette kez­detét, melynek első lánc­szemeként december vé­gén Érsekújváron átadták a MOL, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. első töltőállo­mását. SIDĎ H. ZOLTÁN Magyarország legnagyobb vál­lalata, a MOL a hazai piacon összesen 329 benzinkúttal ren­delkezik, ebből 164 a legkor­szerűbb műszaki és környezet­védelmi követelményeknek is megfelelő MOL 2000 típusú. A magyar piacon vezető szerepet betöltő MÓL piaci stratégiája ar­ra irányul, hogy a Magyaror­szággal határos államokban is gyökeret eresszen. E törekvés­nek megfelelően Romániában napjainkban 4, Ukrajnában pe­dig 2 töltőállomásuk működik; Horvátországban és Szlovéniá­ban pedig bejegyzett leányválla­tuk van. Szlovákiában jelenleg három ...gyakorlatilag Szlovákia teljes területét le szeret­nék fedni. helyen építkeznek. Elsőként te­hát Érsekújvárott adták át a MÓL 2000 típusú töltőállomást, ezt további 45-60 benzinkút kö­veti majd; az elképzelések sze­rint 1997. december 31-én már 11 töltőállomásból fog állni a Románia gazdasága Rosszabb a vártnál Bukarest. Sokkal súlyosabb a romániai gazdasági válság an­nál, mint gondolták volna, s mint amit a leköszönt román ha­talom a közvélemény tudomá­sára hozott. A privatizációt, a re­formot csak látszólag hajtották végre - közölte Victor Ciorbea román kormányfő. Az országot sújtó infláció ugyanis háromszor nagyobb a közöltnél, a költségvetési hiány öt-hatszorosa annak, amit Buka­rest a nemzetközi pénzintéze­tekkel közölt. A válság mély­pontján egyetlen megoldás léte­zik: az üzemanyag- és energia­hordozó hazai árának hozzáiga­zítása a világpiacihoz, a gyors privatizálás és a célirányos, ésszerű szociális intézkedések ­állította a miniszterelnök. A bejelentés azonnali lélektani hatásaként a kereskedelemből már szilveszter előtt szinte telje­sen eltűnt az üzemanyag, az élelmiszer és a hús. (MTI) Az érsekújvári töltőállomás felavatása. Pál László, a MOL Rt. első embere adta át rendeltetésének a MOL szlovákiai benzinkútját. (Somogyi Tibor felvétele) MOL szlovákiai hálózata. Az ér­sekújvári ünnepélyes átadást követő sajtótájékoztatón el­hangzott: gyakorlatilag Szlová­kia teljes területét le szeretnék fedni, nem csupán az ország dé­li sávjára összpontosítanak. A MÓL Rt. terve meglehetősen merész, ugyanis a hazai piacon 8-10 százalékos részesedést sze­retnének elérni, azaz a Benzinol és a Slovnaft hálózata mögött a harmadik pozíció megkaparin­tását tűzték ki célul. Mándoki Zoltán, a MOL ügyvezető vezér­igazgatója közölte, csak ilyen komoly piaci részesedés meg­szerzésének van értelme, vagyis a Magyarország határain túl zaj­ló beruházásaik nem pionír jel­legű próbálkozások, hanem hosszú távra gondoló, nagylé­legzetű befektetések. Persze, e stratégia megvalósítá­sa hatalmas pénzeket emészt fel; az érsekújvári kútjuk a kö­zepes méretűek közé tartozik, ennek ellenére megépítése több mint 1 millió dollárba került. Vagyis az egész Szlovákiára ki­terjedő MOL-hálózat kiépítésé­nek összköltsége megközelíti a 100 millió dollárt. Természete­sen a MOL-kutak telepítését a legalább 15-20 ezer lakosú vá­rosokba tervezik, kivételt csu­pán az olyan specifikus helyzet­ben lévő városok élveznek, mint Párkány. A MÓL azzal számol, hogy megépítik a Párkányt Esz­A Szlovák Államvasutak korszerűsítési tervei Áremelések helyett hitelből modernizálnak TA SR-JELENTES Pozsony. A Szlovák Államvasu­tak előtt az idén és jövőre ko­moly feladatok várnak. Az idén belső szervezeti transzformációt kezdenek el, melynek végered­ményeként 1998. január elsejé­vel állami részvénytársaságként működnek tovább - közölte Bar­tolomej Sinai, a vállalat vezér­igazgatója. Bár az átalakulás további anyagi forrásokat igényel, a Szlovák Ál­lamvasutak az elkövetkező időszakban nem fontolgat ár­emelést, csupán néhány stan­dard feletti szolgáltatás és né­hány nemzetközi gyorsvonat esetében jeleztek drágulást. A közlekedési és távközlési mi­nisztérium a vasutak számára külföldi hitelforrások után néz; egyes elképzelések szerint a kor­szerűsítés és átszervezés akár 15 milliárd koronát is felemészthet. A becsült összeg döntő részét a Szlovákián áthaladó transzeuró­pai hálózat modernizációjára for­dítanák. Az elkövetkező tíz évben megvalósítandó korszerűsítés eredményeként ezeken a vonala­kon az óránként 160 kilométeres sebesség is elérhető volna. A Szlo­vák Államvasutak helyzetét meg­nehezíti, hogy mintegy 4,2 milli­árd korona nagyságú nehezen be­hajtható követelése van; e köve­telések döntő része külföldi vo­natkozású. Annak ellenére, hogy az elmúlt hat évben a vasúti személyszállí­tásban 90 százalékos volt az ár­emelkedés, a bevételek még mindig nem fedezik a kiadáso­kat. Az erre az évre szükséges ál­lami dotáció eléri a 4 milliárd koronát, viszont a ténylegesen várható állami támogatás mind­össze 2,2 milliárd korona lesz. tergommal összekötő hidat, ami nagyot lendíthetne a forgalmu­kon. A MÓL 2000 elnevezés azt jelen­ti, hogy már az ezredforduló utánra gondolnak, a következő évszázad kihívásainak próbál­nak eleget tenni. A megnyitón elhangzott: a MÓL új típusú kút­jai a legszigorúbbnak tartott ka­liforniai környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A számos kiegészítő szolgáltatást nem érdemes felsorolni, az au­tóik „szomját" csillapító gépko­csivezetők ezekkel úgyis rövide­sen megismerkedhetnek. A MOL-hálózat újabb láncszemét egyébként rövidesen Pozsony­ban is üzembe helyezik. Német munkanélküliség Mindenki tart tőle Bonn. Németországban a mö­göttünk álló esztendőben éppen az ellenkezője történt annak, amit Helmut Kohl kancellár az ezredfordulóra célként tűzött ki: rekordszintre nőtt a munka­nélküliség, nemhogy a felére, mint azt Kohl szeretné. Tavaly februárban például 4,27 millió állástalant tartottak nyilván, az NSZK fennállása óta a legtöb­bet. Bár a gazdasági élet a máso­dik negyedévtől erőre kapott, az állásra várók aránya mindvégig 9-10 százalék körül mozgott, és az idén télen valószínűleg újabb rekordot állít fel. A Dimap köz­vélemény-kutató intézet kimu­tatta, hogy a német lakosság 88 százaléka a munkanélküliségtől tart a legjobban. A bruttó nem­zeti termék 1,5 százalékos növe­kedése ugyanis túl kevés ahhoz, hogy kilábaljanak a kátyúból. Ráadásul a legnagyobb német vállalatok külföldre helyezik át termelésüket. (MTI) A posztkommunista országoknak az 1997-es esztendőben várható gazdasági, pénzügyi kilátásai Sorrend Ország Átlagos pontszám Tavalyi UaUtA-vát neiyezes Gazdasági Világgazdasági Á fizetőeszköz Árstabilitás Jogi szjbj Termelé­novekedés integráció stabilitása lyozások kenység 1. Csehország 8,3 1 7,5 8,0 9,2 8,0 8,8 7,7 2. Szlovénia 8,2 2 6,7 8,3 9,2 8,2 8,5 9,0 3. Lengyelország 8,1 3 8,5 6,0 9,2 8,0 9,0 7.5 4. Észtország 7,6 6 7,2 6,0 8,2 8,0 7,8 6,3 5. Magyarország 7,5 4 5,3 6,2 9,2 7,3 8,8 7,8 6. Horvátország 6,8 8 6,7 8,3 6,7 7,2 6,2 7,2 7. Szlovákia 6,7 5 6,8 8,3 7,2 7,5 6,7 6,7 8. Lettország 6,5 7 5,2 6,3 7,5 6,8 7,5 5,8 9. Litvánia 6,2 9 5,3 5,2 8,0 7,8 7,7 5,5 10. Macedónia 5,3 12 6,0 6,7 5,2 5,7 5,2 5,2 11. Románia 5,1 10 6,5 4,0 5,8 3,7 5,2 4,7 12. Oroszország 4,8 14 3,7 5,7 5,5 6,2 4,0 5,0 A The Wall Street Journal Europe's pénzügyi lap táblázata. A lap 1-től 10-ig értékelte az egyes posztkommunta országok különböző gazdasági és pénzügyi teljesítményeit, s ennek alapján azt jósolja, hogy a 26 reformország közül az idén Csehország pozíciói a legjobbak, míg Szlovákia az 1996-ban elért 5. helyről a 7. pozícióba szorul vissza. (TA SR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom