Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-24 / 19. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 25. SpOrt/Tévé és rádIó - szombAt gg^ Peter Brňák (DSZM) szerint mindenképpen szükség van a kisebbségi nyelvhasználati törvényre A döntések másutt születnek Peter Brňák, a parlament alkotmányjogi bizottságá­nak elnöke a kulturális mi­nisztérium jelentésével szemben úgy véli, az alkot­mánynak a nemzetiségi ki­sebbségek és etnikai cso­portokjogairól szóló ren­delkezéseit egy törvénnyel kell végrehajtani. FEKETE MARIAN Az Etnikai Kapcsolatok Intéze­tének (PER) szlovákiai szekci­ója még a múlt évben négy par­lamenti képviselőt (Peter Brňákot, Ján Cupert, Milan Ftáčnikot és Csáky Pált) kért fel, hogy elemezzék a kisebb­ségi nyelvhasználattal kapcso­latos törvényeket. A sajtóban megjelent hírek szerint mind a négyen elfogadták a felkérést, ám az újabb találkozóra, ame­lyet az elmúlt héten kellett vol­na megtartani, az ön és Cuper képviselő távolmaradása miatt nem került sor. Elsősorban azt kell elmonda­nom, hogy nekünk nem kellett semmiféle elemzést megfogal­lémakör. E találkozó eredménye azonban nem volt egy olyan meg­állapodás, hogy munkabizottsá­got hozunk létre a kisebbségi nyelvhasználati törvény megfo­galmazására, mint ahogy azt most egyes lapokban olvasom. Inkább csak arról volt szó, szüksé­ges-e egy ilyen törvény megfogal­mazása. Nem került szóba az, hogy nekünk valamit ki kellene dolgoznunk, hiszen mi nem is va­gyunk szakértői ennek a témá­nak. Az én személyes vélemé­nyem viszont az, hogy erre a tör­vényre szükség van. A kulturális minisztérium a kormány számára kidolgozott egy listát azokról a jogszabá­lyokról, amelyek állítólag a ki­sebbségek nyelvhasználatát szabályozzák. Láttam ezt a jegyzéket, de az ott feltüntetett jogszabályok egyálta­lán nem rendezik az alapvető problémát. Mit tart ön alapvető problémá­nak? Azt, hogy az alkotmány 34. cikkét törvénnyel kell végrehajtani. A listán szereplő törvények csak él­ném a külföldiek, az idegen ál­lampolgárokjogairól is rendelke­zik. Ilyen például a Polgári peres eljárásról vagy a Büntetőeljárásól szóló törvény. Tudomásomra ju­tott az a vélemény, hogy az alkot­mány említett rendelkezéseinek gyar kisebbség élhessen nyelvi jogokkal, mert ugye nemcsak magyar kisebbség él Szlovákiá­ban. Hallottunk olyan elképzelése­ket, hogy a kisebbségi nyelv­^ Azt kell kiválasz­tani, amely meg­felelne a többségi nemzetnek, illetve a kisebbségeknek >> is. " Somogyi Tibor felvételei ^S A minisztérium jegyzékében fel­tüntetettjogszabá­lyok egyáltalán nem rendezik az alap- . . vető problémát. >> máznunk. Igaz az, hogy a PER meghívására részt vettünk egy munkajellegű találkozón, ebé­den, ahol szóba került ez a prob­szórtan foglalkoznak a nyelv­használattal, számos törvény pe­dig nemcsak a kisebbségek tagjai­nak nyelvhasználati jogairól, ha­végrehajtására elegendőek a fel­sorolásban szereplő törvények. Én ezt a nézetet nem osztom. A korábbi, az 1990. évi nyelv­törvény értelmében a kisebb­ségek tagjai ott használhatták az anyanyelvüket a hivatalos érintkezés során, ahol a lakos­ságnak legalább a 20 százalé­kát alkották. Egy újabb kisebb­ségi nyelvhasználati törvény elfogadása során milyen határt tartana elfogadhatónak? Nagyon nehéz egy ilyen határt megszabni. Emlékszem még az 1990. évi nyelvtörvény elfoga­dása körüli vitákra. Akkoriban az ilyen százalékarány meghatá­rozásával kapcsolatban felme­rültek olyan nézetek, hogy en­nek meghatározása nem segíti elő az integrációt, éppen ellen­kezőleg, szegregációhoz vezet. Egy új törvény elfogadása előtt mindenképpen át kellene tanul­mányozni néhány statisztikát, és az esetleges határt úgy kellene megszabni, hogy ne csak a ma­használatot szabályozó tör­vény megalkotása és elfoga­dása helyett elegendő lenne a Regionáíis és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ra­tifikálni. Minden probléma megoldására több elképzelés születik. Hallot­tam már olyan nézetet, hogy a tavaly ratifikált, kisebbségi jo­gokról szóló keretmegállapo­dást is alkalmazni lehetne oly módon, hogy törvényként hir­detnénk ki. Minden lehetőséget fontolóra kell venni, és azt kell kiválasztani, amely megfelelne a többségi nemzetnek, illetve a kisebbségeknek is. Ön tagja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom parla­menti frakciója vezetőségé­nek is. Terveznek valamilyen tárgyalásokat erről a kér­désről a Magyar Koalícióval? Az elvi döntések másutt szület­nek. Erről a kérdésről inkább a mozgalom politikai grémiumá­nak kellene döntenie. A diákok nem tárgyalnak Migašék és a Magyar Koalíció vezetőinek tegnap esti találkozója Blokád és gumibot MTI-TUDÓSlTÁS Belgrád. A belvárosban felsora­kozott rendőrkordonnal már ne­gyedik napja folyamatosan szem­ben álló egyetemisták vezetői teg­nap elutasították a hatalmat tá­mogató Velicskovics egyetemi rektor tárgyalási ajánlatát. Azt üzenték neki, hogy az egyetlen, amit tőle várnak az a visszavon­hatatlan lemondás bejelentése. A belvárosban továbbra is nyu­godt és vidám a hangulat: folya­matosan működik a „Kék kordon" szabadtéri diszkó, a diákok tán­colnak, és beszélgetnek a rendőrökkel. Pár másodpercig az egyik diáklány táncolt az egyik rendőrrel, ugyanis volt olyan „pa­nasz", hogy a rendőrökkel senki sem táncol, s őket senki sem sze­reti. Az idilli képnek az egyik rend* .parancsok vetett véget, aki szétválasztotta a táncolókat. Más a helyzet Kragujevacban, ahol a lakosok tegnap délután gépkocsijaikkal elzárták a Belg­rádtól száz kilométerre lévő város közúti kijáratainak jelentős ré­szét. A rendőrök gumibotokkal verték szét az tüntetők kordonját. A tüntetést az váltotta ki, hogy az állami televízió ellenőrzése alá vonta a városi televíziót és rádiót. A rendőrök támadásában több személy megsebesült. A Demokrata Párt közleménye szerint az ellenzék hívei Szerbia­szerte megkezdték a fontos utak blokád alá vételét, s a rendőrség gyakorlatilag mindenütt letartóz­tatásokkal és a tüntetők megveré­sével igyekszik helyreállítani a rendet. A DBP közeledik az ellenzékhez ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Három témakörben folytatott tárgyalást tegnap a De­mokratikus Baloldal Pártja és a Magyar Koalíció legfelsőbb veze­tése: Pavol Migaš, Brigita Schmögnerová, Ľubomír Fogaš, Bugár Béla, A. Nagy László és Du­ka Zólyomi Árpád. Elsőként a közvetlen elnökválasztással kap­csolatos referendum érdekében folyó aláírásgyűjtéssel foglalkoz­tak, mellyel szemben a DBP eddig elutasító álláspontot képviselt. Vezetői tegnap ígéretet tettek ar­ra, hogy semlegesek lesznek, és választóikra bízzák a népszava­zás támogatásával kapcsolatos döntést. Továbbra is meg­győződésük, hogy a közvetlen ál­lamfőválasztást parlamenti sza­vazás útján kellene elérni. Az MK politikusai, Bugár Béla szerint, nem vonták kétségbe, hogy ez a megoldás gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lenne, ugyanakkor felhívták a figyelmet azokra a je­lekre, melyek szerint a kormány­koalíció részéről erre nincs aka­rat. Második témakörként az egy­üttes fellépés lehetőségét vizsgál­ták meg. Egyetértettek abban, hogy nincs akadálya a közös lépé­seknek, illetve a kölcsönös támo­gatásnak azokban az esetekben, melyek a demokrácia helyreállí­tását és megerősítését szolgálják. Ami a harmadik témakört illeti ­Mečiar kormányfő tárgyalási ajánlatát mindkét részről meg­erősítették: szükségesnek tartják a találkozót. Ám a DBP nem te­kinti feltételnek, hogy előbb a de­mokratikus viszonyok helyreállí­tásáról tárgyaljanak, míg az MK A Munkásszövetség támogatja a DBP tervezetét Ľupták ellenzi a bankprivatizációt az ellenzék többi pártjához ha­sonlóan így vélekedik. Kérdé­sünkre, vajon a DBP hajlandó len­ne-e az ellenzék többi pártja nél­kül is tárgyalóasztalhoz ülni a kormányfővel, Bugár Béla közöl­te: „Nem, nyomatékosan tud­tunkra adták, hogy csak közö­sen". A. Nagy László pozitívum­ként értékelte, hogy a DBP a jelek szerint változtatott eddigi állás­pontján a közvetlen államfővá­lasztás érdekében folyó petíciós akció s az alkotmánymódosítás tekintetében. Fontosnak nevezte, hogy létrejön a közeljövőben a baloldal és az ellenzék többi része közti egyeztetés a miniszterel­nökkel való tárgyalások témakö­reit illetően. „Az volt az érzésem, a DBP felismerte: Mečiar velük sem kíván komolyan tárgyalni" ­szögezte le. (horváth) Helsinki Társulás: Pozsony. A Ján Ľupták vezette Munkásszövetség ellenzi a ban­kok privatizációját. Ezt maga a pártvezér jelentette ki az újság­írók előtt, mondván: ha valami történne, akkor a sajtó legyen tisztában azzal, hogy a munká­sok mindig is ellenezték ezt a lé­pést. Ám hogy minek kellene tör­ténnie, illetve mitől tartanak a munkások, azt már Ľupták párt­elnök nem volt hajlandó elárul­ni. Elzárkózott annak közlésétől is, vajon kilép-e a Munkásszövet­ség a kormánykoalícióból, ha mégis sor kerül a VÚB, az IRB, a takarékpénztár és a Szlovák Biz­tosító, tehát a négy legje­lentősebb pénzintézet magáno­sítására. A munkásképviselők - ígérte Ľupták - támogatni fogják azt a DBP alkotta törvénytervezetet, amellyel határozatlan időre ki akarják tolni az említett bankok privatizációját, -gyor Ferlco dezinformál Pozsony. A Helsinki Polgári Társulás tegnap közleményben tiltakozott az ellen, hogy a kor­mány elvetette a kisebbségi nyelvhasználati törvény kidol­gozására vonatkozó javaslatot. František Broček elnök elfogad­hatatlannak nevezte Milan Fer­ko érvelését. Véleménye szerint a nagy létszámú magyar nem­zetiségű közösség egyenrangú állampolgárként szeretné megőrizni saját nemzeti identi­tását. (-Ú-) RÖVIDEN Hétfőn összeül a koalíciós tanács Pozsony. Az MK vezető politikusai tegnap megállapodtak ab­ban, hogy hétfőn kerítenek sort a koalíciós tanács ülésére. Bu­gár Bélának, az MKDM elnökének tájékoztatása szerint ezen megvitatják a magyar pártok uniójának kérdésében kialakult helyzetet is. A koalíciós tanács napirendjén szerepel még a közvetlen államfőválasztással kapcsolatos referendum, a mi­niszterelnök tárgyalási kezdeményezése és a Kék Koalícióval való együtműködés ügye is. (hg) Krajci a „túlzott intézkedésről" Pozsony. A belügyminisztérium két alkalmazottja pénzszállí­tás közben tévedett, és a Szlovák Rádió két munkatársa ellen túlzott eszközöket alkalmazott - vallotta be tegnapi sajtóérte­kezletén Gustáv Krajci belügyminiszter. A megtámadott rádió­sok viszont cáfolják ezt a verziót, mivel támadóik gépkocsijuk­kal a rádió garázsának bejáratát állták el, és akkor léptek akci­óba, amikor ők dudálással próbálták a rendőröket távozásra bírni. A belügyisek felpofozták a sofőrt, majd szétverték a gép­kocsit. (ČTK) Čarnogurský a templombeli aláírásokról Pozsony. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke szerint mivel politi­kai akcióról van szó, a közvetlen elnökválasztásért folyó alá­írásgyűjtést nem szabadna a templomokban, illetve közelük­ben végezni. A pártelnök e kijelentéssel reagált a DSZM koráb­bi bírálataira. (TA SR) A rendőrök elől a mélybe Losonc. A feléje tartó rendőrök elől a második emeletről a zárt ablakon át a mélybe vetette magát kedden egy 21 éves férfi a helybeli rendőrparancsnokságon. Tettét akkor követte el, ami­kor már épp el akarták őt vezetni. A fiatalembert gerinc-, ge­rincvelő- és lábsérülésekkel a besztercebányai kórházban ke­zelik. Az ügyben folyik a vizsgálat. (TA SR) Önkormányzati charta Pozsony. Önkormányzati Charta '97 címmel kezdett alá­írásgyűjtési akcióba három pozsonyi városrész: Károlyfalu, Li­getfalu és Záhorská Bystrica. A kezdeményezők több mint há­romezer községet és városrészt szólítottak már meg. Céljuk, hogy a hazai illetékeseket rákényszerítsék a helyi önkormány­zatok európai chartájának aláírására. (TA SR) Rablás rendőregyenruhában Rimaszombat. Egy rendőregyenruhás férfi támadott meg kedden este kilenc óra körül a Halász utcában egy német há­zaspárt. A támadó becsengetett a házaspár lakásába, majd az ajtó kinyitása után fegyvert rántva elvitt 800 ezer koronát és 5 ezer márkát. (TA SR) Gazdasági bűnözés Pozsony. A pénzügyőrség tavaly 256 esettel foglalkozott, amelyek összesen 15 milliárd koronányi összeget érintettek. Ezekkel kapcsolatban eddig 111 vádemelés történt. (TA SR) l|fll U! W! * * í Magához tért a 14 hónapos Veronika, akit a saját anyja sebesí­tett meg 22 késszúrással január 9-én Pozsonyban. A gyermekkli­nikán már lekapcsolták a lélegeztető készülékről, de legfonto­sabb életfunkcióit továbbra is folyamatosan műszerekkel el­lenőrzik. (TA SR-felvétel) A Kelet-szlovákiai Vasműben döntöttek Új szakszervezet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói körében sike­res volt a gyári szakszervezeti tanács tavalyi javaslata, hogy egy önálló szövetséget létrehoz­va lépjenek ki a Fémipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­géből. Eddig a tagság 92 száza­léka döntött úgy, hogy támogat­ja e lépést. Amint azt a vasgyári szakszervezet tegnapi sajtótájé­koztatóján megtudtuk, a külön­válás már le is zajlott, és a bel­ügyminisztérium bejegyezte a Metalurg Szakszervezeti Szö­vetséget. Az új ágazati szakszer­vezeti tömörülés március 25-én tartja alakuló kongresszusát. El­nökévé várhatóan vagy Róbert Kulikot, vagy Dušan Štefánit vá­lasztják. Jaroslav Gruber pedig továbbra is a vasgyári szakszer­vezeti tanács elnöki tisztségét töltené be. A szervezők elmond­ták azt is, hogy az új szakszerve­zeti szövetség kérni fogja felvé­telét a Szakszervezeti Szövetsé­gek Konföderációjába, tehát nem különutasként, hanem az egységes szakszervezeti mozga­lom részeként kíván tevékeny­kedni. (gazdag)

Next

/
Oldalképek
Tartalom