Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-03 / 2. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 3. KO/IAA/L ENTÄR Nyílt (újévi) beszéd TÓTH MIHÁLY A köztársasági elnök újévi beszédének struktúrájából arra kö­vetkeztethetünk, hogy Michal Kováč legszívesebben meghitt­re hangolta volna az ország állampolgáraihoz intézett szóza­tot. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült, és a kormánypár­ti politikusok számára ismét alkalom nyílt arra, hogy az ál­lamfő megnyilatkozásának apropóján újfent bizonygassák: ezúttal is bebizonyította az elnök, hogy nem tud tárgyilagos (értsd rajta: pártok feletti) lenni. Persze tapasztalatból már tudjuk, hogy Mečiar, Slota és Lup­ták hívei akkor is megtalálták volna a kákán a csomót, ha Mi­chal Kováč történetesen a legszlovákabb szlovák népmesét ol­vassa fel az alatt a negyed óra alatt. Nem népmesét olvasott fel, hanem véleményt nyilvánított az ellenzéki pártoknak arról a kezdeményezéséről, amelynek ér­telmében már 1998 tavaszán közvetlenül a lakosság választa­ná meg a Szlovák Köztársaság új államfőjét. Az ország nincs olyan helyzetben, hogy első polgára a lakos­sághoz szólva úgy tehetett volna, mintha mellékes kérdésről volna szó. Túlságosan is ismerjük a Mečiar vezette végrehajtó hatalom és a hozzá kapcsolódó parlamenti többség praktikáit, semhogy ne tudnánk elképzelni, mi történne ebben az ország­ban, ha azt követően, hogy 1998 tavaszán lejár a köztársasági elnök mandátuma, Szlovákia huzamos ideig államfő nélkül maradna, pontosabban ha a köztársasági elnöki jogosítvá­nyok Vladimír Mečiar hatáskörébe kerülnének. Százszázalé­kos biztonsággal meg lehet jósolni, hogy a kormány el­lenőrzésének még azok a csekély lehetőségei is megszűnné­nek, amelyek az 1994. november 4-ének éjszakáját követő parlamenti puccs után megmaradtak. A kormánypártok formálisan egyetértenek azzal, hogy a la­kosság közveüenül válassza meg az államfőt. Még Ján Slota is ilyen értelemben reagált az újévi beszéd általuk legtöbbet tá­madott részére. Persze hozzáteszik, hogy előbb megfelelő módosításokat kell végrehajtani az alkotmányban. Nem ne­héz felfedezni, hogy a formális egyetértés egyeden célt szol­gál: az időhúzást. Aki a szlovákiai politikai erőviszonyokat és a politikai kultúrát csak valamennyire is ismeri, az tisztában van azzal, hogy ez a koalíció egyszerűen képtelen alkotmá­nyos többséget produkálni az alaptörvény módosítására. Michal Kováč politikai fejlődésének legfontosabb mozzanata az volt, hogy 1994. november 4-e után belátta, vétek volna, Szlovákia érdekei elleni merénylet volna fenntartani a „párt­felettiség" látszatát. Az ország szerencséje, hogy a köztársa­sági elnök ennek a felismerésnek a jegyében fogalmazta meg újévi szózatát. JEGYZET A titok R. SZÉKELV JULIANNA Ha majd letelt ennek a gyö­nyörű, keserves második évezrednek az utolsó napja is, s az utolsó óra utolsó percé­nek végén megkondultak a harangok, éjfélt ütöttek a to­ronyórák, s a keresztény világ keresztény kalendáriumaiban - legyünk optimisták - nyol­cezer évig nem kezdődik egyessel évszám, egyszóval ebben a várva várt és félt, va­donatúj, ha akarom, már har­madik évezredi pillanatban a Föld lakói hirtelen egymásra néznek. S rádöbbennek, hogy olyasmi történik velük, körü­löttük, amire a legbátrabb szívűek sem készültek fel. Olyasmi, amit nem jósolt meg Nostradamus, sem a Messiás második eljövetelét várók, amiről nem ejtettek szót a vi­lág végét jövendölő szekták, sem a boldog Vízöntő korban reménykedők. Egy lélegzetelállító pillanat, és a világ rádöbben az elkép­zelhetetlen fordulatra, a ke­gyetlen folytatásra. Arra, hogy semmi nem válto­zott. (...) És megint megtanuljuk, hogy nincsenek cezúrák. Nincs „mostantól majd más­képp". A bukás után nincs osztályismétlés, és nincs javí­tás. A két évezred fotóalbu­mából nincs mód kitakarni a legszörnyűbb arcokat sem, mert az is a mi arcunk, har­madik évezredi, örök évezre­di, míg a világ világ. Ami nem azt jelenti, hogy ne kel­lenének cezúrák. Hogy ne kellene remény és fogadko­zás, s csoda csak azért nem kell, mert már megvan. Egy species, amelyet úgy hív­nak, hogy ember. Gyönge, beképzelt, gyáva, öngyilkos hajlamú. Hogy mitől van még mindig jelen, senki sem tudja. Valami titka lehet. Tessék. Most is fogja magát, s kisvártatva a harmadik, pa­píron dokumentált, szabály­szerűen iktatott évezredének is nekivág. A jegyzetíró a Magyar Hír­lap munkatársa. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hirfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizet­hető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES­vývoz tlaŕe, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását enged­élyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 43011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Ján Slota: - Most már végre megmutathatjuk ezeknek a magyaroknak, hogy ki az úr Szlovákiában! (Szűcs Béla karikatúrája) Autópálya-használati díj fizetése Ausztriában: egyelőre kevés a matrica Még bírság nélkül? Ausztriában január l-jétől csak érvényes matricával lehet használni az autópá­lyákat és az autóutakat. FÜLEP ZSÓFIA Ám az ország belsejében nagyon sok helyen a trafikokban és a pos­tahivatalokban kifogyott a kész­let, az autóklubok árusítóhelyein pedig olyan hosszú sorok kígyóz­tak, hogy sokan inkább vállalták a kockázatot, és nem nem vették meg idejében a matricát. Nem sokkal jobb a helyzet az ország­határokon sem: a karácsonyi ün­nepeket a nyugat-ausztriai sípa­radicsomokban töltő külföldiek nem kaptak az üdülőhelyeken matricákat, de nem jártak jobban azok sem, akik csak most kezdték meg szabadságukat, és a nyugat­ausztriai határállomásokon pró­bálkoztak. A matricahiányra te­kintettel az osztrák autóklubok arra kérték a hatóságokat, hogy amíg nem nem sikerül feltölteni a készletet, addig a külföldi autóso­kat ne bírságolják. A matricák ausztriai terítéséért felelős társaság forgalmazási igazgatója szerint a rendőrség és a csendőrség január 7-éig nem bírságol meg külföldieket, ha „hi­telt érdemlően bizonyítani tud­ják", hogy nem kaptak sehol mat­ricát. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan lehet bizonyítani, külö­nösen ha valaki nem tud néme­tül, a válasz az volt: „Hát ez prob­léma." Andrea Hlavac, az osztrák belügyminisztérium szóvivője közölte: a hatóságoknak az a fel­adatuk, hogy végrehajtsák az osztrák törvényeket, s „híreszte­lésnek" nevezte azt az állítást, hogy a külföldi autósokat nem bírságolják meg január 7-éig, ha nem tudtak matricát venni. Az osztrák gazdasági minisztéri­um matricaügyekben illetékes osztályvezetője elmondta: még december 31-én megállapodott Johann Seiser csendőrtábornok­kal abban, hogy a csendőrség a külföldieket január 7-éig nem bünteti meg, ha bizonyítani tud­ják, hogy a környéken nem kap­tak matricát. Müller osztályve­zető kilátásba helyezte, hogy a gazdasági és a belügyi tárca a na­pokban ismét konzultál. A szerző az MTI bécsi tudósí­tója. Észak-szlovákiai gyerekek háromkirályok-játéka. Megálljt a lopásoknak! Milyen államban is élünk? Meggyőződésem, hogy nem a szeretet, a tisztelet országában, hanem éppen az ellenkezőjében. Mert ha nem így volna, akkor nem történne annyi lopás, rab­lás. Azt is meg tudom érteni, hogy az emberek egy részét a tár­sadalmi viszonyok kényszerítik erre a nem éppen nemes cseleke­detre, de a többiek - azok miért? Hogy csak néhány vétket felso­roljak: lopják a kertekből a gyü­mölcsöt, a zöldséget, a szőlőt, a közterületekről a facsemetéket, frissen kiültetett rózsafákat, ka­rácsony táján a karácsonyfákat, a kivilágított fákról a színes égőket, a dróthuzalokat, a határ­ból a gabonát, a kukoricát, a még be nem takarított terményeket, a kerékpárokat, az autókat, ki­fosztják a szerencsédenül járt au­tótulajdonosokat, lopnak az üz­letekben, áruházakban, vonatok­ban, temetőkben, és még sorol­hatnám. Némely ember szí véből még a szeretetet is kilopják. A legféltettebb kincsünket. Az a legszörnyűbb, hogy még azt is el­veszíthetjük. Mikor lesz ennek vége? Még jó, hogy Szlovákiát nem lopták el. Ki tudja, lehet, hogy erre is sor kerül egyszer. Ondró Ernő Kéménd (TA SR-fotó) Hagyománnyá válik? A kisudvarnoki polgármesteri hivatal 1996 decemberében már másodízben szervezett nyugdíjastalálkozót. A szívélyes légkörű eseményt Andrejkovics Pál, a községi hi­vatal alkalmazottja nyitotta meg. A polgármesteri hivatal és a képviselő-testület nevében Marczell Béla mondott ünnepi köszöntőt. Beszédét Sajó Sán­dor Magyarnak lenni című köl­teményével zárta, megemlékez­vén a millecentenárium évéről. A több mint száz résztvevő a községi hivataltól 200 korona TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Igor Kubišnak a Szlovák Televí­zió központi igazgatójává tör­tént decemberi kinevezése már­is meghozta gyümölcsét. A köz­szolgálati médium előbb a Meg­szólalnak a titkos tanúk című dokumentumfilmet vetítette, hogy sajátos szemszögből derít­sen fényt i íj. Michal Kováč el­rablásának hátterére. Szilvesz­ter éjszakáján ismét meglepe­tést okozott a televízió. Az eddi­gi gyakorlattal szemben rögtön éjfél után Vladimír Mečiar mi­niszterelnök mondott újévi be­szédet a tévénézőknek. Koráb­ban mindig az államfőé volt az első szó, de úgy látszik, a mi­niszterelnök már nem bírta elvi­selni. Mert mindenben neki kell elsőnek lennie. SLOVENSKÁ REPU BLIKA „Szlovákia gazdasági sikerei ál­matlan éjszakákat okoznak a parlamenti ellenzéknek, s miu­tán kormányválságot sem sike­rült előidézniük decemberben, most egy új, rafinált forgató­könyv szerint cselekednek: a Szlovákia és az Európai Unió között született társulási szerződés felbontását szeretnék elérni" - írja Dušan Slobodník a kormánypárti lapban. Slobod­ník szerint az ellenzék a társulá­si szerződés felmondását követő gazdasági nehézségekkel ijeszt­get, s ezzel az elsősorban ex­portra gyártó üzemek, például a kassai vasmű dolgozóit szeretné megingatni, és a kormány ellen fordítani. „Mindezt a hatalom birtoklásának reményében teszi az ellenzék, mert mindenáron kormányozni akar, mégpedig demokratikus választások nél­kül". Slobodník szerint a szálak Jozef Moravčík exkormányfő kezében futnak össze. PRAVDA Vladimír Mečiar kormányfő nem tesz újévi fogadalmakat, bevallá­sa szerint káros szenvedélyei nin­csenek. Amit nem sikerült elérnie 1996-ban, és szerinte 1997-ben sem sikerül, az az, hogy „ott fenn, a vezető pozíciókban ne ugas­sunk egymásra". Szerinte a hely­zet fájdalmasabb és keményebb, mint ahogy azt korábban feltéte­lezte. „Reméltem, hogy az euró­pai fontosságú kérdéseket meg tudjuk különböztetni az állam ér­dekeitől, illetve a regionális és a pártérdekektől. Ezzel szemben időnként még a pártérdekek is az összeurópai érdekek fölé he­lyeződnek. Ez a szomorú való­ság. Ahhoz, hogy az ugatás megszűnjön, nem kell szájkosár. Inkább alkalmazkodnunk kell egymáshoz, megszerezni egymás bizalmát. Az 1998-as választások majd változtatnak a kialakult helyzeten. Sokan, akik ma már csak a választásokra várnak, nem sejtik, hogy általa hányan tűnnek majd el közülük a politikai tér­képről. Új arcok, új emberek jön­nek, akik reálisabban fogják fel a valóságot" -nyilatkozta Mečiar a lapnak. értékű ajándékcsomagot vehe­tett át. Nem maradt el a színes, szívhez szóló kulturális műsor sem, amely nem egyszer könnyeket csalt elő az elérzéke­nyült nagyanyák és nagyapák szeméből. Különösen nagy sikert aratott a helyi óvodások műsora. Őket Szitás Terézia készítette fel a szereplésre. A kisiskolások, valamint a női énekkar sikeres fellépése Orbán Gyulának, a helyi iskola igazga­tójának az érdeme. A helyi vál­lalkozók ajándékait tombola ke­retében sorsolták ki, majd vi­dám beszélgetés és nótázgatás következett. Kósa Árpád Kisudvarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom