Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-12-18 / Szilveszter

Dunaszerdahelyi képeslap - Melléklet 1996 .június 19. Várostörténet A legelső történelmi emlékek, amelyek Szerdahely helyén egy­kor létezett ősi településről tesznek tanúbizonyságot, az első szá­zadból származnak. Ennek alapján tudjuk, hogy a Szerdahely he­lyén létezett egykori római település hasonló - azaz kereskedelmi jellegű település - volt a középkorban kibontakozó Szerdahely ar­culatához. Dunaszerdahely első hiteles említése 1283-ban történik. Ebben az évben IV. László király Lodomér esztergomi érseknek adomá­nyozta a pozsonyi vármegyében fekvő Oun nevezetű birtokot. Az említett birtok „az esztergomi érsekségnek Zerdahel nevezetű birtokával határos és szomszédos volt. ” A 15. század középtája Dunaszerdahely városi fejlődésében je­lentős korszak. 1405-ben Zsigmond király kisebbik dekrétuma alapján megkezdődött a jelentősebb szabad, azaz a királyi földeken álló községek városiasítása. Habár közvetlen okmány nincs Szerda­hely várossá emelését illetően, mégis teljes bizonyossággal állítha­tó. hogy Szerdahely ebben az időben nyerte el a mezőváros, az oppi- dum címet. Az első hiteles okirat, amely Szerdahely mezővárosi álla­potáról tanúskodik, az 1574-es országos portális conscriptio. Szerdahely legelső kiváltsága az állandó szerdanapi hetivásár rendezési joga volt. Ezenkívül a mezővárosnak három országos vá­sár megtartására volt joga. Szerdahelyen már 1646-ban iskola is lé­tezett. A polgárok legnagyobb része ipari tevékenységet folytatott, amit a conscriptio külön említ. Céhekről ugyan nem tesz említést, de a polgárok neveiből a szerdahelyi középkori iparágak pontosan kör­vonalazhatók. A polgári vezetéknevek ugyanis jórészt iparűzésre utalnak: Varga. Takách, Chismaszia, Chiszar, Mészáros, Lakat- jarto, Szabó, Szíjártó, Kaimar, Borbély, Molnár. A vármegye tör­ténete szerint Szerdahelyen a vargáknak (1492-1702) a csizmadi­áknak (a pozsonyi céh fiókja 1660-ban), a kalaposoknak (1666- ban), valamint a kádároknak (1680-ban) már volt céhük. Dunaszerdahely mezőváros - mint királyi birtok - a pozsonyi várkapitányság földesurasága alá tartozott. Dunaszerdahely első fénykora a 16. század elejétől a 17. század kezdetéig tartott, második fénykorát a 18. század második felében érte el. A múlt század első felében 2378 lakosa volt a mezőváros­nak, a század elején pedig515házés4851 lakosa volt. Ekkor már komoly központi szerepet játszott Csallóköz területén. Ebben a mezővárosban székelt a szolgabíróság, járásbíróság, adóhivatal, közjegyző, csendőrség, pénzügyőrség, három takarékpénztár, nép­bank, kórház stb. Az evangélikus templom 1882-ben épült, és zsina­góga is van itt. Dunaszerdahely évszázadokon keresztül mezővárosi rangot vi­selt. Fokozatos, kitartó fejlődéssel elért városi rangjával ma Csalló­köz büszkesége. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere: Olyan szegények nem lehetünk...- Dunaszerdahely városának kulturális és sportélete messze földön híres. Mi a helyzet az itt működő vállalkozói réteggel? Dunaszerdahely városa Szlovákia azon régiói közé tartozik, ahol az 1989-es vál­tozások után a magánvállalkozás nyert leghamarább teret. Itt főleg a kereskedelmi egységek és kisebb termelési ágazatok privatizálására gondolok. Sajnos, a nagypri­vatizációból - akárcsak egész Dél-Szlovákiában - itt is kimaradtak a helybéli vállal­kozók. Városunk nemzetiségi összetételének köszönhetően - a 24 000 lakosból 87% vallotta magát magyar nemzetiségűnek - speciális helyzetben van, itt székel a Magyar Vállalkozók Szövetsége, így az önkormányzat e szövetségen keresztül sok­kal közvetlenebbül és rugalmasabban tartja a vállalkozói szférával a kapcsolatot, mint esetleg más régiókban. Egy városnak, egy régiónak természetesen az tesz jót, ha minél erősebb, gazdagabb az ott működő vállalkozói réteg, így az önkormányzat minden olyan vállalkozót, aki itt akar letelepedni és munkalehetőséget biztosítani, megpróbál a lehető legnagyobb mértékben támogatni. Igyekszünk olyan helyeken vállalkozói lehetőséget biztosítani, ahol adott az infrastruktúra, és a kezdeti időkben bizonyos helyiségeket az önkormányzat a piaci ár alatt adott át a vállalko­zóknak. Tekintettel szűkös anyagi helyzetünkre és a piac törvényeire, mára ez a helyzet egy' kissé megváltozott, de az önkormányzat és a vállalkozói réteg kapcsola­ta így is nagyon jónak mondható.-Hogyan tudják támogatni a vállalkozók a város kulturális és sportéletét? Dunaszerdahelyen igen erős az élsport. Mivel városunknak nem volt és ma sincs nehézipara, nincs meg az ilyen színvonalú élsporthoz szükséges vállalkozói bázis, így a sportot egyrészt a város támogatja, másrészt a szakosztályok megpróbálnak a városon, régión kívül szponzorokat találni. Más a helyzet a kulturális életben. Az ön- kormányzati támogatás mellett itt már komoly összegekkel számolhat a kultúra a vállalkozói szférától is.- Mit üzen Dunaszerdahely polgármestere a többi, zömében magy a­rok lakta város polgármesterének? Azt szeretném, ha „kollégáim" is megpróbálnák ugyanolyan szinten támogatni a kultúrát, mint ahogyan azt Dunaszerdahely teszi. Persze, ahol nem annyira egysé­ges a lakosság összetétele, mint nálunk, ott ez biztosan nehezebb, de még ebben a nehéz helyzetben sem lehetünk olyan szegények, hogy a kultúra támogatására ne találjunk anyagi forrásokat.- Mik az önkormányzat legközelebbi céljai? Legfőbb célunk a város arculatának megváltoztatása, a belváros átépítése, besűrí­tése. Reméljük, hogy ezáltal egy jellegzetes dunaszerdahelyi képet tudunk majd ma­gunkénak. A sikabonyi városrészen hatvanmillió koronás beruházással elkezdtük a kanalizáció megépítését, a város közepén pedig - családi házak építésére - átadtunk egy nyolchektáros területet. Ezen kívül örömmel számolhatok be arról, hogy váro­sunkban az idén mintegy kétszáz lakásegység kerül átadásra, az évvégén már beköl­tözhetnek az új lakók. Ezek a legfőbb feladatok, melyeket teljesítenünk kell.- Köszönöm a beszélgetést. Kertész Gábor Most már ÖNNEK is megéri! Mobiltelefonja júniustól SNGYEN fogadja a hívásokat! EurőTel r mobilné telefói NOKIA 450 q LEG... a legkisebb, legkönnyebb, legjobb... Információk: NEVITEL Üzletsor 790 (JEDNOTA-székház) A £4. P.O.BOX 183, Dunaszerdahely j“*L Tel./fax: 0709/527 017 Telecom Mobiltel.:0901 700365 Kracanská cesta 1179/46 929 01 Dunajská Streda MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK Bejárati ajtók - ablakok - balkonajtók fenyőfűrészáru, tetőgerendák méretre vágása. Bútorlapok: fumérlemezek, laminált lemezek, MDF lemezek és egyéb faipari termékek. Tel.: 0709/52 92 24, 52 57 31 52 88 64 - raktár 52 97 60 - ablakgyártás Fax! 0709/52 78 32 vkv-62<

Next

/
Oldalképek
Tartalom