Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-07 / 32. szám
Nagyvilág 1996. augusztus 7. Még a leggyorsabb járművel sem közelítettük meg a természetet Száguldásunk határai Sebesség a vízben. Ha a motorcsónak lövedék alakú és két reaktív motorja van, akkor sem ér el nagyobb sebességet, mint 514 km/ó. A víz ellenállása ugyanis nem engedi jobban felgyorsulni. Budapesti levél A millecentenárium színe és visszája Az ember már képes volt negyvenezer kilométeres óránkénti sebességgel utazni. Vagy! Az ember még csak negyvenezer kilométeres óránkénti sebességgel volt képes eddig utazni. Hogy mi a kettő között a különbség? Talán annyi, hogy az emberek többsége az első mondatra kapja fel a fejét, hiszen ez annyi, mintha egy óra alatt kerülnénk meg a földet az egyenlítőnél. A másik megállapítás viszont annyit jelent, hogy mai rakétáinknak még néhány emberöltő is kevés ahhoz, hogy eljussanak a legközelebbi naprendszerig. Az említett sebességet egyébként az Apolló űrhajók rakétái érték el. A földön egyelőre jóval e sebesség alatt vannak az eredmények, de a rohanás megszállottjai természetesen nem adják fel idelent sem. Az angolok például abban reménykednek, hogy még az idén megdöntik a kerekeken való száguldás világrekordját. A SuperSonic Cár elnevezésű autójuk lenne az első olyan jármű, amely túllépné a hangsebességet és 1370 km/ó sebességgel száguldana. Vannak-e törvények, amelyek kimondván, hogy eddig és ne tovább, határt szabnak az ilyen igyekezeteknek? Elsősorban a természet szab határokat. Einstein relativitáselméletének egyik alappillére az a törvény, hogy a fény sebessége 300 ezer kilométer másodpercenként, s hogy elméletileg ez az elérhető legnagyobb sebesség. Létezik a filozófiában is egy határkő, amely nem engedi, hogy túllépjünk < y gyorsasági határon: az okoz; nem előzheti meg az okot. Éppen ez szabja meg egyelőre a technikai eszközök sebességhatárait. Például a reaktív motorét. Ez jelenleg a legnagyobb gyorsaságot elérő, ember alkotta eszközök meghajtómotoija. Azon az elven működik, hogy a kiáramló gáz nyomja, löki előre a berendezést, amelyből áramlik. Van azonban határ: nem mozoghat gyorsabban, mint a kiáramló gáz sebessége. Ez viszont attól függ, hogy milyen gyorsan áramlik be a motorba az oxigén, amelyet a levegőből vesz fel. Ebben az esetben az elérhető határérték a hangsebesség háromszorosa, tehát 3600 km/ó. Gyorsabban csak a rakétamotor haladhat, mert az magával viszi a szükséges oxigént. Ezért érhette el a fent említett eddigi csúcs- sebességet az Apollo rakétája. A túl nagy sebességeknek azonban további ellenfelei is vannak. Például a közeg ellenállása. Minél sűrűbb a közeg, annál nagyobb az ellenállás. Tehát a hajó ugyanolyan erőkifejtés mellett lassabban halad, mint a gépkocsi, vagy a repülőgép. Ha pedig a haladó tárgy, túllépve a hangsebességet, legyőzi a közeg ellenállását, akkor a felmelegedés lesz veszélyes. Kétszeres hangsebességnél 100 Celsius-fok, kettő és félszeresnél több mint kétszáz, hatszorosnál pedig 1700 fok. Az ilyen hőmérsékletet pedig a repülőgépgyártásban ma használt egyetlen anyag sem bírja ki. Világossá vált tehát, hogy az ember száguldásvágyának a természet törvényei szabnak határt. Ugyanezek a törvények azonban a természetben félelmetes sebességek elérését teszik lehetővé. Képzeljük csak el: a Föld felszínén 100 ezer küométeres óránkénti sebességgel visz előre bennünket egy gravitációnak nevezett „motor” a Nap körüli pályánkon. Ennél nagyobb sebességgel még sokáig nem lesz képes haladni az ember. Vagy egy másik példa, ugyancsak a környezetünkből. A villámláskor az elektronokat 360 ezer kilométeres óránkénti sebességgel hajtja át a potenciálkülönbség a felhő és a talaj közötti távolságon. Ugyanez a részecske az atommag körül 4 millió km/ó sebességgel kering. Ezt talán már elképzelni sem tudjuk. De még a természetben is vannak határok. Például a már említett szélvész- gyors elektronok (milyen gyenge ez az egyébként kihegyezett hasonlat) villanyáramként, a vezetőben, csak néhány milliméteres óránkénti sebességet képesek elérni. Miért? Természetesen a súrlódás miatt. Ugyanez az elektron légüres térben három és fél millió km/ ó sebességgel röpül szerény, 5 voltos feszültségnél. S hogy a feszültség növelésével meddig gyorsítható? Elméletileg majdnem a már említett 300 ezer kilométeres másodpercenkénti sebességig. Persze a tudósok sem különbek a gépkocsitervezőknél. A fizika legizgalmasabb témái közé tartozik az is, találhatunk-e a fény sebességénél is gyorsabban mozgó részecskét, vagy valamit egyáltalán? Néhányan állítják, hogy igen. CA M’ Interpresse Brogyányi Judit ____________ Pe rsze, megint a pénzhiány. Jancsó Miklós arról panaszkodik, hogy a főváros nem engedi az ünnepségek megrendezését a Hősök terén (azóta is folyik a huzavona ekörül), mert a mostani megemlékezés szerénysége kiemelné a száz esztendővel ezelőtti milleniumi pompát. Ebben minden bizonnyal igaza van. Csakhogy milyen is volt az a száz évvel ezelőtti gazdagság? Az európai kontinens első föld alatti vasútjának átadása kétségkívül impozáns lehetett, akárcsak az új Ferenc József híd, a mostani Szabadság híd avatása, az újonnan, teljes hosszában átadott Nagykörút, a királyi vár átépítésének-mely máig tart-megkezdése, nem is beszélve arról, miként csilloghatott a díszmagyaroktól, ékszerektől az 1896. június 8-án (az 1868-as királyi koronázás évfor-dulóján) megrendezett ünnepi mise a Mátyás-templomban, melyet maga az esztergomi hercegprímás pontifikáit. De azért pénz tulajdonképpen akkor sem volt. Illetve volt, akinek nagyon sok volt, és voltak, nagyon sokan, akiknek semmi. A kötelező munkaidő például még mindig 12 óra volt, az általános, egyenlő és titkos választójogról álmodni sem lehetett, s amikor a resicai bánya- társaság igazgatósága úgy döntött, hogy a bányászok nyugdíjkorhatárát tíz évvel meghosszabbítja, s ez ellen a bányászok tiltakoztak, csendőrsortűz volt a válasz, az eredmény pedig 11 halott. Az uralkodó parancsára például kíméletlenül letörték az agrármozgalmakat, erélyesen elnyomták a Kos- suth-kultuszt. Sőt a milleniumi miniszterelnök éppen azzal érdemelte ki Ferenc József bizalmát, hogy nem vett részt 1894-ben Kossuth Lajos budapesti temetésén. Szóval nemcsak mostanság zűrösek a viszonyok, a múlt megszépítő távlatába burkolt millenium idején sem voltak sokkal különbek. Új híd még most is lenne Budapesten, hiszen a Lágymányosi híd mégiscsak új, a százéves körút Boráros téri részét szorgalmasan toldják-foldják. A Kossuth-kultusz, ha egyáltalán van ilyen, senkit se nyugtalanít. A Néprajzi Múzeumban viszont a millecentenárium alkalmából kiállított száz magyar hős között Horthy Miklós portréját is ki akarták rakni, ám azt nem engedélyezték. Az agrár-mozgalmak letöréséhez elég a gabonaexport erőteljes korlátozása, a nyugdíj- kor-határ felemelése miatt lesznek még tiltakozások - de tömegbe lőni egész biztosan nem fognak. Nem illik az irónia a millecentenárium hangulatához? Meglehet. Ámbátor nem is én ironizálok, hanem a történelem tréfálkozik velünk. Végeredményben már az maga is biztató, hogy a millenium és a millecentenárium közötti száz esztendőt is túléltük valahogyan. Rakéta kerekeken. A SuperSonic Cár megpróbál elsőként túljutni a hangsebességen úgy, hogy a föld felszínén halad. Köszönetnyilvánítás Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, "ÉÊ/êî^x akik 1996. július 25-én elkísérték utolsó útjára az ipolynagyfalusi temetőbe mm -, ^ m KRASZNICA MATILDOT, akit a kegyetlen halál 62 éves korában ragadott ki \ ___ ' sz erettei köréből. Köszönjük a sok virágot, koszo'"1 rút, amellyel Igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. r i Gyászoló férje, lánya, fiai, veje, menyei és az unó1................¿__ ká k V-1716 Százezer kilométeres óránkénti sebességgel visz előre a gravitáció „motorja”. Válás után eljegyzés A brit uralkodó szűkebb családjában Károly herceg és Diana válása immár a negyedik. Elvált a királynő húga, lánya és második fia is, Edward, II. Erzsébet negyedik gyermeke és harmadik fia (32 éves) azonban még ezután nősül. Van némi reménye a boldog házasságra: 1993 óta barátkozik a 31 éves Sophie Rhys-Jones kisasszonnyal, egy ideje együtt is él vele a Bucking- ham-palotában a királynő tudtával. Mindenesetre Edward nem látszik babonásnak és a britekkel ellentétben nem hisz a családi átok intézményében sem. Lehet, hogy neki lesz igaEdward és Sophie za. Trónesélyei minimálisak, tehát akár normálisan is élhet majd feleségével. A hírek szerint Edward és Sophie még a nyáron bejelentik eljegyzésüket, s hamarosan egybekelnek. Samantha és a harmónia Mindenki ismeri, aki legalább néha tévét néz, hiszen egy villanásra biztosan bepillantott a Dallas sorozatba is. Annak pedig talán egyetlen részéből sem hiányzott. Nem tudni, amiatt-e, hogy a sorozatbeli Ewing család rancsán olyan sokat forgatott, de a színésznő, Linda Gray is egy rancson él, Los Angeles közelében. Ez azonban nem hasonlít a filmbeli Southforkra. Nem a préri közepén áll, hanem százéves fák árnyékában bújik meg. Az épület egyszerű, és harmonikusan beleillik a környezetbe. A belső terek is tágasak, egyszerű, természetes anyagokból készült tárgyakkal berendezve, amelyek akár kintről is láthatók, a függöny nélküli hatalmas ablakokon keresztül. Már huszonkét éve lakom itt - vallja a sztár - és ez a hely mindig megbékélést, nyugalmat hozott a számomra. A gyermekei, Kelly és Jeff is szívesen járnak ide, s a négyéves unoka, Ryder is gyakran szaladgál a házban, vagy a fák között, ha éppen Linda Gray és a szundikáló George, a kandalló előtt. nem lovagolnak, kerékpároznak együtt, vagy nem a kutyákkal játszanak. Georg, a farkaskutya és Tito, a yorks- hire-i terrier is családtagnak számít. A kert végében egy indiánsátor áll. Ez amolyan szentély, hiszen a még ötvenévesen is gyönyörű színésznő itt meditál reggelente.
