Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-31 / 31. szám
8 1996. július 31. Pannonhalma létét Szent Istvánnak, nevét a protestáns Kazinczynak köszönheti Az ezerszáz éves magyar szellemiség bölcsője S. Forgon Szilvia 1996 a magyarság számára nemcsak a millecentenárium, hanem a millenium éve is. A magyar kulturális élet ugyanis ebben az évben ünnepli a magyar iskolázás kezdetének ezeresztendős évfordulóját. A magyar oktatás története pedig együtt indul a fennállásának ugyancsak ezredik évfordulóját ünneplő pannonhalmi bencés kolostor történetével. A névtelen jegyző, Anonymus elbeszélése szerint Árpád és vitézei a Vértes erdőin keresztül érkeztek Pannonhalma vidékére. „Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, s mind magok, mind állataik ittak Sza- bária forrásából. Majd mikor a hegyre felhágtak, Pannónia földjeinek szépségét látva igen megörültek.” A honfoglalás krónikásának nyomában sokan megfordultak a sík győri medencéből kiemelkedő 282 m magas hegyen, s az ezeréves kolostor tornyából ma is sok turista csodálja meg az elé táruló vidék panorámáját. A lankás táj megkapó látványa bizonyára megragadta az ide érkező első bencés szerzeteseket is, akik számára Géza fejedelem a - szabáriai légionáriusból Tours püspökévé lett - Szent Márton emlékét őrző területen fekvő dombtetőn jelölte ki otthonukat. Az apátság felépülését Géza már nem érhette meg, a templomot István király idején, 1001-ben szentelték fel. A századok során a monostor sorsa szorosan összefonódott a magyar államiság, a magyar nemzet történelmével. István innen indult harcba Koppány ellen, a monostor ellenállt a tatárok betörésének, s részt vállalt az elpusztított ország újjáépítésében is. A török megszállás idején végvárrá lett a kolostor, amely hol a törökök, hol a császáriak kezén volt, míg végül a Bécs ellen vonuló Kara Musztafa seregei le nem rombolták. Az újjáépítés hosszú évtizedeken keresztül folyt, egészen addig, amíg II. József rendeletével be nem tiltotta a bencés rendet, s le nem állíttatta az építkezési munkákat. 15 év után, Ferenc császár adta vissza a rend jogait s javait, és új feladattal - a középiskolai oktatás munkájával - bízta meg. A magyar irodalom első alkotása, a Zobor-hegyi remeték, Szent Zoerard és Benedek legendája egy pannonhalmi szerzetes, Boldog Mór, későbbi pécsi püspök munkája, ami bizonyítja, hogy a kolostorban már az alapítás után nem sokkal iskola működött. Szent László korában a kolostornak már 80 kódex volt a tulajdonában, köztük Cato, Cicero munkái is. A kezdetekben az iskolában elsősorban teológiai tanulmányokat végeztek a növendékek, ami a későbbiekben filozófiai és természettudományos ismeretekkel bővült. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium keletkezését 1806-tól számíthatjuk, amikor megindul a hatosztályos gimnáziumi képzés, melynek színvonaláról az apátság névadója, Kazinczy Ferenc is elismerően írt. A dualizmus korában már tanárképző is működött Pannonhalmán, melynek tudós tanárai között ott találjuk Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját, Palatin Gergely fizikust, fényképészt, Rómer Flóris régészt, Czuczor Gergely költőt, Guzmics Izidor nyelvészt, Kazinczy barátját, akivel közösen alkották meg a Pannonhalma elnevezést. A századvégen a rendnek a teológiai főiskolán és a tanárképzőn kívül három főgimnáziuma és három kis- gimnáziuma volt, ezek egyike a mi Komáromunkban működött. A második világháború előtt épült fel a mai iskola és diákotthon, melyet akkor olasz gimnáziumnak neveztek. Az iskolát, a többi egyházi intézményhez hasonlóan, a háború után államosították. A rend az állammal kötött egyezmény fejében 1950-ben visszakapott ugyan két gimnáziumot (Pannonhalmán és Győrben), de ezekben az oktatás csak szigorú állami ellenőrzés mellett folyhatott. Nemcsak a szerzetes rendbe jelentkező diákok számát korlátozták, hanem a tanárokét is, ám a többi, itt végzett diák is érezhette a hátrányos megkülönböztetést az egyetemi felvételik során. A rendszerváltás után a Pannonhalmi Főapátság és vele együtt a bencés gimnázium számára is új lehetőségek nyíltak. Mód nyílt a valamikori egyházi ingatlanok visszaigénylésére, amely idővel újabb bencés iskolák megnyitását teheti lehetővé. Pannonhalmán 1993- tól a hagyományos négyosztályos gimnázium mellett bevezették a hatosztályos gimnáziumot, ahová az egész országból, sőt a határon túlról is jelentkeznek diákok. A millenium évében érkezőket már a felújított iskolaépület és diákotthon fogadja. A pannonhalmi apátság ma sem csupán értékes műkincseket őrző építészeti műemlék, hanem működő rendház, ahol mintegy hatvan szerzetes él és dolgozik. Többségük a gimnáziumban tanít, de a többieket is bőven ellátja munkával a jelentős levéltár (itt őrzik többek között a Tihanyi alapítólevelet, első szórványemlékünkkel), a hatalmas könyvtár és a gazdag régiségtár. A teológiai főiskola négy évfolyamában 20 papnövendék tanul, akik tanulmányaik befejeztével az ELTE középiskolai tanári diplomáját is megszerzik. Ezen kívül egy papi szociális otthon is található a rendház falain belül. Az épületnek a diákok és a szerzetesek által lakott részeibe ugyan a látogatók, akik az ezeréves évforduló kapcsán felkeresik Pannonhalmát, nem léphetnek be, de ezen kívül is elég látnivalót találnak a kolostoregyüttesben, a könyvtárban, ahol 1000 év dokumentációiból, írásos és tárgyi emlékeiből összeállított gazdag kiállítás várja az érdeklődőket, mely meggyőzően bizonyítja: az ezeréves Pannonhalma szellemisége ma is él és kötelez. A három kisgimnázium egyike ami Komáromunkban működött. A kolos- torban már az alapítás után nem sokkal iskola volt. Az ebédlőterem a kolostor keleti szárnyában található és a barokk stílus jegyeit viseli magán. A terem valamennyi bibliai témájú képe az étkezéssel kapcsolatos. A kisebb méretű képecskék a szerzeteséletre vonatkozó szabályokat jelenítik meg. Az ebédlőtermet a rend tagjai ma is használják, viszont a látogatók előtt zárva van. A nők ide régebben sem léphettek be, mert a klauzúrához, a szerzeteseknek a világtól elzárt lakrészéhez, tartozott. Bárhonnan közelítsünk i: nonhalma felé, már mess szemünkbe tűnik a 282 n magaslatot koronázó k< jellegzetes, jól ismert ke bencés rend alapítója, Sze A torony a magyar klasszicizmus egyik legismertebb építménye, Páckh Jánosnak, az esztergomi bazilika építőjének egyik legjellegzetesebb alkotása. Az ötvenöt méter magas torony tiszta geome szerkesztett, ’ ció, melynek te kel burkolt kuj a több méter i kettős kereszti
