Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-03 / 27. szám

6 1996 .július 3. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Cseh kötvények Sorrendben már a második cseh koronában történő köt­vénykibocsátást indította meg a múlt héten az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBOR. A kötvény- csomag értéke 1,5 milliárd korona, fizetési határideje egy év, és évi kamata 11,5 százalék. A nyugat-európai tőkepiacon az eladási árfo­lyamot az ING Barings Bank állapította meg a névleges érték 100,75 százalékában. A Világbank születésnapja Ötven éve kezdte meg műkö­dését a Világbank, amely an­nak idején fő figyelmét a há­ború sújtotta Európa újjáépí­tésére összpontosította. Ak­kor még Felújítási és Fejlesz­tési Nemzetközi Banknak hív­ták. Miután beindult a Mar- shall-terv megvalósítása, a bank figyelme fokozatosan a szegény országok felé fordult, hogy segítséget nyújtson gaz­daságuk megélénkítéséhez. A harmadik világ országainak helyzete áll ma is a Világbank figyelmének homlokterében, és újra olyan háború sújtotta körzetekben tevékenykedik, mint a Gázai-övezet, Mozam- bik, Angola, Ruanda, Burundi vagy Szudán. Jelenleg 180 tagja van a Vi­lágbanknak (csak Kuba és a KNDK kivétel a föld országai közül), és a megszokott fel­adatai mellett egyre inkább szerepet vállal a környezet- védelemben, a nők helyze­ténekjavításában és a ma­gánszektor gazdasági szere­pének erősítésében. Búzapiac Pozsonyban Bemutatták a Pozsonyi Árutőzsde búzakereskedelmi rendszerét, amely a regiszt­rált raktárakon keresztül le­hetővé teszi a termény nem­zetközi kereskedelmét. Egyelőre egy olyan mo­dellről van szó, amelyet ki­alakítói még tovább módo­síthatnak a kereskedők és a termelők javaslatai alapján. A regisztrált tőzsdei raktá­raknak a javaslat szerint egy beszállítótól minimálisan 100 tonna búzát kell átvenni­ük, majd efölött a 20 tonna egész számú többszörösét, te­hát 100,120,140 ... stb. ton­nát. A beszállító (raktározta- tó) minden tonna étkezési búzára 2500 korona előleget kap majd, a takarmánybúzá­ra 2250 koronát. A raktáro­zott gabonát kilenc hónapon belül kell eladni, s a raktáro­zási költséget az eladó a be­szállítás napjától az eladási szerződés megkötéséig fizeti. Ezen a tőzsdén csak tőzsdei tagok kereskedhetnek, a tag­ság ára 300 ezer korona, de előírt az is, hogy a közvetítő az eladótól csak 0,25 száza­lékosjutalékot kérhet a megkötött üzlet összegéből. Ehhez járul költségként még a tőzsdei díj. Eredménytelen fogyókúra A felmérések alapján az amerikai mintára történő vállalati hatékonyságnöve­lés (karcsúsítás) nem hozott eredményeket Európában. Szakértők szerint földré­szünkön csak az a filozófia vezet eredményre, amely szerint a vállalatot a embe­rekkel együtt, s nem elle­nükben kell fejleszteni. Az ábrákon azon vállalatok mu­tatóit láthatjuk, amelyekben az utóbbi öt év alatt lényege­sen lecsökkent az alkalma­zottak száma. Üzemelési nyereség Az alkalmazottak munkaerkölcse 1,9% Javult t.:,:,;.:;i Nem változott I ) Romlott A rendszerváltozással Kelet-Európába is beköszöntött az Internet Világrészek közeledése Európa bemutatkozó lapja az Internetben Szénási György Szinte alig van olyan nap, hogy az újságok valamelyikében ne olvas­nánk az Internetről. Ha azonban az utcán megkérdeznénk néhány embert, hogy mit is tudnak róla, bizonyára elég sok vállrándítást kapnánk feleletképpen, vagy eset­leg valamilyen bizonytalan vissza­kérdezést, hogy ugye a számítógé­pek körül jelent ez valamit. A té­ma azonban több figyelmet érdemel, ha másért nem, már csak azért is, mert mint már emlí­tettem, a közeljövőben állandó ol­vasnivalót jelent majd ez a téma a sajtóban. Ha viszont az ember nincs tisztában az alapfogalmak­kal, igazán nem könnyű megérte­ni egyik-másik üyen témájú írást. Mi is tehát az Internet? Az angol elnevezés fordítása nemzetközi hálózatra utal, a „net” szóval je­lölt hálózatok alatt pedig az utóbbi időben általában számító- gépes hálózatot értünk. Mint minden dolognak, az Internet­nek a lényegéről is sokat elárul története. A hetvenes évek ele­jén, még a hidegháborús időkben Richard Nixon elnök úgy dön­tött, hogy meg kell védeni a Pen­tagon katonai számítógépeinek hálózatát. Ezt úgy oldották meg, hogy a hadi hálózatot összekap­csolták az egyetemi hálózattal. A politikai fagypont olvadása után a hálózat életképesnek mutatko­zott, külföldre is terjedni kezdett, és így lett az eredetileg Arpa- netből Internet. 1989 után elju­tott hozzánk is, mégpedig az Eam elnevezésű eu­rópai főiskolai há­lózaton keresztül. Természetesen min­denféle nemzetközüeg összekapcsolt számító- gépes hálózatok létez­nek. Természetesen adódik a kérdés, miért éppen az Internet az, amelyik most univer­zálissá válik. Azért, mert ez nemcsak a puszta adatfogadást és adatküldést teszi le­hetővé, hanem az inte­raktív beavatkozást is. Be lehet tehát lépni a hálózatba nemcsak levelezéssel, de akár videokonferendával is. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több helyszínt kapcsolhat össze hang­gal és képpel, s mindegyik helyszí­nen egyazon időben lehet használ­ni a hálózatot, akár az éppen be­szélő szavába vágva. Problémát jelent viszont az adat­védelem az Internetben, éppen a fent leírt előnyök miatt. Ezt tart­ják a legkevésbé biztonságos há­lózatnak, ám az utóbbi időben itt is történt előrelépés. Léteznek már olyan programok, amelyek a velük levédett adato­kat biztonságosan megőrzik. Ennek bizo­nyítéka az is, hogy né­hány bank is bekap­csolta saját belső háló­zatát, de valószínűleg annak csak egy részét, az Internetbe. Az el­mondottakból még egy előny is nyilvánva­lóvá válik. Az, hogy az Internet különböző számítógéptípusokkal is képes együttműköd­ni. Az egyes rendszereket ve­zérlőszámítógépek, ún. szerve­rek kapcsolják össze, ezek pedig az egyes állomásokkal, tehát a konkrét számítógépekkel működnek együtt. A szerverek­nek mindegy, hogy milyen „nyel­ven” szólnak hozzájuk, hogy az állomás éppen a Unix, az OS/2 az Apple vagy a Windows rend­szerben működik, s így az, aki eb­ben a hálózatban kíván kommu­nikálni, a saját ízlésének és pénz­tárcájának, eseüeg ismereteinek megfelelő számítógépet választ­hat. A kínálat is hozzáidomul már az Internethez, hiszen ma kí­nálnak olyan olcsó gépeket, ame­lyek nem tartalmaznak semmifé­le fölösleges elemet, csak azt, ami a hálózat használatához kell. Azt azonban már előre el kell dönteni, hogy mit is akarunk a hálózattal kezdeni. Ha ugyanis gépünknek nincs elég kapacitása vagy hangkártyája, esetleg elég­gé jó grafikus kártyája, akkor nem nézhetünk videoklippet vagy esetleg filmet az Internet­ben, márpedig ma már erre is van lehetőség. Még így is elol­vashatjuk viszont a New York Ti- mes-ot, vagy más újságot, mert rengeteg található az Internet­ben, még magyar, cseh vagy szlovák is. A csadakozás az Internethez két­féle módon mehet végbe, vagy telefonvonal és természetesen a számítógépes jelet távközlési jel­lé alakító modem segítségével, vagy pedig egy irányító számító­gépen keresztül. Ez utóbbi tesz lehetővé nagyobb adatátvitelt, de ugyanakkor sokkal drágább is. Ha tehát valaki a házi gépét akarja az Internethez csatlakoz­tatni, akkor modemet vesz, amelyből eléggé bőséges a kíná­lat a piacon. Arra azért vigyáznia kell, hogy nálunk elismert (ho- mologizált) legyen, s így megér­tesse magát a vonal másik végén lévő modemmel is. Ha már így felkészültünk az In­ternetre, akkor rájövünk, hogy ez nem elég. Úgy állunk mintha vet­tünk volna egy telefonkészülé­ket, és azonnal hívni szeretnénk a rokonokat, pedig, még vona­lunk sincs. Ahogy a postánál tele­fonvonalat rendelünk, ugyanúgy az Internet hálózatra is csatlako­zást kell rendelni. Ezt az ún. pro- vider-nál, tehát az Internet szol­gáltatójánál intézhetjük el, aki mindjárt több megoldást is kínál. Ha a legolcsóbb csadakozási for­mát választjuk, akkor a kis vonal- kapacitás miatt alig jutunk be a hálózatba. A nagyobb kapacitás azonban drágább. Nos, ezek kö­zött kell dönteni, mert a haszná­lat átalánydíja néhány tízezer ko­rona havonta. Nos, ha már minden összejött, és benn vagyunk a hálózatban, ak­kor elméletileg 60 millió partne­rünk van, de lehet, hogy holnap már néhány százezerrel több. Ebből fakad az utolsó jó tanács: Ezek az emberek egymás között elsősorban kommunikálni akar­nak, ezért jó, ha ismerjük a legel­terjedtebb kommunikációs esz­közt, az angol nyelvet is. Persze rátalálhatunk magyar használók­ra is, de ha igazán élvezni akar­juk, amit megfizettünk, akkor enélkül nem megy. HASZNÁLTRUHA­KERESKEDŐK, FIGYELEM! HOLLAND szortírozott és originá! áruval várjuk nagykereskedésünkben. Vásároljon közvetlenül | az importőrtől. * nemcsak a puszta adat­fogadást és adatküldést teszi le­hetővé, ha­nem az in­teraktív bea­vatkozást is. Egy édes történet Jacobs kávé, az aroma bajnoka Amióta a pozsonyi Figaro édes­séggyár a Jacobs Suchard, illet­ve ezen keresztül az amerikai Philip Morris birtokában van, nemcsak a csokoládéi újultak meg belsőleg és külsőleg, ha­nem kínálata új termékekkel is bővült. Ezek egyike a hazai pia­con immár meghatározó pozíci­óval bíró Jacobs kávécsalád. A jellegzetes aromájú Jacobs Café egyike a legrégibb márkáknak, ugyanis 101 éve van jelen a pia­con. Johannes Jacobs 1895-ben Brémában nyitotta meg kávé- és teakereskedését, később a kávét saját maga kezdte pörköl­ni. A cég 1982-ben fuzionált a svájci Sucharddal, s miután a vállalat 1992-ben megvette a Figaro részvényeinek meghatá­rozó hányadát, Szlovákiában is piacra került a Jacobs kávé va­lamennyi fajtája. A Jacobs összetévesztheteden zamatét, ülatkombinációját sajátos re­ceptjének, a zöld kávészemcsék gondos kiválogatásának és a hosszú évek során megszerzett tapasztalatnak köszönheti. A fi­nom kávé kedvelői napjainkban a királyi színvonalú Jacobs Krö­nung, a csemege Jacobs Merido és a hagyományos, a szlovákiai fogyasztó ízlésvilágához közel álló Jacobs Standard őrölt ká­vék közül választhatnak. Vala­mennyi kávémárkát gondosan csomagolnak, hogy utánozha- tatian zamatából, frissessé­géből mit se veszítsen. A kíná­latból természetesen a szemes kávé sem hiányozhat. A nyári vakációk során bizonyosan megnő az instant kávék szere­pe, ezért a kirándulókra gon­dolva a Jacobs Krönung Ins­tant, továbbá a csemegének számító Merido Instant és az erős Jacobs Mocca Press márká­kat ajánlják a fogyasztóknak. A pihenés perceit édessé és mara­dandóvá teszik az illatos Jacobs kávék, melyek a Figaro révén országszerte a kedves vásárlók rendelkezésére állnak. (só)

Next

/
Oldalképek
Tartalom