Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-18 / Szilveszter
1996. november 6. Melléklet TÁJÉKOZTATÓ a magyar-szlovák gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokról 1. A kétoldalú külkereskedelem fejlődése Magyarország 1995-ben Szlovákia jelentős külkereskedelmi partnerei között szerepelt. A szlovák külkereskedelmi áruforgalomban való részesedésünk alapján (3,4 %) a külkereskedelmi partnerek között a hetedik helyet foglaltuk el. A statisztikai adatok alapján külkereskedelmünkben Szlovákia tavaly 2,0 %-kal részesedett. Az elkülönített nemzeti szlovák forgalmi adatok bázisán a külkereskedelmi forgalom országaink között 583 M USD értéket képviseltek, ami az elmúlt évvel összehasonlítva 22 % növekedést jelent. Az áruforgalom struktúrája a következőképpen alakult: Szlovákiai exportunk 58 %-át az anyagok, félkész termékek, 20 %- át az élelmiszerek, 16 %-át a fogyasztási cikkek, 6 %-át pedig a gépek és szállítóeszközök alkotják. A Szlovákiából származó import 83 %-át nyersanyagok és félkész termékek képezik. Számottevő a fogyasztási cikkek (9 %) részesedése is, míg a gépek 5 %-ot, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek mindössze 3 %-ot képviselnek. A piaci alanyok köre is átalakult: örvendetes módon növekvő részarányt képviselnek a magán- vállalkozások, vegyes vállalatok. Magyar részről az elmúlt évben 2 500 vállalat és vállalkozó vett részt a kétoldalú forgalomban. Az utóbbi két évben ugrásszerűen megnőtt a szlovákiai székhelyű magyar-szlovák vegyes vállalkozások száma - 1996 júniusában 530 volt, amelynek 15 %-a teljes egészében magyar tőkerészvétellel jött létre. A magyar tőkebefektetés összege 6,0 M USD, a külföldi befektetések 0,8 %-át éri el. 1996 januárjától augusztusig a tavalyi évvel összehasonlítva a következőképpen alakult a kölcsönös árucsere (M USD-ben): 1995 1996 96/95 magyar export 121,4 124,6 102,6 szlovák export 250,0 242,1 96,8 forgalom 371,4 366,7 98,7 A csekély mennyiségben csökkenő szlovák szállítások ellenére a szlovák export még mindig jelentős mértékben meghaladja az importot. Reméljük, hogy a kereskedelem üteme az év további részében is növekedni fog. 2. Országaink közti szerződéses kapcsolatok A kétoldalú gazdasági kapcsolatok alapvető dokumentumaként az illetékes miniszterek 1993. március 1-jén aláírták a magyar-szlovák kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről szóló megállapodást. A vállalkozói kedv fenntartása és a tőkebehozatal növelése érdekében 1993. január 15-én megkötésre került a beruházásvédelmi megállapodás és 1994. augusztus 5-én a két állam miniszterelnökeinek találkozója alkalmából a kettős adózást kizáró megállapodás. Értékelésünk szerint a két megállapodás érvénybe lépése pozitív hatással lesz a közös vállalkozások felfutására és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülésére. A mezőgazdaságot érintő gazdasági-kereskedelmi együttműködés bővítése érdekében a két ország illetékes miniszterei 1994 augusztusában aláírták az állat- és növényegészségügyi kormányközi egyezményeket, valamint a tárcák közti együttműködésről szóló egyezményt. Kormányfőink megegyezése alapján 1995. október 6-án a két ország gazdasági miniszterei aláírták a kormányközi magyar-szlovák gazdasági együttműködési vegyes bizottság megalakításáról szóló egyezményt, amely 1996. március 20- 21-én tartotta első ülését Budapesten. A felek perspektivikus területként jelölték meg az energetikai, építőipari területeket, a könnyű- és vegyipart, gépipart és az elektrotechnikai ágazatot, továbbá kölcsönösen támogatják a kétoldalú kapcsolatok bővítését az alábbi területeken:- határ menti együttműködés- a turizmus és környezetvédelem fejlesztése-regionális együttműködés- a bevizsgálások kölcsönös elismerése- bankszféra- közlekedési infrastruktúra Az idén Szlovákia volt az UTAZÁS ’96 turisztikai és idegenforgalmi kiállítás díszvendége Budapesten. Ez alkalomból gazdasági minisztereink aláírták a tárcaközi idegenforgalmi megállapodást. A már meglévő egyezmények alapján a szakbizottságok az év folyamán egyeztették az egyes már meglévő, illetve lehetséges együttműködési lehetőségeket; az azokkal kapcsolatos szakmunkálatok folyamatban vannak. Kereskedelemfejlesztési stratégiánkban a magyar-szlovák együttműködés fejlesztése kiemelt irány, s az ún. szlovák országprogram keretében megvalósuló kereskedelemfejlesztési akciókat az IKM a kezelésében levő alapból szakmailag és anyagilag is támogatja. Magyar vállalatok és szakemberek részvételét a következő rendezvényeken támogatjuk:-PIVEX (Besztercebánya, június 19-22.)-Incheba (Pozsony, június 24- 28.)-Agrokomplex (Nyitra, augusztus 14-21.)-Agrofórum (Kassa, október 2- 5.)- SlovMedika (Pozsony, október 8-11.)-Magyar Napok (Pozsony, október 20-25.) 3. CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) A kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztésének hatékony eszközeként tekintünk az 1992. december 21-én Krakkóban aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra (CEFTA), amelytől a fokozatos liberalizáció eredményeként a két ország közti kereskedelem további bővülése várható. A kétoldalú árucsere-forgalomban hatása egyelőre csak kis mértékben mutatható ki. A kereskedelem további liberalizációját tűztük ki célul a CEFTA kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásával 1994. április 29-én, amely 1994. július 1-jén lépett életbe. Az idén új szakaszába lépett a liberalizáció. Az elmúlt évben a CEFTA-tagállamok kormányfői döntöttek Szlovénia csatlakozásával kapcsolatban és a kereskedelem további liberalizációjáról. Ennek értelmében:-Szlovénia CEFTA tagállammá vált- tovább bővült a kereskedelem liberalizációja mind az agrár-, mind az ipari termékeknél. A tagállamok kormányfői és felelős ágazati miniszterei szeptemberi jasnái találkozóján tervbe vették a kereskedelem további liberalizációját és megemlítették új tagállamok csatlakozásának a lehetőségét. Az ipari termékek eddigi liberalizációs folyamata eredményeként már 90 %-ban 0 %-ra csökkent a vám Magyarország és a CEFTA-tagállamok között. A forgalom csaknem 10 %-a az ún. védett termékek listáján van, ahol a vámkedvezmény értéke elérte az 50 %-ot. 1996 januáijától jelentősen bővült (80 %) a kedvezményezett agrártermékek köre annak ellenére, hogy változatlan formában maradtak olyan termékcsoportok, amelyek nem szerepelnek a CEFTA liberalizációs folyamatban. Pozsony, 1996. október A „Tájékoztatót” a Magyar Köztársaság Nagykövetségének Gazdasági és Kereskedelmi Osztálya, Gundulicová 4,811 05 Bratislava, tel.: 07/533 2 452 bocsátotta rendelkezésünkre. Mellékletünk létrejöttéhez nyújtott segítségükért köszönet.
