Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-17 / 29. szám
8 1996. július 17. Az osgyáni kastély a Losoncról Rimaszombat felé tartó főút mellett minden arra járónak feltűnik. A valóságos középkori várkastélyt néhány éve egy csehországi vállalkozó „vette” meg a községtől (igaz, a vételárat nem fizette ki), azzal, hogy egy luxusszállod; di, szolven megfizethe helikopter- tállóval, ka A munkákí hát szakért sott fal nen A licei egykori Czékus-kastély megmentésére a közelmúltban nyílt némi remény. Lengyelországi mintára a PER-TE Alapítvány jóvoltából itt rendezték be a kábítószer-elvonási terápiára jelentkezettek szanatóriumát. Az épületben lakó betegek aktív munkával gyógyítják magukat: a kastély renbetételével foglalkoznak. Ahhoz ugyanis, hogy lakni tudjanak, a romos épületet előbb rendbe kell hozni. Igyekezetüket, sajnos, az állandó pénzszűke fékezi. Pusztuló műemlékek sora várja a szebb időket Gömörben is Ami valaha érték volt, ma felesleges kölönc S. Forgon Szilvia A Rozsnyói Járási Műemlékvédelmi Hivatal egy szépen felújított műemlék épületben található Rozsnyó főterén. Sajnos, a hivatal működési területén található legtöbb ilyen jellegű értékes épületről ezt nem lehet elmondani. Ez a legnagyobb bánata Thököly Gábornak, a műemlékvédelmi hivatal agilis, fiatal vezetőjének is. Asztalán két katalógus fekszik, az egyik a Rimaszombati, a másik a Rozsnyói járás ki nem használt, veszélyeztetett állapotban lévő műemlékeinek képeivel, leírásával.- Ingatlanközvetítés céljából állítottuk össze ezeket a katalógusokat, annak reményében, hogy ha sikerülne számukra új tulajdonost találni, megmenekülnének. Persze, soha nem tudhatja az ember, kiben mi lakik. A legmarkánsabb példa erre az osgyáni kastély esete. A csehországi vállalkozó, aki a községtől megvásárolta, 20 millió korona hitelt vett fel rá, s a vételárat ki sem fizetve eltűnt. Ez is bizonyítja, mennyire nincs átgondolva nálunk a hitel- politika, meg az egész privatizáció, s hogy mindebből mennyi kár és megoldhatatlan probléma származik. A gömöri régióban számtalan műemlék, illetve műemlék jellegű épület található, a paraszti építkezés emlékeitől a kúriákon keresztül az impozáns kastélyokig. Sajnos, 90%-uk kimondottan rossz, sőt életveszélyes állaösszegyűlik egy kis pénz, azt az épület javítására fordítják. Mert a pénzhiány a legnagyobb gond mindenütt. Az önkományzatok- nak ezer más gondjuk van, amire pénz kell, a műemlék épület csak a 99. púp a hátukon. Pedig beteg az a társadalom, amelyik nem tud mit kezdeni az értékeivel. Itt van például a zsípi kastély esete. Az 1989-es változás előtt hozták Az önkormányzatoknak ezer más gondjuk van, amire pénz kell, a műemlék épület csak a kilencven- kilencedik púp a hátukon. rendbe rajta a tetőt. Először csak három cserép tűnt el, aztán mindig több és több, majd eltűntek az ablakok, az ajtók, a padlók is. Hiába figyelmeztettük a tulajdonost, a Bátki Állami Gazdaságot. Az eredmény elrettentő. Mit tehet ilyen esetben a műemlékvédő? Megpróbál kommunikálni a laikusokkal is, akik potenciális partnerei lehetnek a mentésben. Mert menteni kell az apróságokat is, hiszen ötven év múlva azok is értékek lesznek. Sokszor sziszifuszi munkáját segíteni hivatott a műemlékvédelemről szóló törvény. Csakhát, ahogy a legtöbb törvénnyel, ezzel is gond van.- Ez a verőeszköz. Előírja a kötelességeket, megszabja a feltételeket, büntet, de vajmi kevés jogot biztosít a felhasználó számára. S ennek ellenére, olyan a helyzet, amilyen. Mindenesetre szomorú, hogy az értékek megóvását törvénnyel kell szabályozni. Ennek belső szükségletnek kell lennie. Miért romboljuk szét, amit az elődeink teremtettek? 100-200 évvel ezelőtt nem romboltak: átépítettek, hozzáépítettek; szükség szerint. Az is baj, hogy nálunk az embereket nem érdekli, mi van a kerítésükön túl. A vállalkozói réteg anomáliája meg az, hogy nem tudatosítja: a birtoklással kötelességek is járnak. A műemlékvédőnek ilyen körülmények között nemcsak az a feladata, hogy információkat gyűjt, rendszerez, dokumentál, hanem a felvilágosítás és a menedzselés is. Hogy az épületek megmentése érdekében megnyerje a vállalkozókat arra, hogy befektessenek. Rávezesse őket, hogy ezeket az épületeket is ki lehetne használni úgy, hogy pénzt is hoznának, s meg is maradnának. Csak ehhez az kellene, hogy ezek a vállalkozók motiválva legyenek, kedvező kölcsönökkel, vállalkozásbarát adótörvényekkel, rugalmasabb műemlékvédelmi törvénnyel. Ahogy például Magyar- országon. Remélhetőleg egyszer nálunk is eljön az az idő, amikor az érték újra érték lesz. Csak az épületek kibírják addig...! pótban. Legtöbbjükben roskadozó tetők, omladozó falak, szétkorhadt lépcsők, felszedett padlók fogadják a hívatlan látogatót. A mai áldatlan helyzet gyökereit és okait a közelmúltban kell keresni. A volt nemesi kastélyokat, kúriákat 1945 - 48 között államosították és ez megpecsételte sorsukat. Ami mindenkié, az senkié - bizonyítja az egykor szebb Thököly Gábor időket látott épületek mai állapota. Sok esetben maguk a környéken lakók lopkodták szét, rombolták szét a páratlan értékeket. Ennyi év távlatából nehéz bűnöst találni. Ma pedig ugyanezen épületek tulajdonosainak, a községeknek nincs pénzük a korábbi vandál rombolások jóvátételére. - Nagyon sok múlik a községek hozáállásán. Hogy felvállalják-e ezen épületek sorsát vagy sem. Mert az akarat olykor csodákra képes. Ezt példázza Sajógömör esete, ahol szívügyüknek tekintik a kastély sorsát. Mihelyt
