Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-12-11 / 50. szám

4 1996. december 11. Háttér Amerikai honfitársaink igénylik a rendszeres tájékoztatást helyzetünk alakulásáról Hasznos a kapcsolattartás 1 r j :f A chicagói magyarok közössége angol nyelven jelentetett meg kiadványt a magyar költészetről Archív-felvétel Duka Zólyomi Árpád _______ Az Amerikai Egyesült Államok­ba, az „ígéret földjére” a szá­zadfordulón érkezett a magya­rok első népesebb csoportja, abban bízva, hogy életük jobb­ra fordul, biztonságosabb lesz. Elsősorban a pennsylvaniai bá­nyavidéken, New Yorkban, Ohióban és New Jerseyben te­lepedtek le. A magyarok máso­dik tömeges kivándorlására a 2. világháború után került sor - a kom­munista rendszer elől menekültek egy reményekkel ke­csegtető, szabadabb világba. A kivándor­lás harmadik szá­mottevő hulláma az 1956-os forradalom után volt. Többsé­gük rövid időn belül elfogadható életkö­rülményeket bizto­sított magának és családjának. Hivatalos adatok szerint jelen­leg az USA-ban csaknem 1,6 millió azoknak az állampolgá­roknak a száma, akik magyar eredetűeknek vallják magukat. Szerte az országban fokozato­san megalakították társulatai­kat, szervezeteiket és egyházi közösségeiket. A legrégibb szervezet az Amerikai Magya­rok Szövetsége, amelyből a későbbiek folyamán kivált és megalakult az Amerikai Magya­rok Országos Szövetsége. Váro­sok és vidékek szerint is létre­jöttek különböző társulások, mint pl. a Clevelandi Magyarok Baráti Közössége, washingtoni központtal a Szlovákiai Magya­rok Nemzeti Bizottmánya, a Denverben működő Colorado Magyar Club, New Yersey ál­lamban a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör (az 1956-ban kivándorolt egyetemisták hozták létre), a Magyar Református Közösség (MRK) Washingtonban és má­sok. A vallásnak, az egyházi közösségeknek mindenütt na­gyon fontos nemzeti azonos­ság-megőrző és mozgósító ere­je volt és van. Közadományok­ból templomokat és magyar házakat építettek, valamint alapítványokat létesítettek. Közéjük tartozik például a Cle­velandi Szent Imre katolikus templom, illetve a modem és nagy református templom, a New Brunswick-i Szent László-templom és a magyar iskola épülete, a New York-i Magyar Ház és mellette a refor­mátus templom, a washingtoni Kos- suth-ház, amely a 100. évfordulóját ünneplő MRK tulaj­dona, a New Bruns­wick-i Magyar Örökség Háza és továbbiak.. Hogy egységes és szervezet­tebb legyen a különböző cso­portok tevékenysége, a későbbiekben a clevelandi Lau- er Edit lelkes irányításával lét­rejött a Magyar-Amerikai Koa­líció (MÁK), amely jelenleg 26 szervezetet tömörít és közpon­ti irodái Washingtonban van­nak. Az USA-ban élő magyarok mindig nagy figyelemmel kí­sérték az anyaország, illetve a határon túli magyarok sorsát. Főleg az 1989 utáni években az USA vezető politikusai köre­iben kiépített kapcsolataik ré­vén és anyagi támogatásukkal hathatós segítséget nyújtanak a határon túli, így a szlovákiai magyaroknak politikai és ér­dekvédelmi szervezeteik, iden­titásuk megőrzéséért és jogbiz­tonságukért folytatott küzdel­mükhöz. Ilyen céllal külön­böző alapítványokat hoztak létre, mint pl. a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány és a New Bmnswickban szé­kelő Amerikai Magyar Alapít­vány. Az amerikai magyar szer­vezetek aktív részt vállalnak a Magyarok Világszövetségének munkájában is. A Magyar-Amerikai Koalíció meghívására töltöttem több mint két hetet az Amerikai Egyesült Államokban. Az előadói körút állomásai New York, Washington, Cleveland, Chicago, Denver és New Brunswick voltak. Az előadá­sok utáni beszélgetések, viták témái elsősorban a szlovákiai magyar nemzeti közösség múltjával, jelenlegi helyzeté­vel, identitásának megőrzésé­ért és jogaiért folytatott küz­delmével összefüggő kérdések voltak. Tágabb értelemben a kárpát-medencei magyarság sorsával és a közép-európai po­litikai helyzettel kapcsolatos kérdések voltak. Annak ellenére, hogy a szép számban össze­gyűlt hallgatóság részéről kü­lönböző nézetekkel és vélemé­nyekkel találkoztam, meg­győződtem arról, hogy az ame­rikai magyarok többsége nagy figyelemmel kíséri a szlovákiai magyarság sorsá­nak alakulását, kü­lönösen azok, akik Erdélyből, a Vajda­ságból, Kárpátaljá­ról és a Felvidékről vándoroltak Ameri­kába. A MÁK ve­zetői és a megneve­zett alapítványok munkatársai külön felkértek arra, hogy rendszeresen tájé­koztassuk őket helyzetünkről, a jogainkat kor­látozó, sorozatban hatályba lépő törvényekről és rendele­tekről, valamint a szlovákiai magyarság jogsérelmeiről. Ezeket készek továbbítani az il­letékes szerveknek és hivata­loknak. A MÁK vezetőinek befolyásos és magas szintű kapcsolatainak köszönhetően, alkalmam nyílt arra, hogy találkozzam a kül­ügyminisztérium néhány kép­viselőjével és munkatársával, valamint az EBESZ-bizottság tanácsadóival. A tájékoztató jellegű megbeszéléseken Szlo­vákia bel- és külpolitikájáról, integrációs törekvéseiről és problémáiról, s nem utolsósor­ban a magyar nemzeti közös­ség helyzetéről, jogbiztonságá­ról volt szó. A hivatalos program mellett al­kalmam nyílt arra, hogy megis­merkedjem az amerikai élettel, a meglátogatott városok neve­zetességeivel. New York felhő­karcoló-rengetegével, mértani és számozott utcabeosztásával nagyon izgalmas város. A Broadway, a Szabadság-szo­bor, az ENSZ-palota, a Szt. Pat- rick-székesegyház, a Brooklyn és a Metropolitan Opera, mind felejthetetlen emlék marad számomra. Washington tág, urbanisztikailag tervezett szép város, ahol felhőkarcolót nem szabad építeni. Élmény volt lát­ni a Capitoliumot, a Fehér Házat, a Was- hington-em- lékművet, a Lincoln - és Jefferson-, illetve az 56 ezer nevet tar­talmazó vietnami emlékművet. Különös élményben volt részem Chica­góban, ahol a helyi magyar közösség ál­tal kiadott, ezer ol­dalas, a Magyar köl­tészet a 13. századtól napjain­kig c. angol nyelvű könyvet az­zal a céllal nyújtották át, hogy azt átadjam a komáromi, vagy­is a legjobb szlovákiai magyar gimnáziumnak. A könyv előszavát Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke írta. Kéthetes körutam tapasztalata­it összegezve az a meg­győződésem, hogy politikai mozgalmaink, kulturális és ér­dekvédelmi szervezeteink szá­mára nagyon hasznos lehet az amerikai szervezetekkel és elsősorban a MAK-kal való kapcsolattartás. Nemcsak az információ-továbbítás, vala­mint az amerikai vezetéssel, az állami szervekkel és hivatalok­kal való kapcsolatteremtés mi­att, hanem kultúránk, oktatá­sunk, könyv- és lapkiadásunk, s vállalkozásaink konkrét tá­mogatását illetően is. Az USA-ban 1,6 millió polgár vallja magát ma­gyar ere­detűnek. Az USA-beli magyarság figyelemmel kíséri sorsunk alakulását. Kedves Olvasónk! Ha még nem olvasónk, itt a lehetőség, hogy azzá váljon! Elegendő kitöltenie a mellékelt megrendelőlapot, s levelezőlapra ragasztva elküldeni szerkesztőségünk címére. Mi le­vesszük a gondot az Ön válláról, ha kedvenc lapját szeremé olvasni. Feltéve, ha a -y valóban az Ön kedvenc lapja. Mi, a szerkesztői mindent igyekszünk megtenni ennek érdekében. A nyár elejétől meg­újult, szebb külsővel megjelenő családi magazin, mint azt bizonyára Ön is tudja, a legnagyobb pédányszámban megje­lenő kisebbségi hetilap a Kárpát-medencében. Ez arra kötelez bennünket, hogy minél érdekesebb, szórakoztatóbb ro­vatokat szerkesszünk, minél több információt juttassunk el Önhöz hetente. A Hang-Kép mellékletben ráadásul megta­lálja a részletes heti tévéműsort, ezenfelül a család minden tagjának érdeklődési körét kielégítő rovatokat, cikkeket. 1997-ben is érvényes tehát: egyet fizet, kettőt kap! Ne habozzon, rendelje meg a Vasárnapot, amely egyetlen szlovákiai magyar család asztaláról sem hiányozhat. Megrendelhető címünkön: VOX NOVA, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 820 06 Bratislava. A VASÁRNAPot faxon (07/52 38 331) vagy telefonon is megrendelheti (07/52 38 327). Előfizetési díj: magánszemély: egy évre: 530 Sk A Postai Hírlapszolgálat tölti ki (Vyplñuje PNS) Vasárnap ! I í G £ lil a JS § % •a G & A) £ Megrendelt példányszám (Pocet obj. vytlackov) A kézbesítés időpontja (Dátum a zaciatok dodávky) Katalógusszám (Katalóg őíslo) Példányszám (Poőet vytl.) A lapot az alábbi címre kérem: (Vytlacky dodávajte na adresu): Név, vezetéknév, a szervezet címe (Menő a priezvisko, názov organizácie) Telefon Utca, házszám (Ullca, císlo domu) Község (Obec) Posta (Posta) Előfizetési inkasszószám számlaszám (Évid. c. predpl. piát. sústr. inkasa) peñazny ústav c.ú.) Dátum, az előfizető aláírása, Illetve pecsétje (Dátum, podpls [peclatka] predplatitefa) Kisebbségi jogokról az emberi jogok napján Más aláírni - más betartani Fekete Marian _____________ Az emberi jogok nem 1948. de­cember 10-én születtek meg, de az európai hagyomány szerint az Emberi Jogok Napja mégis az a nap, amikor az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyüatkozatát. Az emberiség múltját tekintve meglehetősen rövid idő telt el 1789-től, attól, hogy a francia forradalom résztvevői jóvá­hagytak egy deklarációt az em­ber és az állampolgárjogairól. Az első világháború után a nagyhatalmi megállapodások következtében mesterségesen kialakított országokban, a Nép- szövetség idején a kisebbség volt az, amit ez az átfogó nem­zetközi szervezet védeni kívánt. Nemzetközi szerződések véd­ték azt, amit ma a kisebbségek kollektív jogainak neveznénk. (Ilyen volt például a Saint-Ger- main-i szerződés, amely többek közt a szlovákiai magyar ki­sebbségjogairól szólt.) Nem véletlen, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ akkor szavazta meg, amikor az egykori népi demok­ratikus államokban ismét totali­tárius rendszerek jutottak hata­lomra, amelyekben minden emberi joguktól megfosztott emberek és csoportok voltak. 1966-ban nyűt lehetőség arra, hogy a szembenálló világrend- szerek megállapodjanak egy A totalitárius rendszerben is jogaiktól megfosztott egyének és csoportok éltek. minimális nemzetközi emberi jogi ’’törvénykönyvben”. A Szovjetunió és csatlós államai még azt is elérték, hogy az em­beri jogoknak ez a nemzetközi kódexe csak tíz évvel később le­gyen kihirdetve, de egyetlen szocialista állam sem volt haj­landó ratifikálni azt a jegyzőkönyvet, amelynek értel­mében egyes emberi jogi pana­szok ügyében az ENSZ szervei dönthettek volna. 1989 után alapvetően változott a helyzet. Előbb Csehszlovákia, majd 1993-ban a Szlovák Köz­társaság fogadta el a sokkal szi­gorúbb 1950. évi európai em­berjogi egyezményt, hogy tagja lehessen az Európa Tanácsnak. Pozsony elfogadott más emberi jogi normákat illetve ajánláso­kat is. Sok politikus szerint em­berjogi kérdésekben hibás lépé­sek történtek. Nem lett volna szabad aláírni azt, hogy min­denkinek joga van egy olyan véleménynyüvánítási szabad­sághoz, amely magában foglal­ja a véleményalkotás, az infor­mációk, eszmék megismerésé­nek és átadásának szabadságát és főként nem lett volna szabad elfogadni azt, hogy a szlo­vák-magyar alapszerződésben az ET 1201-es ajánlása is szere­peljen, mert ismét a kollektív jogok kérdését veti fel. Jogtudósok szerint a fejlődés a jogban is spirális vonalat kö­vet. Ha ez igaz, talán megél­jük, hogy a jog ismét védelmé­be veszi a kisebbségek kollek­tívjogait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom