Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-04 / 49. szám
Sport 15 1996. december 4. Hogyan ízlik Jeddi Máriának a dániai profikenyér? Ő nem amatőr a Virumban Alex Zülle örömkönnyei A szobafestőnek nehezebb J. Mészáros Károly Egy ideje már állócsillaga a férfi kerékpársportnak. Legnagyobb sikereit azonban az idei ősz hozta: előbb megnyerte a spanyol körversenyt, majd hazájában az októberi világbajnokságon az időfutamban diadalmaskodott. Előtte számtalanszor állt fel a profi viadalok dobogóira. Sokan Miguel Muráin utódát látták benne. Alex Zülle viszont már a spanyol kiválóság versenyzési érájában bizonyítani tudott, sőt nemegyszer nagy vetélytár- sát megelőzte. Huszonnyolc évvel ezelőtt a svájci Wille városkában (negyven kilométerre Zü- richtől) látott napvilágot a spanyol ONCE csapat szemüveges kerekese. Kilenc- venegyben még szobafestőként kereste kenyerét. Délelőttönként létrán vándorolt a helyiségekben, falakat meszelt, és csak délután jutott ideje a kerékpározásra, a hétvégeken pedig versenyekre járt. Egy ilyen viadalon figyeltek fel rá a spanyolok, miután egy korábbi próbálkozása a svájci Helve- tiában sikertelenül végződött. Már-már kiszállni készült a nyeregből, amikor érkezett a hispániai profi klub ajánlata. Három hónapos próbaidőre hívták meg, és Zülle ezt az időt nagyon jól kihasználta. 1992-ben már az ONCE teljes jogú tagja volt. És elkezdődtek győzelmei. Sohasem titkolta, hogy a kerékpározást- pusztán kenyérkeresetnek választotta. Annyi pénzt akar gyűjteni, hogy nyugodt jövője legyen. „Előfordult, hogy valamelyik szakaszversenyen vagy edzés közben már legszívesebben az árokba lódítottam volna a bringát. De az ilyesmi gyorsan leküzdhető. Az évek során megedződik az ember. Minél idősebb, annál inkább szenved, ám könnyebben elviseli, mert jobban be tudja osztani az: idejét. Sohasem féltem a fájdalomtól. Némelyik időfutam előtt azonban kimondottan tartok a szenvedéstől. Azt viszont tudom, minél nagyobb a fájdalmam, annál hamarabb túlesek rajta, mármint a versenyen. Ha most nem bringás lennék, valószínűleg a svájci lakásokat meszelném, ami igazán nehéz munka. Mikor ítéletidőben kell kerekeznem és emiatt dühöngeni való kedvem támad, mindig arra gondolok, hogy a szobafestőnek még nehezebb...” Zülle első világbajnoki aranyát a luganói időfutamban nyerte. Nagyon boldogan nyugtázta sikerét, s amikor a dobogó tetejére állt és megszólalt országa himnusza, örömkönnyek törtek utat a szeméből. Utána nem győzte dicsérni válogatottbeli edzőjét, a német Lindnert, bőven jutott köszönet a csapat többi tagjának is. „Ami- koriionfitársam és a győzelemre ugyancsak esélyes Rominger reggel bejárta a pályát, azzal a hírrel tért vissza, hogy nagyon veszélyes terep vár ránk, ezért a csúszós lejtőkön a szokásosnál óvatosabban kell hajtani. Több találgatás folyt az esélyekről, arról, ki mindenki szeretne nyerni. Ezen a negyven kilométeren végül is én voltam a leggyorsabb, ami határtalan örömmel tölt el.” A kerékpározást Zülle pusztán kenyérkeresetnek választotta CTK-felvétel Bendó Zsolt, Koppenhága Pillanatnyilag egyetlen magyar idegenlégiós található a dániai női kézilabda élmezőnyében: Jeddi Mária, a hatvannyolcszoros válogatott átlövő, akivel űj csapata, a Vi- rum egyik edzése után ültem le egy kis csevegésre. Előzőleg sikerült megtudnom, hogy az edzőtől a vezetőkig egyelőre mindenki elégedett a játékával. Hogyan sikerült szerződéshez jutnia az olimpiai bajnok otthonában? Fábián Ferenc, a szlovák utánpótlás válogatott volt edzője, aki jelenleg Németországban dolgozik, szólt a Magyar Kézilabda-szövetségnek, hogy egy dán menedzser balkezes átlövőt keres. Rám esett a választás. Kétszintes lakást kaptak Koppenhága egyik nagyon előkelő negyedében. Azonnal elvállalta? Kényszerhelyzetben voltunk, mert Debrecenben annyira megromlott a viszony az új edző, Komáromi Ákos és közöttünk, hogy élettársammal, Németi Gyulával, aki egyébként a DVSC technikai igazgatója volt, a távozás mellett döntöttünk. Feltehetőleg jó anyagi feltételek mellett írt alá. Eljöttek volna akkor Is, ha nincs ez a kínos közjáték? Nézze, mi nagyon jól éreztük magunkat Debrecenben, jó volt a csapat, szerettek bennünket. Marci fiam most megy iskolába, csak a pénz miatt soha nem jöttünk volna el. Még most, hónapok múltán is várjuk otthonról a DVSC eredményeit, és elhiheti, nem ellene szurkolunk. Magánemberként hogyan sikerült a beilleszkedés? A Virum korrektül viselkedett, vezetői betartották mingólt dobtam és jól ment az előkészítés is. Együttese már a Dán Kupa négyes döntőjébe került... A Virum fennállása óta először áll a finálé küszöbén. Gondolom, nyelvi nehézségeik azért vannak... Nem mondhatnám, hogy nincsenek, mert a dán nyelv nagyon nehéz. De a klub ebben is intézkedett: felkérte Eszter- házy Péter híres magyar műfordítót és színházi rendezőt, hogy legyen a segítségünkre. Mit szól a dán bajnoksághoz? Nem hiszem, hogy erősebb a magyarnál. A legjobbak külföldön játszanak, az otthon maradt válogatott mezesek pedig néhány klubba tömörülnek. Mint például a Viborgba, amellyel a kupaelődöntőben találkozunk. S a dán és a magyar kézilabda közti különbségek? Feltűnő, hogy a dánok milyen bátran vállalkoznak lövésre. Nekem néha úgy tűnik, feleslegesen eldobálják a labdákat, Fábián Ferenc szólt a magyar szövetségnek, hogy Dániában átlövőt keresnek. igaz, máskor meg szinte helyzet nélkül szereznek gólt. Hogy kidolgozatlanul is ellövik a labdát, az érzésem szerint összefügg az edzéshiánnyal. A mérkőzések végére általában mind fizikailag, mind fejben elfárad a csapat. Tehát jól érzik magukat Dániában? Erre csak igennel válaszolhatok, de azért hiányzik Debrecen, a régi társaság. Szorítunk a DVSC-nek. Mindketten reménykedünk, hogy nem vall szégyent a Nyitra elleni EHF-ku- pamérkőzéseken. (Nem is vallott, mert a nyitrai kihagyás után otthonában némi szerencsével fordított és címvédőként folytatja a küzdelmeket. - A szerkesztő megj.) Jeddi (balról még debreceni mezben) kapura dob a Bakkenlaget Oslo elleni kupamérkőzésen Archív-felvétel den ígéretüket. Kétszintes lakást kaptunk Koppenhága egyik nagyon előkelő negyedében, Gyulának munkavállalási engedélyt és munkát, fiunknak iskolát szereztek. Olyan a környezetem, hogy még ma is úgy érzem, mintha nyaralnék. Gondolom, leszámítva a kemény edzéseket... Látja, ez érdekes dolog, mert lényegesen kevesebbet edzünk, mint Debrecenben. A csapatban én vagyok az egyetlen profi játékos, de még így is dolgozom néhány órát, a többiek pedig vagy tanulnak, vagy főállásban vannak. Ezzel a csökkentett edzésadaggal megfelelő szinten tudja tartani magát? Lehetséges, hogy sikerülne, de engem húzóembernek hoztak ide, szeretném a maximumot nyújtani, így aztán különedzé- seket is végzek. Hogy fogadta a csapat? Elejétől kezdve felhőtlen a viszonyunk, nyoma sincs az irigységnek, ugyanez vonatkozik az edzőkre és a vezetőkre is. Ezek szerint a pályán is zökkenőmentes volt a beilleszkedés? Védekezésben feltétlenül. A támadásvezetésnél már nehezebb helyzetbe kerültem, mi mást játszottunk Debrecenben, mint ami itt szokás. Ennek ellenére az utolsó mérkőzésünkön már kilenc Maradona már nem futballista Diego Maradona, az argentin labdarúgó-válogatott egykori kiválósága kijelentette: mint futballista meghalt. Harminchat esztendősen ezt egy tévétársaságnak nyilatkozta. Homályos tekintettel nézett a kamerába, hangja fátyolos volt: „Eltört bennem a rúgó. Kész, nincs tovább. Már többször gondoltam az ön- gyilkosságra, de ezt, két szeretett lányomra való tekintettel soha nem fogom megtenni. A futballista viszont meghalt bennem. Nincs több erőm küzdeni.” szónőt, aki az Egerszegi-érá- ban olimpiai (Barcelona, 100 m), világbajnoki (Perth, 100 m) és Európa-bajnoki (Athén, 100 és 200 m) ezüstérmeket szerzett, hogy miért hagyta abba olyan korán a versenyzést? .Azért, mert a barcelonai olimpia után két héttel csúnya vesegyulladást kaptam. Igen, megint felfázás miatt. Elmentem az orvoshoz, aki azt mondta: „Nézze, kislány, ha még egyszer gond lesz a veséjével, nem lehet gyereke.” Nos, ez döntött, ezek után azonnal tudtam, hogy többé nem megyek vízbe. Nem érdekelt a pénz, nem érdekelt semmi. Csak az, hogy gyerekem lehessen. Március közepére várom a megszületését.” Ngugi hat vb-címre pályázik John Ngugi, az atlantai olimpia férfi 10 000 méteres síkfutásának kenyai ezüstérmese a mezei futás világbajnoki címeinek a számát kettőről hatra szeretné növelni. „Tudom, hogy az állandó sérülésveszély miatt korai ilyet mondani, de az elkövetkező néhány év me- zeifutás-világbajnokságain szeretnék újabb aranyérmeket szerezni. Persze, nehéz a csúcson maradni, hiszen Kenyában rengeteg jó futó tűnik fel.” Cantona félelmei Eric Cantona az Angliában profiskodó francia labdarúgó legutóbb félelmeiről beszélt: „Nem aggódok a Manchester United idei szerepléséért. Egyedül a pályán kívüli eseményektől tartok. Angliában ugyanis már rengeteg kellemetlenségem volt.” Karpov hazafi Anatolij Karpov, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) jelenlegi világbajnoka ismét kiállt országa mellett: „Szó sincs arról, hogy nem akarok Oroszország válogatottjában játszani, még kevésbé arról, hogy nem vagyok hazafi. Az egészből csak annyi igaz, hogy nem vagyok hajlandó Garri Kaszparov válogatottjában játszani.” Romário beválogatná Ronaldót Romário de Souza Faria, a Valenciából hazájába újra visszatért brazil labdarúgócsillag alighanem már megtalálta utódát országa nemzeti tizenegyében: „Ha én lennék a szövetségi kapitány, töprengés nélkül beválogatnám Ronaldót, még akkor is, ha Romáriót ki kellene hagynom a csapatból.” Miért hagyta abba Szabó Tünde? A pályán Diegót már nem látjuk többé CTK-felvétel Megkérdezték a minap Szabó Tünde egykori magyar hátú-
