Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-13 / 46. szám
Modern élet 1996. november 13. 5 A népesség 25 százaléka életében legalább egyszer átéli a lelki válságot Elkényeztetett gyerekből lesz a depressziós felnőtt A depresszió kialakulásának okait gyakran a gyermekkorban kell keresni A Harmónia felvétele Ha gyerek van a családban... Biztonsága legyen az első helyen Viszonylag elterjedt fogalom a depresszió. Van-e közöttünk olyan, aki még nem volt szomorú, csalódott, kimerült, vagy egyszerűen csak rosszkedvű? Aligha. A kutatások szerint a népesség 25 százaléka életében átél olyan fokú depressziót, amely klinikailag figyelemre méltó. A depresszió fogalma nagyon széles körű, s olyan jelenségek is beletartoznak, amelyek különböznek egymástól. Alapvető jellemvonása a hangulatvesztés, érdektelenség. A depressziós ember lassú, kevésbé munkabíró, semmihez sincs kedve, és úgy érzi, az életnek nincs értelme. Kísérheti továbbá étvágytalanság, alvászavar, bűntudat, kisebbrendűségi érzés, koncentrációs zavar, gyengeség, feledékenység, öngyilkossági gondolatok, szomorú arckifejezés, szorongás, félelem, elfordulás a barátoktól, ismerősöktől. Ezek a tünetek kombinálva, kisebb-na- gyobb intenzitással jelentkezhetnek. Két nagy csoportba osztjuk a depressziót: endogén (pszichikai) és exogén (neurotikus) depresszióra. Az első biológiai eredetű: az agy metabolizmu- sának zavara. Ez gyógyszerekkel kezelhető. Az ilyen emberek esetében a szomorúság nem logikus, s belső, biológiai okai vannak, függetlenül az ember életének eseményeitől. Rendszerint meghatározott időszakokban vissza-visszatér ez az állapot, elsősorban ősszel és tavasszal. Jelentősen hat az ember ítélőképességére, s az öngyilkossági gondolatok esetében komoly veszély fenyeget. Ilyenkor a kórházi kezelés elkerülhetetlen. A második csoportba a konfliktusokból és a megromlott szociális viszonyokból eredő depresszió tartozik. Ez a csoport pszichoterápiával kezelhető. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem nagyon lehet egy-egy depressziót tisztán az egyik vagy másik csoportba sorolni. A neurotikus depressziót inkább pszichoterápiával ajánlatos kezelni. Az altatók és nyugtatok csak a tünetet kezelik. Időnként a klinikai tünetek nélküli ember is szemben találja magát konfliktusokkal, amelyeket egyedül nem tud megoldani. Azonban nem mindenki akarja rendezni konfliktusait. Magától az embertől, életfelfogásától függ, hogy hajlandó-e mélyen magába nézni, tud-e változtatni (ami nem kellemes és néha fájdalmas is), vagy csak a gyógyszerekre hagyatkozik. A gyógyulás attól is függ, hogy milyen orvosra vagy terapeutára akad az ember. Nálunk a pszichoterápiának nincs hagyománya, s még sokan szégyellik, ha egyedül nem tudják megoldani a problémájukat, és pszichológushoz fordulnak. Tudatosítani kell, hogy minden válság egy esetleges pozitív változás lehetőségét is magában hordozza. A kutatások döntő többsége azt bizonyítja, hogy a depressziót a leghatékonyabban kombinált kezeléssel, vagyis gyógyszeresen és pszichoterápiával lehet gyógyítani. Ma már vannak olyan orvosok, akik mindkét kezelési módszert alkalmazni tudják. Vannak helyzetek, amikor a szomorúság természetes, sőt nagyon fontos reakció például egy családtag elvesztésére. A hozzátartozóknak egymást kellene támogatniuk a gyászban. Épp a gyász elmaradása, a családtag kellő megsiratásá- nak hiánya lehet a depresszió kialakulásának táptalaja. Köztudomású, hogy kezelése sokkal hosszadalmasabb, mint maga a gyász. Vannak helyzetek, amelyek dep- resszív reakciókat válthatnak ki. Ez nem mindig feltétlenül haláleset, lehet az a munkahely elvesztése, a nyugdíjkorhatár elérése is. Bizonyos embertípusok sokkal fogékonyabbak a depresszióra, pedig látszólag egészségesek, s nincs rajtuk semmi feltűnő. Ez a típus jól alkalmazkodik a környezetéhez és gyakran rendkívül teljesítményorientált. Az ilyen ember érzelmileg túlzottan függ a szüleitől, a házastársától, mert fél az önállóságtól. Néha előfordul, hogy ez a kötődés paradox módon erőszakos. A depresszióra hajlamos ember arra törekszik, hogy környezete elismerje, népszerű legyen, felnézzenek rá. Az ilyen ember nem agresszív másokkal szemben, agresszivitását magába fojtja. Nem tud senkinek nemet mondani, nem fejezi ki vágyait, kívánságait. Ez a magatartás - mindenkinek minden áron megfelelni - logikusan túlterheltséghez vezet, ami a depresszió kialakulásának legmegfelelőbb talaja. A korai gyermekkorban ért hatások is nagymértékben felelősek a depresszió kialakulásáért. Az egyik legnagyobb bűn a gyerek kényeztetése. Az ilyen szülő gyermekét túlságosan védi, és elnyomja benne az agresszív és expanzív tulajdonságokat. Ezután nem csoda, ha a gyerek bűntudatot érez, amikor el kell hagynia a szüleit. Mert nem akarja őket megsérteni. Ez a bűntudat tovább él, és bevonul minden kapcsolatába, a házasságba és a saját gyerekeihez fűződő viszonyába. így örökölhető generációról generációra a depresszió, amíg végre valaki nem megy el az orvoshoz. A káros kényeztetés azonban nem tudatosan történik, hiszen a szülő a legjobbat akarja gyermekének. Szemére vetni, hogy ő a felelős a depresszióért, kegyetlen dolog, s mély sebet üthet az anya vagy az apa lelkén, hiszen nem szándékosan vagy tudatosan tette, amit tett. A Harmónia alapján Lépten-nyomon veszély leselkedik rá. Konnektor, ajtó, tűzhely, nyitott ablak, gyógyszerek - ezek mind-mind nagyon vonzóak a gyerekek számára, ugyanakkor nagyon veszélyesek is. Mindent meg kell tenni az apróságok biztonsága érdekében. A lépcső már az egészen kis gyereket is kellőképpen vonzza. Amíg kicsi, ne engedjük őt lépcsőre, csak felnőtt kíséretében. Később csúszáscsökkentő szalaggal lássuk el a lépcsőt. Kimondottan húzza mind a kis, mind pedig a nagy gyerekeket az ablak. Nagyon veszélyes. Szereljünk rá biztosító zárat, amely megakadályozza, hogy a gyerek jelenlétünkön kívül néhány centiméternél széíesebbre nyissa. Az ajtót szintén biztosító zárral szereljük fel. Ezzel megakadályozzuk, hogy a gyerek ujja odaszoruljon, amikor az ajtó hirtelen becsapódik. Rendkívül óvatosaknak kell lennünk, ha kicsi még a gyerek, és látva a nyitott ajtót, „felfedező útra” indul. Ismertek Olyan esetek, amikor a két- három éves gyerek, kihasználva anyja elfoglaltságát, egészen az utcára kimerészkedett. Tehát saját érdekünkben zárjuk be a lakást, és a kulcsot számára elérhetetlen helyen tartsuk. A konnektorokat speciális műanyag dugóval biztosítsuk. Ezzel nem tud mit kezdeni még a nagyobb gyerek sem. Ha szabadon hagyjuk, tragikus következményekre számíthatunk. A tűzhely és a rajta levő forró edények szintén nagyon érdekesek, ugyanakkor rendkívül veszélyesek a kicsik számára. A gyógyszereket tartalmazó szekrényt számukra elérhetetlen magasságban, gondosan elzárva helyezzük el. Ha elérik, édességnek nézhetik és megmérgezhetik magukat. A gyerekszobában nem szabadna éles szélű bútoroknak lenniük. Vagy legömbölyített szélű bútorral rendezzük be, vagy pedig a széleket szivacsos, puha szalaggal ragasszuk le. Tompítja az ütést. Úgy rendezzük be a gyerekszobát, hogy a kicsinek ne kelljen a bútordarabokat kerülgetnie. Ellenkező esetben baleset érheti. Életveszélyesek lehetnek azok a polcok és magas szekrénysorok, amelyek nincsenek a falhoz rögzítve. Felmászhat a tetejére és lezuhanhat a szekrénnyel együtt. Alapszabály: a tisztítószereket mindig úgy helyezzük el, hogy a gyerekek ne érjék el. Megelőzhetjük ezzel a kellemetlen bőr- és szemkárosodást. Végül még egy jó tanács: a vegyszereket és tisztítószereket soha ne öntsük üdítő vagy más élelmiszer palackjába, dobozába. Az ismert címke megtévesztheti őt és máris megvan a baj. Tartsuk mindig szem előtt, hogy a pillanatnyi figyelmetlenség sok gondot, nem egyszer tragédiát okozhat. Zs. M. ...a szomorúság természetes, sőt nagyon fontos reakció... Az egyik legnagyobb bűn a gyerek kényeztetése. ...kihasználva anyja elfoglaltságát, egészen az utcára kimerészkedett. Egészség A költségeket az egészségbiztosítók állják Szlovákiában a Tumer-szind- rómában Szenvedők Társulása 1991-ben alakult meg azzal a szándékkal, hogy segítse azokat, akik az ismeretlen eredetű, veleszületett petefészekhiánnyal és egyéb fejlődési rendellenességgel kénytelenek élni. Nincsenek ugyan sokan - az előfordulási arány 1:2000-hez -, ám a betegségből eredően a rendszeres gyógyítást igénylő egészségi panaszok mellett a fiataloknak súlyos lelki terheket is le kell küzdeniük. A Turner- szindróma csak a lányokat érinti. 46 kromoszóma helyett 45-tel rendelkeznek, náluk az X-kromoszóma másik pátja hiányzik. A betegség látható jele az alacsony testmagasság, felnőttként alig érik el a 140 centimétert. A világ fejlett országaiban növekedési hormon adagolásával gyógyítják a Tur- ner-szindróma külső megnyilvánulását, nálunk ezt a kezelést sokáig nem alkalmazták. Kilencvenháromban a 186 beteget, szülőket és orvosokat tömörítő társulás segítségére sietett a Novo Nordisk gyógyszeripari cég szakembergárdája, s rendelkezésükre bocsátotta a lányok kezeléséhez szükséges növekedési hormont. A sikeres kúra hatására évente 6-11 cm-t nőttek. A gyógyszer nem olcsó, gyermekenként 500 ezer korona. Az örömbe persze egy kis üröm is vegyül, mert annak ellenére, Sajnos nem minden nőnek adatott meg, hogy az egészségügyi minisztérium a Tumer-szindrómát felvette a standard betegségek listájára (ami azt jelenti, hogy a kezelési költségeket október 1 -tői az egészségbiztosítók állják), kikötötték: a növekedési *1 hormon adagolásával jelenleg csak a 6-14 éves kislányokat lehet kezelni. A döntéssel elégedetlenek azok a betegek, akiket pénzhiány miatt eddig így nem gyógyítottak. Az endokrinológus ; szakorvosok is azt sze- » retnék, hogy amíg van remény a növekedésre, az idősebb korú lányohogy rendellenesség nélkül jöjjön a vi- kát is kezelhessék. lágra A Harmonia illusztrációja (péterfl) A terhes nő táplálkozása Az eddig is köztudott volt, hogy a várandós asszony táplálkozása közvetlen befolyással van a magzat egészségére, azt azonban csak most derítették ki amerikai kutatók, hogy az anyai táplálkozás a felnövekedett gyermek, majd felnőtt egészségi állapotát is alaposan befolyásolja. Így például a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, a szívroham, vagy az agyvérzés „csírája” állítólag az anyai étkezésben gyökerezik. Az anya terhesség alatti táplálkozása ezen felül hatalmas befolyással bír az agyi, hormonális és vérképzőszervi fejlődésre. A helytelen anyai táplálkozásból eredő károkat később aligha lehet helyrehozni. Az alacsony - 2,5 kilogrammnál kisebb - születési súly később 35 százalékkal nagyobb kockázatot jelent a szívinfarktus szempontjából. A cukorbetegség vagy a cukorháztartás egyéb zavarainak esélyét az alacsony születési súly hatszorosára növeli. Ugyanígy azonban a kövérség sem hasznos a későbbi betegségek kialakulását tekintve: az esetben a hormonháztartás károsodhat, nőknél növekszik a mellrák vagy a petefészekrák, férfiaknál a here- és prosztatarák kialakulásának későbbi valószínűsége. MTI Számtalan veszély leselkedik a kicsikre
