Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-23 / 43. szám

15 Sport 1996. október 23. Adrianne Hardman brit kutató a mozgás és a szívártalmak kialakulásának összefüggéseiről Kerüljük el a csapdákat! J. Mészáros Károly Ha nem mozog az ember, még több civilizációs nyavalya leselke­dik rá. Felsorolni is sok, hogy mennyi. Hogyan segíthetünk ezen? Elkerülhetjük a csapdákat. Ha... És itt kezdődik, amit gyak­ran tudatosítunk is, ám gyakorlati megvalósítása sok kivánnivalót hagy maga után. Pedig nem más­sal, mint legnagyobb kincsünk­kel, az egészségünkkel bánunk mostohán. A minap Pozsonyban „Sport, táplálkozás, egészség” címmel szemináriu­mot tartott a honi sportorvosok társa­sága, melyen két ne­vesbrit szakember ad­ta közre tapasztalata­it. Adrianne Hardman Angliában a loughbo- roughi egyetemen a testgyakorlatok fizio­lógiájáról ad elő, ku­tatásai során pedig főleg a betegségek megelőzése szem­pontjából vizsgálja a testmozgás és az egészség viszonyát. Hogy is vagyunk a mozgással? Dr. Hardman tények sokaságával bizonyít és cáfol, majd summáz: „Az angliai dokkmunkások és a főiskolai végzettségű értelmisé­giek testmozgásának megfigye­léséből arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a mozgáshiány na­gyon komoly előidézője a szívin­farktusnak. Legalább annyira be­folyásolhatja, mint a magas vér­nyomás, a vérzsírok magas szint­je és a dohányzás. Persze, az el­lenkezőjét is sikerült bizonyíta­ni: a több mozgás csökkenti a szívvérellátási zavarok veszélyét. Minél edzettebb valaki, annál ki­sebb az előfordulásának az esé­lye.” A legfrissebb dallasi kutatási eredmények alapján állította: a testmozgás és a szívinfarktus kö­zötti viszony gyakorlatilag a fér­fiaknál és nőknél is azonos. Ugyanakkor a nyilvánosság szá­mára fontos tájékoz­tatás, hogy az előfor­dulás gyakoriságá­ban a legnagyobb kü­lönbség a leg­rosszabb edzettségi állapotúak és azok között van, akik köz­vetlenül utánuk kö­vetkeznek. Ez igen­csak biztató azokra nézve, akik hajlamosak a meg­előzéssel törődni, mert azt bizo­nyítja: ha csak egy picit sikerül ja­vítani edzettségünkön, máris hathatós mértékű védelmet nyújt a szívvérellátási zavarokkal szemben. Nemcsak a sportolás vagy más intenzív tevékenység elégítheti ki védő jelleggel a szük­séges mozgásigényünket.„A brit Jobb ,ha naponta mozgunk, mint hetente háromszor. Néhány élelmiszer zsírtartalma “ vaj tej kakaóvaj marhahús tojás csirkehús rizsolaj mogyoró olívaolaj kukoricaolaj 0 20 40 60 80 100% A zsírsavak százalékeloszlása telített telítetlen Megjegyzés: Minél több az élelmiszerben a telített zsírsav, annál In­kább rizikótényező a szívmegbetegedések kialakulásában. 1,5 1,6 1.7 1,8 1,9 magasság (m) Mielőtt elkezdenénk, mérjük fel helyzetünket! Testsúlyunk és - ma­gasságunk összehasonlítása már sok mindent elárul. Magyarázató sáv- jó állapot, lsáv - mérsékelt túlsúly, 2 és 3 sáv - ajánlatos lefogyni hivatalnokok irodán belüli lépé­seinek gyorsaságát vizsgálva egyértelműen kiderült, hogy lé­nyegesen kevesebb szívelégte- lenségi kockázat merül fel azok­nál, akik frissen, gyorsan járkál­nak, mint a lassú, lanyha mozgá­súaknái.” Hogyan befolyásolja a testmoz­gás a szívvérellátási zavarok kia­lakulását? „Kilenc hónapon át végeztek testgyakorlatokat a magas vémyomásúak. Kiderült, hogy már a keveset tornázok vérnyomása is lényegesen csök­kent a kontrollcsoportként szol­gáló, egyáltalán nem mozgókkal szemben. Huszonkét hasonló ta­nulmány összesítéséből egyér­telműen megállapítható: a moz­gás csökkenti a vérnyomást. Mégpedig átlagban 6-7 torral, ami klinikai szempontból nem elhanyagolható érték. Ugyanak­kor hatékonyabb a rendszeres, naponta ismétlődő mozgás a he­tente háromszor elvégzettnél.” Ismert, hogy a magas koleszte­rinszint szív- és keringési megbe­tegedéseket idézhet elő. A futók és az ülőfoglalkozást folytatók összehasonlításakor természete­sen a sportolóknál alacsonyabb a vérzsírszint. Ilyen szempontból könnyen határvonal húzható a két különböző életmódot folyta­tók között. Világos, hogy kiknek a javára. Már az egyszerű gyalog­lás is elegendő forrás a koleszte- rinszint elvárható leszorításá­hoz. Szinte össszefonódik a testmoz­gás a táplálkozással. Egy oknál fogva: mind a zsiradékok, mind a szacharidok a szervezet fontos energiaszolgáltatói. Mivel is­mert, hogy a vérzsírszint emel­kedése az ütőerek belső falának károsodását idézi elő, a mozgás csökkentheti az ezzel járó koc­kázati tényezőket. „Vizsgálata­ink alapján a hosszabb ideig tar­tó leterhelést végzők sokkal több zsiradékot égettek el ma­gukban, mint mások. Ily módon a testmozgás igazán fontos a szervezet energiaegyensúlyá­nak megőrzésében. Már a gya­loglás is majdnem a négyszere­sére emeli az energialeadás szintjét a nyugalmi állapottal szemben. Egy sereg tanulmány azt bizonyítja: a mozgás csök­kenti a test zsiradéktartalmát. A változás ugyan látszólag kicsi, mindössze heti 0,12 kilo­gramm, ám hosszabb távon va­lóban van jelentősége.” Hill a Forma-1 világbajnoka Apja örökébe lépett Sidó H. Zoltán ______________ A Forma-1 gyorsasági autós világbajnokság 1950 óta tar­tó történetében eddig még nem volt példa arra, hogy apa és fia is megszerezze a vi­lágbajnoki címet. A Szuzuká- ban október 13-án véget ért idei szezonban pe­dig éppen ez tör­tént: a kétszeres világbajnok Gra­ham Hill (1962 és 1968) fia, Damon Hifi 1996-ban a legeredménye­sebb pilóta lett, 8 futamgyőzelmé­nek gyümölcse a bajnoki ser­leg, amit decemberben Pá­rizsban nyújtanak át neki. A 36 éves brit bajnok megle­hetősen későn kezdte az au­tóversenyzést. A Forma-1 pi­lótáitól eltérő karriert futott be, ugyanis míg a többiek a gokarttal indították pályafu­tásukat, addig Hill kerékpár- versenyeken indult. Csupán 1984-ben kezdett komolyabb közlekedési eszközökkel fog­lalkozni, igaz, rögvest siker­rel. Yamaha motorkerékpár­jával sorra győzelmeket ara­tott, majd átült egy Forma Ford 1600-asba. Mi­után ebben a gépkocsiban száguldva is eredménye­ket tudott fel­mutatni, el­csábították a brit Forma-S­as bajnokság­ba, majd két idényt lehú­zott a For­ma-1 előszo­bájának te­kintett Fór- f ma-3000- ben. A szá­guldó cir­kuszban 1992júli­usában mutatkozott be. Az ősbemu­tató nem sikeredett túl fé­nyesre, ám tegyük hozzá, Brabham-Judd gépe az istál­lók versengésében a leggyen­gébbek közé tartozott. Hill életében az igazi kiugrást az okozta, hogy Frank Willi­ams, a Williams-Renault is­tálló főnöke nem tudott meg­egyezni a világbajnok Nigel Mansell-lel, ezért az 1993-as szezonban helyére Hifit szerződtette. A remek teszt­pilóta hírében álló, akkor 33 éves versenyző a bizalmat egy világbajnoki 3. hellyel hálálta meg. Egy évvel később, majd 1995-ben Mi­chael Schumacherrel vívott párharcot a bajnoki címért, ám mindkétszer csupán a 2. hely jutott neki. Eb­ben az évben Schumacher csa­patot váltott, a si­keres Benetton- ból a botladozó Ferrarihozment, így megnyílt az út Damon Hill előtt. Már a szezon kezdete előtt a legna­gyobb esélyesnek kiáltották ki, amit ő az idény elején elért hármas nagydíjgyőzelmével csak nyomatékosított. A vé­gén mégsem vált számára felhőtlen diadalmenetté az idény, ugyanis éppen csapat­társa, a hallatlanul tehetsé­ges Jacques Villeneuve szo­rongatta meg. Bár édesapjá­nak eggyel több világbajnoki címe van, két dologban máris leelőzte őt: Damon 21, míg Graham 14 futamelsőséggel dicsekedhet, ráadásul a fiá­nak sikerült meg­nyernie a hazai Brit Nagydíjat, míg a nagy elődnek ez az öröm nem adatott meg. Damon Hifi számára a vi­lágbajnoki cím ellenére a boldog befeje­zés egyelőre elmarad. A sors különös fintoraként ugyanis most ő jutott Nigel Mansell sor­sára, kegy- vesztett lett Frank Willi- amsnél, ezért jövőre a mezőny legjobb autója he­lyett a gyenge képességű TWR-Arrows istállóban foly­tatja pályafutását. Mivel csu­pán egy évre szóló szerződést kötött az új csapatával, így biztosan remélhető, 1998- ban egyjobb gárdában újra beleszólást nyer a világbajno­ki címért folytatott küzde­lembe. Kegyvesz­tett lett Frank Williamsnél. Az első pilóta, akinek apja is világ­bajnok volt CTK-felvétel i'iwin—miiifi Sportolóktól hallottuk Nannini a Benettonnál tesztel Alessandro Nannini november végén a Forma-l-es autós gyorsasági világbajnokságban szereplő Benetton-Renault csapat kocsiját fogja tesztelni. A 37 esztendős pilóta eddig 77 Forma-l-es futamban szere­pelt a Minardi és a Benetton versenyistálló színeiben. Nyolcvankilencben egyszer di­adalmaskodott is. - A mostani csak egyszerű tesztelés lesz. Balesetem után egy percig sem gondoltam komolyan a vissza­térést -jegyezte meg az egyko­ri versenyző, akinek pályafutá­sát egy helikopter-baleset törte derékba. Jobb karja leszakadt, ám az orvosok csodával hatá­ros módon visszavárnák a vég­tagot. Azóta a német és a nem­zetközi túraautó-bajnokság­ban szerepelt. Repka biztosan folytatja Atlantában nem védte meg olimpiai címét Repka Attila, aki ráadásul komolyan megsé­rült, s így kétséges volt, hogy Barcelona bajnoka egyáltalán folytatja-e a birkózást. „Persze hogy visszatérek a szőnyegre, legalább Sydneyig. Ebben az elhatározásomban az győzött meg végérvényesen, hogy még Atlantában szépen sorban fel­hívtak a támogatóim, és vala­mennyien hangsúlyozták: a si­kertelenség ellenére is bíznak bennem, és továbbra is mellet­tem állnak. Meg hát kétezer­ben végül is csak harminckét éves leszek. Ne feledjük, At­lantának volt harminchat esz­tendős birkózó olimpiai bajno­ka is.” Raab kontra Riis - doppingügyben Komoly vitatéma a dopping a profi kerékpárosok körében is. A minap Uwe Raab, az egy­kori NDK-ból Nyugatra került bringás a vérdoppingról húz­ta le a leplet: ,A csoda neve EPO. Manapság nem nyerhet az ember nehéz viadalt az ereibe juttatott különféle sze­rek nélkül.” Éppen erre rea­gált Bjarne Riis, a Tour de France idei dán győztese: „Hallottam már az EPO-ról, de még sohasem találkoztam vele. Azok vádaskodnak, akik nem örülhetnek sikereiknek.” Nem sokáig váratott magára Raab cáfolata: „Nem vagyok koronatanúja a német Tele­kom kerékpáros csapatban fo­lyó doppingolásnak. Fogal­mam sincs az Erythoropoieti- néről, sohasem mondtam, hogy aTelekomaTourde France-on elért eredményeit a doppingolásnak köszön­heti.” Az ilyesmi már vészesen hasonlít a nagypolitika ping­pongozására. Kovác Atlantában a döntőről áhítozott, de jóval korábban el­vérzett Archív-felvétel Ha Igor Kovác tudná... Egyelőre nincs magyarázata Igor Kováénak az atlantai olim­pián történt kudarcára a 110 méteres gátfutásban. A kiváló szlovák atléta az ötkarikás játékok előtt több sikert ért el a nemzetközi viadalokon, s méltán várta a hazai sportközvélemény, hogy bejut a döntőbe. Először könnyedén vette az akadályokat, majd a folytatásban váratlanul kiesett: „Jan Pospísil edzővel máig nem sikerült ¿nyomoznunk, mi le­égésem fő oka. Csak feltétele­zem, hogy a légkondicionált helyiségek és a kinti meleg le­vegő váltogatása okozhatta a váratlan fáradtságot.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom