Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-10-23 / 43. szám
12 1996. október 23. Kultúra A „Könyves” Püski Sándor névjegye 1911-ben született Békés községben, földműves család gyermekeként. 1931-től jogi és közgazdasági jegyzeteit adja ki sokszorosított formában. 1935-ben jogi doktorátust szerez a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1935-ben házasságot köt Zoltán Ilonával, aki hűséges társa, védelmezője az üldöztetések során, és négy fiúgyermeket nevel fel. 1938-ben kiadót indít és könyvkereskedést nyit a Szerb utcában Magyar Élet névvel. 1950-ben kiadóját államosítják, vagyonát elkobozzák. 1970-ig kerámia-készítésből él a család. 1956-ban kísérletet tesz egy kiadószövetkezet létrehozására. Balatonszárszó szellemében... Püski Sándor első kiadott könyve Sinka István Vád című verskötete volt 1939 májusában. 1950-ig 150 könyvet adott ki, a népi írók legjavát (a nevek önmagukért beszélnek: Erdélyi József, Veres Péter, Sinka István, Németh László, Szabó Dezső, Szabó Pál, Féja Géza, Kodolányi János, Szabé- di László, Tersánszky Józsi Jenő, Bözödi György, László Gyula, Jócsik Lajos, Erdei Ferenc), Erdély és a Felvidék szűkre szabott élettérrel 1962- ben bebörtönzik. 1963- ban általános politikai amnesztia keretében szabadul. 1970-ben kitelepül az Egyesült Államokba, ahol újrakezdi a könyves szakmát. 1970-1988 között a New York-i Püski Könyvesház és Kiadó emigráns, magyarországi és a „szocialista világrendben” mellőzött magyar szerzők köteteit jelenteti meg és terjeszti, szellemi hidat épít ki az emigrációban élő magyarság és a magyar írók között. 1988-ban visszatér Magyarországra, és Püski Könyvesház névvel újra könyvesboltot nyit a Krisztina körúton. A hazatelepülése óta eltelt 8 év alatt mintegy 180 kötetet ad ki Magyarországon. rendelkező írástudóit. A Magyar Élet könyvesboltot Németh László „a minőség könyvkereskedésének” nevezte. A kiadó mellett indult a Könyvbarátok köre, mely az egész országot behálózta. Püski tudta, mivel növelheti a népi mozgalom erejét. Megszülettek a „szárszói táborok”, a háború alatti szellemi ellenállás, a háború utáni társadalom-építés terveinek műhelyei. A kiadó- vállalat a kicsinyes politikai, emberi torzsalkodások fölé emelkedve képes volt tartósan együtt tartani a népi mozgalmat. Egészen a háború végéig... Németh László a viták szünetében dedikál a 2. balatonszár- szói találkozón Archív-felvétel Többszöri nekifutásra, többnyire ellenszélben - a népi egységtől a nemzeti egységig A nemzet szolgálatában Kövesdi Károly 65 éves könyvkiadói múlttal, amiből huszonöt évet belső és húsz évet külső emigrációban töltött, a laikus úgy képzelné el Püski Sándort, mint egy kiadófejedelmet. Ha a Püski Könyvesházba érkező látogató valamiféle szentélyre hangolja rá magát, valószínűleg csalódik. A könyvesbolt nagyon szerény, nincs benne semmi pompázatos, csak könyvek - a padlótól a mennyezetig. Ezek a könyvek azonban, melyek egy kiadói életművet képviselnek, egyben azt is sugallják, amit valaki így fogalmazott meg: a népi egységtől a nemzeti egységig. Püski Sándornak erről szól az élete. Püski úr, kérem, emlékezzen röviden a kezdetre. Az egész könyvkiadásunk alapjait a jogi, később a közgazda- sági egyetemi jegyzeteim képezték. 1931-től egészen 38-ig. Ekkor nyitottam könyvesboltot a Szerb utcában, s kezdtem a tulajdonképpeni könyvkiadást. 1938-ban a visszacsatolás nagyon fellendítette a könyvkiadást, több könyvet forgalmaztunk a visszacsatolt területen, mint idehaza. A háború után, amikor a fellendülésnek kellett volna következnie, Önt mindenféle vádak érték, amelyekből az olyan képtelenségek sem hiányoztak, hogy nyilas érzelmű írókat adott ki (például Kodolányit, Slnkát, Németh Lászlót). Ebben a „szellemi” közegben történő vajúdásban érte az államosítás... Ez 1950-ben történt, úgy, hogy még az aznapi bevételt is elvitték. Ekkor kerámiával kezdtünk foglalkozni. 1954-ben alakult meg az állami Magvető kiadó. Veres Péter, az írószövetség elnöke felkeresett, vállaljam el a kiadó gazdasági vezetését, térjek vissza a szakmába. A válaszom nemleges volt, hiszen tudtam, személyem sokaknak nem felel meg, előbb- utóbb támadnának. Fölösleges vállalnom, feleltem. Augusztusban jött a rendőrség, letartóztattak. Üzérkedés címén indítottak eljárást ellenem. Jön az ávós, és azt mondja: miért nem akarom a szaktudásomat hasznosítani a könyvkiadásban? Ha vállalom, máris kienMéltóan a nagy elődökhöz... gednek. Nem vállaltam. Lefolytatták az eljárást, felmentettek, nem tudtak elítélni. Ha akkor láttam volna az ötvenhatos fejlődést, belevágtam volna. Ötvenhatban viszont már én indítottam egy önálló kis kiadót, Magyar írás Szövetkezet címmel, Illyés Gyulával, Tamási Mindenek ellenére: itthon vagyunk, elérhető olvasó- közönséggel... Áronnal, Remenyik Zsigmond- dal. Aláírtuk az alapítólevelet, október elején eljuttattuk Hegedűs András miniszterelnöknek. Ő akkor Belgrádba utazott, azt felelte, ha hazajön, Riadják az engedélyt. Mire visszajött, október 23-a volt... Mégsem adta fel, újra próbálkozott... Decemberben újra elkészítettük az alapítólevelet, az aláírók közt szerepelt Bibó István, Farkas Ferenc, Zsigmond Gyula is. Mivel az írószövetséget feloszlatták, az új szövetség megalaMéry Gábor felvétele kulásáig irodalomtanácsot készültek felállítani, amelybe kérték a népi írók képviseletét is, jelesül Illyés Gyula, Veres Péter és Németh László részvételét. Sajnos, Németh László ezt már nem vállalta, így az egész dolog befulladt. A művelődési kormányzat elutasította a kérdést, s nem adott engedélyt könyv- és lapkiadásra... Huszonöt évnyi hazai mellőzöttség után húszévnyi amerikai emigráció következett... Mi nem Amerikában éltünk, hanem New Yorkban. Angolul sem tanultunk meg rendesen. Egész Amerikában - beleértve Kanadát is - terjesztettük a magyar könyveket, elsősorban hazaiakat, erdélyieket, felvidékieket, vajdaságiakat. Elmondhatom, egészségesebbé tettük az emigrációt. Mert nem fogadtak ám tárt karokkal! Biztosan Kádárék küldték őket, gondolták sokan. Később is sok vita volt, kommunista könyvet ne hozzunk be, ami pesti, az kommunista és hasonlók. Én váltig állítottam: a magyar szellemi élet pedig most is Magyarországon van, s a kinti emigráció csak addig élhet meg, amíg otthon van szellemi élet. Sokat támadtak, de 3-4 év múlva rájöttek, nem akarom megtéríteni őket. Tudja, mi volt a legérdekesebb? A húsz év alatt Amerikában soha egy hivatal, szerv, akármi meg nem kérdezte, miért adok ki magyar könyveket... Ma, itthon, milyen a helyzet? Nyolcvanküenc őszén jöttünk haza. Hazahoztuk az ott maradt készlet nagy részét, azt hoztuk forgalomba, és indítottuk el az itthoni könyvkiadást. Az elején még jobban ment minden: magasabbak voltak a példányszámok, kisebbek az árak. Sajnos, a kereskedelem már a rendszerváltás elején összeomlott, a boltok nagy része megszűnt, 90 óta elburjánzott a szemét. Ma úgy létezhetünk, hogy a cég három családtagból áll. Két alkalmazottunk van, s minimális rezsivel dolgozunk. Manapság a könyvkiadásból nincs nagy bevétel. A „nagyok” közül csak az Európa vészelte át a fordulatot, a többi nem tudott magára találni. Lám, már az Akadémiait is eladták a hollandoknak. Sajnos, hiányzik a nemzeti fellendülés. De mindezek ellenére: itthon vagyunk, elérhető olvasóközönséggel tudunk kapcsolatot tartani. A világ boldogabb tájain talán üvegpalotája lenne. 65 négyzet- méteres lakásban laknak, ebből egy szoba az irodahelyiség. Püski Sándor, a „Könyves”, februárban töltötte be a nyolcvanötödik életévét, de szívóssága, kitartása ma is sok fiatalt megszégyenítene. Csöndes derűvel fogadja a látogatókat ebben a kis szellemi műhelyben, a Krisztina körúton, melyet a folytonosság csalhatatlan és elpusztíthatatlan szelleme vesz körül. Ridley Scott filmjében egyvalaki végzett csupán gyengébb munkát a többieknél: a forgatókönyvíró Zord hajóskapitány, rokonszenves, kamasz matrózokkal Mislay Edit Megtörtént eseményt dolgoz fel a Fehér vihar című amerikai film. Világ körüli hajóútra indul az Albatross nevű vitorlással pár kamasz fiú 1960 nyarán. Rajtuk kívül természetesen felnőttek is vannak a fedélzeten, hogy felügyeljenek rájuk. Az iskolai kirándulás célja, hogy Sheldon kapitány vezetése alatt a kötelező iskolai tananyag mellett fegyelmet és összetartást tanuljanak. Ám adódnak helyzetek, amivel még egy oly sokat megélt kapitány sem számolhat... Ridley Scott tapasztalt rendező. A tengeren is ismerős, hiszen előző filmjével, az 1492: A paradicsom meghódításával is nyílt vizekre evezett. Road movie-ja, a Thelma és Louise sem volt félresikerült alkotás. Új filmjével kapcsolatban sem állíthatjuk, hogy unalmas, pedig több mint kétórás a történet. Nem találhatunk kivetnivalót az operatőr, Hugh Johnson munkájában sem. Persze tegyük hozzá: a tenger és az egzotikus vidékek mindig hálás témát kínálnak a kamerának, úgyhogy igazán nagy „ügyesség” kell ahhoz, hogy valaki melléfogjon. Joss Williams speciális látványeffektusokkal adja vissza Feszültség a fedélzeten Archív-felvétel élethűen a pusztító, legendás tengeri „fehér vihart”, amely állítólag olyan ritkaság, hogy egyesek nem is igen hisznek benne. A színészek is megtettek mindent a siker érdekében. Jeff Bridges Sheldon kapitánya kevés szavú, marcona, ám a nyers külső érző szívet takar. Ügyesen játszanak filmbeli tanítványai, a kamaszok is. Mi az akkor, ami mégis hiányérzetet kelt a nézőben? Sheldon kapitány mondja nagyon bölcsen a filmben: egy lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg. Ha jó a rendező, az operatőr, a színészek, már csupán egyvalaki marad, aki leggyengébb láncszemként visszahúzza a többiek munkáját. Ez pedig nem más, mint a forgatókönyvíró Todd Robinson, aki, úgy tűnik, nem adott bele apait-anyait. Mert a film epizódjai valahogy nem támasztják alá a végkifejletet. Vagy a történetet kellett volna színesebbé tenni, vagy a szereplők fokozatosan kialakuló összetartozását alaposabban kidolgozni, mert így sajnos a néző értetlenül áll az utolsó filmkockák könnyes arcai előtt. De ha másért nem, Jeff Bridges alakításáért mégis megnézésre ajánlom a filmet.
