Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-09 / 41. szám

Nagyvilág 1996. október 9. 7 Kiskorúak szexuális kizsákmányolása I. Életve s zélye s j átékok Potenciális áldozatok- az unatkozó és csavargó gyerekek _ Vlado Gloss felvétele Prágai (évéi Hrabal - papírzúzdában Több mint egymillióra becsülik a világon azoknak a kiskorúak­nak a számát, akiket szexuális szolgáltatásokra kényszeríte­nek. Egyre inkább a „friss húst” keresik az AIDS-től rettegő te­hetős turisták, akik a sok milli­árd dolláros, illegális gyermek- szex-ipart éltetik. A gyermekek szexuális kizsákmányolása el­len augusztus végére Stock­holmba összehívott első világ- kongresszus céljául tűzte ki, hogy az egész világon véget vessen a gyerekek kéjsóvár ki­használásának. Augusztus elején tért haza a Fü- löp-szigeteki Manilába Sarah Balagan, akit két évvel ezelőtt 100 korbácsütésre és börtön- büntetésre ítéltek az Egyesült Arab Emírségekben. Az akkor 15 éves kislányt azzal vádolták, hogy több késszúrással megölte 70 éves munkaadóját. Sarah, akit hamisan nagykorúnak tün­tettek fel munkavállalási papír­jain, azzal védekezett, hogy vérmes munkaadója meg akar­ta erőszakolni. Halálbüntetését Ramos Fülöp-szigeteki elnök közbenjárására, s nagy összegű fájdalomdíj ellenében börtön- büntetésre változtatták. Sarah- nak óriási szerencséje volt: sor­sa nemzetközi poli­tikai üggyé vált, nem úgy, mint több százezer prostitúci­óra kényszerített társáé. A kambo­dzsai Mát Srey Mo­ntot például a saját anyja adta el egy Phnom Penh-i bor­délyba, 200 dollár­ért. A 14 éves tanu­latlan falusi lány egyetlen értékét, a szüzességét 300 dollárért egy kínai üzletember vette meg. Ám az első „használat” után mélyre zuhant az árfolya­ma, naponta tíz kuncsaftot is ki kell szolgálnia 20 dolláros egy­ségáron. A gyorsan fejlődő ázsiai orszá­gokban valóságos szexipari robbanás történt az utóbbi években, hiszen az ottani fi­zetőképes kereslet gyors meg­gazdagodásra csábítja a kör­nyező, elmaradott országok nyomorgóit. Míg Délkelet- Ázsia hagyományos szexturis­tái a nyugat-európai, amerikai és japán férfiak voltak, mára felzárkóztak melléjük a tajvani, a hongkongi és a kínai vendé­gek. Már önmagában az is óriási igényt támaszt a gyerekprosti­tuáltak iránt, hogy a közhiede­lem szerint a még érintetlen vagy rövid bordély­házi múltú kiskorú­ak csekély AIDS-koc- kázatot jelentenek, továbbá, hogy sokan hiszik: a fiatalokkal való nemi érintkezés megfiatalítja az éle- medett korú ké- jelgőt. Szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy hamis illúziókba rin­gatja magát, aki ily módon akar véde­kezni a fertőzés el­len, egyrészt, mert a gyerekek kevéssé tudják ki­kényszeríteni vendégeiktől az óvszer használatát, másrészt, mert sokkal kapósabbak, mint idősebb társaik, így nagyobb forgalmat kénytelenek lebo­nyolítani. Ráadásul sok bor­délytulajdonos - a remélt na­gyobb haszon érdekében - attól sem riad vissza, hogy sebészi beavatkozással többször is helyreállíttassa a gyereklányok szüzességét. A leginkább Ázsiában virágzó gyerekkereskedelem a világ harmadik legnagyobb illegális iparága a drog- és a fegyverke­reskedelem után. Aki nem megy önként, azt az esetek egy- harmadában a saját családja, rokona adja el vagy némi ha­szon reményében szomszédja, ismerőse játssza leánykeres­kedők kezére. A mese többnyi­re az, hogy valamelyik nagyvá­rosban szereznek neki háztar­tási munkát, vagy éttermi fel­szolgálónak kommendálják. A valóság Bombay, Bangkok vagy Phnom Pehn valamelyik bor­délyháza. A gyereket - köztük egyre több fiút is - papírok nél­kül, illegálisan csempészik át a határokon. így a helyi nyelvet nem beszélő, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező menekültek, tartva a bünte­téstől, nem mernek a helyi rendőrség­hez fordulni segítsé­gért, ami még in­kább kiszolgáltatja őket kizsákmányo- lóiknak. A mozgás sokirányú: Dél-Kí­nából Burmába, Burmából Thaiföld­re, Kambodzsából és Vietnamból Thai­földre, Thaiföldről és a Fülöp- szigetekről pedig egyebek mel­lett Ausztráliába, Japánba, az USA-ba, Új-Zélandra „exportál­ják” a prostitúcióra fogott gye­rekeket. A bangkoki székhelyű „Vessünk véget a gyermek-prostitúcónak az ázsiai turizmusban” nevű szervezetnél úgy tudják, hogy Tajvanon 40-60 ezer a gyerek­prostituáltak száma. A thaiföldi szexipar bevételét 1,5 milliárd dollárra becsülik. A negyedmilli­ónál is több fiatalkorút foglal­koztató Kambodzsa elsősorban a fiatal fiúkat kedvelő homosze­xuálisokra szakosodott, Viet­namban pedig a beáramló kül­földi valuta a háború előtti ma­gaslatokba emelte a szexipart. Ho Si Minh-városban már a 90- es évek elején voltak olyan szál­lodák, amelyek „fejedelmi éj­szakát” kínáltak ínyenc kínai menüvel és egy szűzíánnyal. Az igazi nagy piac azonban a kom­munizmus utáni Kína lehet, ahol évezredes ha­gyománya van a le­ánykereskedelem­nek: a feleségnek és prostituáltnak ela­dott lányokra a ke­reslet és a kínálat is nagy. Annál is in­kább, mivel a szigo­rú születésszabályo­zás miatt kevesebb lány születik, mint fiú, így még importra is szorul­nak. Hanoi adatok szerint az utóbbi években 5 ezer vietnami lányt csempésztek át a határon, hogy Kínában értékesítsék őket. HVG Cséfalvay Ildikó _________ An nak ellenére, hogy egy, a napjainkban végzett közvé­lemény-kutatás szerint a cseh lakosság 75%-a rendszeresen olvas könyvet, a cseh könyv­piac annyira telített, hogy a szakemberek szerint 1989 novembere óta egyszer sem volt olyan krízisben a könyvpiac, mint ma. Csehország­ban jelenleg 3000 kiadó működik, melyek közül több mint 300 kettőnél több új könyvet ad ki évente. Amíg 1989-ben 40 ezres példányban jelen­tek meg a bestsel­lerek, addig ma a 10 ezres példányszám is magasnak számít. Ray Bradbury amerikai író Fahrenheit 451 fok című re­gényében olyan társadalmat jellemez, amelyben egyálta­lán nincsenek könyvek. Az emberek csak a tévét bá­mulják, s megbüntetik azt, aki könyvet tart az otthoná­ban. Csak pár különc él már, a társadalomból teljesen ki­taszítottam akik kívülről megtanulták a világirodalom klasszikusainak műveit. Bár ilyen veszély egyelőre nem fenyegeti a cseh klasszi­A hollywoodi Viaszfigurák Mú­zeuma, ahol százhetven híres­ség hasonmása látható, eddig elég sivár látványt nyújtott. Ám a Hollywood Boulevardon ter­peszkedő, kocka alakú épület hat nap alatt újjászületett, mert kusokat, Jirásek, Némcová vagy Arbes műveit már mais nehezen vásárolhatják meg az érdeklődők, sőt az egyik kiadó zúzdába vitette Hrabal könyveit, mint eladhatatlan raktár-fölösleget. A mai könyvkiadók két le­hetőség közül választhatnak: vagy haladnak a korral és bestsellereket adnak ki, vagy aláíijákasaját halálos ítéletü­ket. Sok függ a könyvesboltok vezetőinek hoz­záértésétől is. Mnichovo Hra- disté városban történt például a következő eset. Az egyik kiadó Vladimír Komá- rek képzőművész könyvét ajánlotta fel az üzlet ve­zetőjének, aki ezekkel a sza­vakkal utasította vissza a könyvet: „Kell a fenének ez a Komárek, engem a poli­tikusok egyáltalán nem érdekelnek.” „De hiszen nem Valter Ko­márek közgazdász könyvéről van szó, hanem Vladimír Ko­márek képzőművészéről” - magyarázta türelmesen a ki­adó. „Az egyre megy, egyik is Komárek, másik is Komárek” - zárta le a „beavatott” üzlet­vezető a diskurzust. két vállalkozó kedvű festő a szürke falakra a komédiás Charlie Chaplin, a szexszimbó­lum Marilyn Monroe, az őscowboy John Wayne és Elvis Presley, a Király arcképét pin- gálta. A14 éves lány egyet­len értékét, a szüzessé- gét 300 dol- lárért egy kínai vette meg. Tajvanon 40-60 ezer a gyerekpros­tituáltak száma. Hírességek fala Mi lesz velem?- kérdezhetné joggal a bomeói pápaszemes makimajom. A természet pusztítása belátha­tatlan veszélyekkel jár. Szám­talan állat léte forog kockán. A Földünk hat százalékát borító trópusi esőerdőkben él a világ állat- és növényfajtáinak több mint a fele. De az utóbbi évtize­dekben példádan irtást végez­tek az őserdőkben, és ha ez így megy tovább, jó néhány állat és növény eltűnik bolygónkról. A mintegy huszonnégyezer állat­fajtából a világ állatkertjeiben maximum kétezer emlős, ma­dár, csúszómászó, kétéltű ta­lálható. Félő, hogy a jövő gene­rációi számára egyesek már csak a könyvekben szerepelnek Két csöppnyi csacsi Igazi kedvenc lehet. Noha szamár, a szellemi képessége­it kétségbe vonó állításokkal ellentétben rendkívül értel­mes és ragaszkodó, legalább olyan jó pajtása lehet a gyere­keknek, mint egy kutya. A mi­niatűr szicíliai csacsi mind­össze hetven-egynéhány cen­tisre nő, és hatalmas szemé­vel, bársonyos füleivel, kócos sörényével mindenkit levesz a lábáról. A miniatűr állatokat kedvelő Angié Allison tizen­hétezer fontot szurkolt le a két csöpp csacsiért. Most azt tervezi, hogy még három ap­róságot vásárol Sussex grófjá­nak istállójából és tenyészteni kezdi a szép kis jószágokat. „Kedvesek, ragaszkodóak, mint egy kutya és imádják, ha simogatják őket.” majd. A természetvédelem glo­bális és halaszthatatian fel­adattá vált, mert az emberiség szegényebb lenne, ha például az orrszarvú vagy egy ilyen fu­ra kis lény, mint a pápaszemes makimajom a múlt emlékévé válna, csak képen láthatnák. Medvelavina Hatalmas fehér hólabda gurul a Himalája egyik hegyoldalán lefelé. A völgy közelében lelassul, majd hirtelen két fekete mancs nyúlik ki az óriási hógolyóból és előtűnik az egész alak. Megrázza magát. Egyjól megtermett tibeti medve alakja bontakozik ki. Az állatvilágban egyedülálló a módszere. Az emberek elől menekülve is alkalmazza ezt a trükköt, lavinába rejtőzve tűnik el, fantomkísértetté válik. Gyönyörű látvány a hófödte hegyekben barangoló koromfekete bundájú medve és milyen elegáns! Anyakánál ugyanis keskeny, fehér gallért visel. A természet páratlan divattervező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom