Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-02 / 40. szám

Dort 1996. október 2. 9 Barcelona egyik büszkesége a Sagrada Familia (Szent Család) katedrális. Antoni Gaudí tervei alapján 1882-ben kezdték építe­ni, s több megszakítással a mai napig épül. Gaudí tizennyolc tor­nyot tervezett, amelyek legma- gasabbika, a Jézus Krisztust megszemélyesítő, 170 méteres lesz, a többi, a tizenkét apostolt szimbolizáló, egyenként 100 mé­teres. Az eddig megépült nyolc torony közül a legmagasabb, a Szűz Máriát szimbolizáló, 125 méter magasságba szökik. Az egész monumentális építményt szerény számítások szerint is mintegy száznegyven év múlva fejezik be. Barcelonában több épület kötődik Gaudí nevéhez. Ezek egyike, a Casa Miiá (ismertebb nevén La Pedrera), jelenleg a ka­talán kulturális élet egyik köz­pontja. Gaudí óriási hatással volt nemcsak a katalán, a spanyol, de az egész európai építészetre is. A katalánok méltán tartják nyilván legkiválóbb művészeik, Picasso, Miró, Dali mellett. A Nemzetek Palotája a maga ek­lektikus stílusával eredetileg az 1929-es barcelonai világkiállí­tásra épült. 1934-től a Katalán Nemzeti Művészetek Múzeuma. Lépcsőit turisták százai lepik el estelente, hogy megcsodálják a vele szemben lévő hatalmas szökőkutat, amely Ravel-, Stra- uss- és más dallamokra színes vízsugarak nyalábjait lövelli a magasba. A Les Rambles tulajdonképpen két utca és közte a harmadik, a sétáló utca, ahol sziesztázó bar­celonaiak és bámész turisták ül­dögélnek kávéik mellett, míg mélyen a föld alatt a metró dü­börög. Utcai zenészek és rajzo­lók, hintók és modern gépko­csik, elegáns hölgyek és pár pe­zetát kereső bábosok, szobrokat megszemélyesítő színinövendé­kek kavalkádja teszi egyedivé a látványt. A katalán főváros egy lapos völgykatlanban fekszik. A Nem­zetek Palotája felől, a lépcsők magasából nézelődve is feltűnő, hogy mennyire kevés a más vi­lágvárosokban oly megszokott hatalmas fényreklám. Az alkonyi város fölött szinte csak a Sony cég messze kéklő reklámja árul­kodik arról, hogy itt a japán tőke erősen megvetette a lábát. Ha­sonló szerepet játszottak a múlt század végén a kínaiak - erre emlékeztetnek a pagodaszerű tornyocskák. Prikler László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom