Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-25 / 39. szám
Nagyvilág 1996. szeptember 25. Furcsa szertartások és hagyományok: a holtak egészségére esznek, isznak Halottak napja Mexikóban Halotti oltár egy mexikói otthonban. A holtak egészségére. Archív-felvétel Prágai levél Mexikóban a halottak napja nem a szomorú emlékezés, a könnyek, hanem a nagy lakomák ideje. A cikk újságíró szerzője egy azték eredetű kisváros halottak napi szokásait mutatja be, amelyek még honfitársai számára is turisztikai ér- dekességűek. Mexikóban még senki sem gondolt arra, hogy a halál elkerülhetetlen következménye lenne az étvágy teljes elvesztése. Ha a közép-amerikai országban érvényes definíciót akarnánk adni, akkor azt mondhatnánk, hogy halott az, aki csak egy, nem pedig 365 nap eszik egy évben. A halottak napjának és éjszakájának pogány mexikói ünnepe méltó társa a húsvétnak és a karácsonynak, és persze az amerikai Hallowe’ennek. November 1-jén, 2-án Mexikóban megbénul az élet, mindenki a temetőkben tolong: az élők óriási pikniket tartanak a halottakkal. A lakásokban, a hivatalokban, az üzletekben, de még a nyomorult kis vityillókban is mindenütt elkülönítenek egy kis sarkot a halottaknak emelt oltárnak, a nekik szánt ajándékoknak, hiszen mindenkinek van legalább egy halottja. Az elhunyt legismertebb családi, munkahelyi, szakszervezeti stb. fényképeit vörös, kék, sárga, lila vagy zöld papírte- rítőkre helyezik. Ha lehet, melléjük tesznek egy kis darabot kedvenc ételükből, egy-egy tárgyat, ami valaha volt szokásos időtöltésükre vagy gyengéjükre utal. E tárgyak között találhatunk például térképet, borosüveget, óvszert vagy cigarettát. És persze megvannak a szertartásnak a hagyományos kellékei is: a jellegzetes virágok, így például a sárga zempausucstil, amely itt ugyanúgy a halottak virága, mint Európában a krizantém, a „cazo de mole” nevű csokoládészósszal leöntött paprika, a sütőtök „tacha módra”, ami egy desszertféleség, a halottak cukrozott kenyere jellegzetes narancsvirág illatával, s hogy a lélek előtt is tisztelegjenek, odatesznek még néhány füstölőt és gyertyát is. A legszínesebb és legeredetibb halottak napi szertartás az indián eredetű „Nagy Kaszás” kultusza, amelyet a Mexikóváros melletti Mixquic nevű kis faluban tartanak. Az ősidőkben a szobrászok halálfejekkel és csontvázakkal díszítették a sírokat, s máig megcsodálhatjuk azokat a hajdanában teli fazekakat, amelyeket a gyászolók az elhunytak maradványai közé tettek. Manapság cukorból, csokoládéból és amazon- tavirágból vannak a halálfejek. A látogatókat pedig disznóhúsból főzött „camitassal” és „po- goléval”, sült báránnyal, füstölt marhával és tyúkhúsból vagy pulykából készült „mole”- val teli lábasok fogadják. A novemberi hideg éjszakákon a legjobb lélekmelegítő egy forró ital: gyümölcspuncs alkohollal vagy anélkül, a kukoricaliszt alapú „atole”, csokoládéval, amazontavirággal, kókuszdióval, eperrel vagy dióval. Aztán az éjszaka előrehaladtával, s ahogy a tömeg egyre sűrűbbé, a hangulat pedig egyre forróbbá válik, ananászból, kurucsa- dióból, kaktuszfügéből, tequi- lából, szőlőből vagy avokádóból készült fagylaltokkal és szorbetfélékkel hűtik le a kedélyeket. A mixquiciek „házhoz szállítják” halottaiknak az élelmet. A sírkövekre helyezik az élelmet, a gyümölcsöket, a virágokat és a gyertyát. A sírok egyszerű és modern anyagból készülnek: cementből, fajansz csempéből vagy éppen eloxált alumíniumból, hogy étkezőasztalnak is megfeleljen egy nagy családnak a két világot összekötő szeretetlako- mák idején. A sírkövekre térítőként a katolikus egyházi szertartásokat szimbolizáló formákat - keresztet, kelyhet - raknak ki virágszirmokból. A hosszú előkészületek után, az est beálltával, amikor meggyújtják a gyertyákat, különös ragyogás tölti be a temetőt, amely egy lángoló térséggé alakul át. A halottaiknál üldögélő helybeliek mellett vakukat villogtató, izgatott mexikói turisták tűnnek fel. Másnap reggel, amikor a hideg szél eloltja a gyertyákat és felébreszti azt a néhány részeget, aki elszunyókált egy sírkövön, a lábasok már üresek, pedig az avatatlan szem sehol sem láthatta, hogy az elhunytak hozzátartozói nekiláttak volna falatozni.- Asszonyom, ki ette meg a vacsorát? - kérdezem az egyik sírnál.- Hogyhogy ki? Hát a halottak. És ekkor szembesül a látogató a nap második csodájával: ezek a mozdulatlanul üldögélő emberek eltüntettek több tonna marha- és disznóhúst, tyúkot és pulykát, csokoládét, amazontavirá- got és kukoricát, hektoliterszám vedelték a sört, a rumot, a puncsot és a bólét anélkül, hogy az elhunytak tiszteletére rendezett fényűző ünnepségen maguk is az ünnepeltek sorába léptek volna. (HVG) A prágai vár Cséfalvay Ildikó __________ A Guinnessi-Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világ legnagyobb állandó fejedelmi, majd elnöki székhelye. Ezért nem csoda, hogy még Bili Clinton optimista tekintetét is elhomályosította egy pü- lanatra az irigység, amikor 1994-ben meglátogatta Václav Havel elnöki székhelyét- állították akkoriban egyes újságírók. A prágai vár Európa leglátogatottabb várai kö- zé tartozik, melyet évente kb. 1 millióan látogatnak meg. A vár területén találhatunk postát, információs központot, pénzváltót és tucatnyi üzletet, főleg az Arany utcácska közelében. A vár egyik legnagyobb büszkesége a Szent Vi- tus-székesegyház után a 30 hektárnyi zöldövezet, különösen a Királyi kert, a Paradicsomkert, a Sánckert stb. Manapság 30 kertész gondoskodik erről a nem csekély területről, míg korábban 70-en voltak, s 500 m2-nyi területen még zöldséget is termesztenek az elnöki konyha részére. Aki még nem látta a prágai várat, annak talán érdemes lenne megvárnia az 1997-es évet, amikor is nem mindennapi élményben lesz része a vár látogatójának; belecsöppenhet II. Rudolf császár korába (1575-1611), kinek uralkodása alatt Prága a művészetek s a tudományok birodalmi központja volt, európai hírű kulturális centrum. Rudolfot az uralkodásánál jobban érdekelte az asztrológia és az alkímia, az aranycsi- nálás „tudománya”, s a különféle misztikus varázslat. Európa minden tájáról hívott a várba művészeket, tudósokat, de kézművesmestereket is. Vi- lághírűek voltak különféle művészeti gyűjteményei, pl. festményekből, órákból. A nagy méretű, „II. Rudolf és Prága” elnevezésű kulturális akció megvalósítói az Elnöki Hivatal, a Prágai Vár Igazgatósága és a Kulturális Minisztérium, valamint több kulturális intézmény. A 40 millió koronás költségvetéshez legnagyobb mértékben a Csehszlovák Kereskedelmi Bank járul hozzá. A várban és az egész Óvárosban feléled II. Rudolf korának szelleme, láthatunk majd korabeli öltözetű kézművesmestereket, ünnepi meneteket, vásárokat, 16. századi kosztümöket, különféle szemfényvesztőket stb. Az akció idejére visszakerül a prágai várba II. Rudolf hatalmas képgyűjteménye is. Az óvárosi Kőharangos házban például az alkímia történetét bemutató, nagyszabású kiállításra kerül majd sor .Több épület és szobor rekonstruálása is megvalósul. Egy szó, mint száz, Prága az 1997-es évben az újkori Európa egyes számú kulturális centruma lesz. Kölyökfelügyelet - oroszlán módra Archív felvétel A pogány mexikói ünnep a húsvét és a karácsony társa. Cukorból, csokoládéból és ama- zontavirág- ból vannak a halálfejek. nem kevesebb, mint 250 ezer dollárjába kerül az amerikai szövetségi kormánynak. Tudniillik a Békehadtest beleegyezett, hogy negyedmilliós kártérítést fizet a viennai Szexuális zaklatás negyedmillió dollárért A jelenetet akár a Michael Do- uglas és Demi Moore főszereplésével készült sikerfilmből, a Disclosure-ből is kopírozhatták volna: a főnök - történetesen nő - hozzásimul férfi beosztottjához, kedvesen simogatja, majd becéző szavak kíséretében megragadja és erőszakkal megcsókolja. Az alkalmazott ellenáll, mert nem akar viszonyt a főnökével, és egyébként is családja van. Az elutasítás azonban előmenetelébe kerül... A történet azonban igaz, és Vasárnapi pletykák (Virginia állam) illetőségű Raymond Milikinnek, aki tavaly keresetet nyújtott be a fővárosi szövetségi bíróságon szexuális zaklatás és molesz- tálás miatt. Beadványa szerint közvetlen főnöke, Debo- rah Holt Kirk, a Békehadtest főfelügyelője többször is csábító szándékkal közeledett hozzá, szexuális ajánlatokkal árasztotta el, ölébe ült és kilátásba helyezte, hogy megteszi helyettesének, ha viszonyra lép vele. Az 55 éves férfi azonban visszautasította, mire a főfelügyelő bosszúból másnak adta a kecsegtető állást. A felperes ügyvédje közölte, hogy a „megállapodás eloszlatja azt a férfiakról kialakult képet, amely szerint minden alkalmat megragadnak a nemi kalandokra, és fényesen bizonyítja, hogy a nők is képesek a szexuális molesz- tálásra”. Raymond Milikin pedig kijelentette: örül, hogy végre befejeződött a kellemetlen história. Jelezte, hogy családjával együtt elköltözik az ország másik végébe, Mon- tanába. Stella más, mint a többi? A Chanel-ház új arca a huszonöt éves Stella Tennant. Amikor meg jelent a kifutón, a szakértők a sikk jelképét látták benne. „Tennant átvezeti Chanelt a következő évszázadba” - jósolta Lagerfeld, aki az angol manökent szerződtette a Chanel imázs képviselőjének, ez a lány, aki Claudia Schif- fér hétéves uralma után elfoglalja a helyét? Bak fishoz illő karcsúság, sápadt arc, lassú moz gás, van benne valami különleges, nemcsak azért, mert az orrában ékszert hord. A divatvilágban szüntelenül keresik az új szépségeket. Stella a brit arisztokrácia virágszála, anyai nagyapja Devonshire hercege, Skóciában hatalmas birtokon nőtt fel, szob- rászatot tanult. Három évvel ezelőtt barátai rábeszélték: vegyen részt egy modellversenyen, ahol elsöprő sikert aratott. Az olasz Vogue címlapjára került a hűvös angol Miss. A divatvilág szakértői Stella Tennantban a „modem Grace Kellyt” látják.
