Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-09-18 / 38. szám

Nagyvilág 1996. szeptember 18. 7 A génbankok zseniálisra formatervezett gyermekeket kínálnak Szupertehetségű utódok - szülői megrendelésre Volt rá példa, hogy a gyerekből, amelyiknek a kezébe játék helyett szá­mítógépet adtak, nem tudós lett, hanem egy nehezen kezelhető, men­tálisan sérült egyén. Archívfelvétel Doron Blake tizenhárom éves, szőke, kékszemű, pontosan úgy néz ki, mint bármely más kamasz, s csak aki járatos a gö­rög nyelvben (Doron - azt je­lenti: tehetséges), sejti meg már a bemutatkozásnál, hogy nem mindennapi gyermekkel van dolga. Később erről meg is bizonyosodhat. A fiú, már szin­te az éjjeliedényen, kétévesen kezelte a számítógépet, ötéve­sen Shakespearet olvasott, ha­tévesen írta első könyvét, tízé­vesen zongoravirtuóz volt, nemrégiben jött ki második könyve, s most az egyetemen matematikát tanul. Bárki felsó­Nem értem, mi­ért ne akarnának az emberek zseniális gyerekeket.” hajt: milyen szerencsés szülők! Pedig Doron esetében a szeren­cséről szó sem volt. Anyja haja­don volt, amikor úgy döntött, hogy gyermeket akar szülni és természetesen tehetséges gyermeket akart a világra hoz­ni. Elment tehát egy kaliforniai spermabankba, ahol megkapta a névtelen adományozók jel­lemzését és adatait tartalmazó listát. Egy kiváló tudós spermá­jával termékenyíttette meg magát és kilenc hónap múlva megszülte a kis géniuszt. Az említett spermabankot egy multimilliomos, Róbert Gra- ham hozta létre 1980-ban, hogy megvalósítsa az eugene­tikáról alkotott elképzeléseit, amely szerint az okos és ügyes embereknek minnél több gyer­meküknek kellene lennie, vagy valamivel nyersebben fogal­mazva, szaporítani kellene őket. Ismeretséget kötött No- bel-díjasokkal, olimpiai bajno­kokkal, sikeres üzletemberek­kel, írókkal, művészekkel és sperma adakozásra szólította fel őket. Persze az eugenetika nem hangzik a legjobban tudomá­nyos körökben, sőt a legvitatot­tabb elméletek közé tartozik. Megtervezhetők a géniuszok? És etikus-e az ilyesmi? Azt csi­náljuk,mint a versenyló- vagy a kutyatenyésztők, mondja Gra- ham. Miért ne lehetne ugya­nezt megpróbálni az emberek között is? Az érv azonban nem hangzik valami meggyőzően és Graham nevét hallva sokan Hitlert kezdik emlegetni. Mindezek azonban csak politi­kai és tudományos körökben váltanak ki kétségeket. A viták közepette nők sokasága áll sor­ban a a spermabankok előtt, amelyekből egyre több műkö­dik Amerikában. Itt évente mintegy negyedmillió nő ter- mékenyítteti meg magát ilyen adományozott spermiummal, közöttük már 18 évesek is. Adományozó nem lehet akárki. Nem lehet például 175 centi­méternél alacsonyabb, nem szenvedhet öröklött vagy sze­xuális jellegű betegségben. Ezen kívül kérdőíveket is ki kell töltenie - némelyik 25 oldalas ­és vannak olyan spermabankok is, amelyek intelligenciatesztet végeztetnek az adományozó­jelölttel. Ezután következik az orvosi vizsgálat, vagy inkább elemzés, mindenféle lehetsé­ges testi jellemzőre. Végül ter­Nincsenek meggyőződve arról, hogy az eugenetika okosabb embereket produkál. mészetesen az adományozott spermiumokat is megvizsgál­ják, mielőtt mínusz 196 celzius fokra fagyasztanák őket. Nem minden hölgy volt persze olyan szerencsés, mint Doron édesanyja. A legnagyobb elővi­gyázatosság ellenére is előfor­dult, hogy fertőzött spermium­mal termékenyítettek meg va­lakit, vagy hogy a fajok spermá­it összekeverték és szőke, kék­szemű helyett sötétbőrű, indiai vonásokkal megáldott gyer­mek született. Ilyen esetekben ritka a jogi eljárás, mert a gén­bankok inkább a magas összegű kártérítést vállalják. Fő a diszkréció! Ennek ellenére is megért már néhány botrányt a mesterséges „megterméke­nyítő ipar”. Tavaly egy orvost vádoltak azzal, hogy saját sper­miumaival termékenyítette meg a nőket, s az is előfordult, hogy a lombikban lefolyt meg­termékenyítés után, amelynél a férj spermáját és a feleség pe­téjét használták fel, tévedésből egy másik hölgybe ültették vissza az embriót. Mindezek el­lenére Róbert Graham elége­dett az ő spermabankja közve­títésével született, mintegy 200 gyermek idősebbjeit látva. Nem értem, miért ne akarhat­nának az emberek zseniális gyerekeket - mondja. - Mind­egyik kivételes egyéniség, ügyes, egészséges. Más szakértők azonban nincse­nek ennyire meggyőződve ar­ról, hogy az eugenetika oko­sabb embereket „produkál”. Az intelligencia nagyon kompli­kált dolog, rengeteg részletből áll össze - állítja Allan Caplan, a Bioetikai Központ igazgatója. Szerinte egyáltalán nem elég­ségesek azok a bizonyítékok, amelyek szerint ez csak geneti­kai ügy. Nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy az intelligencia öröklődne. Például Einstein, akit általában az eddig élt le­gintelligensebb emberek közé sorolnak, messze felülmúlta szüleit. A másik oldalon, lehet akármekkora IQ-je valakinek, ha közben neurózisban szen­ved, vagy egyszerűen csak lus­ta használni az adottságát. S arra is volt már nem egy példa, hogy a gyermekből, amelyik­nek a kezébe játék helyett szá­mológépet adtak, nem tudós lett, hanem társadalmilag ne­hezen kezelhető, mentálisan és szociálisan sérült egyén. Psychology Today, New York Budapesti levél Remény a HIV-fertőzötteknek Az AIDS-kutatás már bizonyos eredményeket is felmutathat. Ezek közül a legutolsó három olyan anyagok felfedezése, amelyek megállítják a halálos betegség terjedését. A HIV-vel fertőzött, de eddig a betegségben nem szenvedő egyéneknél észlelt anyagokat a fehér vérsejtek semlegesítik a szervezetben. A chymokhyn- nek nevezett anyagok vizsgála­ta felvilágosítást nyújthat a test eddig ismeretlen védelmi me­chanizmusaira. Az orovosok azonban óvatosak a jóslatokat illetően, mivel eddig csak az ilyen folyamatok tanulmányo­zása folyt. Ennek ellenére a gyógyszergyárak már készü­lődnek az olyan preparátumok készítésére, amelyeket először az állatkísérleteknél alkalmaz­nak majd. A diplomáciáról Brogyányi Judit ír 'k Pontosabban szólva arról ír­ni, ami talán fontosabb nap­jainkban, mint a diplomá­cia, holott tudom, hiszen mindennap a tudtomra ad­ják, hogy a diplomácia az egyetlen eszköz, amivel a háborúkat, a helyieket meg azt a nagyot, ami állító­lag lehetetlen, de azért fenyegető ár­nyékként terít be bennünket, talán el­kerülhetjük. Szóval van Európa Ta­nács meg EBESZ, meg frász tudja, hogy mi, de a mi kis cseh-szlovák-ro- mán-magyar világunkban vajon létezik-e egy új és ak­tív An tón Straka, Móric Bal­ta, akik József Attilát, Illyést meg Szabó Lőrincet beszél­ték rá a két világháború kö­zötti puskaporos levegőben, hogy Európa nagyjainál nem vagyunk kisebbek mi, közép-kelet-európaiak? És azokban a legendás harmin­cas években, pontosabban ezeknek az első felében a magyarok közül is a legde­rekabbak tudtak hatni e táj értelmiségére. Bartókra hi­vatkozzam? Móricz szlová­kiai és erdélyi útjaira, ame­lyeken Balogh Edgár, Edgár bácsi vezérelte és kísérte őt világot megváltani szándé­kozó plánumaival? Mostanában mindenki, aki az úgynevezett nagy politi­kával foglalkozik, azzal van elfoglalva, miként kell értel­mezni az ET 1201-es ajánlá­sát. Facsarják így, csavarják úgy, de senki nem mondja ki, hogy ez a diplomácia egyik különleges és nagyon elhanyagolt ágazata - a kul­turális diplomácia ügye. Mert ki lesz kulturális ügyekkel foglalkozó diplo­mata manapság (tisztelet a kivételnek)? Akit másutt ne­hezen tudnak hasznosítani, akinek összeköttetései van­nak. És nagyon ritkán olyan ember, aki éjfélkor is meg tudja magyarázni vendégeinek egy vers szépségét, egy mondat varázsát, aki képes összegyűjteni az azonos ügyért do­bogó szíveket. Aki nem csupán nagykövetségi ta­nácsos, vagy első osztályú titkár - hogy ezeket a nagy­képű, katonai rangokra em­lékeztető titulusokat említ­sem. Mert József Attila vagy Jirí Wolker, korábban Arany János vagy Hviezdoslav mindig betartották az írat­lan szerződéseket. Most meg? Budapesten a ro­mán kulturális intézet he­lyettes igazgatónője akkor örül, ha magyar létére nem lát magyart. Azt mondják, az a Karol Wlachovsky, aki mestere volt ennek az írat­lan szabályok nélküli kultu­rális diplomáciának, nem szívesen látott vendég a bu­dapesti Szlovák Intézet­ben... Biztosan vannak pozi­tív példák is. De ezek a rossz példák ugyanolyan ragályo­sak, mint a skarlát, mint a lelkekben dúló nacionalista háború. Azért kell beszélni erről a fontosabbik diplomá­ciáról, amely a nemzetek megértését ott segíti, ahol a leginkább lehet. Nem a poli­tikusok papírjain, hanem a lelkek harmóniáját keresve. Vasárnapi pletykák Ellen-Evita A filmvilág számára kiszivá­rogtatott hírekkel meg­kezdődött a reklámkampány a Budapesten is forgatott Evita-filmről, és már ismert a bemutató időpontja is: 1996 karácsonya. Argentínában azonban lázas sietséggel for­gatják az „ellenfilmet”. Carlos Menem államfő - aki februárban csupán a palota erkélyére engedte Madonnát s egyetlen felvételre kapott lehetőséget a stáb, mert úgy tartotta, hogy Alán Parker filmje „csapás a nemzetre nézve” - nos, Menem köztár­sasági elnök az argentin Evita előtt minden ajtót megnyi­tott. Az ellen-Evitát tehát mindent bedobva forgatják Juan Domingo Peron második feleségének életéről. Kimon­dottan azért, hogy ellensú­lyozzák azt a képet, melyet Madonna-Evita közvetít majd a világnak Argentína szent­ként tisztelt, ám korántsem szentéletű politikus asszonyá­ról. Mivel Buenos Aires érseke szerint „Madonna minden argentin nőt meggyalázott” az új Evita csakis argentin színésznő lehet, Ester Goris, akiről fontosnak tartották kö­zölni, hogy 10 kilót fogyott a szereppel való azonosulás érdekében. Bemutató: októ­ber 17, pontosan 51 évvel Peron hatalomra jutása után és 2 hónappal az Argentíná­ban elátkozott amerikai Evita-film előtt. Éva Perón, aki Duarte névvel hiúságnak sem volt híján, hi­szen halála előtt állítólag azt mondta férjének, Peron elnöknek: „Teljesen mindegy számomra, hány nővel fekszel le, csak arról gondoskodj, hogy halhatatlan legyek.” Az lett. A híres popsztár közben a hírek sze­rint 2,7 millió dollárért új há­zat vásárolt Los Angelesben. Az 1920-ban épült lakóház az előkelő Los Feliz negyedben áll. A Los Angeles Times sze­rint az újonnan vásárolt ház 325 négyzetméteres főépüle­tében öt hálószoba van, a hoz­zá tartozó vendégházban pe­dig kettő. Madonna jelenlegi háza 650 négyzetméter nagy­ságú. A lap úgy értesült, hogy 6,5 millió dollárt kér érte. A sztár, aki első gyermekét Evita Peron, aki nagyon mélyről ért fel a csúcsra, s fiatalon meghalt. várja, ideje legnagyobb részét azonban Miamiban levő házá­ban tölti Florida államban. Ezen kívül lakása van New Yorkban is. (MTI-Press-pan) született, sze­gényvolt, sül még törvény­telen gyermek is. Egyetlen tőkéje volt, a szép teste, amit tökéletesen ka­matoztatni is tu dott. Emellett Madonna ideje legnagyobb részét Miamiban levő házában tölti

Next

/
Oldalképek
Tartalom