Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-03 / 27. szám

1996. július 3. Hingis lóért jött el az ötödik pozsonyi nemzetközi teniszgálára Gráf játszott, Golonka ördög volt j Sidó H. Zoltán ______________ A szlovák főváros lassan irigy­lésre méltó pozíciót vív ki a nemzetközi bemutató jellegű tenisztornák terén. Néhány lel­kes szervező, elsősorban Jan Kukái edző rövid idő alatt ha­gyományt teremtett. Ennek leg­utóbbi megnyilvánulása az elsősorban a Stefii Gráf nevével fémjelzett, június közepén tar­tott gála volt. Az eddigi pozso­nyi teniszbemutatókon olyan klasszisok csillogtatták meg tu­dásukat, mint Boris Becker, Thomas Muster vagy Iván Lendl, a hölgyek közül pedig Martina Navrátilová, Arantxa Sanchez-Vicario és Jana Novot- ná. Most a sor az ügyeletes vi­lágelsővel és a legtehetségesebb trónkövetelőnek tartott Martina Hingisszel bővült. Nem egyszerű a teniszgálák rendezőinek élete. Legutóbb például 24 órával a bemutató előtt fax érkezett, amelyben Phil de Picciot, Gráf ügynöke tu­datta: a világelső edzés közben megsérült, és talán nem léphet Pozsonyban pályára. Sokan bi­zonyára arra gondolhatnak ilyen hírek hallatán, hogy egy világsztár allűrjéről van szó, áld pillanatnyi szeszélyből úgy dön­tött, nem szakítja meg wimble­doni edzésprogramját egy po­zsonyi kiruccanás kedvéért. Stefii Gráf esetében azonban nem erről van szó. Ahogy a né­metek 19-szeres Grand Slam- torna-győztese a gála előtt tar­tott sajtótájékoztatóján közölte:- Már tavaly megígértem Jan Kukáinak, hogy eljövök, ezért ígéretemet teljesítem. Hallot­tam a korábbi teniszgálák sike­réről, ráadásul Szlovákiában még sohasem jártam, így itt va­gyok. Egyébként normális kö­rülmények között ma nem ját­szanék, de azért mindent meg­teszek, hogy minden rendben legyen. így is lett, még arra is futotta erejéből, hogy Karina Habsudovát, a kirobbanó for­mában lévő ellenfelét, aki je­lenleg Szlovákia legjobbja, két vállra fektesse, igaz, csak a rövidítésben. A szervezők persze igyekeztek a kedvé­ben járni, arról sem feledkeztek el, hogy egy nappal korábban a 27. születésnapját ünnepelte, és a meg­lepetésnek szánt tor­tán a 27 gyertyát egy szuszra fújta el az ünnepelt. Persze - legalábbis az újság­írók előtt - nem kós­tolta meg az édessé­get, talán a verseny­súlya óvása, na meg a fotósok, toliforgatók össztüze miatt, hi­szen a rendelkezésre álló alig negyed óra leforgása alatt a sajtó mindenre kíváncsi volt. A kassai születésű, Svájcban élő Martina Hingis csehül válaszolt az érdeklődő kérdésekre. A 16 éves teniszfenomén ugyan ed­dig egyetlen tornát sem nyert meg, mégis a világ 16. játékosa, és óriási jövőt jósolnak neki. A pasienkyi sportcsarnokban az­tán láthattuk, nem véletlenül bíznak benne. A jóval tapasztal­tabb Katarína Studeníkovával kezdetben mint macska az egér­rel játszott. A speciálisan pörge­tett, átejtésen alapuló ún. stop- ball-labdákkal ugyancsak meg­futtatta ellenfelét, aki rendre nem tudta beérni a trükkösen küldött labdát. Apropó, labda! Mivel a teniszgála alig egy hét­tel előzte meg a wimbledoni tornát, amelyre mind a négy résztvevő készült, a szervezők megszerezték a verse­nyen használt hivata­los labdákat, vagyis a sportszer ősbemuta­tója Pozsonyban volt. Hingisnél maradva, a bemutató jellegű tor­nák rendezésekor mindig folyik a talál­gatás, mekkora össze­gért lépnek pályára a sztárok. Nos, a szün­telenül mosolygó Hin­gis érdekes választ adott erre a kérdésre: - Az exhibícióért lovat ajándékoztak nekem, pénzért bizony nem jöttem vol­na el. A zsúfolásig megtelt sportcsar­nokban először a két legjobb, azaz Gráf és Habsudová mutat­ta be tudását. Az első szett kissé a férfiak viaskodására emlékez­tetett; villámgyors labdaváltá­sok, gyorsan szerzett pontok ré­vén a német világelső rögvest megnyerte az első felvonást. A második játékrészben már kie­gyenlítettebbé vált a küzdelem, a hosszabb labdamenetek során valóban szép megoldásoknak tapsolhatott a közönség. A két játékos találkozója kissé presz­tízsjelleget is öltött, ugyanis az idén Berlinben a torna fináléjá­ban nagy csatát vívtak egymás­sal. Akkor is, most is végűi a né­met vendég került ki győztesen a párharcból. Milyen különös a tenisz világa! Katarína Studení- ková, aki Hingisszel mérkőzött, például a meccs végeztével kije­lentette: kissé idegesen kezdett, ugyanis hazai nézők előtt még nem szerepelt. Bizony, tenisz­gálát kell szervezni ahhoz, hogy az ország legjobb játékosai világ Amikor egymást nézi a két világsztár (balról Hingis) Gráf már tavaly megígérte Jan Kukáinak, hogy eljön. Szavát betartotta. Steffi sérülten is pályára lépett Pozsonyban Archív felvételek körüli útjuk során egy pillanatra hazaugorjanak. A gálák megszokott színfoltja, hogy a magas színvonalú tenisz mellé némi móka és szórakozás is párosul. Ezt a szerepet töltötte be a női kettősök műsorzáró ta­lálkozója előtt az ún. Jánosík és csapata. A szlovák népviseletbe beöltözött „négyek bandája” a teniszen kívül szinte mindent csinált. Jozef Golonka, az egyko­ri jégkorongozó például ördög­nek maszkírozva magát, szarvá­val és faütőjévelf!) egyaránt bril­lírozott, míg a komikus Miro No- ga egy-egy, mennyezetet súroló „szputnyikütése” közben autog- rammokat osztogatott. Nogának a játék mellett arra is ügyelnie kellett, hogy kecsesen, nőiesen mozogjon, lévén, hogy menyecs­kének öltözött. A mókázás hevé­ben az egyik „Jánosík" úgy neki­lódult, hogy a hálóban kötött ki. Ledöntötte, pontosabban kitörte az egyik tartóállványt, a háló el­vesztette előírt magasságát, a technikusok a fejük felett süvítő labdák tüzében (talán ez azért túlzás) küszöbölték ki a galibát. Az eredmény a valóban „szenzá­ciós négyes” esetében való­színűleg érdektelen, hiszen me­net közben partnert cseréltek, egy-egy óvaüan pillanatban pe­dig a háló egyik oldalán hárman álltak, míg a másik oldalon csak egy állta a sarat, pontosabban a csintalan ütéseket. A végére maradt a páros, ame­lyet kissé túlozva Szlovákia-Vi­lág összecsapásnak hirdettek meg. Sajnos, Gráf a térdsérülé­se miatt már nem lépett pályá­ra, sőt abban az időpontban ta­lán már különgépével úton volt visszafelé. A világot Hingis és a német bajnok helyébe lépő cseh Petra Langrová képviselte. A teljesség kedvéért megemlít­jük, a találkozón Szlovákia, ám összességében a tenisz kedvelői győztek, akik értékelni tudták a közel négyórás komoly és bo- hókás elemekkel tűzdelt műsort. Persze publikuma válo­gatja, ugyanis a kormánypá­holy sorai Jánosík és bandája produkciója közben kiürültek, helyükbe pedig az utánpótlás, a gyerekek ültek. Hiába, minden­ki pótolható... Aki a X. labdarúgó Európa-bajnokság alatt többször szerepelt a brit sajtóban, mint Lady Di ás Fergie: Paul Gascoigne Imádott és pokolba kívánt futballzseni a szigetországban Tomi Vince Futballzseni vagy kiállhatadan pojáca? Igazi virtuóz vagy kötöz­ni való őrült? Nagyjából ezeket a kérdéseket feszegeti az angol sajtó Paul Gascoigne-ról - színre lépése óta. Az Európa-bajnokság folyamán többet szerepelt a la­pokban, mint a két egykoron „hercegi meny”, Lady Di és Fer­gie együttvéve. Azt már az arra nem nézők is ha­mar észrevették, hogy ez a 29 esztendős futballista (1967. má­jus 27-én született; meg is ünne­pelte rendesen a válogatott tár­sakkal legutóbbi szülinapját, Hongkongból hazafelé tartva jó kedvükben összetörték a re­pülőgép berendezését) mindent tud a labdával. Ő tud a legjobban cselezni s a legjobban passzolni minden angol honpolgár közül... Az 1990-es vb-n lett világsztár. Emlékszünk rá... A Mondiale va­lamennyi középpályása között unikumot jelentett. Meg merte húzni a legváradanabb cseleket, a létező legkisebb helyeken drib- lizett, fantasztikusan passzolt, ré­gen tovatűnt gyermekkorunk bá­jos emlékeit idézte néhány pará­dés alakítása. Alig hittük akkor és a mostani Európa-bajnokságon is, hogy mindezt a szépséget an­gol futballistának köszönhetjük; az a gyönyörű gólja a skótok el­len, passzai a hollandok ellen... Persze a neve után ítélve körülbe­lül annyira angol, mint amennyire a franciakrémes - francia. Gazzát (ez a bece­neve) nem lehet gyeimen kívül hagyni. A vita csak akörül alakul ki, hogy milyen elbírálásban részesüljön. Egyesek azt tartják, akkor lenne igazán helyén a szeleburdi sztár, ha az edzők, szurkolók helyett valamelyik elismert szanatórium nővéreit, pszichiátereit boldogí­taná. És mondják a történeteket: könnyűvérű lányokkal ment éj­jel haza, a kertben megdobálta őket fagylalttal, az egyiket arra kötelezte, másszon fel a villany­póznára..., csekély 300 fontért Mindent tud a labdával vadonatúj hajkoronát varázsol- tatott a fejére, félig oroszlánra, félig hippire hasonlított..., a rek­lámfotózásra szmokingba öltö­zött társait (Beardsley, Waddle) a medence partjáról a vízbe lök­te, s ez 10 ezer márka büntetésé­be került (pénz van elég, csak az Adidastól kap évente 1,2 millió márkát)..., a Lazio fontos meccse előtt Párizsba szökött, kedve támadt ellátogatni az Eu- rodisneybe... „Elismerem, egy kicsit vad és különc vagyok, de az nem igaz, hogy súlyproblémáim vannak, keményen kell edzenem és máris fogyásnak indulok” - mondta a Newcasde, a Totten- ham, a Lazio és most a Glasgow Rangers futballistája. - „Napon­ta 300 hasizom-erősítő gyakor­latot csinálok, így annyi sört ihatok, amennyi csak jólesik.” Terry Venables szövetségi kapi­tány a sajtó megsemmisítőnek tűnő sortüzét követően is kitar­tott Gascoigne mellett: „Ő az egyeden, aki ismét lelket tud verni az angol válogatottba. Még úgy is, hogy öt küóval dundibb a kelleténél.” Igen, az angolok imádott és po­kolba kívánt futballzsenije, a ko­rona ékköve nekidurálta magát az Európa-bajnokságon, s min­den terhét, fölös kilóit cipelve olyan teljesítménnyel rukkolt ki, amelyet csak csodálni lehet. Az egyik korábbi játékostársa a Bolond becenévvel illette, Jackie Charlton viszont kijelentette: ilyen tehetségű angol focistát nem látott az utóbbi 35 évben. A kettő alkalmasint együtt igaz...

Next

/
Oldalképek
Tartalom