Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-08-28 / 35. szám

Nagyvilág 1996. augusztus 28. 7 Egyetlen piramis belsejében sem találtak múmiát a kutatók A rejtélyes piramisok... Há a maszk megszólalhatna., Budapesti levél Az uráli nyelvcsalád Kis PéntekJozsef __________ Eg yiptom csodálatos építmé­nyeiről - közülük is a gizai nagy piramisokról - szóló írásunkban már felmerült al-Mamún kalifa neve. Ő hatolt be 820-ban először Kheopsz piramisának belsejébe. A piramist fényes bo­rítás fedte. Az egyes lemezek olyan pontosan illeszkedtek egymáshoz, hogy közéjük a leg­élesebb dárdák sem tudtak be­hatolni. A kalifa expedíciója előtt számos jövendőmondóval és tisztánlátóval tanácskozott, akik azt ígérték neki, hogy a ha­talmas építmény belsejében rozsdamentes fegyverek gar­madáját és törhetetlen üvege­ket talál majd a mérheteden ér­tékű kincsek mellett. Mivel a pi­A piramisok sírkamrái csupán szimbolikus temet­kezési helyek lehettek? ramis fala kikezdhetetlennek bizonyult, a kalifa úgy döntött, hogy alagutat ásat a piramis alatt mindaddig, amíg el nem érik a folyosórendszerek vala­melyikének bejáratát. Harminc méter hosszú folyosóra volt szükség ahhoz, hogy az épít­mény belsejébe jussanak. A munka hónapokig tartott, hi­szen lépten-nyomon áttörhetet- len keménységű tömbökbe üt­köztek, amelyeken a fémszer­számok nem fogtak egy szikrá- nyit sem. Már-már feladták a sziszifuszi küzdelmet, amikor a piramis belsejéből valamilyen kőtömb mélybe zuhanására em­lékeztető morajt hallottak. Még néhány hétbe telt, amíg elérték a piramis belsejébe, a sírkamrá­ba vezető folyosót. Ekkor érte őket az igazi csalódás: a szarko­fág üres volt. Se múmia, se kincs. Felmerült hát annak a lehetősé­ge is, hogy a piramist esetleg még a szilárd és áttörheteüen borítás befejezése előtt rabolták volna ki maguk az egyiptomiak. Ennek a feltevésnek azonban el­lentmond az ilyen páratlan rab­lás titokban tarthatóságának le­hetősége. Hiszen ez csak a fáraó udvartartásának méltóságai tudtával valósulhatott volna meg. A sírkamra érintetlensége mellett szól az a tény is, hogy a fáraó fekhelyéül szolgáló szar­kofág fedele hiányzott. Az pedig egyenesen lehetetlen, hogy a több mázsás fedelet az építke­zés befejezése után a szűk folyo­sókon át elvihette bárki is a pira­mis belsejéből. Csak az érdekesség kedvéért ér­demes megjegyezni, hogy az ugyancsak a Királyok völgyé­ben található Tutanhamon fá­raó sírjába, aki mindössze ti­zenkilenc évesen halt meg, 64 000 angol font értékű aranyat és más kincset szórtak. Hozzá kell tennünk, hogy a fiatalon el­hunyt uralkodó éppen Egyip­tom hanyatlásának idején ural­kodott. Olyan feltevés is van, amely szerint a fiatal uralkodót türelmeden trónkövetelők tá­volították el az élők sorából. El­képzelhetjük, micsoda mennyi­ségű kincset rejtettek az uralko­dók sírjába - az élelem és a min­dennapi használati cikkek mel­lett - békésebb és gazdagabb időkben. Számos komoly érv szól amel­lett az állítás mellettTfio^y a pi­ramisok nem az uralkodók te­metkezési helyei voltak, hiszen múmiát mindeddig egyetlen pi­ramis belsejében sem leltek a kutatók. Felmerült hát a kérdés: a pira­misok sírkamrái csupán szimbo­likus temetkezési helyek lenné­nek? Pusztán a lélek, a „ká” nyugvóhelye lenne? Ennek vi­szont ellentmond az a hit, amely szerint a porhüvely és a „ka” együtt alkot egy egészet és elvá­laszthatatlan. Ezzel magyaráz­ható a mumifikácó is. A nagy piramis és Giza többi építményei is a világ csodái közé tartoznak. Minden való­színűség szerint kiállnák az atomháború és az özönvíz meg- próbálatásait is. Elképzelhető tehát, hogy nem is valós, vagy szimbolikus temetkezési helyül, hanem élő emberek befogadá­sára szolgálhattak. A szellőzőrendszerek is erre en­gednek következtetni, amelyek bonyolultságuk ellenére az épít­mény szempontjából semmi­lyen jelentőséggel nem bírnak. Elképzelhető tehát - írja Ludvík Souéek -, hogy a piramisok a fá­raók és közveden udvartartásuk Az építkezés időpontját illetően maguk az egyiptoló­gusok is óvakodnak a végleges állításoktól. számára menedékként épültek egy esedeges külső csapás elől. Ebből adódóan a gigászi építmé­nyek kultusza valamilyen koráb­bi katasztrófa emlékének követ­kezménye is lehet, s valójában arra szolgált, hogy annak esede­ges újbóli bekövetkezésekor a nép nagyjait és az istenként tisz­telt fáraót megvédje. Figyelemreméltó még az épít­kezés időpontját illetően az, hogy maguk az egyiptológusok is óvakodnak a végleges állítá­soktól. A nagy piramis bevezető nyílása például úgy lett kiképez­ve, hogy az Alfa Draconis (Thu- banu) csillag felé irányuljon. A számítások szerint épülhetett i. e. 3400, de 2100 körül is, azon­ban mindkét feltételezett időpont olyan mértékben kü­lönbözik a IV. dinasztia eddig elismert uralkodásának idősza­kától, hogy szakmai körökben ez újabb vitákra ad okot. Nagy Marianna__________ Budapesten augusztus 16. és 21. között a millecente- náriumi rendezvénysorozat kiemelt eseményeként tar­tották meg a finnugor népek II. világkongresszusát. A ta­lálkozó alkalmából megje­lent A finnugorok világa című könyv, amelyik a leg­frissebb kutatások eredmé­nyeit rendszerezi és tálja mindazok elé, akik érdeklődni és tájékozódni szeretnének nyelvi rokonaink­ról. Mint azt a könyv hangsú­lyozza, a kutatás­ban különbséget kell tenni a faji és a nyelvi rokonság között, mert amíg ez utóbbit a tudósok bizonyítani is tudják, addig a faji rokonság kérdésének tisztázása jóval bonyolultabb feladat. A nyelvi rokonságot illetően pontosabb, ha inkább uráli nyelvcsaládról beszélünk, mert ez felöleli a finn és az ugor nyelveken kívül az ugyancsak rokon nyelveinkhez tartozó szamojéd nyelveket is. A kö­tet a Teleki László alapít­vány gondozásában jelent meg, és tudományos igényű, statisztikai adatok­kal alátámasztott kutatómunka eredményeként ismerteti meg az olvasót a rokon népek, különö­sen az oroszor­szági finnugor népek történel­mével. A kötet szerkesztője, Na- novszky György moszkvai ma­gyar nagykövet az ajánlásban figyelmeztet arra, hogy A finnugorok vi­lága inkább olvasókönyv, és nem is tesz kísérletet a sok- szerzős kötet adatainak egy­ségesítésére. Szerencsére a könyv végén található táblá­zat segítségével legalább azt megtudhatjuk: a finnugor népek hogyan nevezik ön­magukat és őket hogyan ne­vezi a szakirodalom, hol, mennyien és milyen állam­formában élnek, és a lakos­ság hány százaléka vallja az adott nyelvet az anyanyel­vének. A három önálló ál­lamisággal rendelkező nép közül csak Magyarország és Finnország össznépessége vallja anyanyelvének a ma­gyart, illetve a finnt. Az Észt Köztársaságban élő körülbe­lül egymillió észt lakosnak 95,5 százaléka beszéli az anyanyelvét. A Hanti­Manysi Auto­nóm Körzetben élnek a legköze­lebbi nyelvroko­naink, de hu- szonkétezer hanti lakosnak csak a 69 száza­léka beszéli anyanyelvét. A nyolcezer many- sinak (vogul- nak) alig több mint a fele a vogul. Az oroszországi Ud- murt Köztársaságban élő hétszázötvenezer udmurt (votják) közül az anyanyelvi oktatás fokozatos háttérbe szorítása és az orosz asszi­miláció miatt egy sem be­széli anyanyelvi szinten a votjákot. Az oroszországi fö­derációban a finnugor né­pek közül csak ötnek van köztársasága, a karéloknak, a zürjéneknek, a cseremi­szeknek, a mordvinoknak és a votjákoknak. A kisebb et­nikai csoportok, amelyek lé- lekszáma né­hány tucattól hatvanezerig terjed, az északi államokban szétszórva él­nek. A rendszer- változást követő években a finn­ugor népek kö­zött megtörtént a kapcsolatfel­vétel. A korábbi nyelvészetre, népművészetre korlátozott kulturális együttműködés kibővült az ösztöndíjak adá­sával, a diák- és tudóscse­rékkel, valamint a gazdasá­gi, a parlamentális kapcso­latok számtalan formájával. Ajövőben csupán a népeken és az etnikai csoportokon múlik, hogyan élnek majd a lehetőségekkel, amelyeknek egyik fóruma a finnugor népek világtalálkozója volt. Pontosabb, ha uráli nyelvcsa­ládról beszélünk. A finnugor népek között megtörtént a kapcsolat- felvétel. Michael és aki miatt sírásra fakadt, Diandra Douglas Vasárnapi pletykák Michael Doüglas örömkönnyei A nagyközönség is látta már Michael Duoglast, amint elér- zékenyülve könnyeit hullatja. Az amerikai színész, rendező, producer utóbb az Oscar-díjak idei ünnepélyes kiosztásán könnyezett, amikor életművé­ért jutalmazták apját, Kirk Douglast. Hollywoodi „benn­fentesek” szerint a közelmúlt­ban Michael felesége, Diandra késztette ismét sírásra a szok­nyavadász filmsztárt: visszavon­ta ugyanis a válási keresetet, amelyet még tavaly nyújtott be, miután „szoros ölelésben” találta férjét egy másik nővel. sztárok az éttermek ben, mit és hogyan rendelnek, mennyi borravalót adnak. Kiderült: Barbra Streisand az étte­remben is takaré­koskodik, Sylves­ter Stallone evés közben szeret flörtölni, Tom Hanks mindig barátságos, so­hasem rekla­mál, és tisztes­séges borrava­figyelembe venni a „No Smoking” feliratot sem: mindig rágyújt „büdös szivarjá­ra”, s ha a pincé­rek figyelmezte­tik, hogy tilos a do­hányzás, mérgesen távozik. Manhattanben j árta az üzleteket a törékeny Meg Ryan, amikor egy férfi megtá­madta. A szí­nésznő azonban villámgyor­san reagált: mint egy dühös kos nekirohant a támadónak, s ütötte-verte, ahol érte. A bűnöző annyira meg­lepődött, hogy inkább gyorsan kereket oldott. Szeretnek pletykálni a New York-i légi­kisasszonyok. A közelmúltban például kifecsegték, hogy a terhes Madonna első osztá­lyon utazott New Yorkból Los Angelesbe, míg a gyerek apját, Carlos Leont az olcsóbb turistaosztályba ültette, (dz) Tom Hanks sohasem reklamál és borravalót ad. Érdekes közvélemény-kuta­tást végeztek New Yorkban: megkérdezték a pincéreket, hogyan viselkednek'aviiág­New York-i afférok­Madonna, a taka­rékos Jótad. A legtöbb bajt állítólag areTJetfe-John ny Depp okoz­za. Ó többször rendelését, sosem elégedett a menüvel, ezért borravalót -sem osztogat. Nem hajlandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom