Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-21 / 34. szám
1996. augusztus 21. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Fölfutóban a cseh ipar Több mint nyolc százalékkal növekedett a tavalyi első félévvel összehasonlítva a csehországi ipar termelése. Nem kis meglepetésre azonban a kitermelt érték nem a várakozásnak megfelelően alakult, mivel a cserearányok romlása kedvezőtlenül befolyásolta az ipari termelést. A legyártott áru értéke 226 milliárd cseh korona, de ez csak 6,2 százalékkal magasabb, mint a tavalyi, hasonló érték. Magyar mérleghiány A legutóbbi hónapok alatt újra növekedett a külkereskedelmi mérleghiány Magyarországon. Ezúttal azonban a behozatal és a kivitel júniusi 262 és fél millió dolláros különbsége már jobb eredményt mutat, mint az időszak tavalyi, hasonló mutatója. Az elmúlt félévet tekintve majdnem 510 millió dollárral kisebb volt Magyarország külkereskedelmi mérleghiánya. Volt egyszer egy második, de még most sincs használható lehetőség Mikor lesz s lesz-e pénz a kötvényünkből? Szénási György 1 Mi lett a részvények sorsa? Eladták a részvények egy részét - 9% Semmit sem adtak el részvényeikből - 68% TASR-grafikon A vagyonjegyes privatizáció első hullámában szerzett részvények többsége még mindig a lakosság kezében van. Az ábra százalékos megoszlásban mutatja, hogy mihez kezdtek az állampolgárok részvényeikkel. Ha valami nem akar sikerülni (vagy nem akarják, hogy sikerüljön), akkor az nem is sikerül. A legfényesebb bizonyítéka ennek a kissé „murphys” bölcseletnek a szlovákiai vagyonjegyes privatizáció második hulláma. Emlékszünk rá, úgy indult ez is, mint az első, csak most már jobban fölkészültek rá. Mind az emberek, mind azok akik ebből nagy üzletet akartak csinálni: a befektetési alapok. Vagy félmillióval többen is jelentették be igényüket a privatizálásra kerülő vállalatok részvényeire azzal, hogy az ezer koronát befizetve vagyonjegykönyvet váltottak. Azután újra jött a jelenlegi politikai vezetés, elirigyelte a polgár elől a vállalatot, s valóban géniuszhoz méltó ötlettel állt elő. Történetesen azzal, hogy minek is az állampolgároknak kockáztatniuk a volt közös vagyonból való részesedésüket, hiszen az első hullámban szerzett részvényekkel sem nagyon tud többségük mit kezdeni. Magas az üyesmi még a szocializmusból transzformálódó közembereknek. Majd „mi” garantálunk mindenkinek tízezer koronát öt év múlva, s akkor nem az ötletet először alkalmazó Har- vard, vagy más befektetési spekuFIGYELEM! AKCIÓ! FIGYELEM! RENAULT + PHILIPS autórádió Csak nálunk! a RENAULT gépkocsik szerződéses értékesítője GnmdMobiL T.G. Masaryka 1 Nové Zámky TEL.: 0817/201 42 FAX: 0817/223 06 Augusztus 15-től tel.: 0817/428100, fax: 0817/428083 FELTÉTELEK: Ha 1996. március 15-től szeptember 20-ig nálunk vásárol, vagy megrendeli a RENAULT modellek valamelyikét (TWINGO, CLIO, MÉGANE, ESPACE, SAFRANE, EXPRESS, TRAFIC, MASTER), sorsoláson vesz részt. Lízing - hitel - készpénzfizetés! Sorsolás közjegyző jelenlétében 1996. szeptember 27-én 11 órakor a cég központjában. Egyet venni - és t nyerni! VKV-780 lánsok viszik el a tejfölt, hanem azok, akiknek az emberek (vagy legalábbis egy nagy részük) a választások során szavaztak bizalmat. így született meg a kötvényes privatizáció, a jobb holnap egy veréb, mint ma egy bizonytalan túzok ferdítmény szellemében. Csakhát az is kiderült időközben, hogy öt év múlva a garantált és addig is kamatozó, s így tízezernél valamivel több korona kifizetésére is több mint 35 milliárd korona kellene. Márpedig ez nehezen jön össze a Nemzeti Vagyonalap ismert, kótyavetyélős privatizálása nyomán. Ezért legalább a kötvények egy részét kellene valamüyen módon semlegesíteni. így ötlötte ki a pénzügyi vezetés a íakásraválthatóság és egyéb lehetőségek ötletét, amelyek azonban nem váltottak ki osztatlan sikert azok körében, akiknek fizetőeszközként ezt el kellett volna fogadniuk, mégpedig a kormány által második garanciaként vállalt legalább 7500 koronás áron. Ezért egy újabb mézesmadzagra volt szükség, s megszületett az eddigi utolsó ötlet, hogy az ilyen kötvényeket vásárolják fel azok, akik tartoznak a nemzeti vagyonalapnak a privatizált vállalatért és akkor névértéken törleszthetik vele adósságukat. Valóban kecsegtető ajánlat, hiszen ha például valaki 10 millióval adósa a Vagyonalapnak, akkor ezer ilyen kötvényt kell vennie, ehhez pedig elméletileg 7 és fél millióért is hozzájuthat. így még olcsóbb lesz az amúgy sem drága privatizált vagyon. A dolog augusztus ötödikével indult be, amikor az ún. RM- System Slovakia értékpapírpiac ( a továbbiakban csak RMS), amely amolyan népi tőzsde, elfogadta és jegyezte a keresletet és a kínálatot az ilyen kötvényekre. Hogy mi történt a valóságban azt láthattuk, hallhattuk az aznap esti híradásokban, vagy olvashattuk a másnapi újságok címoldalain.' Az emberek - ők tudják miért - megrohamozták az Értékpapírközpontot, ahol biA kötvényt nem lehet azonnal, vagy talán rövid időn belül sem készpénzre váltani. zonylatot lehet szerezni arról, hogy kötvénytulajdonosok, valamint az RMS, illetve a regisztrációs központ irodáit, hogy eladják az eddig valóban bizonytalan sorsú értékpapírjukat. Igen, jól írom, sokan valóban azért mentek oda, hogy ott pénzért eladják kötvényüket és ugyancsak csalódottak voltak, amikor megtudták, hogy nem látnak azonnal pénzt belőle. Sőt ha nem szerencsések, akkor nem is kel el a felkínált papír, akár a lehetséges legalacsonyabb áron sem. A vevő ugyanis nem az RMS, ahogyan azt sokan gondolják, hiszen ez csak közvetíthet eladó és vevő között. Vevőből viszont kevés van, legalábbis a kínálathoz képest. Jelentések szerint már az első óra után két és félszer többen akarták eladni kötvényüket, mint amennyit megvásároltak volna az érdeklődők. Ennek a következménye egyelőre annyi, hogy aki legalább 8 vagy 9 ezer koronát remélt az értékpapírért, annak is meg kell majd elégednie a lehetséges legalacsonyabb, tehát 7500 koronás árral. Persze sokan eladnák ennél kevesebbért is, de ez alá, mivel kormány- rendelet van róla, nem mehet az ár az RMS-ben. Máshol és más módon pedig nem lehet kereskedni ezekkel a papírokkal. Sokan tehát még azért is szidják a kormányfőt, mert a minimális ár garantálásával csak jót akart. Mi hozhat megoldást ebben a helyzetben? Többféle kiút is lehetséges. Például, hogy megszüntetik a minimalizált árat és bevezetik a kötvények szabadkereskedelmét, vagy az, hogy kibővítik a kötvényvásárlásra jogosultak körét - mert ezeket külön kiválogatták és jegyzékbe szedték -, s akkor valamivel nagyobb lehetne a kereslet. Esetleg lehetővé tehetnék még a kötvénynek a tőzsdén is szerepelhető részvényekre való átváltását, és szóba jöhet más megoldás is. Egy azonban biztos a dolgok mostani állása szerint: a Nemzeti Vagyonalap kötvényeit nem lehet azonnal, vagy talán még rövid időn belül sem készpénzre váltani. Újévtől drágább lesz a postai díjszabás Vissza a postagalambokhoz? Bizonyára szeptemberi meglepetésnek szánta a Szlovák Posta az új postai rendtartás és az ezzel együtt járó új tarifarendszer életbeléptetését. Nem abból a meggondolásból, hogy a délre vonuló vándormadarakkal még elküldheti afrikai, vagy legalábbis dél-európai rokonainak a levelet az, akinek esetleg bélyegre már nem telik, hiszen a külföldi díjszabás márciusban már megváltozott, tehát ez most nem emelkedik. Az egyéb tarifák emelésének oka a posta indoklása szerint az, hogy a költségnövekedést (szállítás, energia) már öt éve nem vették figyelembe az árképzésnél: Ráadásul a tarifáik háromötöde még így is szabályozott ár marad, ami havonta 20 milliós veszteséget okoz. Valószínű azonban, hogy még a karácsonyi képeslapjainkat is a mai áron küldhetjük el, mert várhatóan csak január elsejétől kell az új postai díjszabással számolnunk, ami elsősorban a hazai kézbesítési díjat érinti majd. Az elképzelések szerint a nőnapi vagy húsvéti üdvözlőlapok már háromkoronás bélyeggel kerülnek majd a postaládába, levelet pedig szintén egy koronával drágábban, tehát négyért küldhetünk majd akár Pozsonyból Ágcsernyőre is. Ami azonban ennél aggasztóbb, hogy kedvezőtlenül alakul az újságküldemények díjszabása. Ez úgy változik, hogy a kisebb darabszámú küldemények egyes darabjai viszonylag megdrágulnak. A mostani változtatások azonban nem jelentik azt, hogy újra néhány éves szünet áll be a postai díjszabások emelkedésében, mivel az egyik oldalon a Szlovák Posta távlati fejlesztési terve számol bizonyos változásokkal az árképzés rendszerében, ami a jövőben még hozhat módosulást a kézbesítési díjakban, a másik oldalon a Postai Világszervezet is új mechanizmust készít elő a nemzetközi tarifák kiszámítására. Mi pedig talán megvásárolhatjuk az első pár postagalambunkat. szén
