Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-03 / 27. szám
2 1996 .július 3. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Sör és energia P. Vonyik Erzsébet ________ Két-három hónapja nyűt titok, hogy nem ússzuk meg az energiahordozók árának emelését. A kérdés csak az, hogy mikortól fizetünk többet az áramért. A kormány is foglalkozott a kérdéssel, sőt a villanyáremelés valószínű dátumaként július elsejét be is dobták a köztudatba. Hirtelen nagy csend támadt, majd e zűrzavart sejtető hallgatás váratlan eredményt hozott: közölték, hogy egyelőre leveszik a napirendről az áremelést. Normális országban ilyen aligha fordulhatna elő. Épelméjű és a saját karrierjére gondoló politikus nem izgatná fel feleslegesen a lakosságot azzal, hogy immár pontos dátumról, július elsejéről és konkrét számokról, 5 meg 10 százalékos áremelésről beszél. Nálunk ez is megtörténhet, majd az egészet visszaszíyják. S azóta is törhetjük a fejünket, hogy miért járatják velünk a bolondját. Csak két elfogadható magyarázat létezik: vagy szoktatnak bennünket a gondolathoz, hogy aztán ha tényleg bekövetkezik, könnyebben megbékéljünk a drágulással. De van egy valószínűbb magyarázat is: most még nem tudni, lesznek-e idő előtti választások, vagy sem. Márpedig ha jövő tavasszal urnák elé szólítják a szavazókat, akkor egészen frissen élne még a választók emlékezetében az áremelési „élmény”. Tudjuk, mit eredményezne ez: azt, hogy mindennek az ára elkezdene kúszni felfelé. A pékek a fővárosban már két-három koronával feltornászták a kenyér árát. Állítólag nem a liszthiány miatt, pedig közben kiderült, hogy tavaly engedély nélkül félmillió tonna hazai gabonát adtak el külföldön. S mi lesz, ha még a villanyárdrágulást is bekalkulálják a péksütemények árába? Húsz koronán alul aligha vennénk kenyeret! A sör árát öngyilkosság választások előtt megemelni. Jól tudja ezt az aranyszabályt a pozsonyi kormány is. A mostani helyzetre alkalmazva: ha választások elé nézel, ne nyúlj a villanyárhoz! Amíg tehát levegőben lóg az előrehozott választások lehetősége, addig aligha lesz áremelés. Mihelyt tisztázódik, hogy választások csak két év múlva lesznek, a kabinet végleges áldását adja az energia árának emelésére. Vendégkommentár Gázkitörés Barak László Annak idején, szigorúan ellenőrzött viszonyaink kö zepette, mindent titkosítot- tak az elvtársak. A „régi re- publikáról”, a nyolcvankilenc előtti időszakról van szó. Minden titkosítva volt tehát, ám valahol, valahogy mindig fölfeslett a szigorú szövevény. Akarták-e a titko- sítók avagy nem, de mindig megtudtuk, hogy áremelés lesz. Talán emlékeznek még sokak a hivatalosan titkolt benzináremeléseket megelőző napokra: kilométernyi sorokban dekkoltunk a rozoga benzinkutaknál, hogy még áremelés előtti áron jussunk pár liternyi hajtóanyaghoz. Mi, kisemberek. Az ügyesebbje, a „szocialista vállalkozó” ezen az alapon valószínűsíthetően többet is kereshetett az ilyen áremeléseken, mint a trabantos halandó. Lévén, hogy ciszternákba spájzolt... A múltat azonban eltöröltük, másban utaznak már az ügyesek. Most szőkíteni szokás a benzint, avagy a „szőkékkel” kereskedni stb. Most már nem nagyon titkolóznak minálunk. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy GÁZ VAN... Politice! Éppen ezért hihető, hogy az előre beharangozott gázáremelést emiatt halasztotta el a kormány. Amikor bejelentették, hogy gázáremelés lesz, akkor valószínűleg nem volt még gáz, az éhes priva- tizőrök nem borították még ki a bűit. Mára begorombul- tak; GÁZOLNAK egymáson keresztül a zsozsóért... Ebből következik, hogy egyelőre nyugodtak lehetünk. Amíg balhé, vagyis gáz van, nem lesz áremelés. Hogy aztán hosszú távon mennyire jó mindez a ringen kívüli népnek, annak a jóég a megmondhatója, meg majd a gázóra-leolvasó... Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Modem élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény, Szabadidő: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság, Nagyvilág: Szénási György Riport, S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: Tallósi Béla Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás; Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Htrlapszol- gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, KoSická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. Az energiaár-emelés küszöbén Vissza a petróleumhoz? Ha megdrágul az áram, a tévé helyett inkább a tükörbe nézünk SM - Vladimír Rencín Gágyor AlÍz A kérdés talán kissé eltúlzottnak tűnik, tény viszont, hogy belátható időn belül emelik a villamos energia árát. Energetikai körökben az a hír járja, hogy villamossági művek vezetői minden hét keddjén, tehát a kormányülés napján haptákba állva várják, vajon napirendre tűzi-e a kormány a kérdést, s jóváhagyja-e végre Lubica Trubíniová, a Greenpeace szlovákiai szervezetének elnöke V Véleményem szerint jelenleg indokolt a villanyár emelése. Az energiaáraknak követniük kell az előállítási költségeket. Ám egyben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az áremelést a szlovák energetikának a költséges atomreaka A villamos energia, illetve a ”gáz árának emelése kétségkívül megnöveli a költségeket. Mivel az energiatétel a mi termékeink esetében nem jelentős a kiadásokban, ezért eddig még nem végeztünk számításokat arra vonatkozóan, milyen mértékben növeli meg a kiadásainkat. Előbb- utóbb valamilyen ármódosítást kell majd eszközölni. Az éjszakai olcsóbb áram felhasználása a mi esetünkben nehezen jön számításba. Hogy indokolt-e a villany árának emelése? Véleményem szerint igen. A jelenlegi árviszonyok nem eléggé ösztönöznek energiatakarékosabb berendezések gyártására. A berendezések ára viszont nyugati színvonalú; tervezetüket. A kabinet pár héttel ezelőtt azzal vette le napirendjéről a kérdést, hogy pontos tanulmányt kell készíteni a döntés szociális kihatásairól. Az már biztosnak látszik, hogy az idén a háztartások számára 10 százalékkal lesz drágább az elfogyasztott villamos energia, a nagyfogyasztóknak és vállalkozóknak pedig 5 százalékkal. Vajon indokolt-e a villany árának emelése? torokra való egyoldalú irányultsága okozza s az, hogy nem használja ki a meglévő tartalékokat. Ezek egyrészt az energiatakarékosságban, a meglévő hő- és vízi erőművek, másrészt az alternatív energiaforrások jobb kihasználtságában rejlenek. Ha a forrásokat jobban kiaknáznánk, és nem pazarolnánk milliárdokat Mohira, akkor biztos, hogy az áremelés nem lenne olyan drasztikus, mint amilyen így várható. Mert a mostani 10 és 5 százalékos áremelés csak a kezdet, amelyet a jövőben újabb áremelések követnek majd. Tudatosítanunk kell, hogy Szlovákia válaszúihoz érkezett - vagy az óriási pénzeket felemésztő atomreaktorokra költ, vagy választja az atomerőmű-mentes utat, amely ugyan nehezebb, de hosszú távon kifizetődőbb. Harmadik lehetőség nincsen. Czucz József, a somorjai pékség tulajdonosa ellenben az energiahordozóké kelet-európai szinten van. Bízom benne, hogy az esetleges villanyáremelés a szolgáltatások színvonalát is megemeli. Q Indokot mindig lehet találni. Ha összehasonlítjuk a villamos energia árát nálunk és külföldön, akkor természetesen a külföldi ár magasabb. Szerintem azonban csak úgy lehet valamit összehasonlítani, ha összevetjük, mennyit kell előállításáért dolgozni. Ilyen értelemben a villamos energia ára nálunk korántsem olyan alacsony. Nincs tudomásom eddig arról, hogy létezne nálunk valamilyen program a termelés energiaigényességének csökkentésére. Ez magyarán azt jelenti: úgy, mint mindig, ismét a fogyasztón csattan az ostor. Mert hiába akar a fogyasztó spórolni, ha olyan termékeket kap, amelyeknek nagy az energiafogyasztásuk. SpórolP Nem vagyok meggyőződve arról, hogy indokolt az 5, illetve 10 százalékos áremelés, vagy árliberalizáció, amelyet végső soron a lakosságnak kell majd megfizetnie. Merthogy nem hiszem, hogy az áremelés hatására a termelők, a vállalkozók energiatakarékos beruházásokba kezdenének. Tartok attól, hogy inkább a fogyasztóval fizettetik meg kiadásaik növekedését. Szakértői becslések szerint a mostani tervezett áremelés inflációnövelő hatása eléri az 1,2 százalékot. ni csak úgy tud, ha nem használja a már megszokott és nélkülözhetetlenné vált háztartási gépeit, berendezéseit. A világon mindenütt igyekeznek olyan termékeket gyártani, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak. Ezért van az, hogy a nálunk nyugatabbra lévő országokban a háztartások -a drágább villamosenergia ellenére - lényegesen több elektromos berendezést engedhetnek meg maguknak. Tehát a villamosságiak szempontjából az áremelés indokolt, ám a fogyasztók szempontjából nem. S biztos vagyok benne, hogy az áremelés majd a fogyasztási cikkek árában is megmutatkozik. Jozef Kosnár, a DBP gazdasági szakértője Somogyi Tibor felvételei O Szükséges-e az áremelés O Indokolatlan lépés lenne a drágulás Marta Cemá, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség volt vezetője Olvasói levél „Európa szívében ezerszáz éve” „Milyen tudathasadásos kishitűség felejtette el velünk, hogy már 1100 éve Európa részei vagyunk?” Nem értek egyet ezzel a kijelentéssel. Úgy gondolom, hogy nem felejtettük el, csak tudatosítjuk, hogy Európa nemcsak földrajzi fogalom. Európa minőséget is jelent, kultúrát, amelybe beletartozik az olasz reneszánsz, a barokk, a gótika, a bécsi városháza, a krakkói Wawel, a kassai dóm, a pozsonyi paloták, de nem tartozik bele a szerb etnikai tisztogatás, a román iskolatörvény, a volt német koncentrációs táborok, az orosz gulág, a pánszlávizmus, a szlovák nyelvtörvény, a Matica uszítása, a jelenlegi hatalom arroganciája, a „Na Slo- vensku po slovensky” és a Já- nosík-elv. Gondolom, S. Forgon Szilvia nem gondolta komolyan, hogy a jelenlegi hatalom privatizációs botrányai, az önelrablás, emberek felgyújtása, kidobálá- sa a vonatból, ahogy a kormánykoalíció viszonyul a nemzetiségi kultúrához, oktatásügyhöz - ez mind európai gondolkodásmódot és kulturáltságot jelent! És mivel mi, az itt élő magyarok csak a szlovákokkal együtt érhetjük el Európát, úgy gondolom, eltart még egy ideig, amíg oda jutunk, de ahhoz az is kell, hogy ne a „vad ázsiai hordák többszörös vérfertőzésen átesett ivadékainak” vagy elmagyarosított szlovákoknak tartsanak bennünket, hanem egyenrangú polgároknak, akiknek Isten adta joguk eldönteni, hogy melyik nemzethez tartoznak. Hlédik János, Komárom Rettenetes a gyűlölet A szlovákok és a magyarok védelmében fordulok önökhöz. 1990. május 8-án Szekszárdon a Vasárnapi újságban elképesztő cikk jelent meg a szlovákokról és a magyarokról. Lényege az volt, hogy a magyarok és a szlovákok kirabolták a kitelepített svábokat. Aki ezt írta, akkor még a világon sem volt. Nem tudom, mi történhetett, de ebben nem tudok hinni. Aljas rágalom lehet, vagy valami személyi bosszú. Véleményem szerint ez megengedhetetlen. Folyton mocskolódnak. Az uszításnak se eleje, se vége, addig nem nyugszanak, míg nem robbantanak ki valamit. Én csak apai részről vagyok szlovák, de engem nem tűrnek meg, folyton belém kötnek, én sosem laktam Szlovákiában. Olvasgatni szoktam az önök által szerkesztett Vasárnapot, ha megyek a temetőbe, szüleim fekszenek ott. Őket is úgy marták el innen. Minden nap bekiabáltak az ablakon: drótostót, menj haza. Valahogy a Kádárrendszerben nem volt ilyen veszélyes, de most rettenetes a gyűlölet. Többször olvastam, hogy Magyarországról is írnak, szeretném, ha ezt is megírnák. Sokat vannak nálunk, hátha én is útba esek. Tisztelettel kérem, ha mód van rá, tegyék meg. Barta Bertalanná, Szekszárd
