Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-02-18 / 7. szám

Elöljáróban ennyit: a gömbvillám ma is az atmoszférikus jelenségek egyik legrejtélyesebbike. Tudományos kö­rökben a mai napig nem lezárt a vita: vajon valóságosan létező jelenségről van-e szó? Netán valamilyen tudati jelenség csupán? (Legalábbis ami a gömbvillám „szemmel látható” részét illeti.) A svájci Berger professzor, nemzetközi hírű villámkutató szerint az is kétséges, hogy gömbvillám léte­zik. Szerinte és más neves kutatók szerint is a gömbvillám a villámlás után a retinán ottmaradó utókép, vagyis káprázat, optikai csalódás csu­pán. Úgynevezett koronakisülésként magyarázzák a jelenséget, amely más néven a Szent Elmo tüze néven is­mert. Ez valamely hegyes tárgy vé­gén, vagy villamosvezetékek közvet­len közelében mutatkozhat. Átmérője 10-40 centiméter, s néha több percen át látható. Számos kutató azonban azon a véleményen van, hogy a gömbvillám valós jelenség. Nappali fényben negyven méternél nagyobb távolságból nem észlelhető. Száz százalékos biztonsággal iga­zolható, hiteles fénykép vagy filmfel­vétel sohasem készült a jelenségről, ám a szemtanúk száma rendkívül ma­gas. Az első esetek repülőgépes meg­figyelésekkel kapcsolatosak. 1956. augusztus 12-én egy kereske­delmi szállítórepülőgépbe (LI-2) csa­pott bele egy gömbvillám a Szovjet­unió területe fölött. A villámcsapás előtt a repülőgép egy hidegfronton re­pült keresztül, 3,3 kilométer magas­ságban. Miközben áthaladtak egy vi­harfelhőn, a levegő hőmérséklete - 3 C fok körül volt, a legénység észrevet­te, hogy egy 30-40 cm átmérőjű fénylő gömb közeledik a gép felé, ir­datlan sebességgel. A repülő orra előtt hirtelen irányt változtatva a bal oldali propeller egyik szárnyába ütközve va­kító fehér fénnyel felrobbant. Leszál­lás után a bal oldali propeller egyik szárnyának az élén 4 cm széles, alig 1 cm mély égett rész volt látható. A mé­lyedés körül kormot is találtak, ame­lyet könnyen el tudtak távolítani. 1952-ben egy T-33-as tanulógép re­pült egy Georgiában levő repülőtér közelében. Vihar tört ki és a pilótát utasították az irányváltoztatásra az Alabama állambeli Mobile fölé. A T- 33-as nyugati irányban indult el 4 km magasságban és egy nagy naracsszínű tűzgömbbe ütközött, amely a gép or­rát érte. Az ütés ereje olyan nagy volt, hogy a tanulópilóta azt hitte, egy má­sik repülőgéppel ütköztek. Az ala­csony frekvenciájú irányítókészülék működésképtelenné vált és egy másik repülőtérhez kellett fordulniuk segít­ségért. A gépet megvizsgálták, de egyetlenegy ütközésre utaló jelet vagy sérülést sem találtak. Egyedül a rádió-irányítóegység ment tönkre a T- 33-as orrában. Teljesen megolvadt és használhatatlanná vált. Egy másik pilóta azt állítja, hogy saját észlelései alapján lényeges kü­lönbség mutatkozik a gömbvillám és a Szent Elmo tűzgömbje között. Sze­rinte igazi gömbvillámot csak erős vi­harok közelében lehet észlelni, ami­kor a villám felhőből felhőbe csap át. Meghatározza egyben az „igazi” gömbvillám jellemzőit is: 15-30 cm közötti átmérő, egyetlen pontból ered és ugyanolyan módon terjed, mint az atomrobbanás tűzgömbje, ám hosz- szabb az élettartama. Szerinte a repülőgépek közelében látható tűzgömbök nem mások, mint a korábban már említett Szent Elmo tüzei. P.J. Kiáss Aviation Veek and Space Technology c. művének A plazmael- me'let számos UFO-ra adhat magya­rázatot című fejezetében egy figye­lemre méltó fényképet közöl, amelyet egy RCAF pilóta vett fel 1956-ban. Ez a kép megerősíteni látszik a fenti állítást. A pilóta 11 km magasságban repült a kanadai Sziklás-hegység fe­lett, Alabama közelében. A vihar olyan erős volt, amilyet még soha ko­rábban nem tapasztalt. A felhőoszlo­pok 12 km magasságig kapaszkodtak fel. A nap eltűnt, a völgy teljes sötét­ségbe burkolózott. Ekkor egy felhőhasadékon át állófényt figyelt meg, amelynek éles körvonalai voltak és átmérője 15-30 méter lehetett. A pilóta kb. 45 másodpercig látta a je­lenséget, amíg át nem repült a felhőn. Egy egészen különleges eset történt 1939. április 26-án délután fél négykor a franciaországi Rochefort-sur-Merben egy enyhe vihar után. A hirtelen felvil­lanó fényes villámsugár három részre szakadt. Az első becsapódási pontnál egy szemtanú 15-20 cm átmérőjű gömböt észlelt, a föld fölött 2,5 méter magasságban. A gömb az észlelőtől kb. 4 méter távolságra haladt el. Ekkor légáramlatot észlelt. A gömb felkúszott egy fémkábelen, amelyet megolvasz­tott, eközben füst szállt fel. Közben egy közeli ház elektromos kábelei ki­égtek és az árammérő elromlott. A vil­lám második „szálának” becsapódásá­nál több munkás észlelt egy ugyancsak 15-20 cm átmérőjű fénylő gömböt, amely egy daru tetejét érintette. Ekkor erős robbanás hallatszott, amelyet kar­hosszúságú kék szikra kipattanása kí­sért. A szikra a földre terített egy negy­ven méterrel távolabb lévő munkást. A dokkmunkások közül a darutól 15-20 méter távolságra dolgozókat ugyan­csak a földre taszí­totta a szikra ereje. A harmadik becsa­pódási pontnál egy kétökölnyi tűzgömb a villámhárítóba csapott. Ezen ke­resztül leszállt a ta­lajra és eltűnt egy épület mögött. Két munkás megfigyel­te, amint a tűzgömb igen gyorsan gurult a földön. Az ilyen és ehhez hasonló rejtélyes gömbvillám-esetek egyáltalán nem egyediek. Számos feljegyzés tanúsko­dik olyan törté­netről, amikor egy gömbvillám vil­lanyvezetéket tépett ki a falból, háza­kat gyújtott fel, állatokat és embere­ket „kergetett” meg, felrobbant a ké­ményben, vagy beszivárgott a kújcs- lyukon és a szobában randalírozott perceken át. Megfigyelték azt is, hogy a gömbvillámok viselkedése teljesen szeszélyes. Olykor feltűnnek, ráijesz­tenek a környezetükben lévő állatokra és emberekre, majd robbanás, vagy csupán egy halk pukkanás kíséretében eltűnnek. Máskor pedig tönkretesznek mindent, ami az útjukba kerül... A gömbvillámok „históriájára” és a kutatásuk eddigi eredményeire soroza­tunkban még visszatérünk. KISS PÉNTEK JÓZSEF A gömbvillám-jelenség kutatása számos lehetőséget vet fel. Mindenesetre végleges és megcáfolhatatlan ered­mény még nincs. (Foto archív) BolypólfM|[llogoh köpi? csillagok körül már olyan égiteste­ket, ill. rájuk utaló jeleket is fel lehet fedezni, mint amilyenek a sötét és apró bolygók. Mivel ezek az objek­tumok nem rendelkeznek saját fé­nyükkel, csak a csillaguk fényét ve­rik vissza és ráadásul még nagyon aprók is, igen nehéz és a távoli csil­lagok körül egyenesen lehetetlenség megtalálni őket. A legújabb techni­kák segítségével felfedezett bolygó- jelöltek néhány példáját lehet látni az alábbiakban. Egyedül vagyunk a világegyetem rengetegében, ke­ringenek bolygók más csillagok körül is és ha igen, milyenek lehetnek? Hasonlítanak a mi Földünkre vagy teljesen mások? Ilyen és hasonló kérdések év­századok óta ott keringenek az emberek gondolatai­ban és kíváncsiságukat csak az utóbbi években sike­rült valamelyest kielégíteni. Űj megfigyelési műsze­rek, technikák és eljárások segítségével a közelebbi Még 1984-ben fedezték fel a csil­lagászok azt a kiterjedt porkorongot, amely egy a déli féltekéről megfigyelhető halványcsillag körül kering. Ezt a csillagot a Festő (latinul Pictor) csil­lagképben lehet megtalálni. A 6 Pictoris csillag fé­nyesebb és nagyobb a mi Napunknál és kb. 52 fényévnyire van tőlünk, ami nagyjából 520 000 000 000 000 (520 billió) kilométernek felel meg. Most e csillag körül két francia csillagász a legkorszerűbb műszerek felhasználásával egy, de valószínű, hogy két bolygót fedezett fel. Az első megfigyelések spe­ciális mérések bevetése mellett földméretű boly­gókra utalnak, amelyek 20-szor nagyobb távolság­ban keringenek a csillaguk körül, mint a Földünk a Nap körül. A nyári égbolt legfényesebb csillaga a Vega (Lant csillagkép, latinul Lyra) körül, ha nem is bolygókat, de szintén egy nagyméretű porfelhőt fe­deztek fel a csillagászok, amely lehet akár egy ép­pen keletkező bolygórendszer is. A Szűz (latinul Virgo) csillagképben egy rég fel­robbant csillag maradványa körül fedeztek fel, majd újabb megfigyelésekkel megerősítettek három bolygó létezését. Kettő közülük ismét földmé­retűnek tűnik, a harmadik viszont csak a Holdunk nagyságát éri el. Ezeken a bolygókon nagyon rövi­dek a hónapok és ebből kifolyólag az évek is, a leg­hosszabb is csak 98 napos. És végül itt van a Nap legközelebbi szomszédja, a Proxima Centauri, amely egy vörös törpe típusú csil­lag és az ún. Bamard csillag, amely szintén egy kö­zeli szomszédunk. E csillagoknál is találtak egy-egy kísérőre utaló jeleket, azonban nincsenek róluk pon­tos és megbízható adatok. Ilyen, ún. fekete kísérőket sok csillag esetében ismerünk, azonban többnyire nem tisztázott a kilétük, mivel nehézőket megfigyel­ni. A keresés azonban folyik tovább és egyre jobb és pontosabb műszerek állnak a megfigelő csillagászok rendelkezésére a Földön és Földön kívül is. MÉHES OTTÓ Három kérdés Madonnához- Mi a legna­gyobb kíván­sága? o Egy gyerek. Amint befejez­zük az „Evita” forgatását.- Ön szerint ki lenne az ideá­lis apa? o Exférjem, Sean Petin.- Ezek s/erint visszatér Sean Pennhez? o Nem. Csak egy gyereket szeretnék, s véleményem szerint ő nagyszerű apa lenne. Konkurencia szőkében Vigyázat Claudia, szép szőke konku­rensed van - figyelmeztetik a pletyka­lapok a német topmodellt. A 20 éves hamburgi Júlia Valet jelenleg az Egyesült Államokban hódít. Fotósok, divattervezők és rendezők versenge­nek kegyeiért: legutóbb szerepet aján­lottak számára a „Baywatch” című si­keres amerikai tévésorozatban. BÚRT REYNOLDS: Szegény vagyok... A „Rózsák háborúját” vívta sokáig Búrt Reynolds és Lőni Anderson, míg a bíróság fel nem bontotta házasságukat. Reynoldsot, a vagány „machot” látha­tóan megviselte a válás, megtört, meg­öregedett - állítják ismerősei. Ráadásul folytonosan mélyre kell nyúlnia a zse­bébe: havonta 50 ezer dollárt tartásdíjat kénytelen fizetni Loninak, aki közösen örökbe fogadott Quinton fiukkal „törődik". Az exfeleség mégis dühös, Reynolds ugyanis a „szegény vagyok, mint a templom egere ” című egyfelvo- násosával meg tudta győzni a bíróságot a tartásdíj további emelésének megala­pozatlanságáról. Lőni bosszúból pikáns történeteket ír exféijéről. Trón vagy szerelem? Dánia trónörö­köse, Frederik herceg (27) a sikeres mo­dellt, Katja Storkot (25) szeretné fe­leségül venni, ha a királynő nem állna a házasság útjá­ba. Margit ki­rálynő kékvérű feleséget óhajt fia szá­mára, s ezt határozottan a herceg tudo­mására hozta. Frederik viszont a Ber- lingske Tidende című lapban tudatta a dánokkal ( és anyjával): tiszteli a hagyo­mányokat, ám ezekhez mégsem kívánja tartani magát. Nem mond le Katjáról csak azért mert „nincs megfelelő vér­csoportja . (Német topokból) ÉRDEKESSÉG__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1996. február 18. Vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom