Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-18 / 7. szám
Elöljáróban ennyit: a gömbvillám ma is az atmoszférikus jelenségek egyik legrejtélyesebbike. Tudományos körökben a mai napig nem lezárt a vita: vajon valóságosan létező jelenségről van-e szó? Netán valamilyen tudati jelenség csupán? (Legalábbis ami a gömbvillám „szemmel látható” részét illeti.) A svájci Berger professzor, nemzetközi hírű villámkutató szerint az is kétséges, hogy gömbvillám létezik. Szerinte és más neves kutatók szerint is a gömbvillám a villámlás után a retinán ottmaradó utókép, vagyis káprázat, optikai csalódás csupán. Úgynevezett koronakisülésként magyarázzák a jelenséget, amely más néven a Szent Elmo tüze néven ismert. Ez valamely hegyes tárgy végén, vagy villamosvezetékek közvetlen közelében mutatkozhat. Átmérője 10-40 centiméter, s néha több percen át látható. Számos kutató azonban azon a véleményen van, hogy a gömbvillám valós jelenség. Nappali fényben negyven méternél nagyobb távolságból nem észlelhető. Száz százalékos biztonsággal igazolható, hiteles fénykép vagy filmfelvétel sohasem készült a jelenségről, ám a szemtanúk száma rendkívül magas. Az első esetek repülőgépes megfigyelésekkel kapcsolatosak. 1956. augusztus 12-én egy kereskedelmi szállítórepülőgépbe (LI-2) csapott bele egy gömbvillám a Szovjetunió területe fölött. A villámcsapás előtt a repülőgép egy hidegfronton repült keresztül, 3,3 kilométer magasságban. Miközben áthaladtak egy viharfelhőn, a levegő hőmérséklete - 3 C fok körül volt, a legénység észrevette, hogy egy 30-40 cm átmérőjű fénylő gömb közeledik a gép felé, irdatlan sebességgel. A repülő orra előtt hirtelen irányt változtatva a bal oldali propeller egyik szárnyába ütközve vakító fehér fénnyel felrobbant. Leszállás után a bal oldali propeller egyik szárnyának az élén 4 cm széles, alig 1 cm mély égett rész volt látható. A mélyedés körül kormot is találtak, amelyet könnyen el tudtak távolítani. 1952-ben egy T-33-as tanulógép repült egy Georgiában levő repülőtér közelében. Vihar tört ki és a pilótát utasították az irányváltoztatásra az Alabama állambeli Mobile fölé. A T- 33-as nyugati irányban indult el 4 km magasságban és egy nagy naracsszínű tűzgömbbe ütközött, amely a gép orrát érte. Az ütés ereje olyan nagy volt, hogy a tanulópilóta azt hitte, egy másik repülőgéppel ütköztek. Az alacsony frekvenciájú irányítókészülék működésképtelenné vált és egy másik repülőtérhez kellett fordulniuk segítségért. A gépet megvizsgálták, de egyetlenegy ütközésre utaló jelet vagy sérülést sem találtak. Egyedül a rádió-irányítóegység ment tönkre a T- 33-as orrában. Teljesen megolvadt és használhatatlanná vált. Egy másik pilóta azt állítja, hogy saját észlelései alapján lényeges különbség mutatkozik a gömbvillám és a Szent Elmo tűzgömbje között. Szerinte igazi gömbvillámot csak erős viharok közelében lehet észlelni, amikor a villám felhőből felhőbe csap át. Meghatározza egyben az „igazi” gömbvillám jellemzőit is: 15-30 cm közötti átmérő, egyetlen pontból ered és ugyanolyan módon terjed, mint az atomrobbanás tűzgömbje, ám hosz- szabb az élettartama. Szerinte a repülőgépek közelében látható tűzgömbök nem mások, mint a korábban már említett Szent Elmo tüzei. P.J. Kiáss Aviation Veek and Space Technology c. művének A plazmael- me'let számos UFO-ra adhat magyarázatot című fejezetében egy figyelemre méltó fényképet közöl, amelyet egy RCAF pilóta vett fel 1956-ban. Ez a kép megerősíteni látszik a fenti állítást. A pilóta 11 km magasságban repült a kanadai Sziklás-hegység felett, Alabama közelében. A vihar olyan erős volt, amilyet még soha korábban nem tapasztalt. A felhőoszlopok 12 km magasságig kapaszkodtak fel. A nap eltűnt, a völgy teljes sötétségbe burkolózott. Ekkor egy felhőhasadékon át állófényt figyelt meg, amelynek éles körvonalai voltak és átmérője 15-30 méter lehetett. A pilóta kb. 45 másodpercig látta a jelenséget, amíg át nem repült a felhőn. Egy egészen különleges eset történt 1939. április 26-án délután fél négykor a franciaországi Rochefort-sur-Merben egy enyhe vihar után. A hirtelen felvillanó fényes villámsugár három részre szakadt. Az első becsapódási pontnál egy szemtanú 15-20 cm átmérőjű gömböt észlelt, a föld fölött 2,5 méter magasságban. A gömb az észlelőtől kb. 4 méter távolságra haladt el. Ekkor légáramlatot észlelt. A gömb felkúszott egy fémkábelen, amelyet megolvasztott, eközben füst szállt fel. Közben egy közeli ház elektromos kábelei kiégtek és az árammérő elromlott. A villám második „szálának” becsapódásánál több munkás észlelt egy ugyancsak 15-20 cm átmérőjű fénylő gömböt, amely egy daru tetejét érintette. Ekkor erős robbanás hallatszott, amelyet karhosszúságú kék szikra kipattanása kísért. A szikra a földre terített egy negyven méterrel távolabb lévő munkást. A dokkmunkások közül a darutól 15-20 méter távolságra dolgozókat ugyancsak a földre taszította a szikra ereje. A harmadik becsapódási pontnál egy kétökölnyi tűzgömb a villámhárítóba csapott. Ezen keresztül leszállt a talajra és eltűnt egy épület mögött. Két munkás megfigyelte, amint a tűzgömb igen gyorsan gurult a földön. Az ilyen és ehhez hasonló rejtélyes gömbvillám-esetek egyáltalán nem egyediek. Számos feljegyzés tanúskodik olyan történetről, amikor egy gömbvillám villanyvezetéket tépett ki a falból, házakat gyújtott fel, állatokat és embereket „kergetett” meg, felrobbant a kéményben, vagy beszivárgott a kújcs- lyukon és a szobában randalírozott perceken át. Megfigyelték azt is, hogy a gömbvillámok viselkedése teljesen szeszélyes. Olykor feltűnnek, ráijesztenek a környezetükben lévő állatokra és emberekre, majd robbanás, vagy csupán egy halk pukkanás kíséretében eltűnnek. Máskor pedig tönkretesznek mindent, ami az útjukba kerül... A gömbvillámok „históriájára” és a kutatásuk eddigi eredményeire sorozatunkban még visszatérünk. KISS PÉNTEK JÓZSEF A gömbvillám-jelenség kutatása számos lehetőséget vet fel. Mindenesetre végleges és megcáfolhatatlan eredmény még nincs. (Foto archív) BolypólfM|[llogoh köpi? csillagok körül már olyan égitesteket, ill. rájuk utaló jeleket is fel lehet fedezni, mint amilyenek a sötét és apró bolygók. Mivel ezek az objektumok nem rendelkeznek saját fényükkel, csak a csillaguk fényét verik vissza és ráadásul még nagyon aprók is, igen nehéz és a távoli csillagok körül egyenesen lehetetlenség megtalálni őket. A legújabb technikák segítségével felfedezett bolygó- jelöltek néhány példáját lehet látni az alábbiakban. Egyedül vagyunk a világegyetem rengetegében, keringenek bolygók más csillagok körül is és ha igen, milyenek lehetnek? Hasonlítanak a mi Földünkre vagy teljesen mások? Ilyen és hasonló kérdések évszázadok óta ott keringenek az emberek gondolataiban és kíváncsiságukat csak az utóbbi években sikerült valamelyest kielégíteni. Űj megfigyelési műszerek, technikák és eljárások segítségével a közelebbi Még 1984-ben fedezték fel a csillagászok azt a kiterjedt porkorongot, amely egy a déli féltekéről megfigyelhető halványcsillag körül kering. Ezt a csillagot a Festő (latinul Pictor) csillagképben lehet megtalálni. A 6 Pictoris csillag fényesebb és nagyobb a mi Napunknál és kb. 52 fényévnyire van tőlünk, ami nagyjából 520 000 000 000 000 (520 billió) kilométernek felel meg. Most e csillag körül két francia csillagász a legkorszerűbb műszerek felhasználásával egy, de valószínű, hogy két bolygót fedezett fel. Az első megfigyelések speciális mérések bevetése mellett földméretű bolygókra utalnak, amelyek 20-szor nagyobb távolságban keringenek a csillaguk körül, mint a Földünk a Nap körül. A nyári égbolt legfényesebb csillaga a Vega (Lant csillagkép, latinul Lyra) körül, ha nem is bolygókat, de szintén egy nagyméretű porfelhőt fedeztek fel a csillagászok, amely lehet akár egy éppen keletkező bolygórendszer is. A Szűz (latinul Virgo) csillagképben egy rég felrobbant csillag maradványa körül fedeztek fel, majd újabb megfigyelésekkel megerősítettek három bolygó létezését. Kettő közülük ismét földméretűnek tűnik, a harmadik viszont csak a Holdunk nagyságát éri el. Ezeken a bolygókon nagyon rövidek a hónapok és ebből kifolyólag az évek is, a leghosszabb is csak 98 napos. És végül itt van a Nap legközelebbi szomszédja, a Proxima Centauri, amely egy vörös törpe típusú csillag és az ún. Bamard csillag, amely szintén egy közeli szomszédunk. E csillagoknál is találtak egy-egy kísérőre utaló jeleket, azonban nincsenek róluk pontos és megbízható adatok. Ilyen, ún. fekete kísérőket sok csillag esetében ismerünk, azonban többnyire nem tisztázott a kilétük, mivel nehézőket megfigyelni. A keresés azonban folyik tovább és egyre jobb és pontosabb műszerek állnak a megfigelő csillagászok rendelkezésére a Földön és Földön kívül is. MÉHES OTTÓ Három kérdés Madonnához- Mi a legnagyobb kívánsága? o Egy gyerek. Amint befejezzük az „Evita” forgatását.- Ön szerint ki lenne az ideális apa? o Exférjem, Sean Petin.- Ezek s/erint visszatér Sean Pennhez? o Nem. Csak egy gyereket szeretnék, s véleményem szerint ő nagyszerű apa lenne. Konkurencia szőkében Vigyázat Claudia, szép szőke konkurensed van - figyelmeztetik a pletykalapok a német topmodellt. A 20 éves hamburgi Júlia Valet jelenleg az Egyesült Államokban hódít. Fotósok, divattervezők és rendezők versengenek kegyeiért: legutóbb szerepet ajánlottak számára a „Baywatch” című sikeres amerikai tévésorozatban. BÚRT REYNOLDS: Szegény vagyok... A „Rózsák háborúját” vívta sokáig Búrt Reynolds és Lőni Anderson, míg a bíróság fel nem bontotta házasságukat. Reynoldsot, a vagány „machot” láthatóan megviselte a válás, megtört, megöregedett - állítják ismerősei. Ráadásul folytonosan mélyre kell nyúlnia a zsebébe: havonta 50 ezer dollárt tartásdíjat kénytelen fizetni Loninak, aki közösen örökbe fogadott Quinton fiukkal „törődik". Az exfeleség mégis dühös, Reynolds ugyanis a „szegény vagyok, mint a templom egere ” című egyfelvo- násosával meg tudta győzni a bíróságot a tartásdíj további emelésének megalapozatlanságáról. Lőni bosszúból pikáns történeteket ír exféijéről. Trón vagy szerelem? Dánia trónörököse, Frederik herceg (27) a sikeres modellt, Katja Storkot (25) szeretné feleségül venni, ha a királynő nem állna a házasság útjába. Margit királynő kékvérű feleséget óhajt fia számára, s ezt határozottan a herceg tudomására hozta. Frederik viszont a Ber- lingske Tidende című lapban tudatta a dánokkal ( és anyjával): tiszteli a hagyományokat, ám ezekhez mégsem kívánja tartani magát. Nem mond le Katjáról csak azért mert „nincs megfelelő vércsoportja . (Német topokból) ÉRDEKESSÉG__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1996. február 18. Vasárnap
