Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-26 / 26. szám
6 1996 .június 26. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Módosult törvény A szlovák parlament 16. ülésszakán módosítottak néhány törvényt. Ezek közül kiemelhető az a változtatás, amely az üdítőitalok gyártóit és forgalmazóit érinti. Az eddigi előírások azok számára kedveztek, akik ásványvizet tartalmazó üdítőt forgalmaztak, mivel ennek a hozzáadottérték-adója 6 százalékos volt. A természetes vízből készült üdítők viszont 23 százalékkal adóztak. A parlament a törvény módosításával a két árucsoportot egységes adókulcs alá vette. Japán teljesítménye növekszik A tavalyi utolsó negyedévvel összehasonlítva 3 százalékkal növekedett az év első három hónapja alart a bruttó nemzeti termék Japánban. Ez azt is jelenti, hogy egy év alatt a növekedés 12,7 százalékos volt. Ez a növekedési ütem a legmagasabb 1973 óta. Problémát jelent azonban az, hogy a japán gazdaságot az állami szektor kereslete, nem pedig a magánszféra igényeinek növekedése jellemzi. A bérek mégis nőnek A munkaügyi minisztérium adatai szerint a veszteséges vállalatokban gyorsabban nőnek az átlagbérek, mint a nyereségesekben és a két fizetési átlag közötti különbség mára csak 232 koronára zsugorodott. Példa erre a mezőgazdaság, ahol a veszteséges szövetkezetekben 2,2 százalékkal növekedtek gyorsabban a bérek, mint a nyereséges szövetkezetekben. Még kirívóbb a helyzet a magán kereskedelmi társaságokban, ahol a negatív gazdasági eredményeket produkáló vállalkozások 4 százalékkal magasabb bért fizettek, mint a haszonnal dolgozók. Romlik a kereskedelmi mérlegünk A Szlovák Nemzeti Bank intézkedések foganatosítására készül, mivel az ország kereskedelmi mérlege a vártnál sokkal kedvezőtlenebbül alakul, és az első negyedévben 15 milliárdos veszteséggel zárt. A statisztikai adatok szerint az importot főként gyümölcs,üdítők és szeszes italok, takarmány, ércek, ásványi fűtőanyagok, szerveskémiai termékek, gyógyszerek, műanyag, papír, acél, atomreaktorok részei, elektronikai termékek, gépkocsik és optikai eszközök alkotják, míg külföldre főleg sót, meszet, cementet műanyagipari termékeket, fát, papírt, ruházati cikkeket, cipőt, üveget, vasat és acélt, bútort és világítótesteket szállítunk. A kialakult helyzeten nem könnyít majd az sem, hogy július elsejétől 10-ről 7,5 százalékra csökken a hazai termékeket védő vámpótlék. Áruimport és -export Már megkezdődött a vállalatvezetési szerkezetek átalakítása A jövő évezred menedzsere A menedzseri munka olyan, mint egy hosszútávfutás akadályokkal tarkítva. Ráadásul a célt sem lehet szem elől téveszteni. A menedzserek tevékenysége lassan kulcsfontosságúvá válik nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalomban is. A nagyvállalalatok vezetőinek kezében jelentős hatalom koncentrálódik. Döntéseik következtében nemcsak az adott vállalat fejlődése vesz új irányt, hanem gyakran egész régiók jövője fordulhat jobbra vagy rosszabbra. Ezért a menedzsernek mindinkább stratégiai és globális viszonylatokban kell gondolkodnia. Annál is inkább, mert minden döntésnek, akár a pillanatnyi elhatározásnak is, hosszú távú következményei vannak és ezeket sokszor nagyon nehéz megváltoztatni, új irányba terelni. Egy vállalatóriás csúcsvezetőinek döntése országok sorsát is meghatározhatja, akár évtizedekre is, ezért felelősségük néha nagyobb, mint a politikusoké. A közelmúlt példája erre a posztkommunista országokban való befektetések kérdése, amelyek legtöbbször az érintett közép- vagy kelet-európai ország politikai és társadalmi életére is kihatással voltak és vannak ma is. Ami közvetlenül a vállalti irányítást illeti, a menedzserek szakértelme és személyes adottságaik a vállalkozás fejlődésének alapvető feltételei közé tartoznak. Mára már világossá vált, hogy a sikeres vállalatok stratégiája az ún. evolúciós menedzsmenten áll vagy bukik, tehát az olyan menedzsereken, akik problémamegoldásorientáltak és képesek távlati elképzeléseket (a szakirodalom divatos szavával: víziókat) alkotni, természetesen a megfelelő időhatárokkal. A problémát az jelenti, hogy ilyen tudást nem lehet az iskolákban elsajátítani. Két évszázadig gyakorlatilag Adam Smithnek az az elve érvényesült a vállalatirányításban, hogy a termelést a legegyszerűbb műveletekre kell felosztani és ezek a folyamatok könnyen áttekinthetőek és irányíthatóak lesznek. Ahogyan azonban egyre növekedett a részlegek száma, az irányítás egyre nehezebbé vált. Növekedett az irányítók száma is, főleg a középszintű vezetésben. A jövőben éppen ellenkező irányítási módszerek hódítanak majd teret, amelyek egységes vállalati folyamatokká próbálják egyesíteni a részfeladatokat. Ez a trend, amelyet a szakirodalom reen- gineeringnek nevez és amely a kilencvenes évek elején indult meg, átszervezi majd a vállalatokat. Új irányítócsapatokat hoz létre, amelyek önirányító jellegűek lesznek. A jövő vállalatában kevesebb lesz az idő, kevesebb az elkölthető pénz, kevesebb lesz a vezető beosztású menedzser, de ezzel együtt kevesebb lesz a lehetőség hibák elkövetésére is. A csapatmunka lesz az irányadó, amely az eredményességre koncentrál majd. Az irányítás szerkezete kevesebb szintűvé válik, célirányos lesz és a megrendelővel nagyon szoros összhangban működik majd. Sokkal kevesebb lesz az olyan beosztás, amely csak ellenőrzi mások munkáját, s már ma is* megmutatkozik, hogy a „központokban” dolgozók lassan kivesznek a gazdaságból. Ezzel szemben a vállalatok, mindenekelőtt vezető egyéniségeket keresnek majd, akik tudnak másokkal kommunikálni, másokat ösztönözni és motiválni, mások bizalmát megszerezni, a változásokat kézben tartani és irányítani, a csoportokat vezetni. Az eddigi, hagyományos cégekben fontos a munkaszervezés sémája, mert ennek segítségével, vagy ennek útján oldódnak meg a felmerült problémák. Ez a szervezési ábra azonban egyre laposabbá válik majd nemcsak azzal, hogy néhány irányítási szint kimarad belőle, hanem azzal is, hogy lecsökken a vállalat- vezetést alkotók száma. Amíg az eddigi, hagyományos elrendezésben a vezető kiosztotta a munkát, ellenőrizte annak végzését, az egyik megvalósítási fázisból a másikba való átmeneteket, addig az új folyamatokban dolgozó csapatoknak nem lesz szükségük majd vezetőre (a szó főnöki értelmében), hanem inkább tanácsadókra, határesetekben szakmai döntéshozókra. Milyen típusú ember a jövő menedzsere? • Vizionárius, aki képes építeni, motiválni annak érdekében, hogy víziója megvalósuljon • Inkább stratéga, mint taktikus • Képes figyelemmel követni a változásokat és reagálni rájuk • Egyensúlyt tud tartani az emberek iránti tisztelet és a döntéshozatali felelősség között • Egyéniség, olyan tudással és tapasztalatokkal, amiket nem az iskolában oktatnak • Megérti saját vállalata és a külvilág kapcsolatának összefüggéseit • Kreatív, aki képes összekapcsolni a részleteket és maradandót létrehozni • Aki a fizetés és a szolgálati előmenetel lehetőségének megesillantásán túlmenően mással is tud motiválni • Képes tolerálni az emberek hibáit, de van bátorsága szembeszegülni a militáns ellenfelekkel is • Opportunista, aki jól informált és szakavatott • Képes hozni valamit a rendszerbe, ami működik • Türelemesen meghallgat, megmagyaráz és segít • Olyan döntést is képes hozni, amelynek helyessége csak öt év múlva mutatkozik meg Egy vállalat- óriás csúcsvezetőinek döntése országok sorsát is meghatározhatja. Kedvencünk, a Figaro Szlovákia legnagyobb édesipari gyára, az amerikai Philip Morris vállalat-birodalomhoz tartozó pozsonyi Figaro három termékcsaláddal kedveskedik a vevőknek. A Figaro és Milka márkajelzésű csokoládékkal, nugátokkal és desszertekkel, valamint a Jacobs kávéval. Ezek közül az évek során leginkább a Figaró-termékek váltak széles körben ismertté, kezdjük hát ezekkel az ismerkedést. Nincsen olyan édesszájú szlovákiai polgár, aki ne evett volna életében legalább egy Figaro csokoládét. A szájban szétolvadó, finom aromájú nyalánkságról nem lehet leszokni, különösen nem az utóbbi években, ami- koris az intenzív fejlesztés következtében gyakorlatilag valamennyi termék csomagolása és íze részben vagy egészében megváltozott - bátran mondhatjuk, hogy előnyére. A kedvező árfekvésű tejes, tejszínes, mandulás, mogyorós, nugátos, jogurtos-epres és kókuszos csokoládék az ország valamennyi élelmiszerboltjának, csemegeüzletének polcain megtalálhatók. Az elegáns csomagolású desszertek skálája szintén bővült, elegendő a likőrös- meggyes Bolero, a mogyorós Tereza, a mogyorókrémes Ma- riana, a gyümölcsízű Aida vagy az elegáns kivitelezésű, több ízt felsorakoztató Royal Figaro termékre gondolni. Természetesen azokat sem veszítik szem elől, akik nem csupán baráti összejöveteleken csemegéznek a bonbonokból, hanem jártuk- ban-keltükben megéhezve egy kis nyalánkságra vágynak. A kétharapásnyi nugátokra, csokiszeletekre vágyók igényeit a kókuszos Mangó, az epres Ólé, a mogyorókrémes Nugáta, a málnaízű Maiina, a rumos Rumba, valamint a mandulás, ületve kókuszos Ina elégíti ki. A kedves fogyasztó mindezekhez a csokoládékölteményekhez nyugati minőségben és hazai árakon jut hozzá. A Figaro tehát nemcsak dalra fakaszt, ahogyan a cég szlogenje állítja, hanem kellemes és egészséges ha- rapnivalókkal bővíti étrendünket. (só)