Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-05 / 23. szám
4 1996 .június 5. Háttér Július Rezes: A vasmű helyzete van olyan jó, hogy még egy harmadik klubot is tud támogatni A Sparta után a varsói Légia és az FTC? P. Vonyik Erzsébet __________ Eg y ideje már nyílt titok volt a prágai Sparta házatáján, hogy tulajdonosváltás van készülőben. A több mint száz éve alapított jónevű prágai futballcsapat eddigi főrészvényese, Petr ...a csehek és a szlovákok fociügyben szinte egyik napról a másikra meg tudtak állapodni. Mach ugyan háromszoros bajnoki diadalra vitte a csapatot és két éve átadták a legkorszerűbb igényeknek megfelelő, csak ülőhelyes felújított stadiont a Letnán. Ám időközben olyan adóssághegyet halmozott fel négyéves elnöksége alatt a tulajdonos, amelyet a klub egyre nehezebben görgetett maga előtt. A részvények 93 százalékát birtokló Petr Mach ezért olyan fizetőképes partner után nézett, aki hajlandó átvállalni a mintegy 400 millió cseh koronára rúgó tartozásokat. Akadtak ugyan francia és amerikai érdeklődők is, akik jobb fel- tételeket ajánlottak, de az AC Sparta Praha tulajdonosa mégis a kassai vasműbeli-ek mellett döntött. Mégpedig bevalláa szerint azért, mert velük gyorsabb a komunikáció és nem elhanyagolható a nemrégi közös futballmúlt sem. Lehet, hogy a kulisszák mögött már régóta folyt a cseh-szlovák alkudozás, de nyilvánosan csak május másodika óta volt téma a Sparta esetleges eladása a kassaiaknak. Példátlan gyorsasággal, mindössze két hét alatt megszületett a szerződés és nyélbe ütötték a dolgot. A bajmóci oltár vagy a közös államhatár kijelölésének ügyében taJán Smerek és Petr pasztáit torzsalkodás ismeretében alig hihető, hogy szlovákok és csehek fociügyben majdhogynem egyik napról a másikra meg tudtak állapodni. Alighanem azért, mert Mach urat már nagyon szorították a tartozások és sürgették a hitelezők, a kassaiak pedig nem azért vágtak bele az egészbe, hogy végü- lis vesztesként álljanak fel a tár gyalóasztaltól. Ez nem a pénzben dúskáló vasműbeli részvénytársaság, illetve a cég igazgatótanácsa elnökének, Július Rezesnek a rámenős, magabiztos stílusára vallott volna. Más lapra tartozik, hogy milyen összeköttetések és ügyeskedések révén, valójában potom áron jutottak az óriás vagyonhoz és lettek a cég vezetői közül nemcsak milliomosok, hanem állítólag milliárdosok is. Kiszivárgott hírek szerint nem kevesebb, mint kerek egy- milliárd koronájába került a Sparta megvétele a kassaiaknak. S hogy pénzük van bőven, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy már a múlt hónap végén átutalták az összeget az eddigi klub- tulajdonos svájci bankszámlájára, aki végre fellélegezhetett, hiszen legfőbb hitelezője, a Prágai Beruházási és Mach elégedett Postabank már ugyancsak sürgette a tartozások törlesztését. A Sparta játékosai is megkapták a jussukat, hiszen Petr Mach pénzéből az utóbbi időben már arra sem futotta, hogy a nekik járó juttatásokat kifizesse. Rezes közlekedési és távközlési miniszter fia azzal kezdte prágai ténykedését, hogy közölte: előszöris a futballistákkal szembeni tartozásokat egyenlíti ki, ami megnyugtatta a kedélyeket. Nem ugyanígy hatott viszont a prágai futballistákra annak a kiszivárgása, hogy neves külföldi játékosokkal, illetve a prágai és a kassai csapatok közötti cserékkel kívánják felfrissíteni az eddigi keretet, s ennek kapcsán elhangzott Christo Sztoicskov neve. Az 1994-es aranylabdás Sparta lelátóján: az ambiciózus Rezes-fiú az apjá(Archív-felvétel) bolgár futballistát korábban Kassára csalogatták Rezesék, ám a szófiai csillag nem találta elég atraktívnak a vasmű futballcsapatát, de a Spartát már talán nem vetné meg. Nem akárkiket akarnak a kassaiak a Spartának megszerezni, s ez is jelzi, hogy terveik nagyra- törőek: ha a kelet-szlovákai csapatból nem tudtak egy-két év leforgása alatt külföldön is ismert csapatot kreálni, úgy gondolták, a Sparta neve a nemzetközi focivilágban elég jól cseng ahhoz, hogy vele befussanak az európai élvonalba, s később talán a vasgyár csapatát is hozzásegítsék ehhez.. Sok függ azonban attól, hogy milyen eszközöket alkalmaznak. Hiszen még élénken él a futballrajongók emlékezetében a kassaiak tavaly őszi bajnoki tétmérkőzése a Bardejov ellen, amikor az utóbbiak támadtak, a vezetést is megszerezték, majd a második félidőben érthetetlenül leálltak, szinte a saját kapujukra támadtak és végül elvesztették a meccset. A lapok arra célozgattak, hogy a szünetben gyanús dolgoknak kellett lejátszódniuk a bánfaiak öltözőjében, s így a kassaiak megőrizték harmadik helyüket a Trnava és a Slovan után. Nos, ha a tisztátlan módszereket exportálják, akkor aligha tudják kivívni a prágai és az európai futballvilág osztatlan elismerését. Időközben kiderült, hogy a kelet-szlovákiaiaknak evés közben megjött az étvágyuk. Július Rezes a Sport napilap hasábjain azt fejtegette: a vasmű pénzügyi helyzete van olyan jó, hogy a kassai és a prágai csapaton kívül még egy harmadik klubot is képes támogatni. Csapatokat ugyan nem mondott, de a szlovák sajtóban találgatások kezdődtek arról, hogy vajon a varsói Légia vagy az FTC lesz-e a következő kiszemelt együttes. Havasi Mihály, a Ferencváros futballszakosztályának vezetőjénél telefonon érdeklődtünk, ő a- zonban tőlünk értesült arról, hogy a kassaiak megvették a Spartát. Nem titkolta, meglepte őt a dolog, majd érdeklődésünkre megerősítette, hogy a vasgyáriak az FTC-t hasonló ügyben eddig nem keresték meg. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a Fradi nyitott minden olyan megkeresés irányába, amelynek tárgya szponzorálási vagy relkám- szerződés. A szakosztályvezető szerint olyan típusú alku nem A vasgyáriak az FTC-t eddig hasonló ügyben nem keresték meg jöhetne szóba, mint a Sparta és a kassai vasmű között, mivel a Fradi nem részvénytársaság formájában működik. Csak az idő mutatja meg, hogy jól tettek-e a csehek amikor egyesek szerint megkezdték a futball kiárusítását a szlovákoknak. Akárcsak azt is, hogy Rezesék valóban olyan bombaüzletet kötöttek, mint amilyenben reménykednek. így látják... VLADIMÍR MECIAR: A Cseh Köztársaág nagy hibát vét, amikor a Sparta külföldi eladását mérlegeli. Én a Slo- vant el nem adnám, még akkor sem, ha a szlovákoknak kellene adakozniuk. A szimbólumokat tisztelni kell, márpedig a Sparta stadionjával együtt olyan jelkép, amely elválaszthatatlan a cseh történelemtől. VÁCLAV KLAUS. Nevetséges nemzeti kérdést fabrikálni ebből az ügyből. Senkit sem zavart az, ha egy klubnak kaliforniai volt a tulajdonosa, akkor miért kellene méltatlankodni amiatt, hogy a világ másik részéből teszi meg ugyanezt valaki. JÚLIUS REZES: Nem azért vettük meg a Spartát, hogy a stadionjukkkal vagy az edzéseikkel törődjünk, hanem ez egy erőteljes marketinghúzás a Cseh Köztár- sasgban lévő üzletfeleink felé....Nem azért jöttünk Prágába, hogy a csehektől ellopjuk a Spartát, hanem hogy visszajuttassuk a csúcsra, oda, ahol a helye van. ...Csakhogy egyúttal kassai is vagyok és az én szívem a sárgákért dobog, azért arra törekeszünk, hogy ők előbbre jussanak. KAMIL HAÍAPKA (szlovák parlamenti képviselő, a kerékpárversenyek felelőse): A Kassai Vasműben nyilván jól tudják, mit tesznek, habár nekem jobban tetszene, ha ezt a pénzt szlovákiai sportágak támogatására fordítanák. Nyilván az ügyletnek elsősorban reklám és propagarnda szempontjából van jelentősége, mivel külföldi klubról van szó. MILÁN SLUZANIC ( A Szlovák Futballszövetség elnöke): A Sparta megvétele két szempontból elemezhető. Az egyik az ügy gazdasági vetülete, s ebből az aspektusból a piaci mechanizmus nem ismer határokat.Nálunk, meglehet, ez furcsa jelenség, de másutt valójában teljesen természetes. Például Berlusconinak, aki ugyan csak Olaszországban fektetett be, számos konkurens klubnál is volt érdekeltsége. Más kérdés az, hogy az ügyletnek milyen hatása lesz a futballra. Nem akarok az események elébe vágni és bizonyos elméleti konstrukciókat gyártani a Sparta és az l.FC Kosice viszonyáról. Felelegesen sokat beszélnek erről... Hiszem, hogy üzleti szempontból jól átgondolták a dolgot, ha azonban olyasmi merülne fel, ami összeegyeztethetetlen a mi normáinkkal, akkor állás- foglalásra kényszerülünk. JÁN GOTTWALD (A Cseh- morva Futballszövetség al- elnöke): Ott, ahol az embereknek nincsenek a futball terén szerzett tapasztalataik, előfordulhat, hogy a cseh futball büszkeségét a szlovákok megveszik, de a Sparta esetében ez tragédia. Ha hatásköröm és lehetőségem lett volna, biztosan megakadályoztam volna a Sparta eladását a szlovákoknak. A Spartának a csehek tulajdonában kellett volna maradnia. Petr Mach tipikus üzletemberi magatartást tanúsított. JOZEF KMEC (egykori neves futballbíró): A kassaiak dolga, hogy megveszik a Spartát. Ha van rá pénzük, vegyék meg akár az Eiffel- tomyot! OTO HASCÁK (a szlovák jégkorong-válogatott kapitánya): Hűha, csak ámulok, mint a többiek! Rezes úr valószínűleg ezt is megengedheti magának. Ha megjönne az étvágyuk még a Sparta hokicsapatára is, akkor egyszer végre „kicsinálhatnánk” a cseheket. A Föld lakossága: két év múlva eléri a hatmilliárd főt, az új évezred derekára a tizenegy milliárdot Európa népessége rendkívül lassú ütemben gyarapodik A Föld lakossága jelenleg 5,8 milliárd, s ez a szám két év múlva átlépi majd a hatmilliárdos határt. Az évi növekedés 86 millió ember, s ez a növekedés főként a fejlődő országoknak köszönhető - olvasható abban a jelentésben, amelyet az ENSZ Népesedési Alapja tett közzé. A dokumentum szerint a legnépesebb kontinens Ázsia (több mint 3 milliárd lakossal), s ezt Afrika (784 millió) , illetve Európa (727 millió) követi. Az urbanizáció szintje igen magas Európában, Latin-Amerikában (például 88 százalék Argentínában), vagy a Közel-Keleten (91 százalék Izraelben, 75 százalék Irakban), ugyanakkor Ázsia esetében már vegyesebb a kép (78 százalék Japán, 21 százalék Kambodzsa), Afrika pedig teljesen a ranglista végén található. A Föld legnagyobb városa Tokió (1990-es adatok szerint majdnem 25 millió lakos), de ezen a téren is rohamosan nyomulnak előre a fejlődő országok: 2015-ben a szervezet becslése szerint már ez utóbbiak adják majd a világ 15 legnagyobb városának többségét. Ami a Föld várható népességét illeti, a szervezet szerint ez 2050-ben a 7,9-11,9 milliárd közötti sávban lesz, attól függően, hogy a különböző országok mennyire veszik komolyan a népességnövekedés elleni küzdelmet. A növekedési számok az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkentek ugyan, de a legkevésbé fejlett térségekben még mindig magasak: miközben Európa, Észak-Amerika és Japán igen alacsony, 1 százalék alatti mutatókkal büszkélkedhet, sőt, Oroszországban, Ukrajnában egyenesen évi 0,2 százalékkal csökken a lakosság létszáma, addig Afrikában 2,7 százalékos az átlagos növekedési mutató, s egyes országok (Uganda, Libéria, Mozambik) egy generáció alatt megduplázzák lakosságukat. A Föld két legnépesebb országa egyébként Kína (1,2 milliárd) és India (953 millió), de ezeknél szerencsére már csak 1 százalékos, illetve 1,8 százalékos az éves növekedés. Világszerte egyre többen laknak városokban. Vajon ők is panellakok? Archív felvétel
