Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-02 / 22. szám
6 1996 .június 2. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Túlteng a behozatal Ellentmondásosan alakult tavaly az élelmiszeripari mérleg. Az ágazat forgalma ugyan az előző évihez képest mintegy 7 milliárd koronával emelkedett, ám a 22 milliárd Sk-t meghaladó élelmiszer-behozatal hat milliárddal meghaladta a szlovákiai élelmiszerek exportját. Az import és az export közötti jelentős különbségből az előző évihez képest tavaly 1 milliárdot sikerült lefaragni, de még így is túl nagy a kettő közötti különbözet. Szlovákia és az Európai Unió agráripari kereskedelme is kedvezőtlenebbül alakult szempontunkból: a tavalyelőtti 3,8 milliárd Sk-t elérő mérleghiány tavaly már 5 milliárdra szökött fel. Ezt elsősorban az okozta, hogy Szlovákia egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert importál az EU tagállamaiból. Ez a behozatal tavaly 7,9 milliárd Sk volt az előző évi 5,7 milliárdhoz képest. (Trend) Felére zsugorodott 1990-hez viszonyítva a tavalyi évben a felére csökkent az építőiparban végzett munkák mennyisége. Egyidejűleg csökken az ágazatban dolgozók az összes foglalkoztatott számához képest. Míg 1990-ben a munkaviszonyban lévők 11,3 százaléka dolgozott az építőiparban, addig tavaly már csak a 7,6 százaléka. Egy további érdekes adat: hat évvel ezelőtt az ágazatban egyetlen olyan cég sem működött az építőiparban, amely 34-nél kevesebb munkást foglalkoztatott volna, tavaly viszont már 1 803 cég ebbe a kategóriába tartozott. 1995-ben 374 olyan cég lézetett az ágazatban, amely 25-100 főt foglalkoztatott, s mindösze 11 az olyan építőpari nagycég, amely alkalmazottjainak száma meghaladja az ezer főt. Az ágazatban együttvéve 1 661 cég működik, ezeknek 64 százaléka van magán- tulajdonban. Az ágazatban tapasztalható pangást a gazdasági miniszter nézete szerint elsősorban a tervezett autópályépítkezés, a vasúthálózat várható korszerűsítése a mohi atomerőmű befejezése, a lakásépítés beindítása és a főváros fejlesztése lendítheti fel. Csökken az agyelszívás Kelet-Európa kezdi megnyerni azt a csatát, amelyet a tudósok kivándorlása, az agyelszívás ellen folytat, véli a párizsi Les Echos. A francia gazdasági szaklap szerint lassul a keleti tudományos elit külföldre költözése, ami a térségbe irányuló külföldi befektetésekkel magyarázható. A külföldi tőkének szüksége van a jól képzett munkaerőre és azt meg is tudja fizetni. A lap szerint egy másik jelenség is tapasztalható: a tudományos területen dolgozók száma amiatt is csökkent, hogy a szakemberek jelentős része foglalkozást változtatott. Győrbe menekül az Audi? A Die Presse Dunai Imre magyar kereskedelmi miniszterre hivatkozva közölte, hogy az ingol-stadti Audi AG teljes motorgyártását át akarja helyezni Magyar- országra. A bécsi lap úgy tudja, hgy az Audi ezentúl nemcsak az A4-es típusú autók motorjait készítteti majd Győrött, hanem az A6-os és A8-as típusokét is. Ennek nyomán többezer új munkahely létesül Magyar- országon. A Dér Standard ellentmond annak, amit bécsi laptársa írt. A lap úgy tudja, hogy az ingolstadtiak csak egyes motoregységek gyártását helyezik át Magyarországra. A német cégnek jobban megfelel az olcsóbb magyarországi munkaerő. Még a görögöket is jobban megfizetik Olcsó a szlovák munkás Csehországban továbbra is többszörösen olcsóbb a munkaerő, mint Nyugat-Európá- ban. A cseh iparban az egy órányi termelésre fordított munkaSzlovákiában a helyzet még rosszabb: az egy órányi ipari termelésre fordított munkaerő költség mindössze 1, 81 ECU. erő-költség értéke átlagosan 2,05 ECU, míg például Németország nyugati tartományaiban 23,14 ECU, vagyis több mint a tízszerese a csehországinak. Az ada-tokat annak a felmérésnek az eredményeképpen tették közzé, amelyet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végzett a több mint tíz személyt foglalkoztató cseh és szlovák ipari és szolgáltató vállalatok termelési költségeit vizsgálva. Szlovákiában a helyzet még rosszabb: az egy órányi ipari termelésre fordított munkaerő-költség mindössze 1,81 ECU. Az EU-tagállamokkal összevetve a cseh és a szlovák munkaerőköltségek a portugáliai (5,34 ECU) és a görögországi költségekhez (6,79 ECU) állnak legközelebb. Az EU statisztikusai beszámították a munkaadónak a munkás kiképzésére, bérére és szociális biztosításra költött kiadásait. A felmérés szerint a nyugat-európaihoz képest többszörösen olcsóbb munkaerő jelentős előnyt ad a két országban működő külföldi vállalatoknak. A fenti statisztikai adatokból kitűnik, hogy a Szlovákiában jelenlévő külföldi tőkét is elsősorban a rendkívül alacsony bérköltségek csábítják. A munkaerő ára (márkában, éves átlagban) Legyen bérstop Tülekedés az autópiacon A Ford kezében a Mazda A világ második legnagyobb autóipari cége - 33,4 százalékra emelve részvényhányadát - megszerezte a vezető pozíciót Japán ötödik legnagyobb gyárában, márpedig ilyesmi eddig még nem esett meg a szigetországban. Mi több, Henry Walla- ce - aki június végén foglalja el az elnöki széket - személyében a második világháború óta először lesz külföldi üzletemberjapán cég élén. A Ford képviselője egyébként már két éve elnökhelyettesként képviseli a Mazdát. A Reuter adatai szerint a több mint 480 millió dolláros befektetéssel a Ford az egyetlen, amelyik Európában, Amerikában és Ázsiában egyaránt vezető szerepet játszik az autóiparban. Az amerikai autóipari mamutcég a beruházással a világ legdinamikusabban fejlődő autópiacán, tehát Ázsiában elért eddigi pozícióját akarja javítani, adta hírül a Financial Times. A tavalyi jelentős thaiföldi beruházásokat várhatóan újabbak követik. Elemzők Henry Wallace, az első külföldi japán cég élén. A The Times felvétele szerint a japán versenytársak okkal tartanak az új helyzettől, hiszen a Mazda technológiája a Ford tervezőkapacitásával házasítva javíthatja a cég pozícióját a japán piacon. A többség csendes beletörődéssel vette tudomásul a hírt, mivel az a piaci erők működésének természetes következménye, amitől Japán mindig is, de egyre erőtlenebbül óvakodott. Sokan úgy vélik, hogy ez az eset utat nyithat további, amerikai-japán autóipari összefonódások előtt, sőt, hasonló tendenciát vetít előre más ágazatokban is. Az már biztos, hogy a Mazdát ezután bekapcsolják a Ford 2 000 programba, azaz a vállalatcsoport világszerte beindított átszervezésébe. A Mazda szak- szervezetének elnöke elismerte, hogy a cég a kialakult helyzetben nem lett volna képes saját erőből talpon maradni. Az erős jen miatt visszaesett export mellett gondot okozott a hazai kereslet egyidejű csökkenése is. A japán kereskedelmi miniszter ékes szavakkal üdvözölte a két autóóriás szorosabb összefogását, ami Cukuhara Sunpej szerint ,jó példa arra, hogy a globális gazdasági kapcsolatok a nemzetközi szabályokon alapuló szabad és tiszta verseny irányába mozdulnak el”. Kérdés viszont, hogy ez a precedens nem rengeti-e végleg meg az ősi távolságtartó japán gazdaságpolitikai stratégiát. Az osztrák munkáltatók szövetsége magasnak tartja nemcsak a béreket, hanem a járulékos bérköltségeket is. Mivel elhúzódó tárgyalásaikon a dolgozók érdekvédelmi szervezetének képviselővel eddig nem sikerült megállapodniuk, azzal fenyegetőznek, hogy az elektronikai iparban bérbefagyasztásra kényszerülnek. Ez azt jelentené, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezniük, akkor az alkalmazottak nem kapják meg a kétévenként automatikusan járó fizetésemelést és a dolgozók sem számíthatnak az inflációt ellensúlyozó béremelésre. Az ipari cégek vezetői szerint Áusztriában öt éven belül 20 százalékkal kellene csökkenteni a bérköltségeket, mert ha ez nem sikerül, akkor megállítha- tatlanná válik egyes iparágak elvándorlása az olcsóbb munkaerőt nyújtó országokba. A Die Presse nézete szerint a munkaadók azért lépnek fel ilyen határozottan, mert nő a kelet-európai és a délkelet-ázsiai konkurencia és emiatt egyre több cég fontolgatja, hogy külföldre helyezi át telephelyét. PANORÁMA Szlovákia vonakodik, az Európai Unió és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Szervezet sürget A Meciar-kormány hiába ragaszkodik a vámpótlékhoz P. Vonyik Erzsébet ________ Ké t éve immár, hogy Szlovákia tíz százalékos vámpótlékot vetett ki minden behozott iparcikkre. Mi, fogyasztók azóta is isszuk a levét ennek az intézkedésnek, hiszen pontosan ennyivel többet fizetünk a külföldi termékekért. Az állam pedig lefölözi a plusszbevételt, s teheti is a nemzetközi gazdasági rendszabályok szerint, míg rendbe nem jönnek az államháztartás pénzügyei. Más országok szorult helyzetükben szintén élnek ezzel a lehetőséggel, de csak átmenetileg terhelhetők az importcikkek vámpótlékkal. Szlovákiai remek makrogazdasági eredményeit minden külföldi vendég előtt rendre felemlítik a pozsonyi gazdasági szaktárcák illetékesei, márpedig ha valóban hihetőek ezek a kiváló mutatók, akkor csak csodálkozni lehet azon, hogy a Meciar-ka- binet miért ragaszkodik mégis a behozatali vámpótlék fenntartásához.. Nem a Szlovákiába exportáló külföldi cégek nógatják elsősorban a szlovák felet az intézkedés hatályon kívül helyezésére, márpedig az ő szempontjukból igazán húsbavágó kérdésről van szó, hanem az OECD elégelte meg a dolgot. Nemrég Pozsonyban járt a legfejlettebb országokat tömörítő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Szervezet főtitkára, aki félreérthetetlenül vendéglátói tudtára adta, hogy mihamarabb szüntessék meg a pótlékot, ha a szervezet tagjai akarnak lenni. Sőt, azóta már az Európai Unió részéről is felszólították Szlovákiát, hogy legfeljebb csak június végéig legyen érvényben a behozatalt korlátozó rendelkezés. Erre ugyan Sergej Kozlík szlovák pénzügyminiszter azt felelte, hogy Pozsonyban „nagyon komolyan” veszik ezt a kérést”, ám következő mondatában máris hozzátette: de semmit sem fognak elsietni. A pénzügyek felelőse szerint van idő bőven arra, hogy a „gazdasági fejlődés fényében” értékeljék a helyzetet és döntsenek. Azóta már az EU is felszólította Szlovákiát, hogy legfeljebb június végéig lehet érvényben a korlá- tozó rendelkezés. Időközben azonban az is kiszivárgott, hogy valóban nem fognak semmit elkapkodni, hiszen ha hozzá is nyúlnak a pótlékhoz, egyszerre semmiképpen sem építik le, hanem legfeljebb fokozatosan. Nem tudni, mit szól majd ehhez az OECD és az Európai Unió. Az előbbi olyan jogon szólhat bele ebbe a kérdésbe, hogy Szlovákia felvételét kérte a fejlett államok nemzetközi gazdasági klubjába, ahová Magyarországot és Csehországot nemrég rendes tagként felvették, Lengyelország pedig valószínűleg a nyáron nyer bebocsátást. Az Európai Unió pedig annál- fogva sürgette a szlovák felet, hogy Szlovákia amásfél éve hivatalosan is kérte felvételét az Unióba. Márpedig mindkét szervezetben érvényes az a szabály, hogy a tagországok vámkorlátokkal nem zárhatják el egymás elől piacaikat vámkorlátokkal. Ha Szlovákia komolyan gondolja a tagságot, akkor vonakodás nélkül alkalmazkodnia kell az említett szervezetekben érvényes magatartási előírásokhoz. Bármennyire is szeretne a hazai gyártók kedvében járni a kormány a vámpótlék fenntartásával, ha nem akarja, hogy az OECD és az EÚ ejtse Szlovákiát, akkor nem tévesztheti szem előtt a két szervezet felszólítását. Még e hónapban elválik, hallgat-e Pozsony az intő szóra.