Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-02 / 22. szám
Politika 1996 .június 2. Csehországi választások: botrányokkal tarkított kampány Klaus biztosra mehet Választási hajlandóság Hogyan döntött ön,elmegy szavazni? P. Vonyik Erzsébet Hogy mennyire nincs szinkronban a szlovákiai és a csehországi politikai helyzet alakulása, a választások gyakorisága is jelzi. Míg Csehszlovákia 1993-as különválása óta nálunk már egy évvel később előrehozott választásokat tartottak, addig a cseh kormánykoalíció kibírta a négyéves mandátumot és csak most e hét végén kerül sor parlamenti választásokra. Prága és Pozsony más.tekintetben is külön úton jár: a csehek most szombaton és vasárnap a 200-tagú képviselőház, tehát az alsóház összetételéről voksolnak, míg november derekán újra szavazás lesz: mégpedig 81 szenátor személyéről döntenek, akik az újonnan alakuló felsőház, a szenátus tagjai lesznek. Az említett első különbség egyértelműen arra utal, hogy nyugati szomszédunknál összehasonlíthatatlanul stabilabb a politikai színtér. Ha történtek is botrányszagú dolgok a választási kampány idején, valójában semmi sem okozott olyan politikai felfordulást, ami megingatta volna a Klaus-kormány helyzetét. A Polgári Demokrata Párt magabiztos elnökét az sem hozta ki a sodrából, hogy a környező országokban sorra baloldali beállítottságú pártok kerültek hatalomra. Horn Gyula és Alek- szandr Kwasniewski győzelme, illetve a magyarországi és lengyelországi folyamatok a cseh kormányfő szerint nincsenek hatással a Cseh Köztársaságra, legfeljebb csak figyelmeztetést jelentenek. Klaus egyébként a posztkommunisták előretörésének okát abban látja, hogy a jobboldali erők az említett két országban - Csehországgal ellentétben - nem voltak képesek közös politikai platformot létrehozni. A nemzetközileg is elismert közgazdász-kormányfő tehát lényegében azt sugallta kezdettől fogva, hogy pártjának, illetve a háromszínű kormánykoalíció két kisebb pártjának, a Polgári Demokrata Szövetségnek és a Csehszlovák Néppárt-Kereszténydemokrata Uniónak nem kell tartania Mi- los Zeman szociáldemokratáitól. Klaus és emberei a kampányban mégis a baloldali veszélyre hivatkozva agitáltak maguk mellett, s maga a kormányfő egyetlen nagygyűlésen sem feledte el arra inteni hallgatóságát, hogy a szociáldemokraták vissza akarják fordítani a történelem kerekét az állami dirigizmus felelőtlen időszakába. Hogy jogos volt-e Klaus fölényes magabiztossága az utolsó tévévitában, ezt tételesen a hétvégi voksolás erősítheti meg, vagy cáfolhat rá, tény viszont, hogy Václav Klausék felmérések szerint kimutatott előnye hó- napról-hónapra fokozatosan zsugorodott. Míg Klaus PDP-je februárban tíz százalékkal vezetett a közvéleménykutatási adatok szerint, addig márciusban már csak 8, áprilisban pedig nem egész hét százalék volt a PDP előnye a szociáldemokratákkal szemben. Május derekán pedig alig 6 százalékot mutattak ki Klausék javára. A fő kormányzati erő zsugorodó előnye ellenére politikai megfigyelők nem számítanak arra, hogy a cseh parlamenti választások politikai földcsuszamlást okoznak. A két rivális közötti májusi élő tévévita is ezt támasztotta alá, hiszen Milos Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke nem tudott igazi alternatívát felkínálni. A cseh polgár utána alighanem arra a megállapításra jutott, hogy addig nem kíván változást a cseh politika csúcsain, amíg biztosítottnak látja a mintegy húszezer szlovák koronás átlagbérét, ami az itteni bérszínvonal mintegy duplája. Klaus egyelőre tehát pihenhet a babérjain, jóllehet a kampány utoló napjaiban ő is helikopterrel röpködött választási gyűlésről választási gyűlésre. Zeman pedig több mint két hónapon át Zemák nevet viselő, különlegesen átalakított autóbuszában az országot járta. A szónoki emelvénnyé is átalakítható mozgó lakosztályának tetejére pedig ezt a Klausnak szóló mondatot mázoltatta: Jó repülést, Václav!. Václav Havel államfő legfőbb óhaja az volt, hogy a választási kampánynak vita-jellege legyen, ne pedig élethalálharcra, vagy valamiféle arénára emlékeztessen.Ám a kisebb- nagyobb botrányokat a cseh kampány sem nélkülözte. Egészen képtelen helyzetek is előadódtak a pártok anyagi támogatását illetően. Václav Havel elnök ezért felvetette, hogy feltétlenül meg kell változtatni az adományozást szabályozó törvényt. A PDP például azt bizonygatta, hogy az egyik milliós nagyság- rendű adomány egy budapesti férfitól származik, akiről azonban kiderült, hogy több mint tíz éve halott. Ennél is nagyobb hullámokat kavart Jirí Dienstbier pártjának kigolyózása a parlamentből. A választási bizottság ugyanis szinte az utolsó pillanatban választási koalíciónak minősítette át a Szabaddemokrata- Liberális Nemzeti Demokrata Pártot, s így egycsapásra 5- ről 7 százalékra ugrott meg a bejutási küszöb, amelyet Di- enstbierék meg sem közelítenek. A szabaddemokraták a cseh alkotmánybírósághoz fordultak, amely e cikk leadásakor még nem döntött az ügyben. A cseh kampányban: a külpoliTények - adatok ♦ Az 1992-es választásokon nyolc párt, illetve koalíció jutott be a parlamentbe, jelenleg hat-hétnek van erre esélye. ♦ A parlamentbe való bejutási küszöb pártok eseté' ben 5 %, koalíciónál 7%. ♦ A választási kampány hivatalosan május 15-én kezdődött és 48 órával a szazavóhelyiségek megnyitása előtt zárul. A kéthetes kampány alatt a közszolgálati tévé és rádió 16, illetve 14 órányi politikai reklámot sugározhatott. A magánkézben lévő elektronikus médiákban tilos volt a kampányolás. ♦ Nyilvánosságra hozott adatok szerint a PDP 110- 120 millió koronát költ választási agitációra, a szociáldemokraták alig valamivel kevesebbet, mintegy százmilliót. Nyugati szomszédunknál összehasonlíthatatlanul stabilabb a politikai színtér Aki erre rámutat, hazudik és árt a nemzeti érdekeknek... A meciarizmus-lexaizmus iskolája Miklósi Péter_________________ A politizálás egy demokratikus országban a végrehajtó hatalom részére akár kínos dologgá is fajulhat. A valós demokrácia az embereket ugyanis feljogosítja, hogy kérdezzenek, számonkér- jenek, viszonyítsanak, hogy például a választások előtti ígéreteket összevessék a későbbi valósággal. Szlovákiában, sajnos, ez sem így működik. Itt olyan politikus állíthatja magáról, hogy ő a haza atyja, aki az 1992-ben tartott választások előtt az államjogi elrendezés öt eshetőségét kínálta - a föderációtól az önálló államig. Most viszont, utólag, azt bizonygatja, hogy ő már akkor is, csakis az önálló államiság mellett KARDOSkodott. Hogy ez mekkora hazugság, az a szlovák választópolgárok jelentős hányadát hidegen hagyja, mint az is, hogy a Szlovákiai Munkásszövetség szociális érzékenységet, a kormányzat szigorú felügyeletét ígérte a választások előtt; azóta viszont e kormányzati szerepkörbe került pártocs- ka frontemberei dúskálnak a ki- választottaknak szánt privatizáció vályújában. Ennél fontosabb az összefonódásokra ügyelni. Arra, hogy lehetőleg a vadon királyaként garázdálkodó vezető kormánypárt végezze el a piszkos munka oroszlánrészét, de érezze azt is, hogy a kormányfő, politikai túlélésének érdekében, bizony csúful ott lóg a l’uptáki „montérka” hózentrógliján és a slotai „topánka” cipőpertlijén. Aki erre rámutat, hazudik és árt a nemzeti érdekeknek. Hiába élünk Európa szívében, a harmadik évezred küszöbén egyeseknek ez sem elegendő ahhoz, hogy ne elhallgatással, hazugsággal, ne a banditizmustól sem ódzkodó botrányok eltusso- lásával próbáljanak ürügyet találni a vélt nemzeti érdekek képviseletére. Szerintük a fiatalka ország demokratikus tekintélyteremtésének érdekeit néma valóságos biztonságot s megbecsülést kivívó tettekkel, hanem a hátsó szándékok elkendőzésével, a titkosszolgálati botrányok elhallgatásával kell szolgálni. Erre szeretnének okítani a meciarizmus-lexaizmus gyakorlati fortélyaival. Az idevágó „normák” szerint a kormányzati áldással végrehajtott emberrablást önelrablássá kell sekélyesí- teni; a belügyminiszter és a titkosszolgálat igazgatójának beszélgetéséről azt kell állítani, hogy imitátorok csínytevése; nemzetárulót kell fabrikálni a szlovák ellenzékből; gyimesíteni kell a felvidéki magyarságot, Akinek ez böcsülettel dolgozó, adófizető, törvénytisztelő kisebbségiként nincs ínyére, arra rá kell sütni az irrendenták bélyegét; az ország javainak meg- rontójává kell kikiáltani az államfőt, az alkotmánybírákat, az újságírókat, a papságot, a rektori konferenciát, a civil szerveződéseket, a tudományos kutatókat; a rendőröket pedig egyenesen debileknek illik titulálni... Szlovákiában ez a kurzus járja. Áldott ország ez, elvégre festéket sem kell rá pazarolnia annak, aki az egyre terebélyesedő demokráciák térképének megrajzolásával bíbelődik. A papíron elég egy fehér foltot hagyni, és odaírni: Hic sunt leo- nes - Itt oroszlánok vannak. Zeman és Klaus kézfogása az utolsó élő tévévita előtt tika teljesen a háttérbe szorult. Igaz, kezdetben az ellenzék hevesen ellenezte, hogy Klausék miért jegelik a cseh-német deklaráció kérdését, de végülis diadalmaskodott az az álláspont, hogy ajánlatosabb Bonn-nal erről a választások után alkudozni. Az új kabinetre vár a cseh-szlovák határszerződés nyélbe ütése, akárcsak a Prága és Pozsony közötti nyitott kérdések lezárása is. Mindez a választások után valószínűleg Václav Klausék dolga lesz. annál is inkább, mert Zeman jó- előre bejelentette: ő kizárólag a főbejáraton akar a kormányba bejutni, tehát nem holmiféle koalíciós partnerként. Ennek azonban vélhetően még nem jött el az ideje. Népszabadsággal a Szuperkoncertre! ÉNEKELJEN A SZUPERKONCERTEN A NÉPSTADIONBAN! Ha Ön nem főfoglalkozású énekes (pl. amatőr kórustag) és kedvet érez ahhoz, hogy világsztárokkal együtt énekeljen, akkor várjuk jelentkezését a meghallgatásra. FELTÉTELEK: • kottaolvasás ismerete • 18-50 év közötti korhatár • csak amatőr énekes jelentkezhet KÉRÜNK: • egy magnókazettát, melyre kíséret nélkül énekelje fel a Himnuszt és egy magyar népdalt • pontos adatait az alábbiak szerint:----------------------------------------------------------------------»8JELE NTKEZÉSI LAP Név................................................................................................ Cím:.................................................................................................. Életkor......................................................................................... Vá llalom a Budapestre utazás költségeit......................... Al áírás...........................................................................................------------------------------------------------------------------------^5— Jelentkezési határidő: 1996. június 20. A meghallgatások során 50 főt választunk ki, akik a Magyar Rádió és TV Énekkarával énekelnek együtt. A zsűri tagjai: Strausz Kálmán karnagy és László Zsuzsa, a koncert sajtófőnöke. A magnókazettát és ezt a kitöltött jelentkezési lapot kérjük küldjék el címünkre: Népszabadság Szuperkoncert 1960 Budapest Meghallgatások a beérkezés sorrendjében. Eredményhirdetés: a Népszabadság 1996. július 12-i számában. Kazettát nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. w.. A Népszabadság 1996. június 3-tól már Nyugat-Szlovákia magyarlakta településein is kapható!
