Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-14 / 2. szám
n. Étkezés után Egy-két pohár bor a vérkeringést is kedvezően befolyásolja, tágítja az ereket, ezzel javul a szív és az agy munkája. Ehhez kapcsolódik a bor stresszoldó, feszültségcsökkentő, jó kedvet fokozó hatása is. Mindez akkor érvényesül igazán, ha a borfogyasztás szabályait betartjuk. Ez szerves része lehet az egészséges életmódnak, amelyhez a napi rendszeres testmozgás éppúgy hozzátartozik, mint a kalóriaszegény táplálkozás. A bort tehát az étkezéshez kapcsolva fo- gyassszuk, soha ne igyunk éhgyomorra! A mérsékletes borfogyasztás nem ártalmas az egészségre, de ugyanúgy, mint a hús, a zsír vagy a cukor, káros lehet, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Különösen figyelemre méltó, hogy a többi alkoholos italhoz képest mennyivel egészségesebb a bor. (A tömény italoknak nemcsak az alkoholtartalma mérgezi a szervezetet, hanem más káros vegyi anyagokat is tartalmaznak, amelyek elsősorban a májat teszik tönkre. A sörivók pedig a szervezet vízháztartását veszélyeztetik. A túlzott mennyiségű folyadék rendszeres fogyasztása egyben mérhetetlen elhízáshoz is vezethet.) Jő bijf; Jő napság könnyen az állásába kerülhet bárkinek. Tiltás helyett Lehet-e egyszerre az alkoholizmus ellen küzdeni, és a kulturált borfogyasztást népszerűsíteni? Meg kell kísérelni, mert ha jól belegondolunk, mindkettő az ország gazdasági érdeke. Egyrészt ne kelljen milliárdokat költeni az alkoholizmus kártétele miatt, másrészt viszont meg kell adni annak a néhány százezer embernek a megélhetését, aki a szőlőműveléssel,1 borászattal foglalkozik. Indokolt lenne az égetett szeszes italok forgalmazását korlátozni. Jó példa erre Svédország. Természetesen nem tiltásról van szó, egy ilyen intézkedés kudarcra lenne ítélve, de az ésszerű rendelkezések talán visszaszorítanák e társadalmat sújtó átkot. A borászok ezalatt majd bizonyítják a maguk igazát: több bortermelő országban kétszeres az egy főre jutó éves borfogyasztás a miénkhez képest, még sincs több alkoholista, mint nálunk. Ne igyunk tehát röviditalt, mert káros az egészségre. Tönkreteszi a májat, belegázol a családok életébe, de igenis igyunk bort, mert ennek évezredes hagyományai vannak, védi az egészségünket és szebbé teheti az ünnepnapjainkat! Kertészet és Szőlészet Legális drog Az alkoholisták többnyire nem a borivók közül kerülnek ki, ezért a kérdés komolyságával és veszélyeivel érdemes tisztában lenni. Érdekes megfigyelni, hogy a társadalom, miközben érthetően retteg a kábítószer elterjedésétől, a jelen levő alkoholizmus veszélyeit nem ítéli el kellő súllyal, holott a szeszesital a világ számos országában azonos elbírálás alá esik a drogokkal. Orvosi szempontból is ugyanúgy kialakulhat a függőségi állapot, a különbség csupán annyi, hogy az alkohol hosszabb idő alatt teszi tönkre a szervezetet. A folyamat hasonló. Először csak a feszültségoldás a cél, a kellemes bódulat, utána a rendszeres napi fogyasztás és ettől már csak egy lépés a függőségi viszony. Az elmúlt években egy kissé tán javult a helyzet. Ennek egyik oka kétségtelenül az elszegényedés, hiszen a szeszes italok ára is állandóan emelkedik, de talán szerepet játszik az is, hogy mind több ember ismeri fel, hogy az egészség nagy érték, amit védeni, óvni kell. A rendszerváltás óta az emberek felelősségtudata is változott, az egyén társadalmi jelentősége megnőtt. Egy rendszeresen ivó ember munkaképessége csökken és ez maM inden kertészkedő szeretné, ha növényei egészségesen fejlődnének, s ha terményeit minden gond nélkül tudná értékesíteni. Kevesen tudják azonban, hogy ehhez nem mindig elegendő csak a kellő tapasztalat, hanem nagyon fontos a talajvizsgálat is. Kevesen gondolnak rá, hogy a műtrágya túladagolása emeli a talaj sótartalmát, melytől a növények fogékonyabbak lesznek a betegségekkel szemben. A zöldségekben felhalmozódó nitrátok pedig károsan hatnak az egészségünkre. Természetes persze az is, hogy a tápanyagokban szegény talajon nem érünk el jó eredményt. A megoldás tehát egyértelmű - meg kell vizsgáltatnunk kertünk, gyümölcsösünk stb. talajának összetételét. A komplett talajelemzésnél kimutatott értékek (ezek a pH-szint, a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, a magnézium, valamint a különféle mikroelemek, pl. vas, cink stb. mennyisége, a só- és humusztartalom) alapján meghatározható bármely növény termesztése esetében a szükséges műtrágyamennyiség és szervesanyag-pótlás. így biztosítható a gazdaságos termesztés, az optimális tápanyagellátás, a növények egészséges fejlődése. Megelőzhetjük a talaj túlsózását, így a növénybetegségek felléptét, s az ebből adódó károkat. Minden gramm műtrágya, amire a növénynek nincs szüksége, károsan hathat, számunkra pedig feleslegesen kidobott pénz is. Érdemes a talajt azért is kivizsgáltatni, mert gyakran előfordul, hogy csak egy, esetleg két elemből van hiány, s ezért nem kell mindig kombinált, ún. NPK műtrágyát használnunk. Ha ezt nem tudjuk, akkor pl. magas foszfortartalom esetén, szuperfoszfátot kijuttatva csak tovább növeljük az említett elem mennyiségét a talajban, ez pedig gátolja a nitrogén és a kálium, valamint a mikroelemek felszívódását a növényekbe. A végeredmény egyértelmű: felesleges kiadások, élettani betegségek, s ebből következően jóval kisebb hozamok. Nagy László GAZDÁLKODJON OKOSAN! Ha elmulasztjuk, pénzünk bánja rrn°o v ^ nTi T 11 m©üs®1lli® m ©s®(nl®ip Az amerikai növénynemesítők állították elő. A vadon termő földiszederrel ellentétben hajtásai nem tövisesek, termései nagyobbak, bogárfeketék, ízük, zamatuk sajátos. Frissen fogyasztva vagy szörpnek, befőttnek elkészítve, fagyasztva nagyon finomak. A hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú területeken érzi jól magát. Túlságosan nagy hőingadozást nem visel el. A talaj iránt nem igényes. Fagyzugos vagy túlzottan felmelegedő élőhelyekre ne ültessük. Ősszel és tavasszal egyaránt telepíthető. A tavaszi telepítés biztonságosabb. Az ajánlott sortávolság 2,5-3, a tőtávolság 1,5-2 méter. Alaptrágyaként 100 négyzetméterre számítva ajánlatos 500 kg szervestrágyát, 2-2,5 kg káliumot, 1,5-2 kg foszfort, 0,5-1,0 kg nitrogént tartalmazó műtrágyát kijuttatni a talajforgatás előtt. A telepítés előtt két hónappal 35-45 cm mélyen szántsuk fel a területet. Mivel igen erős vegetatív fejlődésű növény, ezért erős és magas támaszrendszert igényel, amelynek el kell bírnia nagy tömegét. Oszlopnak nagyon jól megfelel a kellő számú 3 m hosszú, úgy 15 cm átmérőjű akácrönk. Ezeket legalább 80 cm mélyre kell leásni, majd alaposan tömöríteni kell körülöttük a talajt. A sorok végén álló oszlopokat még külön támoszlopokkal is rögzítenünk kell. Csak így kapunk a fagyhatásnak ellenálló, a nagy zöld tömeget elbíró támrendszert. A huzalokat váltakozva - hol az oszlopsor egyik, majd a másik oldalán vezetve - 50, 100, 150, 200 cm magasságban feszítjük ki. Rögzítésükhöz U-szögeket használjunk. Ültetéskor a szedret 2-3, az első év végén az egy vagy két kifejlődött vesszőt 4-8 rügyre csípjük vissza. Ezt a műveletet december-február folyamán (korai fakadása miatt!) végezzük el. A második év végén az első évben meghagyott 4-8 rügyes vesszőket - amelyek a nyáron teremtek - tőből távolítsuk el. A nyár közepén fejlődött hajtásokból kialakult vesszők közül általában a két legerősebbet hagyjuk meg; ezeket 1,5-2 méteresre vágjuk vissza. A harmadik év végén a letermett vesszőket tőből kell eltávolítani. Az újonnan kifejlődött hajtásokból a növény erősségétől függően 2^4 vesszőt hagyjunk meg. Hosszuk 2-3 méter legyen. A meghagyott vesszőket a huzalokra kötözzük. A növények gondozása egyszerű, csak a gyomtalanításról kell gondoskodnunk. A nyár közepétől erőteljesen fejlődő hajtásokat - mivel ezek törésre hajlamosak - kötözzük a huzalokhoz. Amennyiben 4-6 hajtásnál több fejlődne, akkor a gyengébbeket tőből el kell távolítanunk. A jelenlegi tapasztalatok szerint rendszeresen csak téli lemosó permetezésre van szüksége. Nyáron, a virágzás előtt egy, utána két alkalommal a levélrozsda és a szürkerothadás ellen Cuprosan SD 0,5 %-os, Topsyn methyl 0,1 %-os oldatával ködszerűen permetezzük. A tüskétlen szedren egyelőre rovarkártételt nem észleltek. Augusztus elejétől szeptember közepéig érik. Gyümölcse - az időjárástól függően - 2-3 naponként szedhető. Vigyázzunk, mert nem utóérő, s így csak a teljesen érett, fénylő, fekete, könnyen leválasztható gyümölcsöt szabad leszüretelni. a. A> m Szerkeszti: Pomichal Richard I IDEÁLIS SZOBA NÖVÉNY A buzogányvirág A diffenbachia fiatalítása és szaporítása nagyobb páratartalmat kedveli. Az eléggé világos, de a közvetlen fénytől védett, meleg helyeken a buzogányvirág még két méternél is nagyobbra nő. Ügyeljünk rá, hogy télen a helyiség hőmérséklete ne süllyedjen 16 C-fok alá. Még a legalaposabb gondozás esetén is ritkaságnak számít, ha nem veszíti el egy-egy levelét. Gyakori látvány ezért a többé-kevésbé felkopaszodott példány. Ha a szár levéltelen részét nem takarja el egy-egy fiatalabb hajtás, akkor az ilyen felkopaszodott példányt fiatalítanunk kell. Éles késsel, úgy 10 cm-nyire a legalsó levél alatt, vágjuk le a növényt, s vízbe ál- 1 í t v gyöke reztes sük. vastagabb szárú példányok esetében a vágási felületet szórjuk be faszénporral, leveleit kössük össze (így kevesebb vizet párologtat), s dugjuk bele tőzeg és homok Élhez arányú keverékébe. A diffenbachiát szárdugványokkal és tőhajtásokkal is szaporíthatjuk. A dugványok cserepeit felülről ajánlatos műanyag zacskóval lefedni. A kórokozók közül a diffenbachiát csak egyes baktériumok támadják meg. Ismert betegség az ún. baktériumos foltosság. A leveleken ilyenkor áttetsző, nyálkás központú foltok jelennek meg, s megbámulnák. Az ilyen, beteg leveleket el kell távolítanunk, s a növényt szárazabb és valamivel hűvösebb helyre kell költöztetnünk. A baktériumos rothadás le- vélherva- dással jelentkezik. A levelek szállítóedényei (erei) megbámulnák, s a levelek lehullanak. A szár megpuhul és megfeketedik. Az ilyen növényt általában már nem lehet megmenteni, ezért jobb, ha kidobjuk. A levél egyes részeinek elhalását, a levelek hullását fényhiány, alacsony hőmérséklet, „napszúrás” és alacsony páratartalom is okozhatja. Hasonló hatást válthatnak ki a peszti- cidek is. Irena Rajtlová A Diffenbachia picta elhelyezésénél ügyeljünk arra is, hogy ne érje hirtelen lehűlés, huzat (A szerző felvétele) A buzogányvirág, vagy Diffenba- chia picta, Dél-Amerikából származik. Brazília és Kolumbia trópusi esőerdőiben mintegy 30 Diffenba- chia-faj fordul elő. Nagy, puha, fehéren foltos levelei vannak, s megfelelő körülmények között 2 méter magasra is megnő. Viszonylag jól alkalmazkodik a panellakások száraz levegőjéhez és a központi fűtéshez is. Levelei azonban sok vizet párologtatnak, ezért - főleg nyáron - gyakrabban kell öntözni és tápanyag-utánpótlásban részesíteni. A növény meghálálja, ha leveleit időnként nedves ronggyal letörölgetjük, Növényeink számára ideális cserépföldet kisebb rész savanyú tőzeg, nagyobb rész komposzt és kevés agyag felhasználásával állíthatunk elő. Ha lakásunkban buzogányvirágot nevelünk, akkor azt is tudnunk kell róla, hogy mérgező növény, melynek nedvei a bőrön kellemetlen kiütéseket okoznak. Mérgező anyagai a nyálkahártyára kerülve (pl. a nyelven) kiterjedt gyulladásokat idézhetnek elő. Kisebb háziállatok, ha a diffenbachiát megrágják, el is pusztulhatnak. Kisgyerekes családok jobb, ha nem nevelnek diffenbachiát! meive na azokat rendszeresen szobahőmérsékletű vízzel permet- szerűen lemossuk. Télen kevesebb vizet kapjon, de a permetezését - főleg a száraz levegőjű helyiségekben - ne mulasszuk el! Gondoljunk rá, hogy a diffenbachia a HÁZUNK TÁJA 1996. január 14. llBSÚrnap
