Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-28 / 17. szám
l/BSärnap 1996. április 28. ÉVFORDULÓ Be lorusszia q Varsó Pripjaty Kijev Bukarest „Könyörgünk, tudassa a világgal, hogy segítségre van szükségünk!" Egy elgyötört orosz hang segélykiáltását 1986. április 26-án fogta az éterben egy holland rádióamatőr. Időközben Kijevtől 130 kilométerre a csernobili atomerőműben már javában tombolt az atomenergetika alig több, mint három évtizedes történetének legsúlyosabb katasztrófája. A szovjet illetékes helyeken azonban mélységes volt a hallgatás. Hajnali 1 óra 32 perckor riasztották az atomerőmű igazgatóját, akit elfúló hangon tájékoztattak arról, hogy baleset történt. Ahogy közeledett Csernobil felé, kékes ragyogást látott a 4-es reaktor romjai felett, a szomszédos épületek pedig lángokban álltak. Az iszonyú tragédiát két nappal később a Stockholmtól mintegy száz kilométerre lévő atomerőmű műszerei is észlelték. Közben a szelek a radioaktivitást már szét is vitték egész Európában. A kommunista Moszkva azonban hallgatott, jóllehet a svéd tudósok már jelentették kormányuknak, hogy a halálos mérget a légkörbe okádó reaktor Ukrajnában található. Csak 28- án este kilenc órakor ismerte el - mindössze négymondatos jelentésében - a tévéhíradó, hogy valami történt. „ A csernobili erőműben baleset történt és az egyik reaktor megsérült. A baleset következményeinek elhárítására megtették a szükséges intézkedéseket. Az érintettek segítséget kapnak. Kormánybizottságot állítottak fel. ” A szovjet tévé hírolvasó bemondója ezután egy frissen aláírt békeszerződés ismertetésébe kezdett. A nyugati kormányok diplomáciai nyomás- gyakorlással próbáltak információkhoz jutni, mindhiába. Közben Csernobilben a sugárzásmérő műszerek a maximumot mutatták. A tűz kitörése után egy órával a tűzoltók egyik csoportját sugárfertőzéses tünetek miatt le kellett váltani. Mára már valamennyein halottak, s az őket felváltok, ha élnek még, súlyos betegek. A reaktor fehéren izzó grafitmagja 2760 Celsi- us-fokon égett - ez kétszerese az acél olvadáspontjának - és radioaktív anyagok tömegét bocsátotta ki a légkörbe. Negyvennyolc órával a történtek után már Rónáid Reagan elnök asztalán feküdtek azok a felvételek, amelyeket egy CIA-műhold készített 600 kilométeres magasságból. A pokol képét mutatták ezek a fotók, de a technikai fejlődésben lemaradt, teljesen összezavarodott szovjet szakértők ezt nem akarták beismerni. A feltörekvő politikusra, Borisz Jelcinre várt a feladat, hogy napokkal később helyrehozza a tragédiát bagatellizálni igyekvő kormányközleményeket. „ A helyzet súlyos. Nagyon súlyos. Nyilvánvalóan emberi mulasztás történt. Intézkedéseket hoztunk, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő, ” mondta a jelenlegi orosz elnök. Csernobil 30 kilométeres körzetét veszélyzónának minősítették, kiürítették és bejelentették: az ottani ivóvíz, az állatok és a mezőgazdasági termények fogyasztásra alkalmatlanok. Csernobilből mindenkit elköltöztettek és manapság már csak ürességtől kongó kísértetváros. Tudományos vélemények szerint száz évbe is beletelhet, amíg a halálosan veszélyes szint alá süllyed a sugárzás. A kiégett reaktort betonszarkofágba temették, amelyen mára már repedések keletkeztek. A környéken azóta torzszülött csecsemők és állatok jöttek világra. Csernobilban két reaktor még jelenleg is üzemel. Marcsuk ukrán kormányfő szerint Ukrajna 2 000-ig hajlandó bezárni az atomerőművet, de önerőből erre nem képes. Az elmúlt hétvégén zajlott a gazdaságilag legfejlet- teb hét nyugati ország tanácskozása, amelyen a Csernobil bezárásához való anyagi hozzájáruvédő szervezet adatai szerint az ukrajnai ti dia több mint 9 millió embert érintett val lyen módon. Sugárfertőzésben csak 1994 kétszázezren haltak meg. A baleset kövei ményeinek felszámolásában segédkezük k eddig hatvanezren haltak meg. Az erőmi dolgozók családjaiban az elmúlt egy évi alatt húszezer gyerek született, de csak öt zalékuk egészséges. MUNKATÁBORBA KÜLDÖTTIG GATÓ. Viktor Brjuhanovot, a csernc erőmű egykori igazgatóját tíz éve munkatá ra ítélték el, majd jó magaviseletért 1991 szabadon engedték. I hanov szerint, az RE reaktort nem polgári, nem hadiipari rendelti sel állították elő. Elr dása szerint az erőm! voltak olyan helyisé amelyekbe igazgató 1< maga sem léphetett 1 csak katonák és a Km Berlin IBS Varsó Praga Csernobil Oroszország Lengyel ország O Harkov epropetrovszk Q Donyeck Kis- Q Románia hinau A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án baleset történt a négy reaktor egyikében, amelyet tűzvész követett. Hivatalos adatok szerint az atomkatasztrófa következtében csak Ukrajnában több mint 125 ezren haltak meg, ebből mintegy hétezren közvetlenül a szerencsétlenség idején. A nukleáris baleset nyomán több mint negyvenezer négyzetkilométernyi területet sugárszennyeződés ért. Ebben a térségben még jelenleg is csaknem félmillió ember él. lásról döntöttek: az ehhez szükséges összeget 3,1 milliárd dollárra becsülték. Szomorú mérleg Az ukrán külügyminisztérium adatai szerint az erőműbalesettel és a sugárzással összefüggésben eddig 125 ezren haltak meg. Az Egészségügyi Világszervezet adatai arról tanúskodnak, hogy a gyermekeknél a pajzsmirigyrák százszor gyakrabban fordul elő, mint másutt a világon. Az újszülöttek többsége súlyos fejlődési rendellenességekkel és patológiai zavarokkal jön világra. A Greenpeace környezetNukleáris 1
