Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-07 / 14. szám
úasárnap 1996. április 7^ belföld Szűk gazdag réteg, elszegényedő többség Levelek tucatjai, adatok halmaza, minisztériumi jelentések és tudományos értekezések egymásnak gyakran ellentmondó megállapításai felett tűnődöm: hogyan is élünk, mikor lesznek mindenki számára érezhetően jobbak az életkörülmények? Nem kétséges, hogy egyfelől kialakult egy olyan - elsősorban vállalkozói - réteg, amelynek az életszínvonala messze meghaladja a szocializmusban elérhetőt, másfelől az elmúlt hat év során a lakosság nagyobbik fele elszegényedett. Az egyik legfrissebb tanulmány szerint az idei esztendő feltételezett növekedésével együtt a reálbérek az 1989-es szint 80 százalékát érhetik csak el. A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a régi rendszer sem tudta volna sokáig tartani a gazdaságilag megalapozatlan, a jövő tartalékait felélő szintet. Az állástalanok alie egyötöde kap segélyt Szlovákiában a lakosság mai helyzetét néhány új jelenség határozza meg. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a tartós munkanélküliség, amelyet a statisztika szemszögéből az egy évnél tovább tartó munkanélküliség jelenti. Az elmúlt év végén az összes munkanélküli 55 %-a volt egy évnél hosszabb ideig munka nélkül. Mivel a munkanélküli segély folyósítása A szakképzetlenek nehezebben találnak munkát A mellékelt táblázat adatai számunkra igazából akkor sokatmondóak, ha figyelembe vesszük a szlovák és a magyar népesség között az iskolázottsági szintben megmutatkozó különbségeket. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint míg a 15 éven felüli szlovák lakosság kb. 27 százalékának van alapfokú iskolai végzettsége, addig a magyar lakosság körében ez az arány csaknem 40 százalékos. Így ennek a rétegnek az érvényesülési esélyei kézzelfoghatóan rosszabbak, mint a képzettebb munkaerőé. Az iskolázottsági szint a munkaszerzési esélyek szempontjából döntő fontosságú az ifjú nemzedék számára. Míg országos statisztikai adatok szerint 1 szabad munkahelyre 20 munkanélküli jut, addig 1 képesítés nélküli segédmunkás helyére már 44. időben korlátozott, 1995 első félévi adatai szerint az összes nyilvántartott állástalannak csak a 18,1 százaléka kapott munkanélküli segélyt. A törvény által megszabott és életkor szerint különböző idő után az állástalan már csak szociális segélyre jogosult abban az esetben, ha a család összjövedelme nem haladja meg a létminimumot. Aggasztó, hogy az évnél hosszabb ideje munkanélküliek 66,33 százaléka 20-39 éves. A munkanélküliek 3 százaléka részesül átképzésben Riasztó jelenség, hogy a munkanélküliek töredéke részesül az átképzésben (pl. az elmúlt év első felében csak az összes munka- nélküli nem egész 3 százaléka). Az Európai Unió Fehér Könyve ugyanakkor a közösség egyik legnagyobb gondját abban látja, hogy Európa emberi potenciálja elöregedett, képesítése nem felel meg az új technológiáknak és munkafeltételeknek. Ez alól Szlovákia sem kivétel. Visszaesett a fogyasztás A következő nagy tehertétel a mindennapi élet gondjait meghatározó alacsony jövedelmi szint. A lassan növekvő reáljövedelmek mind ez idáig nem ellensúlyozzák azt a szintcsökkenést, amelyet az árak 1991-ben történt liberalizálása okozott. Az 1993-as mélypont után becslések szerint az egy főre számított élelmiszer-fogyasztás 1995-ben kb. az 1989-es szint 77 százalékát, az iparcikkfogyasztás pedig nagyjából a felét, míg a szolgáltatások területén hozzávetőleg az 1989-ben tapasztalt szint 92 százalékát érte el. A szakemberek többek között aggasztónak tartják a tejfogyasztás csökkenését, ami a javasolt fogyasztásnak alig a 80 százalékát éri el. Sajnos, nem túlzottak azok az aggályok, amelyek szerint a fiatal nemzedék egészséges fejlődése is veszélybe kerülhet amiatt, hogy a családok költségvetése érzékelhetően beszűkült. Egyre kevesebb jut kultúrára A családok anyagi helyzetében keletkező feszültségek miatt elsősorban a kultúrára és az iskoláztatásra szánt kiadások kerülnek „lefaragásra”, ami rontja az ifjú nemzedék érvényesülési lehetőségeit. A gyermekes családok majdnem kétharmada a létminimum közelében A lakosság szociális helyzetéről szóló jelentés szerint az 1994-es év végén a gyermekes családok 63,6 százaléka élt a létminimum másfélszeresét kitevő jövedelmi szint alatt. Családi pótlékra a gyerekek 83,6 százaléka volt jogosult, ami azt jelenti, hogy ezekben a családokban a jövedelmi szint nem haladta meg a létminimum kétszeresét. A gyerekeknek azonban a 81,8 százaléka élt olyan jövedelmi szint alatt, amely a létminimum másfélszerese. Ezt a szintet pedig túlzás nélkül lehet veszélyeztetett helyzetnek tekinteni. A 15 éven aluli gyerekeket nevelő családok jövedelmi helyzetét jellemzi az említett jelentésből származó néhány további adat. A létminimum másfélszeresénél kisebb összjövedelemmel rendelkező családok megoszlása a gyermekek száma szerint a következő: az egy gyermeket nevelő családok 68 százalékának az összjövedelme nem haladja meg a létminimum másfélszeresét, kétgyermekes családok esetben ez az arány már 76,8 százalék, 3 gyermekes családok esetében pedig felszökik 93,2 százalékra, míg a 4 és többgyermekes családok csaknem teljes mértékben az említett alacsony jövedelmi szinthez tartoznak, pontosan a 98 százalékuk. A szegénység jele: élelemre költünk a legtöbbet A családi költségvetések rendkívül feszült helyzetét az is bizonyítja, hogy a háztartások az egy főre eső összes fogyasztási kiadások csaknem 40 százalékát táplálkozásra fordították. Szakemberek rendszerint a szegénység jelének minősül, ha ez az arány meghaladja az összkiadások 33 százalékát. Hátrányos helyzetben a magyarlakta járások A fentebb vázolt folyamatokra jellemző, hogy a baj nem jár egyedül. A gazdasági és szociális helyzetből adódó hátrányok gyakran halmozódnak és megsokszorozódnak. Vannak olyan régiók, amelyek halmozottan hátrányos helyzetük miatt lemaradnak, vagy akár le is szakadnak. Szlovákia térképét nézve megállapítható, hogy a magyarlakta járások fokozottabb mértékben kerülnek hátrányos helyzetbe. Itt nagyobb arányú a munkanélküliség is. Míg országos átlagban pl. 1 szabad munkahelyre 20 munkanélküli jutott, addig területenként lényeges különbségek mutatkoztak a tekintetben, hogy milyen a munkanélküliek esélye új munkahelyszerzésre. Tavalyi első félévi adatok szerint a Kassa-vidéki járásban egy szabad munkahelyért 219 munkanélküli versengett, Komáromban 116, Érsekújvárod 115, Rozsnyón 1006, Dunaszerdahelyen pedig 102. Annak ellenére, hogy az idei előrejelzések gazdasági növekedést ígérnek, ami előreláthatólag a reáljövedelmek emelkedésében is megmutatkozik, a változás korántsem hoz áttörést, hisz a tényleges fogyasztás mélyen a korábban elért szint alatt van. A fogyasztási szokásokra és a mindennapi életvitelre a takarékos, visszafogott költségvetés jellemző. Mélyülnek ugyanakkor az egyes rétegek közötti különbségek, ami a társadalom kettészakadásához is vezethet: egy szűk gazdag réteg és egy népes szegény többség kialakulásához. BAUEREDIT A munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint iskolai végzettség dolgozók száma munkanélküliek száma munkanélküliek aránya (ezer fő) (ezer fő) (százalékban) alapfokú 242,0 89,2 26.9 szakmunkás 737,5 110,8 13,1 szakiskolai 174,0 25,2 12,6 szakmunkás érettségivel 69,3 7,3 9,5 gimnáziumi érettségi 93,6 15,6 14,2 szakközépiskolai érettségi 647,9 49,8 7,1 egyetemi, főiskolai 276,7 8,2 2.9 iskolai végzettség nélküli 2,6 1,7 39,5 1 Méry Gábor felvétele Archív-felvétel
