Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-10 / 10. szám
AMIT A KRIZANTÉMRÓL TUDNI KELL III. wm A krizantém rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a vi- rágrügyek kialakításához (a virágképző, florigén hormonok képzéséhez) viszonylag hosszú éjszakára van szükség. A kritikus megvilágítási idő e faj esetében 13 és fél óra. A mi természeti Viszonyaink között ez azt jelenti, hogy a virág- rügyek csak akkor jelennek meg, ha a nappalok ennél rö- videbbek. Ez a feltétel nálunk októberben és szeptemberben van meg, ezért ez a krizantém virágzásának természetes ideje. A rövid nappalok nálunk úgy szeptembertől februárig tartanak. Abban az esetben viszont, ha februártól szeptemberig a nappalok hosszát mesterségesen megrövidítjük - a krizantém életfolyamatait irányítjuk - a nö vényt ebben az időszakban is virágzásra kényszeríthetjük. A gya korlatban ez azt jelenti, , „ . , , . . , hogy a növényeket este 6 A Debonair augusztusban, szeptemberben virágzó, órától reggel 7 óráig sötét- teljes, lilásvörös színű fajta ben kell tartanunk. így 13 órát érünk el, ami rövidebb megvilágítási idő, mint a 13 és fél óra. A növényt tehát naponta takarjuk le fekete fóliával, vagy valamilyen textíliával egészen a színes virágrügyek megjelenéséig. Tudnunk kell azonban, hogy az egyes krizantémfajták rövidnappalos igénye eltérő! Ha azonban télen termelünk krizantémot, akkor a nappalt meg kell hosszabbítanunk. A májustól augusztusig kiültetett palántáknak nincs szükségük mesterségesen meghosszabbított nappalra. A mesterséges megvilágításnál négyzetméterenként egy 40-60 W-os égő elegendő. A megvilágítást ne a naplementével kezdjük, hanem éjjel kapcsoljuk be az égőket, így a szükséges időtartamot a felére csökkenthetjük. Ezt a krizantém biológiai sajátosságai teszik lehetővé. Az irányított termelés amihez két parcella szükséges- mutatóit táblázatban foglaltuk össze. Az ültetés ideje A rövid nap kezdete A virágzás ideje I. parcella július 27. augusztus 20. október 25. (mindenszentek) november 5. december 23. március 5. (nőnap) március 15. április 12 június 15. II. parcella szeptember 1. október 2. december 17. január 4. február 16. május 1. április 30. május 21. július 24. Az irányított termelés tehát az egész év folyamán lehetővé teszi a virágoztatást. Ha egyszeri alkalommal korábban 1 négyzetméterről 40, akkor az év folyamán így 120 virágot nyerhetünk. Tekintettel arra, hogy a leírt módszer nagyon munkaigényes és költséges, s az értékesítési lehetőség nem mindig adott, az irányított termelésre csak akkor rendezkedjünk be, ha a felvevő piac már biztosítva van. OLGYAYEDE agrármérnök A GOMBÁK VIVÖANYAGAI II. Egyik rendszeres olvasónk, V-né levelében a következőket írja: „Minden évben ültetek babot, fehéret és tarkát is; sajnos tároláskor ősszel és tél felé már tele van zsizsikkel. Megpróbáltam papírzacskóval, igelit zacskóval és üvegbe téve is védeni, de hiába. Milyen szerrel kell permetezni, vagy mit kell vele tenni, hogy megvédjem ettől a kártevőtől?” Lyukas bab- és borsószemek A szemcsíra a ma ismert legjobb, legkorszerűbb szaporítóanyag. Készülhet búzából, rozsból, árpából, kukoricából, kölesből és más növényi magvakból. Készítése során a magvakat csírátlanít- ják, vagyis duzzadásig főzik. Főzés után szűrik, a felesleges vizet eltávolítják, aztán üvegekbe, műanyag tasakokba rakják. Töltés után az edényeket zárják és az egész anyagot sterilizálják. Az oltást - a sterilizálás és fűtés után - speciális oltófülkékben, helyiségekben végzik. sí c§25 A különféle magvak szinte valamennyi faj számára kitűnő vivőanyagok. Alkalmazhatók a laska- és a harmatgombánál, valamint a csiperkénél is. A szemcsíra előnyös tulajdonsága, hogy a táptalajjal, komposzttal könnyen keverhető és kevesebb kell belőle, mint a többiből. Hátránya, hogy a szállítást nehezen viseli, a rágcsálók rendszerint szívesen fogyasztják, s ha az eredeti csomagolást megbontjuk, rövid időn belül, könnyen fertőződik. Régebben a csiperketermesztésben leggyakrabban alkalmazott anyag a dohánycsíra volt. Alapja a dohány szára és a levelek kocsánya, de a gyári hulladékot is felhasználták erre a célra. Előnye, hogy jól fejlődik rajta a micé- lium, kevésbé érzékeny a fertőzésre és a rágcsálók sem fogyasztják. A kukoricacsutka-csíra korábban a laskagomba és a harmatgomba szaporítóanyaga volt. Ma a szalma- és a szemcsíra váltotta fel. A vivőanyag a darált kukoricacsutka. Edényzete leggyakrabban 5 literes, ún. uborkás üveg. Előkészítése 22-25 C-fokon - 16-20 nap. Viszonylag jól tárolható; tárolási ideje szobahőmérsékleten 2-3 hónap. Ha viszont ez az optimális hőmérséklet megváltozik, akkor 2-3 napon belül fel kell használni. Előnye, hogy olcsó. A szalmacsíra a laska- és a harmatgombánál egyaránt használható. Fel- használás előtt a gabona (lehet ez bármilyen) szalmáját fel kell aprítani; az apríték optimális mérete 5-15 mm. Nedvesítése, sterilizálása, oltása hasonlóan történik, mint a dohány- vagy a kukoricacsíránál. Átszövetési hőmérséklete 22-25 C-fok, de ez fajtától függően változhat. Az átszövetési hőmérséklet a laskánál 14-20, a harmatgombánál 30 nap. Edényzete üveg, vagy műanyag zacskó. (Folytatjuk) j A m ................ Ká r még nem jött el az „igazi tavasz”, s még messzebb van a terményheta- karítás ideje, a kabakosok termelői számára kívánunk kedvet csinálni a mellékelt felvétellel. Tavaly Gömöral- mágyban Agócs Dezsőnek sikerült egy 4á kilogrammos, 52 cm magas , .óriástököt'' termelni. (Foto: Jakab András) A közönséges babzsizsik (Acantho- celides obtectus) világszerte elterjedt kártevő, amelyet nálunk is, külföldön is úgynevezett „veszélyes ká- rosító”-ként tartanak számon. Elsősorban raktári kártevőként jelentkezett, de néhány évtizeddel be- hurcolása után a szántóföldeken is elterjedt. A szakirodalom szerint a háztájiban elsősorban ott fordul elő, ahol a babot a kukorica közteseként termesztik. Egy-egy babban^0-20 lárva is károsíthat. A bogár tejfehér petéit egyenként rárakja a babszemekre, s a kikelő lárvácskák berágják' magukat a babszembe. A szántókra, kertekbe a raktárakból kirepülve kerül. Mivel jól repül, így 2-3 kilométerre is eljuthat, a szél segítségével még távolabbra is. Szaporodásának kedvez a párás, meleg idő. A termést a szántóföldön és a raktárakban is megtámadhatja. Fűtött helyen még télen is szaporodhat. A babot ezért - még a korábban kezeltet is - állandóan ellenőrizni kell, s ha kártételét (lyukas, „ablakos babszemek”) észleljük, ismételten kell ellene védekezni. Jó tudni, hogy a vékonyhéjú fajtákra szívesebben rakja petéit. A termést lehetőleg száraz, hideg helyen kell tárolni. Erre a célra a legjobb az erős, jól lezárt papírzsák. Ha azonban a bab már eleve zsizsikes, akkor persze bármilyen gondosan is tároljuk, odalesz a termés. A babban lévő kártevőt azonban viszonylag könnyen elpusztíthatjuk. Erre több lehetőség is kínálkozik. Először azonban el kell döntenünk, hogy vetőmagként vagy étkezésre kívánjuk-e felhasználni a babot. Ha a szaporítóanyagot akarjuk megvédeni, akkor csáváznunk kell. Erre Chinetrin 25 EC vagy Decis 2,5 EC 0,05 %-os oldata alkalmas; Ez a málnások egyik legveszedelmesebb betegsége, melyet a Didymella applanata nevű gomba okoz. A parazita a leveleket, levélnyelet, a hajtásokat, a terméskocsányt és a termést is megtámadja. A hajtásokon június végén, júliusban a rügyek körül, vagy a rügyek alatt, elmosódott szélű, kezdetben liláspiros, később barnás, nagy kiterjedésű foltok keletkeznek. A foltok gyakran körül is ölelik a hajtást. A fertőzött szövetek elhalnak. A következő év tavaszán az elhalt kéreg feletti bőrszövet elválik, fellazul (levegő kerül alá), így ezüst színű lesz, a kéreg pedig hossz- és keresztirányban felrepedezik, majd elválik a fás résztől. Az erősen fertőzött vesszők rosszul telelnek, elfagynak, tavasszal nem hajtanak ki. A beteg vesszőkön gyenge minőségű termés fejlődik. A levelek sárgulnak és a leveleken barna foltokat okoz a kór. A foltok gyorsan növekszenek, a fertőzött helyek később elhalnak, kitöredeznek. A fertőzés jelentősen hozzájárul a málnavesszők pusztulásához, az ültetvéhogy ezek a szerek jobban tapadjanak, Notitot vagy Citowetet (0,025 %-nyit) adjunk a csávázóanyaghoz. Annyi szert töltsünk a magokra, amennyi azokat ellepi, majd utána öntsük le. Áztatni nem kell. Szárítás után a magokat töltsük papírzsákba. Az ilyen zsákokat ne mulasszuk el megjelölni, mért a csávázott mag mérgező! Az étkezésre szánt babot hőkezeljük. Sütőben, villany- vagy gáztűzhelyen melegítsük fel 70-80 fokra, s így a kártevők elpusztulnak. Az is segít, ha a babot zacskóba rakva legalább fél napra a mélyhűtőbe tesszük és -12 C-foknál alacsonyabb hőmérsékletre lehűtjük. Természetesen az így kezelt babban a zsizsik elpusztul ugyan, de benne marad, s ez bizony nem éppen gusztusos. Az ilyet azonban könnyen elválaszthatjuk az egészségestől úgy, hogy vizet öntünk rá, s a felszínen lebegő zsizsikes szemeket leöntjük, lehalásszuk. A tárolt, s a hőkezelt magot is ajánlatos megjelölni, ugyanis ez elveszíti csírázóképességét, s így vetésre alkalmatlan. Megjegyezzük még, hogy veszélyes kártevő a borsózsizsik (Bruchus pisorum) is, amely azonban csak magányosan - egy szemben egy lárva - károsít. Ellene is a már leírt módon védekezhetünk. A szakirodalom azonban közli róla, hogy az előbbinél sokkal jobban bírja az alacsony hőmérsékletet, még a -31,5 C-fokot is elviseli. A leírtakat nemcsak a babot, borsót, de a lencsét, szóját termelőknek is a figyelmébe ajánljuk, ugyanis a kártevő lárvája ezeket is szívesen fogyasztja .—r— nyek gyors leromlásához. A kórokozó a fertőzött vesszőkön telel át, s tavasszal ún. aszkospóráival fertőz. Ezek kiszóródása elhúzódó, a csapadék és a páratartalom befolyásolja. A fertőzés a sebzéseken át, de az ép bőrszöveten keresztül is megtörténhet; sűrű, buja, párás mikroklímájú ültetvényben a legerősebb. A védekezésnél nagyon fontos, hogy a letermett és fertőzött málna- saijakat tőből távolítsuk el. A meghagyott saijakat a sorban egyenletes távolságra igazítsuk úgy, hogy elegendő napfényt kapjanak. Nagyon fontos a talajerő fenntartása és a gyomtalanítás, valamint a megfelelő tőtávolság. A vegyszeres védekezésnél ajánlott a téli permet 1%-os Nitrosannal, majd ismételt védelem pl. 0,5%-os Kupri- kollal, vagy 0,3%-os Dithane M-45-el. Az első beavatkozást május végén, július elején végezhetjük, majd kb. 10 napos időszakokban ezt ismételjük meg. MIKLÓS DÉNES kertészmérnök Szerkeszti: Pomichal Richard V. L. galántai olvasónk néhány éve kb. 20 málnatövet kapott, amelyek később éveken át szépen teremtek. Tavaly nyáron azonban „ismeretlen” betegség támadta meg őket. A beküldött minták alapján Miklós Dénes kertészmérnök megállapította a kórt, s ez a Didimellás vesszőfoltosság HÁZUNK TÁJA 1996. március 10. ÜBSdmap
