Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-10 / 10. szám
l/BSärnap 1996. március 10. KÜLFÖLD NÜ RNBERG ÉS TOKIÓ UTÁN HÁGÁBAN : HÁBORÚS BŰNÖSÖK PERE Vádlottak padjára kerülnek a főkolomposok Nürnberg, Tokió, Hága. A történelemkönyvek egykor valószínűleg együtt említik majd e városokat: Nürnberg és Tokió a közelmúlt, míg Hága napjaink forró témája és nagy kérdőjele. Sikerül-e a vádlottak padjára ültetni a délszláv válság öt évének rémtetteiért felelős politikai és katonai vezetőket? Lesznek-e a Nyugatnak megfelelő eszközei ennek kikényszerítéséhez, s lesz-e hajlandóság és együttműködési készség - főleg szerb részről - a főbűnösök lefüleléséhez? Mindez meglehetősen kérdéses, hiszen szembentűnő a belgrádi vezetők vonakodása. Remélhetőleg az Egyesült Államok, egyrészt presztízsokokból - nyakig benne van a boszniai béketeremtésben, - másrészt meg az őszi elnökválasztás miatt megmutatja, hogy szava a Balkánon is sokat nyom a latban. Mielőbb hűvösre kell tenni a Boszniában elkövetett háborús bűntettek felelőseit - ezt írta elő a tavaly decemberben Párizsban szentesített day- toni békemegállapodás. Hiú ábrándokat kergetett, aki azt hitte, hogy a népirtás végrehajtására utasítást adó, valamint a parancsokat végrehajtó személyek kézre kerítése egyik napról a másikra megtörténik. Mindmáig háborítatlanul jámak-kelnek szabadon, s némelyiküket ugyan már eltávolítotA hágai bíróság ták a politikacsinálás tűzhelyétől, de elfogásukig, kiadatásukig, a vádemelésig, perbe fogásukig és elítélésükig még hosszú hónapok telhetnek el. Eddig mindössze három magas beosztású tisztet sikerült Hágába juttatni, ám hogy mikor követik őket a többiek, sok tekintetben Milosevics szerb elnöktől, a reá nehezedő amerikai nyomástól és végsősoron a letartóztatások végrehajtására hivatott IFOR- erőktől függ. S a helyzet paradoxona, hogy annak a Szlobodan Milosevics- nek kellene elérnie a két szakadár szerb vezető, Karadzsics és Mladics kiadatását, akinek magának is ott lenne a helye a körözési listán. Körözőlevél: 17 fénykép és 34 személyleírás Szarajevóban február derekán hozták nyilvánosságra azt a körözőlevelet, amely 17 fényképet tartalmaz a személyi és az életrajzi adatokkal. További 34 olyan személy is szerepel rajta, akikről nincs fénykép, csak a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított főkolomposok felismerését megkönnyítő személyleírás. Több esetben azonban a személyi adatok is hiányoznak. egy gyanúsítottról például csak annyit tudnak, hogy a beceneve Grubor. A két leghírhedtebb vádlott Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök és Ratko Mladics tábornok, a boszniai hadsereg egykori főparancsnoka. (Őt Karadzsics váltotta le, miután a tavalyi nyári offenzívában a hor- vátok visszafoglalták a horvátországi szerbek államalakulatának, a Krajiná- nak a jelentős részét.) A körözőlevelet azért adták ki, mert hírek szerint Karadzsics „elnök” akadálytalanul járt át az IFOR-erők ellenőrzőpontjain, ugyanis egy katona sem ismerte őt fel. Az IFOR-katonák zöme nem is tudta, kicsoda Karadzsics, arról pedig végképp fogalmuk sem volt, hogy milyen a külseje és miről lehet felismerni. A lista elkészültével ez a veszély elhárult, ám nem biztos, hogy a béke- fenntartó NATO-katonák különösebben tömi fogják magukat a körözöttek elfogásáért. A The Washington Post helyszíni riportban írta, hogy a NA- TO-instruktorok kifejezetten arra figyelmeztették katonáikat: lehetőleg kerüljék el a háborús bűnösökkel való találkozást, mert őrizetbe vételük nem képezi a délszláv katonai misszió tárgyát. A daytoni békemegállapodás egyébként valóban úgy fogalmaz, hogy a háborús bűnökkel vádoltak felkutatása és létartóztatása nem az IFOR-alakulatok feladata, arra viszont jogosultak, hogy őrizetbe vegyék az illetőket, ha véletlenül összeakadnak velük. Ám így nehezen valósul meg a NATO főtitkárának az a szándéka, hogy az IFOR-erők kivonásáig, vagyis az idei év végéig le kell tartóztatni a háborús bűncselekményekkel gyanúsítható valamennyi személyt. Javier Solana magyarázata szerint az IFOR-erők február derekáig azért nem tartóztattak le egyetlen gyanúsítottat sem, mert mindössze két hónapja vannak ott és eddig fontosabb feladataik voltak. A tervek szerint a vétkesek elfogásában nemzetközi rendőalakulatnak kell résztven- nie, ehhez azonban a katonáknak kell megteremteniük a megfelelő békés feltételeket. Amíg ez nem történik meg, addig a NATO külön nem foglalkozik a körözött személyek üldözésével. Belgrád hátráltatja a kiadatást A listán szereplő főhóhérok kiadatását nehezíti Belgrád magatartása is. Kis-Jugoszlávia (vagyis Szerbia és Crna Gora) kormánya azt a nézetet vallja, hogy a szerb fővárosban kell tárgyalni az ügyüket, mert nem adhatók ki az ENSZ bírói testületének. Pavle Bulatovics, a védelmi tárca vezetője úgy fogalmazott, hogy nem utasítják el a hágai testülettel való együttműködést, de az ország alkotmánya kizárja állampolgárainak kiadatását. Közben hírek terjedtek el arról, hogy a készülő bosnyák alkotmánytervezet olyan kitételt tartalmaz, amely lehetővé tenné a két szakadár szerb vezér őrizetbe vételét. Az amerikai külügyi szóvivő csak annyit árult el, hogy több változat van forgalomban. Ha valóban így lesz, megoldódik a dilemma: az eredeti foglalkozását tekintve elmegyógyász Karadzsics és az alkoholizmusáról közismert Mladics Bosznia állampolgára, hiszen államalakulatuk a bosnyák föderáció része. NATO-körökben Belgrád magatartását időhúzásnak tekintik, s mint a daytoni békemegálllapodás életre segítője, Richard Holbrooke az aktív politikából történt múthavi távozása előtt kijelentette: Washington továbbra is erőteljes nyomást fog gyakorolni Milosevicsre, hogy hajtsa végre a daytoni bélkemegállapodásnak a háborús bűnösökre vonatkozó rendelkezéseit. A szerb elnöknek újra az emlékezetébe idézik - ha meg akarna feledkezni róla - , hogy a megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalt a vérengzések felelőseinek megbüntetésére létrehozott törvényszékkel való együttműködésre. Milosevics sem ússza meg A szerb elnök tévedett, ha azt hitte: a Nyugat cserébe nem kér tőle semmit azért, hogy részt vehetett a daytoni tárgyalásokon, sőt a fényes párizsi aláírási ceremónián is. Most vasalják be rajta a vámot,(s nem lesz kibúvó: nemcsak ki kell Karadzsicsot és Mla- dicsot ebrudalnia a politikából, hanem le is kell őket csukatnia. S még ezután sem lehet biztos abban, hogy ő maga megmentette az irháját. Ahogy az egyik horvát lap fogalmazott: nem sikerülhet Milosevicsnek az az átlátszó kísérlete, hogy egyedüli és vétlen békeharcosnak tüntesse fel magát. A hágai bíróság főügyésze, Goldstone sem zárta ki, hogy később vádat emelnek Milosevics ellen, sőt, közvetve megerősítette, hogy a szerb politikuson kívül Franjo Tudjman ellen is vizsgálat folyik. A szerb ellenzék, köztük a Miloseviccsel szorosan együttműködő Seselj radikális vezér is igazságosnak tartaná a szerb államfő Nürnberg: a fővádlottak elleni bűnvádi eljárást, hiszen ő szította a háborút az Adria partján azzal, hogy a Nagy-Szerbia létrehozása lebegett a szeme előtt. Karadzsicsék egyenesen tőle kapták az utasításokat, s nemcsak területszerzésekre buzdította, hanem katonailag is támogatta a horvátországi és a boszniai szerbek vezetőit. Ezért égbekiáltó igazságtalanság lenne, ha épp ő nem lakolna a barbárságokért, a tömegsírokért, egész családok, falvak kiirtásáért, a földönfutóvá lett százezrek szenvedéseiért. Az első per: május hetedikén Eddig három személyt sikerült Hágába juttatni a keresett háborús bűnösök közül. A Dusán Tadics elleni bírósági tárgyalás két hónap múlva kezdődik. Ez lesz a hágai testület első pere, amelyben azzal vádolják a Dus- kót, hogy gyilkosságokat követett el, a nyugat-boszniai omarskai internáló táborban pedig nőket erőszakolt meg, továbbá muzulmán és horvát hadifoglyokat kínzott halálra. Rajta kívül ugyancsak Hágában vár a sorsára két további vádlott, Djorde Dukics tábornok és helyettese, Aleksa Krsmano- vics ezredes, akiket a boszniai szer- bek szerint valósággal elraboltak, úgy vittek a holland fővárosba. Az ő kihallgatásuk február utolsó napjaiban kezdődött. A nácik a kötelező engedelmességgel takaróztak Hágában a vádlottak nyilván foggal-körömmel védekezni, illetve tagadni fognak. Akárcsak fél évszázaddal ezelőtt a nürnbergi huszonkettő. Hermán Göring birodalmi marsall, a német légierő főparancsnoka kedvenc cinikus mondása így hangzott: .Mindig a győztes lesz a bíró és a vesztes a vádlott. ” Ribbentropp külügyminiszter véleménye: „A vád rosszul kiválasztott személyek ellen irányul. ” Rudof Hess, a führer állandó helyettese a náci párt élén: „Nem emlékszem.” Ernst Kaltenbrunner, az Állambiztonsági Központ vezetője (ide tartozott a Gestapo és az SS): „Nem érzem magam bűnösnek semmilyen háborús bűncselekményben. Csupán kötelességemet teljesítettem, mint hírszerző. ” Alfred Rosenberg, a nácik főfilozófusa. „ Visszautasítom az összeesküvés vádját. ” Kivételt képezett a fegyver- és lőszergyártás birodalmi minisztere, Albert Speer: „A tárgyalást szükségesnek tartom. Ilyen borzalmas bűncselekményekért még egy önkényuralmi rendszer esetében is létezik kollektív felelősség. ” Hjalmar Schacht, a Birodalmi Bank elnöke, gazdasági miniszter: „Egyáltalán nem értem, miért helyeztek vád alá. ” Keitel tábornok, a Wehrmacht főparancsnokságának főnöke: ,A katona számára a parancs - az parancs. ” A krónikák beszámoltak arról, hogy a vádlottak többsége mindvégig cinikusan viselkedett és szüntelenül a kötelező engedelmesség elméletével próbált érvelni. Arra hivatkoztak, hogy az életükkel fizettek volna, ha ellentmondanak a führemek. Legtöbbjük rezzenéstelen arccal nézte végig a Gestapo és a nácik kegyetlenkedéseiről a haláltáborokban és a megszállt területeken készült fényképeket, híradófilmeket és egyéb dokumentumokat. Karadzsics még szabadlábon A per bő egy évig tartott és a vádlottak felét, vagyis tizenegyüket halálra ítéltek. A kivégzés előtti éjjelen Göring öngyilkos lett, akárcsak korábban Hitler, Himmler, Goebbels és Ley... A halálos ítélet is túlságosan enyhe volt a számukra - vélte a Nürnbergi naplóban szereplő egyik német ügyvéd. Hágában legfeljebb „csak” élet- fogytiglannal sújthatják a főbűnösöket. Az oldalt írta és szerkesztette: P. VONY1K ERZSÉBET HÁGA: Életfogytiglan igen, halálbüntetés nem A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására hivatott Hágai Nemzetközi Törvényszéket az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993. májusában hozott 827-es határozata alapján hozták létre. A második világháború után ítélkező nürnbergi és tokiói törvényszékek óta ez az első hasonló jellegű nemzetközi bírósági fórum. Az említett ENSZ-határozat értelmében minden államnak kötelessége, hogy együttműködjön a hágai bírói testülettel. A törvényszék olyan személyekről ítélkezik, akik a korábbi Jugoszlávia területén az 1991. január elseje utáni népirtásért, illetve az emberiesség ellen elkövetett háborús bűntettekért felelősek. All bíró és a főügyész 1993. novemberében esküdött fel. Az első nyilvános kihallgatás egy évvel később zajlott le. A törvényszék két bírói tanácsból (mindegyik három-három bírával) és egy fellebbviteli tanácsból (öt bíróval) áll. A törvényszék és a fellebbviteli tanács elnöke Antonio Cassese olasz bíró, a főügyész a dél-afrikai Richard Goldstone. A törvényszék távollétében senkit nem foghat perbe. Nem szabhat ki halálbüntetést sem, a legsúlyosabb ítélet az életfogytiglani börtönfogság. A gyanúsítottakat egyébként az ENSZ egy különleges építésű 24-cellás egységében tartják fogva a Hága melletti Scheveningen börtönében.
